Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-27 / 17. szám
f / / / / AZ ELLENŐRZÉS AZ IRÁNYÍTÁS VELEJÁRÓJA Beszélgetés Boda Pál mérnökkel, a Kelet-szlovákiai Kerületi Népi Ellenőrző Bizottság elnökével Nagyon felelős új tisztségben dolgozik Boda Pál mérnök, aki eddig is - legutóbb mint a Kassai (Koáice) Magyar Tanítási Nyelvű Ipari Szakközépiskola igazgatója, és az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának tagja - elkötelezett, áldozatkész, eredményes tevékenységet fejtett ki. Az elmúlt év végén ugyanis megválasztották a Kelet-szlovákiai Kerületi Népi Ellenőrző bizottság elnökévé. Sokan ismerik a kerületben. Tudják róla, milyen hasznos munkát végzett pedagógusként, illetve igazgatóként abban az iskolában, amelynek végzős növendékei hazánk igen sok jelentős ipari intézményében fontos posztokat töltenek be. Boda elvtárs esetében az is előnyt jelent, hogy a munkásosztályhoz hú, kommunista édesapjától igen jó örökséget kapott. Annak tudatát, hogy bárhol is dolgozzon az ember, mindenütt elkötelezetten kell szolgálnia a dolgozó nép érdekeit. Új munkaköréről így nyilatkozott:- Közös célunknak tartom elérni azt, hogy az ellenőrzés egyre növekvő jelentőségét felismerje minden vezető gazdasági dolgozó. A központi szerveknek az ellenőrző tevékenységre vonatkozó alapelvei még igen sok ágazatban, vállalatban, üzemben és egyéb intézményben túl lassan, nem kellő rugalmassággal érvényesülnek. Ezért ne csodálkozzunk azon, hogy a szocialista törvényesség, a fegyelem és az erkölcsi normák megsértőinek száma elfogadhatatlanul magas. Az a véleményünk, aki nem képes tudatosítani, hogy az ellenőrzés az irányítás szerves része, az nem lehet jó vezető dolgozó. Az ellenőrző tevékenység tökéletesítése nélkül elképzelhetetlen az irányító és a szervező munka javítása. Erre pedig feltétlenül szükség van. • Úgy érzem, mindenekelőtt a vállalaton belüli ellenőrzés tökéletesítésére gondol.- Valóban nagyon időszerű feladat éppen ezen a szakaszon rendet teremteni. Tapasztalataink szerint ugyanis a kerületünkben működő vállalatok, üzemek és egyéb intézmények ellenőrző szerveinek tevékenysége nem éri el a kívánt színvonalat. A vállalatok vezető szervei csaknem minden szinten valahogy megfeledkeznek arról, milyen jelentős nevelő hatása van a helyesen és rendszeresen végzett belső ellenőrzésnek. Éppen az ilyen ellenőrzés fedheti fel legjobban és idejében a fogyatékosságokat, valamint okaikat. A feltárt hibákból okulva lehetőség nyílik arra, hogy a vállalatok, az üzemek vezetői, akikegyébként a törvény értelmében is személyesen felelnek a belső ellenőrzés folyamatosságáért, kellő formában figyelmeztessék a dolgozókat a szabályok és a törvények megtartására. Társadalmunkban ugyanis - ez közismert - mindenekelőtt az állampolgárok nevelését tartjuk a legfontosabbnak. Persze, ha ez nem segít, a törvény szigorával is felelősségre vonjuk a tudatos jogszabálysértőket. Hazánkban a lakosság zöme szorgalmasan dolgozik, becsületesen végzi munkáját és abból él, amit így megkeres. Viszont vannak köztünk olyanok is, akik részére „kevés“, amit munkájukkal megkeresnek és fondorlatosán hozzányúlnak az őket meg nem illető értékekhez is. Mindezt nem tehetnék - legalább is nem olyan mértékben, mint manapság -, ha az illetékesek hatékonyabban élnének az ellenőrző jogukkal. Egyáltalán nem véletlen, hogy az SZSZK kormányának 1982. évi 129-es számú határozata minden intézményt kötelezett arra, hogy dolgozzák ki a belső ellenőrzés alapelvei érvényesítésének tervezetét, és fogjon hozzá a megvalósításhoz. • • Milyenek a tapasztalatok ezen a téren?