Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-20 / 16. szám
I TUDOMÁNY —a TECHNIKA A KICSI JOBBAN KIFIZETŐDIK ÚJ SZÚ 17 Frantisek Dlouhy mérnök az Agrosystém mikroprocesszoros rendszer periférikus berendezését szereli A mikroelektronika terjedésével paradox helyzet alakult ki a mező- gazdaságban. Miközben több földművesszövetkezetben elhatározták, hogy a szomszédos vállalatok példáját követve nagy számítástechnikai berendezések beszerzésével korszerűsítik a nyilvántartást, ugyanakkor más, még progresszívabb vállalatokban azt fontolgatják, hogy a nagyméretű elektronikai berendezéseknek nincs jövőjük a mezőgazdasági üzemekben. Ennek több oka is van, amelyek közül legalább kettőt érdemes kiemelni. Egyrészt a nagy számítástechnikai berendezések teljesítményének a kihasználásához alapvetően meg kellene változtatni a mezőgazdasági vállalatok egész irányítási rendszerét, mert csak így lehetne szó a hatékony alkalmazásról. Másfél évtizedes tapasztalatok alapján azonban megállapíthatjuk, hogy gyakorlatilag egyetlen vállalatnak sem sikerült ilyen gyökeres változtatást végrehajtania. A másik ok ugyancsak fontos: ha a számítástechnikát a technológiai folyamatok irányítására akarnánk felhasználni (például biokémiai folyamatok szabályozására, a takarmányadagok összeállítására, a tenyésztési munkákra), akkor a nagy számítógép rendszerint távol esik a termelés helyétől, s gyakran túl drága is az ilyen jellegű feladatok elvégzésére. Tény, hogy a mezőgazdasági üzemekben elhelyezett számítógépek gazdasági hasznáról csak kivételes esetekben lehet beszélni, illetve ez lényegesen nagyobb is lehetne. Miroslav Kubík mérnöknek, a Slusovicei Efsz alkalmazott kibernetikai üzeme igazgatójának ezzel kapcsolatban a kövekező a véleménye: ,,A leghatékonyabbnak az mutatkozik, ha az elektronikát a legegyszerűbb feladatok megoldásánál hasznosítjuk, így az ebből származó gazdasági haszon is kifejezően megnyilvánul.“ A Slusovicei Efsz az elsők között vonta le ezeket a tapasztalatokét, a nagy számítógéppel folytatott sokéves munka alapján. Ezért az elmúlt évben a mikroelektronika Ígéretes hazai fejlődéséből kiindulva rövid időn belül kifejlesztettek egy mikroszámítógépes egységet a mezőgazdaság számára, amely az Agrosystém nevet kapta.- Számomra az Agrosystém nagy segítséget jelent a mindennapi rutinmunkák elvégzésében, a tervmutatók teljesítésének ellenőrzésében, valamint a munkafolyamatok irányításában - mondja Zdenék Slezák, a Slusovicei Efsz szállítmányozó üzemének igazgatója. - így sokkal több időm marad arra a munkára, amit felelős vezetőként kell végeznem. A mi szövetkezetünkben például szinte minden hónapban bevezetünk valamilyen új módszert, eljárást vagy valamilyen apró intézkedést, ami javítja a gazdálkodás színvonalát mind üzemi, mind pedig vállalati szinten. A slusovicei szövetkezetben a vezető gazdasági dolgozók egyik kötelessége, hogy állandóan keressék és tökéletesítsék a kiváló minőségű és gazdaságos munkához vezető értékelési és össz- tönzési módszereket. Nem titok, hogy a sluáovicei rendszer egyike a legfejlettebbeknek ezen a területen egész mezőgazdaságunkban. A részfeladatok elvégzésére kifejlesztett mikroszámítógépes rendszer további lehetőségeket tár fel a munkatermelékenység növeléséhez és az egyre hatékonyabb irányítási módszerek alkalmazásához. Sikerült például pontosítaniuk és szigorítaniuk az egyes járművek üzemanyag-fogyasztásának az ellenőrzését. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy több helyen éppen az ilyen eredmény váltott ki a dolgozóknál bizonyos ellenérzést az elektronikával szemben, s az igazgatóknak sok esetben el kellett tekinteniük az alkalmazásától.- Nálunk ilyesmi számításba sem jöhet - módja Miroslav Hátik tehergépkocsi-vezető. Az ellenőrzés ugyan szigorúbbá vált, de a mikroszámítógép nemcsak ellenőriz, hanem pontos és azonnali tájékoztatást is nyújt az előző napon végzett munka színvonaláról. így számunkra is kiváló eszköz arra, hogy tovább tökéletesíthessük a munkánkat. A gázolajjal való gazdálkodás eredményei a Sluáovicei Efsz-ben önmagukért beszélnek. A legutóbbi év alatt például az 1000 korona termelési értékre számított üzemanyag-fogyasztás 2,25 literről kereken 2 literre, vagyis 11 százalékkal csökkent a szövetkezetben. Ma már az üzemanyag-fogyasztás olyan alacsony szintre csökkent, hogy további megtakarításokat csak a mikroelektronika segítségével lehet elérni.