Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-27 / 17. szám
» * A z elsők között volt alkalmam megtekinteni A tenger című magyar televíziós sgrozat szlovák szinkronváltozatát. És mindjárt elmondhatom, mindnyájan érdeklődéssel figyeltük e vonzó alkotás hőseinek élettörténeteit, amelyeket bizonyára méltó figyelemmel kísérnek majd a szlovák televízió nézői is. Képzeletben azonban hadd térjek vissza egy, néhány hónappal korábbi időszakba, amikor a Csehszlovák Televízió Banská Bystrica-i kerületi szinkronstúdiójában megkezdődött a rendkívül igényes munka, amikor a szinkronrendező és társai, majd később a több mint százötven szereplő kíváncsiságtól fűtve először találkozott az oly vonzó című forgatóhoz való viszonyulásomban. Az, hogy a sorozat nem próbál történelmi freskót rajzolni, hanem nagyon érdekes módon olyan emberi sorsokat hoz nézóközelbe, amelyek a bonyolult háborús és háború utáni években hatással vannak a főszereplők jellemére. E sorozat sikerének egyik feltételét éppen abban látom, hogy nem általánosan ismert történelmi tényeket állít előtérbe. A történelmi események csupán behatárolják a teret és az időt, minden felvételen és a kitünően megírt szöveg minden szavában az ember van jelen elsősorban; a hús-vér ember, aki valóban olyan, amilyen azokban az években lehetett. Hogyan készült a szlovák szinkron? A dialógusok szerzői, Soha Poljaková és dr. Ladislav Takác mondják munkájukról:- Nemcsak gazdag szókincse van a szövegkönyvnek, hanem drámaisággal is telített, és nagy mesterségbeli tudásról tanúskodik. Nem csoda, hiszen Fehér Klára sikeres, a kritika által is pozitívan értékelt regényének adaptációja. Mindezt már az elején tudatosítottuk; és el akartuk A tenger szinkronizálása könyvvel. A tenger bennünk, közép-európaiakban, meleg nyarakat, kellemes fürdőhelyeket, hűsítő hullámokat idéz fel. Nem véletlen, hogy a sorozat két főszereplője is a tengernél éli át élete legszebb óráit. És bár a történet csaknem végig Budapesten játszódik, senki sem csalódik, mert az események drámaiak, teli meglepő helyzetekkel. A sorozat szövegének fordítója dr. Ladislav Takác, aki az eredeti magyar szövegkönyvvel kapcsolatban a következőket mondta:- Ez a sorozat nemcsak visszaemlékezés. A szerteágazó történet olyan tragikus időszakokba vezet el, mint Magyarország népiét fasiszták általi megszállása 1944-ben, ami tízezrek számára jelentett katasztrófát. A történet 1956 forró nyarán ér véget. Számomra éppen azért volt rendkívül érdekes és vonzó ez a feladat, mert a már ismert tények mellett, történelmi párhuzamokat fedeztem fel a film szereplői és a mi népünk sorsának alakulásában a háborús években és a nemzeti felszabadító harc idején. De volt még valami, ami vonzott és döntően meghatározott a szövegkönyvérni, hogy a szlovák dialógusok egyenértékűek legyenek a magyar eredetivel. Rendkívül igényes feladat ez, vagyis eleget tenni a szinkronizálás, a szövegmegfelelés és az érthetőség követelményeinek. Nem csupán a külső jegyek, a magyar színészek beszédtemperamentumának a megőrzésére törekedtünk, hanem az egyes főszereplőkkel való belső azonulás lehetőségének a megteremtésére is, ezzel pedig az akkori idők magyar társadalma életének mélyebb bemutatására. Zdeno Drinovsky, a szinkron rendezője:- Célunk volt egyebek között, hogy az epizódszerepekben is tökéletes hangok szólaljanak meg. Az egyik főszereplőt a bratislavai Jozef Holec szólaltatja meg, a többi színészt a martini és a