Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-04 / 18. szám
Keletje van gyártmányaiknak EGY IPARI SZÖVETKEZET HARMINC ÉVE A település határában húzódik meg a Textilanka Ipari szövetkezet, amelyben kétszáznyolcvanan, főleg nők dolgoznak. A korszerű munkacsarnokok elnyelik a zajt, a kémény nem szennyezi a környezetet, ugyanis tavaly áttértek a gázfűtésre. Modern öltözőjük és üzemi orvosuk is van Több mint harminc év telt el, amíg a mához eljutottak.- Néhány átszervezés után a Textilanka 1953 végén alakult meg hatvanhét taggal - ismertet a szövetkezet múltjával Jozef Burcl elnök. - Abban az időben még régi falusi szövőszéken dolgoztak az asszonyok. Amint felszabadult a településen valamilyen épület, átalakítottuk és berendeztük gyártási célokra. Tizenhat évvel ezelőtt a szövetkezetnek tizenkét helyen volt részlege. Nem a legjobb körülmények között dolgozott akkor már 246 tagunk, akik abban az időben évente mintegy tizenhat millió korona értékű árut állítottak elő. Ekkor határoztak úgy a felettes szervek, hogy új munkacsarnokokat építenek. A komplex beruházást 1972 végén fejeztük be saját építőcsoportunkkal. A gajaryi Textilanka életében új fejezet kezdődött. Szövőgépeket vásároltak, s hozzáfogtak a termelési profil átalakításához is. A legjelentősebb tevékenységük közé a törülköző és a fürdőlepedő készítése tartozik, amelyből évente több mint egymillió métert gyártanak. Rugalmasan alkalmazkodnak a megrendelésekhez. Cégjelzéssel ellátott törülközőt is gyártanak, meg állatfigurákkal díszített gyermektörülközöket.- Nagy a kereslet hálószerű zsákjaink iránt - folytatja az elnök - Burgonya, hagyma, gyümölcs csomagolására mintegy húszmillió 2-3-5-10 kilós zsákocskát készítettünk, és az ország minden részébe szállítjuk. Úgy hiszem, többet is értékesíthetnénk belőlük. A Da- tex ipari szövetkezet részére évente 250 000 méter rojtot készítünk. Valamikor a függönyök, ma a napernyők díszítésére használják fel. Az említettek mellett üzemeknek, vállalatoknak propagáció céljaira bevásárló táskákat, zászlócskákat stb. gyártunk. A szövetkezet évente negyvenöt millió korona értékű árut állít elő, harmincnyolc millió korona értékben a kiskereskedelem számára. Az elmúlt években mindig teljesítette tervfeladatait. Voltak nehéz évek, s hogy talpon maradtak, annak, magyarázata a gyors alkalmazkodás a piachoz, a gyártási folyamat megújításának képessége. Tavaly kilencmillió korona nyereséggel zárták az évet, s ez sok mindenről tanúskodik. Marian Sokol, a szövetkezet energetikusa kisér el üzemszemlére. Megtudom tőle, hogy a szövetkezet dolgozóinak harminc százaléka két műszakban dolgozik. így jobban kihasználhatják az állóeszközöket, a gépeket. A gázfűtésre való áttéréssel évente mintegy ezer tonna szenet takarítanak meg. S mire idáig jut a tájékoztatásban, benyitunk a szitanyomó részlegbe, ahol éppen kis zászlókat készítenek. Mária Banárová már tíz éve végzi ezt a munkát.- Munkaközösségünk a legjobbak közé tartozik - mondja. - Tizenkilenc tagú kollektívánkban a többség a szocialista munkabrigád ezüst jelvényének a viselője A napi normát mindig túlteljesítjük. Elvégre teljesítménybérben dolgozunk. A másik munkacsarnokban Margita Orthová a burgonya csomagolására alkalmas kis zsákokat szegi be varrógéppel. A napi terv 3600 darab készítését irányozza elő, de ezt négyszázzal rendszeresen túlteljesíti nemcsak ő, hanem a harminctagú szocialista munkabrigád bronzjelvényes tagjai is.- Három évtizeddel ezelőtt nem hittem, hogy egykor ilyen korszerű munkacsarnokaink lesznek - jegyezte meg Anna Istóková, az alapító tagok egyike. - Ősszel a gyerekek óvodai elhelyezése is megoldódik. A szövetkezetünk hatszázezer korona készpénzzel és kétszázezer korona értékű társadalmi munkával járult hozzá az óvoda építéséhez. Ennek fejében harminc férőhelyet kapunk.-Az utóbbi öt évben a géppark felújítására is mintegy ötmillió koronát fordítottunk - veszi át a szót az energetikus. - Sikerült kicserélnünk az áramigényes gépek egy részét, úgyhogy ez a beruházás hamar megtérül. A szövőrészlegen a gépek zajától nehezen ért szót az ember. A 43 szövőgép mellett csak néhányan dolgoznak. Anna Polláková az egyik szövőgépet pamutszállal látja el. Pontosan ügyel arra, hogy minden szál a helyére kerüljön. A munkacsarnok másik végében Helena Poláková, aki tizenegy szövőgépen dolgozik, hangfogóval a fején az egyik géptől a másikhoz siet, aszerint, hogy melyik gép állt meg éppen. Az automata berendezés minden hibát észlel, azonnal kikapcsol, csak a hiba eltávolítása után lehet újra beindítani.