- Az ilyen eredmények más területeken is felkeltik a dolgozók érdeklődését a mikroelektronika alkalmazása iránt - mondja Miroslav Kubík mérnök. - Sokan saját maguk keresik a felhasználás újabb lehetőségeit. így fokozatosan uralkodóvá válik az elektronizálás légköre minden munkahelyen, ami a gazdasági eredmények növekedésében is megmutatkozik. A mi szövetkezetünkben például már az igénylők sorrendjét is el kellett készíteni, mert egyelőre nem tudunk minden munkaszakaszt ellátni a szükséges berendezésekkel.- Egyes vezető gazdasági dolgozók az elektronizálást valamiféle csodaszernek, mindenre jó orvosságnak tartják. Nem áll fenn a veszélye annak, hogy ez a nagy érdeklődés az önök szövetkezetében is hasonló légkörhöz vezet?- Semmi esetre - válaszolja a kérdésre Miroslav Kubík. - Nálunk az egyes üzemekben és munkahelyeken nem azért vezetik be a mikroelektronikát, mert máshol már van ilyen, s arra sem számítanak, hogy ez önmagától valamilyen problémát megold. Mi az elektronizálás alapjait tulajdonképpen már korábban leraktuk, akkor, amikor úgy szerveztük meg a gazdálkodást, hogy az értékelésnél nem az elvégzett munka mennyiségéből indultunk ki, hanem a munka eredményeiből. Ez a gazdálkodási rendszer serkenti az egyes szakaszokat irányító gazdasági vezetőket arra, hogy minden lehetséges eszközzel keressék az eredmények növeléséhez vezető utakat, elsősorban a szervezés tökéletesítésével, amihez pótolhatatlan segítséget nyújt az elektronika. Az elektronika alkalmazásából természetesen újabb ötletek is születnek a szervezés további tökéletesítéséhez. A nagy számítógépeknél ezt nem lehetett elérni, így azok kihasználásában is jelentős tartalékok maradtak. A Slusovicei Efsz példája más mezőgazdasági vállalatok számára is vonzó, ezért az Agrosystém mikroszámítógépes rendszer iránt gyorsan növekszik az érdeklődés. Ezt főleg a célszerűen kialakított filozófiájának köszönheti. A szövetkezet szerelőcsarnokában jelenleg két rendszert készítenek el, de növelni akarják a kapacitást. A folyosón egy zászlócskákkal tűzdelt térkép is látható, ezek az Agrosystém rendszerrel ellátott munkahelyeket jelölik. A megrendelők annak ellenére ragaszkodnak ehhez a rendszerhez, hogy más mikroszámítógépes rendszerekhez viszonyítva egy kissé drágább. Tudják azonban, hogy kifizetődik. Jan Kras! programot táplál a mikroszámítógép memóriaegységébe egy korszerű fermentációs állomás irányításához. (A szerző felvételei) JAVUL A ROBOTOK „LÁTÁSA“ Az első „látó“ robotok működtetéséhez még különleges megvilágításra volt szükség: a munkadarab és a háttere között nagyon éles ellentétnek kellett lennie. Egy valóságos műhelyben ez nehezen valósítható meg. Az 1983 novemberében az Egyesült Államokban rendezett két robotkiállításon a robotoknak olyan új nemzedéke jelent meg, amelyek tagjai bármilyen szokványos műhelyben jól „látnak“. Alapelvük szerint két csoportba sorolhatók. Az egyszerűbb elvű robotok két ferde lézersugár találkozásának pontját ismerik fel. Ez alkalmazható például a szállítószalagon érkező munkaradabok felismerésére. Ha két fénynyaláb a szállítószalagon találkozik, a szalagon levő bármely tárgy a megvilágított háttéren sötétnek látszik. A General Motors egyik gyárában ennek a fordítottját valósították meg. Ott a két lézersugár találkozását arra a magasságra állítják be, ahol a szállítószalagon érkező öntvénynek az a pontja van, amelyet a robotnak meg kell ragadnia; így a lézerfény ezt a pontot világítja meg legjobban. Ezek a robotok több mint két éve folyamatosan dolgoznak, öt műszakjuk után kell egy karbantartási műszakot tartani, óránként 1080 öntvényt helyeznek el, s ezek tömege elérheti a 25 kg-ot is. Még fejlettebb a másik, az él felismerésén alapuló megoldás. Az eljárásnak az a lényege, hogy a robotnak helyi fényerökülönb- ségeket kell észlelnie. Ezután számítógépen (a robotban mikroprocesszorral) kell kielemezni, hogy az érzékelt fényerőkülönbségek hol állnak össze olyan vonallá, amely élnek tekinthető. Végül egy megadott mintával összehasonlítva meg kell állapítani, hogy az a kérdéses tárgynak melyik és milyen helyzetű