Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-11 / 19. szám
JÁN DONOVAL A VARJÚ ÉS A GÓLYA Egyszer a varjú és a gólya azon perlekedtek, hogy mi a több - az erő-e vagy az ész.- Az ész - állította a gólya.- Fityiszt az orrodra! - ellenkezett a varjú. - Az erő mindenekfölött. Vegyél csak például egy bivalyt. Amit akar, mindent véghez tud vinni. És minthogy erős, mindenki tiszteli is. A gólyának nem volt kedve a varjúval tovább vitatkozni, így hát meglengette a szárnyát, és ment a maga dolgára. Néhány nap múlva azonban ismét összetalálkoztak.- Nos, hogy s mint kömaasszony? - kérdezte a gólya a varjút. - Gondolkodtál-e már azóta a vitánkon?- Ugyan, hagyj békén! - felelte a varjú mérgesen. - Van nekem más gondom is.- Más gondod? - csodálkozott a gólya. - Miféle gondod?- Szomjas vagyok - mondta a varjú szomorúan. - Víz meg sehol. Csupán itt, ennek a korsónak a fenekén kotyog egy kevés - mutatta kétségbeesve -, de mi hasznom belőle, ha egyszer nem érem el a csőrömmel. Éppen akkor ballagott arra a bivaly, és meghallotta, hogy miről panaszkodik a varjú.- Azon igazán könnyű segíteni - mondta. - A korsót összetöröm, te pedig megiszod a vizet.- Ostoba! - gurult méregbe a varjú. - Amint összetöröd, a víz abban a pillanatban beivódik a földbe. Ekkor odalépett a korsóhoz a gólya, és a csőrével apró kavicsokat kezdett dobálni bele.- Hát te mi a fityfenét művelsz? - dühödött meg a varjú még inkább. - Hiszen még attól a kevés víztől is tisztára megfosztó/!- Türelem, türelem! - mondta a gólya nyugodtan, és tovább dobálta a korsóba a pici kavicsokat. Miközben így szorgoskodott, a víz az edényben egyre följebb, egyre magasabbra emelkedett, úgyhogy a varjú hamarosan elolthatta vele a szomját.- Hanem most már, komaasszony - szólalt meg a gólya, miután a varjú a szomjúságát elverte -, igazán pontot tehetnénk a vitánk végére.- Vita? - értetlenkedett a varjú. - Miféle vitára gondolsz?- Hát arra, hogy mi a több - az ész-e vagy az erő?! Tóth Elemér fordítása ONDREJ SLIACKY A FOLYÓK ÉS A TENGER Megharagudtak a folyók a tengerre, s azt mondták:- Tudod, hogy szerencsétlenné teszel bennünket?- Én? - csodálkozott a meglepődött tenger. - És hogyan?- Amíg nem folyunk a te vizedbe - szólották a folyók -, a mi vizünk édes. Amint beléd kerülünk annyira sóssá válik a vizünk, hogy ihatatlan...- Dehát - védekezett a tenger -, én erről nem tehetek.- És ki tehet róla? - sikoltoztak a tajtékzó folyók. - Ha nem lennél sós, minden rendben lenne.- Csakhogy én már más nem lehetek... - szólott nyugodtan a tenger. - És, ha ez nem tetszik nektek, drága folyóim, könnyű a segítség.- Éspedig? - kérdezték a folyók.- Ne ömöljetek többé belém. Vajkai Miklós fordítása XIV. Lesz-e elegendő élelmünk? Sokszor hangoztatták már a múltban is, hogy az emberiség túlszaporodott. Fennáll a veszélye annak, hogy a Föld majd egyszer nem bírja eltartani megnövekedett számú lakóit. Ettől talán nem kell tartanunk. Még akkor sem, ha a pillanatnyi helyzet nem valami biztató. Az ENSZ 1981-ben kiadott adatai szerint a világon jelenleg 4,5 milliárd ember él, és ez a létszám évente 1,73 százalékkal növekszik. Állítólag 130 év múlva a Föld lakóinak a száma stabilizálódik. Ekkor mintegy 10 és fél milliárd lesz a lélekszám. Felvetődik a kérdés, jut-e ennyi embernek elég élelem? Előbb talán nézzük meg, mi a helyzet ma. Sokszor hallhattuk, olvashattuk már, hogy a négy és fél milliárd ember közül közel egymilliárd éhezik vagy rosszul táplált. Viszont vannak országok, ahol szinte már népbetegség a túltáplált- ság. Tehát a kitermelt anyagi javak elosztása