- Nagy a jelentősége annak, s igen előnyös, hogy mi asszonyok helyben találunk munkalehetőséget - állítja Éva Temerová. - Éppen ezért mindnyájunk érdeke, hogy jó minőségű terméket állítsunk elő. Olyat, amelynek keletje van. Stefánia Öiernának és a szabászati részlegen dolgozó Jana Holtának is ez a véleménye. Jana Hollá különben az indulástól tagja a szövetkezetnek.-A múlt évben termékeink tizennégy százalékát innováltuk, s az idén ez az arány meghaladja a tizenhat százalékot - fordul felém az elnök. - Például angolterítéket, abroszokat is készítünk, rányomásos mintákkal. Elég, ha a megrendelő nagyjából meghatározza, hogy mit akar, és tervező részlegünk dolgozói egyhamar el készt ítik a mintadarabot. Az említett megoldás főleg a sportegyesületeket és az üzemeket népszerűsítő zászlóknál, bevásárló táskáknál érvényesül a leginkább. Szünetet tart, majd így folytatja:- Nincs könnyű dolgunk. Évi anyagszükségletünknek központilag csak a hatvan százaléka biztosított. A többit máshol kell beszereznünk. Nemegyszer rosz- szabb minőségű nyersanyagból kell jól értékesíthető árut készíteni. Gazdasági eredményeink bizonyítják, hogy tagságunk eddig megbirkózott a nem könnyű feladatokkal. Ebben nagy segítségünkre van a párt- alapszervezet is. Gondjaik megoldása méllett arra is kiterjed a figyelmük, hogy a településen a lakossági szolgáltatások ellátásába is bekapcsolódjanak. Azt tervezik, hogy Gajaryban hamarosan szabgműhelyt, mángorló, asztalos- és lakatos-karbantartórészleget, valamint edénykölcsönzőt létesítenek. Ez az egyetlen ipari létesítmény ebben a határmenti községben, ezért az ipari szövetkezet vezetőségének is érdeke, hogy a dolgozói mindazt megtalálják lakóhelyükön, amire szükségük van, ami könnyebbé teszi életüket. NÉMETH JÁNOS K /! j tagadás, amikor típusházakból felépült egyforma lakóteIVII lepeket veszünk szemügyre, kicsit irigykedve nézzük a régi városközpontokat és szívesen sétálunk a századokra visszatekintő hangulatos utcákon. Nosztalgia? Lehet, hogy az, de tény: szükségünk van erre is. Én például határozottan szegényebbnek érezném magam, ha mondjuk Kassáról (Kosice) eltűnne a dóm, a Mihály-kápolna, a Fazekas utca vagy a patinás színházépület. Mondom, úgy érzem, szükségem, szükségünk van ezekre az épületekre. Már csak azért is, hogy erősítsék folytonosságérzetünket. A múlt értékeinek megőrzése gaazdagíthatja a jelent, és egyben elrugaszkodási pontot is jelent a jövő felé. Mindezt Kelet-Szlovákiában is tudatosítják, s az utóbbi években - egyebek mellett - a műemlékvédelemre is fokozottabb figyelmet fordítanak. Az átgondoltabb, koncepciózusabb műemlékvédelem 1963-ban kezdődött el. Ekkor láttak hozzá a műemlékek feltérképezéséhez, s az arra érdemes ingatlanok és ingóságok jegyzékbevételéhez, védetté nyilvánításához. Azóta 1983. augusztus 15-ig Kelet-Szlovákiában 4135 régi épületet nyilvánítottak védetté. Ez nagyon fontos lépés volt, jóllehet a tennivalók nehezebb része csak ezután következett. A műemlékké nyilvánított épületek ugyanis tatarozásra, illetve teljes felújításra szorultak. Államunk erre a célra évről évre jelentős anyagi eszközöket fordít. Ez természetesen nagyon fontos dolog, de még nem minden. A szakszerű felújítási munka megszervezése, a régi mesterfogásokat is ismerő, kellő tapasztalatokkal rendelkező szakembergárda létrehozása cseppet sem könnyű feladat. Hogy miként sikerül mindezzel megbirkózni, azaz, hogy az SZSZK kormányának 1972/358-as határozatával összhangban végzik-e a műemlékvédelemben a meghatározott fő feladatokat, ezt a közelmúltban a kelet-szlovákiai népi ellenőrző bizottság is ellenőrizte. Megállapításai összegezésénél-egyértelműen kitűnt, hogy a műemlékvédelemben Kelet-Szlovákiában az utóbbi években előrehaladás történt. A történelmi városközpontok egykori arculatának megőrzéséért azonban még mindig nem tettünk eleget. Ezt elösegítendöen az 1980/320-as kormányrendelet C pontja feladatul adta Bardejovban, Levocán és Kassán restaurátori műhelyek