- Kerületünkben a népi ellenőrzés szervei tavaly negyvenkét intézményben végeztek felméréseket. Megállapították, hogy számos helyen nem tettek eleget ennek a követelménynek. Például a kezmaroki Helyi Ipari Vállalat vezetői sem. A vállalat igazgatója arra hivatkozott, hogy az alapelveket azért nem dolgozták ki a helyi viszonyaiknak megfelelően, mert erre nem kaptak megfelelő útbaigazítást a felsőbb szervtől. A kassai (Kosice) Csehszlovák Gépkocsijavító Vállalatban sem foglalkoztak azzal, hogy az említett határozat érvényre jusson a vállalat káder-, és munkarendszerében. Hasonló helyzettel találkoztunk a bardejovi és a kassai vendéglátóipari intézményeknél és másutt. Egyéb fogyatékosságokkal is. Például azzal, hogy felületesen, formálisan dolgozták ki az ellenőrzés tervezetét, illetve nem valósították meg egyáltalán, vagy csak részben mindazt, amire kötelezték magukat. Például a kassai Csehszlovák Autóbuszforgalmi Vállalatnál hat hónapra 274 ellenőrzést terveztek és ezeknek csupán 22 százalékát végezték el. Viszont a következő fél évre további 310 ellenőrzést irányoztak elő. Hát, mi más ez, ha nem „szemfényvesztés“ és egyben - ha úgy tetszik- önámítás is. Hasonló esetek fordultak elő a vranovi, a Stará Luboviia-i járás üzemeiben. A felületesség különböző következményei jelentkeztek a kassai Jednota fogyasztási szövetkezetben stb. is. Ezeken a helyeken- az alapelvekkel ellentétben - egyáltalán nem végezték el a betervezett ellenőrzéseket. Nem csoda hát, hogy például a Drevovyroba büféjében az alkalmazottak - az engedélyezett áruválasztékon kívül - saját termékeiket is árusították. Megállapítottuk, hogy az illetékes vállalati szervek az 1981-82-es években itt egyetlen ellenőrzést sem végeztek. Az ügyet a bűnüldöző szervek zárták le. • Boda elvtárs említette, hogy a jogszabályok értelmében a vállalatok igazgatói, vezetői személyesen felelnek a belső ellenőrzésért. Ezen a téren milyen a helyzet?- Valóban így van, s a felsorolt és egyéb fogyatékosságok többsége éppen a vállalati vezetők mulasztásainak számlájára írható. A népi ellenőrző szervek felmérései ezt kétségtelenül igazolják. • Főleg milyen jellegű mulasztásokról van szó?- Csak néhányra utalnék. Alapvető hibának minősítjük például azt, hogy Kelet-Szlovákiában a nemzeti bizottságok által irányított vállalatokban 46 főellenőr helyett az elmúlt év végéig csupán 22-őt neveztek ki. Az illetékes igazgatók, vezetők mulasztására utal, hogy többek között a giraltovcei Jednotában, a poprádi Járási Építőipari Vállalatban, a bardejovi RAJ-ban, a kezmaroki Helyi Ipari Vállalatban, a Spiáská Nová Ves-i Járási Építőipari Vállalatban, a Járási Közszolgáltató Vállalatban, a Járási Egészségügyi Intézetben, a kassai OBNOVA-ban, VKUS- ban, ROZVOJ-ban, a Preéovi Járási Egészségügyi Intézetben, a Tóketerebesi (Trebiáov) Járási Közszolgáltató Vállalatban és másutt az ellenőrzés időszakában nem dolgozott kinevezett főellenőr. Javítani való bőven akad más területen is. Nem nézhetjük el szó nélkül például azt sem, hogy az illetékes vezetők ugyan jóváhagyják az ellenőrző tevékenység tervezetét, de nem értékelik megvalósításának színvonalát, az ellenőrzés hatékonyságát. Sőt, több helyen - éppen a vezetők „jóvoltából" - az ellenőrzések eredményei „süllyesztőbe“ kerülnek. A Humennéi Járási Közszolgáltató Vállalatban - a felülvizsgált dokumentumok szerint - az ellenőrzésekről készített jegyzőkönyvekben nem tüntették fel a megállapított fogyatékosságok okait, sőt azoknak a nevét sem, akik felelnek értük. Ezt talán meg sem állapították... • Milyen intézkedéseket tesz a Kerületi Népi Ellenőrző Bizottság az említett és az egyéb helytelenségek kiküszöbölésére?