aránytalan. Az is világjelenség, hogy az emberek rohamosan tömörülnek a nagyvárosokba. A közeljövőben már lesznek olyan városok, melyeknek a lakossága eléri a 20-30 milliót (például Szöul, Kairó, Mexikó City). Előreláthatóan a világ élelmiszer- termelése kétezerre megkétszereződik. Mégis, ahol túlnépesedés lesz, fokozódik a nyomor. Az ezredfordulón is kb. 1,3 milliárd ember él majd a létminimum alatt. A világon egyre csökken a művelésbe vett területek nagysága, a trópusi erdők területe úgyszintén, annál rohamosabban nőnek a sivatagok. A tenger, melyről azt mondják a tudósok, hogy a jövő éléskamrája, a fokozódó szennyeződés következtében veszélyben van. Ha nagymértékben pusztulnak az erdők, nem lesz, ami oxigént termeljen. Mindezen rémisztő jelenségek ellenére bizakodóan kell tekintenünk a jövőbe. A természetvédelem a legfontosabb feladataink közé fog tartozni. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelést tervszerűen kell irányítani az egész világon. Nem sorolom fel a feltéteKULCSÁR FERENC Édesanya-szó Mikor én az anyanyelvvel játszom, pipacstenger lángjai közt látszom: nyárfavirág-könnyü vagyok, mint a páva, sétálgatok. Mikor én az anyanyelvvel játszom, zöld fútenger habjai közt látszom: fényes tollú tűzmadárra várok, a kerek világ szép szívében állok. Kiállók az erkélyre néha Kiállók az erkélyre, néha, s nézem a holdat. Tündér lakik a holdban? És udvarát néha manók seprik?- Legfeljebb a húgom hiszi el! Sokkal klasszabb lenne, ha táskámba rejtve belophatnám a holdat az iskolába, s matekórán, mikor a legjobb pajtásomat hívnák ki felelni, huss, a holdat a táskámból kiereszteném. Mindenki tudja: ha kint van a hold, éj van, s éjszaka, ez csak világos, nincsen feleltetés. Csak sajnálni tudom Csak sajnálni tudom, hogy nem igazi körtével világítunk idehaza. Titkos tervem így füstbe ment. Elgondoltam ugyanis: a Péterék kertjéből két zseb körtét szerzek, még éretlenek ugyan, , de éppen ez a pláne a dologban; a csillárba beszerelve ha egy-két este égnének, hamarosan príma, érett és édes körtét majszolhatnék. APÁD ANYÁD HÁZA AMIKOR BÚCSÚZTAT, SOSE FELEDD, HOGY ÚGY MÉGYSZ KI, MINT A FÉNYES CSILLAG. Garda Lorca 35 év Kedves gyerekek, pionírok! Az elmúlt hetek a Pionírszervezet megalakulása 35. évfordulójának a jegyében teltek számotokra, és ugyanúgy sok-sok felnőtt számára, akik, ha nem is ünnepeltek veletek, de emlékeztek - emlékeztek pioníréveikre. Felavatásuk szép pillanataira, pionírvezetöikre, a különböző foglalkozásokra, honismereti kirándulásokra, természeti környezetben szervezett játékokra és azokra a szavakra, melyek mindenkor minden pionírt elsőrendű feladatának végzésére, a tanulásra serkentenek. Ezekben a tevékeny - jellemformáló, ember- és hazaszeretetre, becsületes munkára nevelő - közösségekben nemcsak lenni volt jó, hanem dolgozni, játszani, alkotni - vallják az emlé- kezök, akik közül többen bizonyára vendégeitek voltak az évforduló alkalmából rendezett különböző találkozókon. Folytatói vagytok ti, mai pionírok, az ö munkájuknak, gyarapítói a nemes hagyományoknak, méghozzá úgy, hogy közben magatok is gazdagodtok, épültök. Jövendő építői szocialista társadalmunknak. E hazának. (b) GONDOLKODOM, TEHAT. ELSŐBŐL UTOLSÓT! Elsőrendű tennivalód, próbázó olvasónk, hogy a szókezdő mássalhangzót elmozdítsd, és az utolsó hanggal fölcseréld. Másodrendű tennivalódat magad is fölismered, miután az első hangot utolsóvá, az utolsót pedig elsővé tetted. Megoldásaid akkor teljes értékűek, ha a hangcsere következtében létrejött szavak helyesírása szabályos. JELÖL SIVÁR ROVÁS SILÁNY