nyitását. A népi ellenőrök megállapították, hogy a bardejovi MŰEMLÉKVÉDELEM - GONDOKKAL járásban Bardejovská Nová Ves-en a régi iskolaépületet alakították át restaurátori komplexummá. Levocán viszont csak formálisan oldották meg ezt a fontos feladatot. A Nálepka kapitány utca 55. szám alatt ugyanis olyan épületet adtak a restaurátoroknak, amely csak a teljes felújítás után lesz beköltözhető, tehát 1985 előtt semmiképpen sem. Kassán a Szovjet hadsereg útja 1. szám alatt 1982-83-ban felújított épületet adtak a restaurátoroknak és megkapták a bárczai kastélyt, továbbá az úgynevezett Malombástyát is. Noha a nemzeti bizottság Kassán igyekezett kielégítő módon megoldani a restaurátorok helyiségproblémáját, az ellenőrök rámutattak, hogy ezeknek a műhelyeknek az anyagi- műszaki ellátottsága még nem kielégítő. A szakemberek számát is növelni kellene. Különben fennáll annak a veszélye, hogy a műemlékek felújítását képtelenek lesznek a komplex program szerint elvégezni. Jóleső érzéssel mondhatjuk el, mindenképpen előrelépés, hogy a nemzeti bizottságok által irányított azon szervezetek és intézmények, melyek műemlékké nyilvánított épületben székelnek, most már évente kötelesek egy meghatározott összeget a bérelt épület karbantartására, felújítására, sőt, ha szükséges, a teljes tatarozására fordítani. Itt jegyezzük meg, hogy az 1980/321-es kormányrendelet B/1-es pontja feladatul adja a műemlékvédelmi munkák elvégzésébe a helyi építőipari vállalatok és a nemzeti bizottságok építkezési csoportjainak a bekapcsolását is. Ezeknek az építőipari csoportoknak a 7. ötéves tervidőszakban a bardejovi járásban például 76,1, a Spisská Nová Ves-i járásban 50,3 millió korona értékű épületfelújítási munkát kell elvégezniük. Sajnos, a helyi építőipari vállalatok ezt a feladatukat hiányosan teljesítik. Amint azt a népi ellenőrök megállapították, a zilinai Pamiatkostav nemzeti vállalat keletszlovákiai üzemei sem látják el maradéktalanul feladataikat. A lemaradást azzal indokolják, hogy nincs elegendő jó szakemberük, sok az elkezdett, de be nem fejezett munka, menet közben gyakran tervmódosításokat eszközölnek stb. Nos, ez az érem egyik oldala. Szólnunk kell a másikról is. A műemlékvédelem szervezésében ugyanis nagy a jelentősége az 1980/321-es kormányrendeletnek, mely a kerületi nemzeti bizottságoknak feladatul adta a korábbi járási műemlékvédelmi gondnokságok integrálását. E rendelet értelmében alakították meg a múlt év januárjában presovi székhellyel a Kelet-szlovákiai kerüle^/lüemlék- és Természetvédelmi Intézetét, mely ez idő tájt a bardejovi, a kassai, a poprádi, a presovi, a rozsnyói (Roznava), a Spisská Nová Ves-i központok, a humennéi, a Stará Lubovna-i és a svidníki részlegek munkáját irányítja. A műemlékvédelmi tennivalók szervezésében az említett intézet, illetve központok és munkarészlegek szakképzett dolgozóira igen nagy, úgy is mondhatnánk, döntő fontosságú feladatok hárulnak. Fejlesztésük helyzetével viszont nem lehetünk elégedettek. Nem véletlen, hogy a népi ellenőrök is hiányolták: a Kassa-vidéki, a tőketerebesi (Trebisov), a michalovcei és a vranovi járásban eddig sem műemlékvédelmi központot sem műemlékvédelmi részleget nem nyitottak, holott a kerület műemlékké nyilvánított épületeinek a 16,5 százaléka ezekben a járásokban található. A jobb sorsra érdemes műemlékek megmentésében a presovi Műemlék- és Természetvédelmi Ihtézettől sokat várunk. A népi ellenőrökkel együtt bízunk benne, hogy rövidesen megállapítják a felújítások fontossági sorrendjét, azaz a műemlékek kategorizálását is. Ezt mellesleg már az 1976/126-os kormányrendelet is feladatul adta, csak Kelet-Szlovákiában még nem valósították meg. Mindehhez talán még annyit tennénk hozzá, hogy a népi ellenőrző bizottság jelentését - amelyből mi itt a teljesség igénye íJj £2Ú nélkül, csak utalásszerűén használtunk fel néhány adatot - a kerületi nemzeti bizottság tanácsa tüzetesen megtárgyalta és határozatokat fogadott el az észlelt hiányosságok kiküszöbölésére, illetve kijelölte a további tennivalókat. SZASZÁK GYÖRGY 1984 V. 4 X »I g>c6 c 8 C Jé s c 11 ■c c i.í. .ro*-§s| II! *íí c 'S.ie i 1 I | O áS-* N ^5 o o J? a« fi it »2 2 « 2 :°1 | I iu 1 JC . c -§ 3 2 a J c . A* Sftf UJ 3* 8 o 5 > © H s a < r <3 .5 c a £
