Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-13 / 15. szám
* (TÖRÖK NÉPMESE) Volt egyszer egy nagyon szegény fiú, aki mindig panaszkodott, hogy mennyire szegény.- De jó lenne gazdagnak lenni! - sóhajtozott gyakran. - Milyen boldogan élhetnék, és soha sem kellene dolgoznom - mondta egyszer egy öregembernek, aki éppen megállt a házuk előtt.- Miért panaszkodsz? Nem veszed észre, hogy te is gazdag vagy? - kérdezte szerényen az öregember.- Én gazdag vagyok? - nevetett a fiú. - Hol az én gazdagságom? - kérdezte csodálkozva.- Milyen szép egészséges a szemed! Mit kérnél érte?- Nincs annyi pénzed, amiért odaadnám - mondta a fiú méltatlankodva.- Jól van fiam, megértelek. Akkor add el nekem az egyik kezedet, arannyal fizetek érte - ajánlotta az öregember. J Nem, azt sem adom - mondta felháborodva.- Most már elhiszed nekem, hogy gazdag vagy? Hidd el nekem, hogy az egészség a legnagyobb gazdagság. Dolgozz becsületesen és mindened lesz. Az egészségedre pedig nagyon vigyázz - mondta bölcsen az öregember, és elment. RATIMORSZKY GYULA fordítása GONDOLKODOM, TEHÁT... Csigaszámtan ■ 1 ■ 4 ■ . 1 ■ — = • ■ • • • Írd be a műveleti jelek közé a hiányzó számokat úgy, hogy ha a műveleteket kívülről befelé haladva a sorban elvégzed, végül az előre beírt 2 legyen az eredmény! A számolásnál csigavonalban kell haladni. TEKERÉS Próbáld ki, hogy vajon merre kellene tekerni a bal szélen látható (fehér alapon fekete koronggal jelölt) kart, hogy a súly felfelé emelkedjék! Villámcsapás Milyen messze csapott le tőlünk a villám, azt viszonylag igen köny- nyen meghatározhatjuk. A fény 300 ezer kilométer utat tesz meg egy másodperc alatt, ezért gyakorlatilag úgy tekinthetjük, hogy a villám épp akkor fénylett fel, amikor a belőle származó fény elérte a szemünket. A hang viszont csak 330 métert tesz meg egy másodperc alatt. Ha a villám- csapás és a dörgés között, mondjuk, három másodperc telt el, akkor a dörgés hangja 3x330 = 990 méteres utat tett meg addig, amíg eljutott hozzánk. Tehát a villám- csapás csaknem egy kilométernyire történt. SZABÓ LŐRINC Az ég az ablakon Szemközt, egy magas ablakon bukfencet vetve, fönt, a kék üvegtáblákon megjelent ma délelőtt az ég. Fönt, a legfelső emelet ablaka azt villogta le, mint egy periszkóp tükre, azt üzente le, ide a mély udvarba, ahová nem jutnak arany sugarak, hogy bár innen nem látni, van ég is és süt a nap. Egész lelkem az ablakon, az egész ablakon az ég: hogy került össze ily hamar ez a két messziség? Bántott, kigúnyolt az a kék? Vagy biztatás volt, üzenet? Nem is tudom, oly hirtelen jött és oly jólesett, hogy még alig találkozott szemünk az ablak üvegén, máris nevettünk csöndesen, az ég meg én. MEGFEJTÉS A március 30-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 1. a bálna, 2. Nyertesek: Dimitrov Mónika, Szene (Senec); Kosztolányi Szilvia, Őrsújfalu (Nová Stráz); Szabó Julianna, Batka (Bátka); Hodosi Katalin, Dunaszerdahely (Dunajská Streda); Hajdúk Emese, Nagykapos (Veiké Kapusany). X. Hogyan lettek társaink az állatok Azt már tudjuk, hogy az ősember vadász volt. Azt azonban nehéz lenne megállapítani, hogy az ember mikor vált állattenyésztővé. Valószínű, hogy sok tízezer évvel ezelőtt, még a neandervölgyi ember indult el ezen az úton, éspedig úgy, hogy medvebo- csokat fogságba ejtett, egy ideig nevelte, majd levágta és elfogyasztotta őket. De ez még nem nevezhető állattenyésztésnek, csupán egyszerű állattartásnak. A második lépést az állattenyésztés felé akkor tette meg, amikor a gazella- és antilopnyájakat nyomon követte, s akkor ragadt ki közülük egyet-egyet, amikor szüksége volt rá. Illetve nem csupán neki, hanem a közösségnek, mert az ilyen vadászathoz egy ember kevés lett volna. Amikor aztán a jégkorszak hó- és jégtakarója északabbra húzódott, és feljebb a hegycsúcsok felé, mintegy tízezer évvel ezelőtt a völgyeket és síkságokat benőtte a vadgabona. E növény pedig kitűnő táplálékul szolgált a vadkecskéknek, juhoknak. De amíg az ember rájött, hogy a gabonát nemcsak aratni lehet, hanem vetni is, azaz termeszteni, addig eltelt egy-két ezer év. Körülbelül ezzel egyidóben tért rá a kecske és a juh megszelídítésére. Előbb csupán „élő hús“ tárolása lehetett a célja; később ezekkel a állatokkal ta- postatta bele a magvakat a feltúrt földbe. Egyes sziklarajzok, agyagba vésett képek arról tanúskodnak, hogy a kecskékkel ekét is húzatott. Már amennyire eke volt a a kampós