SUGÁR PALÁST A számmal jelölt nyolc kocka közül melyiknek a palástja van bal oldalt szétterítve? leket és lehetőségeket, melyek az emberiség megmaradását és életszínvonalának emelését szolgálják, mert jórészt közismertek és komolyan foglalkoznak velük mindenütt. Ahhoz, hogy magunk is észrevegyünk ilyen törekvéseket, néha elég csak nyitott szemmel járni. A hatvanas évek elején lehetőségem nyílt egyik mezőgazdasági kutatóintézetünk életébe bepillantani. Különböző búzafajtákat mutattak tenyérnyi parcellákon, s mindegyikről elmondták, ha ideális körülmények között termesztik, 60-70 mázsás hektárhozamokat is elérhetnek velük. Akkoriban a szövetkezetekben 30 mázsás hektárhozam rekord- termésnek számított. Alig pár év múlva a gabonatermelésben meglepően jó eredményeket értünk el. Hasonló változások álltak be az állattenyésztésben is. A kutatók és a mezőgazdasági dolgozók összefogásának meglett a kellő eredménye. Aggasztó viszont számomra, és sokak számára, hogy ifjúságunk nem eléggé szereti és védi közvetlen környezetét. Sokszor szomorkodtam derék- batört kisfák láttán, de még jobban elkéserít, ha az iskolák folyosóin vagy a járdákon elszórt kenyérdarabokat látok. CSICSAY ALAJOS ÖRÖMHÉT A nyárasdi (Topol'níky) alapiskola Zoja Kozmogyemszkaja Pionírcsapatának vezetősége örömhetet szervezett a Pionírszervezet megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. A héten minden délután érdekesebbnél érdekesebb rendezvényen vehét- tünk részt. Először egy vetélkedőn, melynek témája a pionírcsapat névadójának élete volt. Üzemlátogatás volt a következő nap eseménye; szerdán sikeres vásárt rendeztünk. Csütörtökön délután az iskola legjobb sportolói mérték össze erejüket iskolai olimpia keretében. Pénteken zajlott le az ünnepélyes szikra- és pioníravatás. Szombaton hétpróba-verseny volt, mesék és indiántörténetek alapján. Többféle feladatot kellett teljesítenünk, hétfejű sárkányt kellett legyőznünk, totemoszlopot készítenünk, lovat fognunk lasszóval stb. Ez a verseny kicsúcsosodása volt az örömhétnek, melynek valamennyi eseményén jól éreztük magunkat, jól szórakoztunk. Rózsa Margit i KÖRÖSI CS0MA SÁNDORRA EMLÉKEZTÜNK A Királyhelmeci (Krár. Chlmec) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában emlékdélutánt rendeztünk Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából. Jelen voltak iskolánk 4-8. osztályos tanulói. Mindnyájan sok érdekeset és tanulságosat hallhattunk a délutánon. Körösi Csorna Sándor útját Erdélyből Ázsiába térképen követtük. A tudós, aki elindult, hogy megkeresse a magyarok őshazáját, sok nyelvet megtanult, ami úgyszintén végtelen szorgalmáról és kitartó munkájáról tanúskodik. A délutánon elhangzott vers, tanultunk népdalt, majd vetélkedőt rendeztünk, amelynek a győztesei emléklapot nyertek. Az emléklapra Nagy Zsolt Vili. B osztályos tanuló rárajzolta a tudós portréját és ráírtuk azt a szöveget, amelyet az Ázsiai Társaság vésetett Körösi Csorna Sándor Dardzsilingben lévő síremlékére. Simon Kornélia MEGFEJTÉS Az április 27-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a) Feri tudja, hogy a végeredmény számjegyeinek összege ebben az esetben mindig 18. A középső számjegy minden esetben 9. Ha tehát az első számjegy 3, ahogyan Kati bemondta, a második pedig 9, akkor a harmadik csak 6 lehet, mert ennyivel kell kiegészíteni, hogy 18-at kapjon; b) Vitorlázás. Nyertesek: Köteles Zsuzsa, Ipolyság (Sahy); Nagy Ferenc, Dunaszerda- hely, (Duriajská Streda); Fekete Tímea, Illés Zsolt, Kolárovo; Mács István, Rimaszombat, (Rimavská Sobota). V ÚJ SZÚ 1984. V. 11.