zvoleni társulatból választottam ki. Banská Bystricának megvan az az előnye, hogy a színészek teljes mértékben munkájukra összpontosíthatnak, nem kell rádióba, filmstúdióba, televízióba rohanniuk. A legfőbb célunk az volt, hogy minőségi munkát adjunk ki kezünkből. (vt) A barlang - talán az utolsó csendes, szépséges, eddig még semmivel sem szennyezett hely földünkön. Többek között ez a mondat hangzik el a Tizenharmadik szoba című dokumentumfilmben, amelyet Peter Princ forgatókönyve nyomán Jozef Kaiser forgatott. Fiatal barlangászok a szereplői, de megszólalnak benne idősebbek is. A film a közeljövőben kerül képernyőre. (mb) (Ján Hraska felvétele) Sütő András Egy lócsiszár virágvasámap- ja című drámájából Zsurzs Éva készített tévéfilmet, melyet a minap sugárzott a Magyar Televízió. Képünkön a főszereplők: Juhász Jácint, Papp Zoltán, Venczel Vera és Gobbi Hilda. (Szabó Róbert felvétele) CSMTKÉ-műsor örömmel nyugtázhattuk, hogy a Csehszlovák Televízió műsort készített hazai magyar kóruskultúránk reprezentáns képviselőjéről, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkaráról. A közelmúltban sugárzott csaknem félórás műsor készítőit, Pavol Fükő rendezőt és dr. Shreiber Ildikó dramaturgot bizonyára a kórus huszadik születésnapja ihlette meg. Minthogy televíziós hangverseny is volt a műsor, szót kell ejteni e speciális műfaj képi és zenei összetevőiről. Tetszett, hogy az aránylag rövid műsoridőből futotta az énekkar bemutatására is, és hogy mindezt kötetlen formában, a találkozások, próbák örömteli hangulatát idézve valósították meg az alkotók. Ugyancsak dicsérni lehet, hogy előnyösen, ízlésesen és ötletesen használták ki a forgatás helyszíne, a Szlovák Filharmónia hangversenyterme és hallja kínálta lehetőségeket. A kilenc előadott kórusmú (női- és vegyeskar) szerzői között volt Bartók Béla, Vass Lajos, Hja Zeljenka, Alfréd Ze- manovsky, Nyikolaj Dmitirje- vics Leontovics, Farkas Ferenc és Bárdos Lajos. A Janda Iván és Vass Lajos színvonalas vezényletével előadott minikoncert egészében véve sikeresnek mondható, hangulatán azonban kissé érződött, hogy a zenei rész realizációja nem találta legjobb művészi formájában a kórust. Ez főleg a szoprán szólam heterogenitásában, itt-ott pontatlan belépésekben és az artikuláció hiányosságaiban mutatkozott meg (például Vass: Jövendölés, Zemanovsky: Tichá noc nad morom, Bartók: Leányné- zó). A jövőre nézve biztató volt az alt és a basszus szólamok kultivált hangzása, s reményekre jogosít fel a jobb összhangzás. Mindezt magas mérce szerint ítélve, s az ünneprontás szándéka nélkül, az előrelépést segítendő mondtuk el, hisz az ilyen teljesítmény amatőr kórusnak csak dicséretére válhat. Jegyzetünknek nem volt célja értékelni azt a rendkívüli munkát, melyet a CSEMA- DOK KB égisze alatt működő énekkar és egyes tagjai tettek hazai kórusmozgalmunk fellendítéséért - eredményesen. Csak az kár, hogy a műsort korai időpontban, délután 16.55-kor sugározták és a második csatornán.