éle. Élfelismerésen alapulva „látnak“ a hegesztő robotok is. Nekik föl kell ismerniük az összeszorított munkadarabok találkozásának vonalát (a készítendő varrat helyét) és annak kezdő- és végpontját. A kiállított hegesztő robotok gépkocsik ajtóoszlopát hegesztették a tetőhöz. A megvilágítás itt is lézerrel történt. Egészen különleges feladatra építették azt a robotot, amely a gépkocsiablak futását szabályozó csavarokat állítja be. E csavarok egy mély résben vannak, s hármójuk közül az egyik annnyira takarva van, hogy még az ember is csak vakon fér hozzá. A robot karjára a szerszám mellé egy lencsét szereltek, ezt száloptika köti össze a tévékamrával. Ugyanezen a száloptikán át világítják meg a csavarfejeket, s a robot ezeket is az élfelismerés eljárásával keresi meg. Robotok számára az egyik legnehezebb feladat az, hogy rendetlenül halomba szórt vagy tartályba ömlesztett alkatrészek közül kiemeljenek némelyeket. Az egyik kiállításon olyan robotot mutattak be, amely rendetlen halomból csavarokat emel ki, mégpedig közönséges irodai világításon, minden külön fényforrás nélkül. Ez a robot is az élfelismerés elve alapjául „lát“. (New Scientist) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A SZICÍLIAI ŐSEMBER Nagy jelentőségű embertani leletre bukkantak a szicíliai Agri- gentóban: megtalálták a feltehetően eddig legidősebb Australopithecus megkövült csontmaradványait. A sziklás területről előkerült koponyatöredékek - a felső állkapocs, továbbá a halántékcsont -, valamint négy fog elemzéséből ítélve, a hominida 3,5-5 millió évvel ezelőtt élt Szicíliában, vagyis jóval régebben, mint az Australopithecusok eddig Afrikában kiásott példányai. A csuprán 120 centiméter magas szicíliai élöember valószínűleg az Afrika és Olaszország közötti földhídon vándorolt be Szicíliába. Eddig azt tartották, hogy az Australopithecusok a Boszporuszon keresztül jutottak Európába. FAVÁGÓ LÉZER Amerikai fizikusok elképzelései szerint a jövőben érintés nélkül, a távolból lemetszhetik a fák ágait, gallyait egy tehergépkocsira szerelt széndioxidlézerrel. Az infravörös lézerfény elbontja a fás ágak, galy- lyak növényi cellulózát. Két változaton dolgoznak, egy 250 ezer dollárba kerülő kis lézer- fűrészen és kétmillió dollárba kerülő nehéz lézer láncfűrészen. A lézerfú részeknek elsősorban az energiahálózatokat, távbeszélő és távíró vezetékeket fenntartó vállalatok vehetnék hasznát. (d) BEOLTOTT HALAK Sikeres kísérletek után egy skóciai halgazdaságban első ízben oltottak be halakat nagyüzemi méretekben. Hat óra leforgása alatt több mint 51 szivárványos pisztrángot (mintegy 24 000 halat) kábítottak el, majd oltottak be a baktérium okozta vibriózis ellen. Ez a halbetegség nagy veszteségeket szokott okozni a halgazdaságoknak. Bár a halak a vibriózis ellen úgy is megvédhetők, hogy az oltóanyag oldatába mártják őket, a Skóciában használt injekciós oltás hatékonyabb: a veszteség valószínűsége 5 százalék alá szorul. Az akciónak az volt a célja, hogy bebizonyítsa: lehet nagyüze- mileg is és gazdaságosan sok halat injekcióval beoltani. (London Press Service) REPÜLÉS SZITAKÖTŐ MÓDJÁRA? A természetnek egyik legcsodálatosabb repülő teremtménye a szitakötő. Ez a piciny, áttetsző szárnyú rovar - mondhatni - sokoldalú „harci repülőgép“: egy helyben lebeg, oldalt és hátrafelé repül, hirtelen elörelendül, s mindezt a méreteihez képest elképesztő sebességgel teszi. Amikor a coloradói egyetem kutatói szitakötőket mérőműszerekhez kapcsoltak és repülés közben fényképeztek, fölfedezték, hogy - a méreteikhez képest - háromszorta nagyobb erővel emelkednek, mint a leghatékonyabb repülőgépek. Ennek titka: a szitakötő finom szárnyai lebegés közben alakjukat változtatják, parányi forgószeleket kavarva. Ezek a kis örvénylések növelik a felhajtóerőt, s javítják a repülési tulajdonságokat. A szitakötő „változtatható aerodinamikának“ nevezett repülési módja napjainkban a kutatások előterében áll. A szélcsatorna-kísérletek tanúsága szerint a repülőgépiek szárnyára erősített lebegő fémszalagok hasonló örvényléseket hozhatnak létre, mint a szitakötő szárnyai, és segíthetik olyan új, biztonságos repülőgéptípusok megépítését, amelyek könnyebben fordulnak és kis távolságon leszáll- nak. (Newsweek) 1984. IV. 20. MILAN ADÁMEK