bot, amelyet utánuk kötött. A juhval, kecskével egyidóben szelídítette meg a sertést és a kutyát. Az utóbbi talán önként csatlakozott az emberhez. Vitatják a tudósok, hogy ezeknek a háziállatoknak egy vagy több fajta ősük volt. A kecskéről kijelenthetjük, hogy a bezoárkecske leszármazottja. A házijuh ősalakja, több mint valószínű, a kisázsiai muflon (Ovis ammon) volt. Nagyon sok vita folyt a kutya körül. Némely szakemberek állították, hogy származhat a hiénától, sakáltól, valamiféle vadkutyától (amire egyébként semmiféle bizonyíték nincs). A legvalószínűbb, hogy a ma élő kutyafajták kivétel nélkül a farkastól (Canis lupus) erednek. Erre utalnak a legrégibb temetkezési helyeken talált állati csontvázak, de nemcsak ezek. Ma van kialakulóban egy érdekes természettudományi ág, az etológia. Magyarra fordítva azt jelenti: állatviselke- déstan. Tehát azzal foglalkoznak e furcsa tudomány művelői, hogy megfigyelik az állatok viselkedését és bizonyos következtetéseket vonnak le belőle. Hadd mondjak erre egy példát! Ugye, ti is láttátok már, hogy a kutya este, mikor pihenni tér, elkezd körbeforogni, s erősen topog a lábával, mintha fészket akarna készíteni magának, pedig teljesen sima alatta a talaj. Azt állítják az etológusok, hogy ezt a szokását még farkas korából őrizte meg. Mozdulatai be vannak programozva a génjeibe. Nem ő, hanem a kromoszómái emlékeznek sokezer évvel ezelőtti múltjára, szokásaira, amikor a farkas „ősatyának“, ha nem akart megfagyni, fészket kellett taposnia a hóban, esetleg a sztyeppéi fűben. Egyébként így pihennek le a ma élő farkasok is. Higgyük el e mesének is beillő állítást? Higgyük. De aki teheti, maga is figyelje meg az állatokat! CSICSAY ALAJOS „Gyökérvadászaton“- tilalmak nélkül Sok gyermek és felnőtt vesszőparipája a gyökérgyúj- tés. Tulajdonképpen egész évben végezhető tevékenység, azért mégis legalkalmasabb az őszi levélhullajtás és a tavaszi lombhajtás közötti, hómentes időszak, mivelhogy máskor a lombsátor sok mindent eltakar. A szemfüles „vadászt“ persze ez nem gátolhatja. A gyökérgyújtés a jó megfiKökorszaki Vénusz Nyújtózó figura gyelöképességen kívül képzelőerőt is igényel, enélkül nehezen látnánk meg egy-egy nyers, a természet által alakított „fadarabban“ a természetes hasonlóságot - valamihez. Szándékosan hangsúlyozom a természetest, ugyanis azok a legértékesebb gyökérpéldányok, melyeket csak tisztítani és tartósítani kell, faragással alakítani nem. Az utánfaragás azonban nem minden esetben kerülhető el. Hogyan lesz, lehet az erdőben heverő gyökérből megbecsült „alkotás“? A kiszemelt darabot helyben megtisztítjuk a földrögöktól, esetleg lehánt- juk róla a könnyen leváló kérget. Otthon aztán alaposan megmossuk a „trófeát“ és lassan, nem túl meleg helyiségben szárítjuk, különben megrepedezhet és alakja is változhat. Ha a szárítás után a kéreghántás mellett döntünk, és az nehézséget okozna, aRkor újra nedvesítünk és szárítunk. Csak türelmes, apró részletekben végzett hántás vezet jó eredményhez. A kiszáradt gyökeret tartósíthatjuk színes pácolással (legritkábban), lenolajban történő áztatással, leggyakrabban azonban lakkozással. ízlésünk szerint választhatunk fényes vagy matt bevonatot. Az acetonos oldószereket tartalmazó lakkok (a fényes CELO- LESK C 1037, a matt CÉLOMAT C 1038, oldószerük C 6000) száradási ideje nagyon rövid, szellós helyiségben mintegy tíz perc, ezért főképpen a kezdőknek ajánlhatjuk. Az olajos lakkok (fedő, fényes O 1108 és a hajóburkoló fényes 01109, oldószerük S 6006) sokkal időtál lóbbak, és, úgymond üvegszerú bevonatot képeznek. De vigyázzunk, szép felületet csak akkor kapunk, ha teljesen száraz a fa, és a lakkot több rétegben - megvárva, míg az előző teljesen megszárad- visszük fel. A tapasztalt gyökérgyűjtők gyantalakkal is dolgoznak. Még a lakkozás előtt kell eldöntenünk, hogy a gyökeret falra akasztjuk-e vagy valamilyen talpra rögzítjük. Az első esetben alkalmazhatunk egyszerű, becsavarható karikákat, esetleg átfúrjuk a gyökeret és díszfonállal akasztjuk a falra. A talapzatok alapanyaga lehet fa, fakéreg, melyhez a gyökeret ragasztóval vagy csavarokkal rögzíthetjük. A talapzat aljára ne felejtsünk el itatóst vagy vékonyabb filcet ragasztani, hogy megvéd- jük a bútor felületét, amelyre a gyökér- immár dísztárgyunk - kerül. LEHEL ZSOLT Kígyó támadóállásban á * # ÚJ szú 18 1984. IV. 13. Viking hajó evezők nélkül (A szerző felvételei) Oroszlán