-daKERESLET ÉS KÍNÁLAT A televízió diszpécserszolgálata Bizonyára ismerős a probléma - a vállalatnak gyorsan szüksége lenne például egy 300 milliméter hosszú kohászati termékre. Hogy hozzájussanak, meg kell vásárolniuk az egész 6 méteres darabot. Egy másik példa: a termelés folytatásához 300 rugó hiányzik, de mind a 2000 darabot tartalmazó egység- csomagot meg kell venniük. És így a fölöslegesen megvásárolt többletanyaggal lassan kezd duzzadni a raktárkészlet. Ez még a jobbik eset... Persze, mivel a munkát, energiát, nyersanyagot tartalmazó termékeket a termelésből, a fogyasztásból ilymó- don „kiselejtezték“ - lényegében „holt“ eszközök. A felelős dolgozók bizonyára ismerik az ilyen készletektől való megszabadulás lehetőségeit - hirdetés útján, az elfekvő készletek brnói kiállításán vagy újabban a televíziós diszpécserszolgálat segítségével próbálják megoldani e gondjukat. Mi is ez utóbbi tulajdonképpen? A televíziós riporterek üzemekben, kutatóintézetekben járva naponta találkoznak olyan problémákkal is, amelyek nem mindig függenek össze eredeti céljukkal. Minthogy ezek többnyire nem hagyják nyugodni a riportert, megpróbál segíteni. így született meg az ötlet, hogy a televízió további lehetőséget teremthetne a vállalatok számára, hogy köny- nyebben megszabadulhassanak a nem szükséges, elfekvő készletektől, illetve hozzájárulhatna a vállalatok közötti kapcsolatteremtéshez. Mindenekelőtt egy időpontot kellett kitűzni, amelyben - rendszeresen - közvetítenének olyan vállalatok és emberek között, amelyek, illetve akik másképp nem szerezhetnének egymásról tudomást. így jött létre A televízió diszpécserszolgálata. A Csehszlovák Televízió bratislavai adása 1984. janurá, 9-től rendszeresen jelentkezik 30 perces műsorral, amelyben új megoldásokat, újítási javaslatokat ismertet meg nézőivel. Az egyik műsorban például az Aroterm új padlóburkolóanyag és az Aroplast tetőfedöanyag jelent meg. Mindkettő drága külföldi gyártmányokat helyettesít. A diszpécser- szolgálat tájékoztat az Alfa Könyvkiadó új kiadásairól, illetve azokról a szemináriumokról és tanfolyamokról, amelyeket a Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság szervez. A legfontosabb és a műsoridő legnagyobb részét kitöltő része a diszpécserszolgálatnak az adásvétel, amelyben az összes szocialista szervezetnek- vállalatnak, üzemnek, részlegnek, intézetnek - lehetősége nyílik, hogy tájékoztasson elfekvő készleteiről. Azokról, amelyeknek más vállalatnál, üzemben vagy intézetben hasznát vehetnék. A televíziós diszpécserszolgálatban helyet kap a szabad termelőkapacitás felkínálása is. Ahol van ilyen lehetőség, a televízió szívesen segít kihasználásában. Az adás szerkesztői ugyanis feltételezik, hogy a műsor nézőinek száma sokkal nagyobb, mint egy-egy folyóirat, újság olvasótábora. A diszpécserszolgálatot a műsor-főszerkesztő- ség stábja készíti. A címére — Őeskoslovenská televízia, Televízny dispecing, 845 45 Bratislava- érkező leveleket a beérkezés sorrendjében a szerkesztőség besorolja a következő adásba. A műsor hetenként egyszer, csütörtökön délelőtt 11 órakor jelentkezik. A műsor szerkesztőinek eddig nem volt módjuk megállapítani, milyen eredménye van munkájuknak, a vállalatok nem tájékoztatják a szerkesztőséget „az ügy kimeneteléről“. Ezért néhány kínálatot megismételnek, a nagyobb publicitás kedvéért. Az egyik vállalat például a vasúti vagonokban használatos müanyagszelepekre keres gyártót. Készleteik már elfogytak, és máig sem tudják, ki lenne képes ezt számukra legyártani. Ilyen és hasonló gondok orvosolhatók a képernyő segítségével. És még egy, talán nem elhanyagolható tényező: a televíziós diszpécserszolgálathoz küldött összes információt díjmentesen veszik és sugározzák. Aki hamarább és pontosan elküldi kérését a televízió címére, annak van esélye arra, hogy talán nem is éppen újkeletű problémája rövidesen megoldódik. ZELMÍRA CHRENKOVÁ ÚJ SZÚ 14 1984. IV. 27. m