- A népi ellenőrző szervek feladata igen sokrétű, a társadalmi és a gazdasági élet csaknem minden területét érinti. Amiről beszéltem, az csak egy - bár nagyon fontos időszerű kérdéssel, a vállalatokon, az üzemeken és a más intézményeken belüli ellenőrzéssel függ össze. Az eddig feltárt szervezési fogyatékosságok felszámolása érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a járási népi ellenőrző bizottságok, valamint a nemzeti bizottságok más szervei, a lakosság széles rétegeinek támogatásával, rendet teremtsenek a belső ellenőrzés folyamatosságának, rendszerességének meghonosításában. Azt kérjük, ne becsüljék le, tudatosítsák ennek a tevékenységnek fontosságát és szerezzenek érvényt az ellenőrzés jogszabályok szerinti gyakorlásának. Erre irányuló intézkedéseinket részünkről minden szinten megtettük. • Köszönöm a beszélgetést. KULIK GELLÉRT Fejtörő - utazóknak A fedett járdaszigetek, az ülőalkalmatosságok, s a kényelmes és kulturált, utazást szolgáló egyéb kellékek közül ma már nem sok minden található épségben a tavaly átadott rimaszombati (Rimavská Sobota) autóbuszpályaudvaron. (Hála egyes kulturált útitársainknak!) Szerencsére a járatok indulásáról tájékoztató hatalmas táblán még olvashatók a betűk és a számok. A közelmúltban Kelet- Szlovákiába készültem, így akadt meg a tekintetem a piros betűs Trebiéovon, fölötte az apróbb betűs „ku PVSN“ jelzésen. Keresem a jelmagyarázatot, s betűnként silabizálom a szöveget a színeha- gyott fémtáblán. A kis „k“ annyit jelent, hogy 1983. 12. hó 25-én és 1984. április 22-én nem közlekedik. Az „u“ betűt viszont sehol nem találom. Na mindegy, megyek tovább; a „P“ annyit jelent, hogy a busz a munkaszüneti napok utáni első munkanapon biztosan jön. A „V" szerint viszont szombaton csak abban az esetben, ha az nem államilag elismert munkanap. S végül az ,,N“ azt jelenti, hogy munkaszüneti napon is jön az én buszom, ha azt másnap munkanap követi. Nos ennyit a tömör és világos tájékoztatásról. Mire a betüfejtés végére értem, az elejét már rég elfelejtettem, s a biztonság kedvéért ceruzával és jegyzetfüzettel a kezemben kezdtem újra élőiről a szórakoztató játékot. A harmadik nekirugaszkodás után már azt sem tudtam, milyen nap van, s tulajdonképpen hová is akartam utazni. A körülöttem várakozók közül mind többen vetették rám szánakozó tekintetüket, s én - mint aki most már teljesen biztos a dolgában - tovább- álltam. Nem túl messzire. A sarki újságárusnál vásároltam egy vaskos menetrendet. Hogy az ,,u“ betű jelentését is megfejtsem. HACSI ATTILA A NAPSUGÁR BIOLÓGIAI HATÁSA Napunk már ősidők óta kiapadhatatla- nul ontja a világűrbe, minden irányba energiáját, az életet jelentő napfényt. Valahol a nap közepe táján, az uralkodó több millió fokos hőség hatására állandó atomátalakulási folyamat játszódik le. A könnyű hidrogénatomok héliumatommá egyesülnek, miközben óriási mennyiségű energia szabadul fel. Ennek egy része jut el napsugár formájában földünkre is, ahol ez minden életnek az alapfeltétele. A napsugár tehát nem más, mint atomenergia. A nap belsejében keletkező napsugár nyolc és fél perc alatt érkezik el hozzánk, és itt a magával hozott energiát leadva látszólag megsemmisül. De csakis látszólag. Mint sugárzás megszűnik ugyan, azonban másfajta energia formájában jelentkezik ismét. A napsugár anyagából keletkezik és az anyag is nyeli el. Az anyagban elnyelődő sugárzó napenergia különféle hatásokban nyilvánul