Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-20 / 16. szám

► ÚJ szú 21 1984. IV. 20. A szocialista országok ! ÉLETÉBŐL A lipcsei vásárok története Az évente kétszer megren­dezett, már hagyománynak számító Lipcsei vásár a kelet­nyugati érintkezésben és ke­reskedelemben fontos szere­pet tölt be. A háború utáni első vásárt, amit Lipcsei Békevásárnak ne­veztek, 1946. május 8.-12. kö­zött tartották. Ennek érdekes­sége, hogy ezen 2700 kiállító mutatkozott be és csak egy volt köztük a külföldi: a Szov­jetunió, amely információs szolgálatot is fönntartott. A vá­sár alapterüle ekkor 26 355 négyzetméter volt. A cégeknek 5 vásárház és 4 csarnok állt a rendelkezésére. 1947 után már évente két­szer fogadta Lipcse a látogató­kat és kereskedőket. Az NDK 1949-ben történt megalakulá­sa óta megnőtt a lipcsei vásá­rok jelentősége és a szocialista országok fontos kiállítási helye lett. Ezt mutatja az is, hogy ezek az országok hamarosan már tizenötször akkora terüle­tet vettek igénybe, mint néhány évvel azelőtt. Az 1950-es évek közepére szokássá vált, hogy az iparilag fejlett kapitalista ál­lamok és a fejlődő országok is egyre nagyobb számban kép­viseltetik magukat. 1965 a jubileumi vásárok éve lett - Lipcse város ugyanis ek­kor ünnepelte fennállásának 800 éves évfordulóját. 1968 őszétől az őszi és tavaszi vá­sárok jellege némiképp meg­változott, az őszi vásárokon fő­leg a műszaki iparágak termé­kei kerültek az érdeklődés köz­pontjába, míg maga a vásár fokozatosan a KGST-országok legfontosabb bemutató és ke­reskedelmi fórumává, a szo­cialista gazdasági integráció tapasztalatainak katalizátorává vált. Äz, hogy Lipcse ilyen je­lentős részt vállal a kelét-nyu­gati kereskedelem alakításá­ban, nagyrészt nemzetközi jel­legének, a külföldi kiállitócégek nemzetközi súlyának, a nagy­fokú látogatottságnak, a vá­sári hagyományoknak, és nem utolsósorban az NDK által kez­dettől fogva konzekvensen megvalósított békés egymás mellett éles politikájának kö­szönhető. Az utolsó két évtizedben a vásár egyre nagyobb lehető­ségeket nyújtott a tudományos­technikai eredmények össze­hasonlítására, továbbá arra, hogy a tapasztalatcserék is mind gyakoribbak legyenek. Az évente kétszer Lipcsébe seregié sokezer kereskedő és látogató számára a Lipcsei Vá­sárhivatal és a város szervez sokrétű kulturális és szórakoz­tató programokat. Az 1984. március 11-17-e között megrendezett Lipcsei Tavaszi Vásáron 100 ország 9 ezer kiállítója mutatta be ter­mékeit. A vásárt ,,A szabad világkereskedelemért és a mű­szaki haladásért“ jelmondat jegyében szervezték meg. A lipcsei vásárok történetében először központi ajánlatstandot nyitottak, ahol felvilágosításo­kat adtak és kapcsolatokat közvetítettek. Az idei vásáron is gazdag kulturális program várta a láto­gatókat, több mint 150 rendez­vényt tekinthettek meg a ven­dégek. FORRÁSOK: CSTK, BUDAPRESS, PANORAMA, AGER- PRESS A magyar cipő- és bőripari termékek igen keresettek nem­csak a belső piacon, hanem számos külföldi országban is. A budapesti Minőségi Cipőgyár a tervek szerint az idén 4 200 000 pár női cipót gyárt, és ebből 800 000 párat exportál. - A kép a vállalat felsőrészkészítő üzemében készült. IJIég a beruházás teljes befejezése előtt részben megkezdte az üzemelést a szovjet segítséggel épült Song Cong dízelmotorgyár (Vietnam, Bac Thai tartomány). Csak februárban több mint ezer motorhengert és csapágyat s más alkatrészt gyártottak itt. - A felvétel az egyik termelőcsarnokban készült. A FEJLŐDŐ ROMÁN VEGYIPAR Amíg az iparilag fejlett államokban az utóbbi 25 évben a vegyipar növekedési üteme évente 6-15 százalék között váltakozott, addig Románi­ában elérte a 18-22 százalékot, s így a külkeres­kedelem egyik aktív tényezője lett. 1975 és 1980 között az iparág termelési kapacitásai megdup­lázódtak, s 1985-ig újabb nagy - 80 százalékos - növekedés várható. Az ágazaton belül különö­sen erőteljesen fejlődött a műtrágyagyártás, a petrolkémiai ipar, a gyógyszergyártás, a szin­tetikus mügumi-, műszál- és mürostipar, a mű­anyagipar, továbbá a színezékek, festékek és lakkok gyártása. Az egy főre jutó vegyipari termelésben az ország elérte a fejlett tókés államok színvonalát. A vegyipar fejlődésének egyik bázisa a tudo­mányos és technikai kutatás, amelynek vezető intézménye a Központi Kémiai Intézet. Az inté­zet kutatói jelentős szerepet játszottak abban, hogy az ország saját erőből biztosította a vegy­ipar számára szükséges technológiák és fej­lesztési tervek 80-82 százalékát 1975 és 1980 között. A jelenlegi ötéves tervben peuiy 11 ia, 95 százalékra emelkedik ez az arány. A Központi Kémiai Intézet lépést tart a nem­zetközi kutatásokkal. Korszerű technológiákra, új nyersanyag- és energetikai forrásokra tá­maszkodva érik el a sikereket. Az intézetben már megkezdték a biostimulátorokkal kapcsola­tos kutatásokat mind az állattenyésztés, mind pedig a növénytermesztés területén. A Kémiai és Biokémiai Energetikai Intézet megalakulásával új távlatok nyíltak a kutatások terén. Lehetővé vált a különböző modern bio­technológiák alkalmazása, a biomassza értéke­sítése, a jelenlegi petrolkémiai nyersanyagok más forrásokból való előállítása. A gumibehoza­tal csökkentése érdekében új típusú múgumit fejlesztettek ki. Jelentős poliizoprén-elóállító ka­pacitásokat helyeztek üzembe, s 1983-ban poli- butadién-gyártó berendezés kezdte meg műkö­dését. Így hozzákezdhettek a könnyűipar részére az új műgumi, a termoplasztik gyártásához. A kutatási tevékenységet a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács irányítja. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Dénes György: Húsvéti üdvöz­let című verséből idézünk; az idézet első sora. 12. Település a Balaton mentén. 13. Folyó Ro­mániában. 14. Ittrium, oxigén. 15. Azonos betűk. 16. Az idézet má­sodik sora. 18. ,,A“ díszruha. 19. Barát. 20. Szovjet tornásznő. 22. Az óizlandi népi irodalom sajátos terméke. 23. A lutécium jele. 25. Rag. 26. Opera alkotórésze (ék. h.). 27. Z. L. Z. 28. Az orr nyálka­hártyájának gyulladása. 30. Fran­cia filmrendező. 31. Rizikó azonos hangzói. 32. Nyakprém, névelő­vel. 33. L betűvel a végén zománc. 34. K. G. Á. T. 36. Ország. 38. Jugoszláviai város. 40. Szövőfo­nal. 42. Francia zeneszerző. 44. T. T. G. 45. Város Nagy-Britanniá- ban. 47. Büntetés. 48. Tisztít. 49... Lauda, autóversenyző. 50. Képző. 51. Teke közepe. 52. Bácsi. 53. Y. S. Z. 54. Abban az irányban. 56. Kiáltás. 60. Tova. 61. Képző. 63. Azonos magánhangzók. 64. Nö­vény. 65. MelléknévkéDzö. FÜGGŐLEGES: 1. Hérics jelzője. 2. Éppen hogy csak. 3. Az idézet harmadik sora. 4. Ünnepi öltözet, névelővel. 5. Prózai elbeszélések műfaja. 6. Ildikó azonos hangzói. 7. Háló., 8. Sztara..., bolgár vá­ros. 9. Magyar művészettörté­nész. 10. A medve kölyke. 11. Nobélium. 17. Mutató névmás. 21. Azonos betűk. 23. Bibliai személy. 24...jára, utolsóként. 26. Termet. 28. Nátrium. 29. Város az NDK- ban. 30. Centiméter. 33. Ereklye. 34. Az idézet negyedik sora. 35. Francia filmrendező. 37. Svájci fo­lyó. 39. Város Japánban. 42.. Keresztrejtvény!-faktor. 43. Ozmium. 46. Jég - né­metül. 47. Magyar költő. 50. Vér - szlovákul. 52. Hurokcsomós szőnyeg. 54. Kellemetlen szag, névelővel. 55. „A“ messzeség. 56. Lapfajta. 57. A rénium és a ne­on jele. 58. Limlom. 59. Késésben van! 62. Nyújt. 66. Határozói rag. Az április 6-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Nagy dolog a harc, de legszebb virág a béke. Könyvjutalomban részesülnek: Szépvölgyi Lajos, Kajal, Németh Gyula, Ipolybél (Bielovce), Juhász Vojtech, Udvard (Dvory nad Zita- vou), Farkas Margit, Fülek (Fil'akovo), Baran Rudolfné, Bratislava, Bohuniczky Lászlóné, Zseliz (Zeliezovce)

Next

/
Thumbnails
Contents