meg. Fény-, hő-, vegyi és fényelektromos hatása van, s aszerint, hogy milyen hatást fejt ki, más és más energiává alakul. A Nap 6000 C fokos-felületét elhagyó napsugár azonban jelentősen megváltozik mire Földünkre ér. A napfény több különféle hullámhosszú sugár keverékéből áll, amelyeknek három fő csoportját szoktuk megkülönböztetni: a rövidhullámú, láthatatlan ibolyántúli sugarakat; az ibolyaszíntöl a kéken, a zöldön, a sárgán keresztül a vörösig terjedő látható sugarakat; végül pedig a vörösön inneni hosz- szúhullámú, szintén láthatatlan, nagyrészt hőhatású sugarakat. Azalatt, amíg a napsugár a Földet körülvevő levegöré- tegen áthalad, az ibolyántúli sugarak nagy részét a légkörünkben levő ózonréteg megakadályozza, hogy Földünk felületére érjenek. így a hozzánk érkező napsugaraknak kb. csak az egy százaléka áll ibolyántúli sugarakból, a fennmaradó rész pedig egyforma arányban oszlik meg látható és hősugarakra. Földünk légköre ibolyántúli sugárzást visszatartó hatásának felbecsülhetetlen jelentősége van. Az ibolyántúli sugaraknak kis meny- nyiségben igen nagy az élettani és biológiai hatása, nagy mennyiségben azonban ezek a sugarak az élőlényeket tönkre teszik. Tehát, ha Földünk légköre ezeket a sugarakat nem fogná föl, a maihoz hasonló élet sohasem alakulhatott volna ki rajta. A napsugárzás mértéke függ az évszakoktól - télen kb. tízszer kevesebb, mint nyáron. Továbbá a magas hegyen több ibolyántúli sugár éri testünket, mint a síkságon. Ugyancsak erősebb a sugárzás a víz mellett és a havas vidéken, mivel itt még a visszavert sugarak is érvényesülnek. Tél vége felé már türelmetlenül várjuk, mikor virradunk verőfényes napra. A napfény utáni ösztönös vágyakozásunk mögött roppant nagy biológiai igény rejlik, mivel szervezetünknek ilyenkor már fokozott mértékben van szüksége az éltető napsugárra. Köztudott, hogy végső soron minden élőlénynek a napfény az energia- forrása. Ez nemcsak azért fontos számunkra, mert az így termelt energiát fogyasztjuk növényi és állati táplálék formájában, hanem az emberre gyakorolt élettani jelentősége is óriási. Fokozza az anyagcserét, növeli a vörösvértestek számát, kedvezően befolyásolja ideg- rendszerünk működését és ezen keresztül hat kedélyünkre, valamint szellemi életünkre is. Az előbb említett három sugárcsoport mindegyikének más-más élettani jelentősége van. Legfontosabb közülük az ibolyántúli sugárzás. Ez mélyen behatol bőrünkbe, és ott különféle vegyi folyamatokat vált ki, melyek közül a legszembetűnőbb a bőr pirosodása, majd barnulása. A bámulást a sugarak hatására a pigment festékanyag okozza. Ugyancsak ezek a láthatatlan sugarak alakítják át a bőr faggyúmirigyeiben levő ergoszterint D-vitaminná, amely a mésznek a csontban való lerakodásához szükséges. Ennek hiánya - főképp serdülőkorban - súlyos csontfejlődési zavarokat okoz. Felbecsülhetetlen élettani jelentősége van az ibolyántúli sugarak nagyfokú baktériumölő-képességének is. Bőrünk felületén ugyanis számtalan baktérium és egyéb kórokozó tenyészik, de ezek egy kiadós napozás után elpusztulnak. A látható fény nemcsak a látáshoz szükséges sugarakat szolgáltatja, hanem idegrendszerünkre is óriási befolyást gyakorol. A látóidegeken át ingerhatást fejt ki az agyalapi mirigyre, amely a többi belső elválasztású mirigynek is a legfőbb szabályozója. Tehát a látható fény hatására fokozódik az anyagcsere, a vérkeringés, idegrendszerünk pedig érzékenyebben fogja fel a külső hatásokat. Az infravörös sugarak váltják ki a hőérzetet, valamint a bőrben értágulást idéznek elő. ÚJ SZÚ 8 1984. IV. 27.
