Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-13 / 15. szám
Vasárnap 1984. április 15. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.45, nyugszik 19.26 Közép-Szlovákia: 5.52, nyugszik 19.33 Nyugat- Szlovákia: 5.58, nyugszik 19.39 órakor AHOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 19.07, nyugszik 5.56 Közép-Szlovákia: 19.14, nyugszik 6.03 Nyugat-Szlovákia: 19.20, nyugszik 6.09 órakor Névnapiunkon szeretettel köszöntjük ANASZTÁZIA ÉS FEDOR nevű kedves olvasóinkat • 1804-ben született BEZE- RÉDJ Amália magyar elbeszélő (t 1837) • 1809-ben született Hermann GRASSMANN német matematikus és nyelvész (t 1877). • AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL TÖRTÉNELMI FORDULÓPONT A PÁRT FEJLŐDÉSÉBEN Dr. Ján Machyniak kandidátus írása A TERMELŐN ÉS A FELDOLGOZÓN IS MÚLIK Bállá József írása KESZTYŰS KÉZZEL Szabó G. László riportja LUBOCHNAI KÉPESLAP Kovács Elvira írása DIÁKKÉNT FOGOTT FEGYVERT Németh János riportja JAJ, CICA... Péterfi Szonya írása SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK A MADARAKRÓL Gágyor József írása LENIN KATONÁJA Annus József novellája Elkezdődött a polipropilén első tonnáinak a gyártása a bratislavai Slovnaft nemzeti vállalat műanyaggyártó üzemének második polipropiléngyártó részlegén, melynek felépítése csaknem 700 millió koronába került. Ezzel kétszeresére növekszik e keresett műanyag termelése, s bővül a textilipari műszálak a fóliák és a különböző szerkezeti elemek gyártásához szükséges alapanyagok választéka. A polipropilén különleges minőségű változatainak gyártását progresszív számítástechnikai vezérlőberendezés teszi lehetővé. A felső képen Stanislav Zigo, a szemcséző gépsor müveletvezetöje a vezérlőpult adatait összegezi. Az alsó képen Franti- sek Szikora, a polimeri- zálás müveletvezetöje az olaj hőmérsékletét állítja be a reaktor keve- röberendezésen. (A ŐSTK felvételei) Magam is elismerem, hogy nagyon fontos az élettani- lag helyes légzés és mozgás összhangja. Azért olvasom oly nagyfokú érdeklődéssel a jógázásról írott cikket, melyben azt ajánlják, hogy a módszeres gyakorlatokat rendszeresen, hetente legalább háromszor végezzük el. A gyakorlással párosuló önszug- gesztiót, a sugalmazást is megemlíti a szerző. Azám! Mégpedig szóról-szóra így: „... a gyakorlatozó megtanulja szuggerálni magának a sikert, az örömöt, a megnyugvást. " Nem akarok hinni a szememnek, ismét elolvasom a mondatot, és értelmezni próbálom. Szóval, hetenként háromszor félórán át sugalmazzuk önHetente legalább háromszor magunknak, hogy sikerünk van, hogy örülünk, hogy megnyugodtunk... Csupa jószándékból persze, de azt sugalmazza a cikk írója, hogy a rendszeres, egészségügyi, élettani szempontból nagyon hasznos gyakorlatozással egyidejűleg mondjunk le a bajok orvoslásáról, hitessük el magunkkal: minden szép, minden jó. Mást javaslok. Olyan kézenfekvő, hogy naivitásnak vagy demagógiának is beillik, mégsem tudok jobbat: segítsünk magunkon cselekvéssel. Ne szuggeráíjunk magunknak hamis érzést. Önmagunkat ne áltassuk. Keressük meg a bajok kórokozóját. Elöbb-utóbb, de bizonyosan rátalálunk mind a munkahelyen, mind a családban arra, ami félelmekkel nyomorít, ami szorongást kelt, ami magányosságba taszít. És dolgozzunk azon, hogy valódi sikerélményt, fogható örömet, igazi megnyugvást szerezzünk egymásnak, önmagunknak. Hetente legalább háromszor. Utána, aki akar, még jó- gázhat is, mert az élettani- lag helyes légzés és mozgás összhangja még köny- nyebben kialakítható a sikeres cselekvés után. IDŐSZERŰ GONDOLATOK A XVI. pártkongresszus határozataival összhangban a központi bizottság elnöksége és a kormány figyelemmel kíséri a beruházások hatékonyabbá tételének irányvonalát, azt, mennyire összpontosítanak a társadalmi szükségletek kielégítésének előnybe helyezésére, a befejezetlen beruházások számának csökkentésére, illetve a döntő fontosságú építkezések gyorsabb befejezésére. Jó eredményeket hozott a beruházási tevékenység csökkentésével kapcsolatos intézkedések végrehajtása is. Tavaly a beruházási értékek az 1980 évi 30,5 százalékhoz képest 29 százalékra csökkentek. Míg a 6. ötéves tervidőszakban éves átlagban mintegy 70 milliárd koronát fordítottunk építkezések megkezdésére, az utóbbi három évben ezt a volument 40 milliárd koronás szinten tartottuk, és ez a szándékunk a legközelebbi években is. Múlt évi népgazdaságfejlesztési eredményeink elemzése bizonyítja, hogy előtérbe került a minőségi követelmények kielégítése. A gyakorlat azt is bebizonyította, hogy a komplex intézkedések alapelvei helyesek, s ezeket következetesen meg kell valósítani és tovább kell fejleszteni. Tudatosítjuk, hogy eddig csupán a köny- nyebben mozgósítható tartalékokat sikerült kihasználnunk, miközben a hatékonyság növelésére irányuló fő feladatok végrehajtása - mindenekelőtt a tudományos-műszaki fejlesztés, a műszaki-gazdasági színvonal emelése, a gyorsabb innováció és a meglevő állóeszközök maximális kihasználása alapján - még előttünk van. E megállapításból kiindulva tavaly éppen az említett területeken néhány új intézkedés kísérleti, illetve általános érvényesítéséhez fogtunk hozzá. Az eredményesebb export és külkereskedelem hatékonyságának növelése érdekében olyan intézkedéseket érvényesítünk kísérletképpen, melynek célja a termelő- és a külkereskedelmi szervezetek szorosabb kapcsolatának megteremtése, a termelők felelősségének növelése a külföldi piacokon elért eredményekért. Ezeket és a további intézkedéseket kipróbáljuk, majd fokozatosan alkalmazzuk a gyakorlatban. Ezzel jobb feltételeket akarunk teremteni egyrészt a 7. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez, másrészt pedig az irányítási rendszer 1985 utáni komplex módosításához. (A CSSZSZK kormánya programjának teljesítéséről előterjesztett beszámolóból) ASZTALOS A GÉPSOR MELLETT A gépsorról, az üzemről, önmagáról vall röpke húsz percben. Műszakkezdés lévén, beszélgetni nincs sok ideje, szinte mindvégig az óramutatóval futunk versenyt. Tömör válaszaiból így is sok minden kiderül.- Tóth Miklósnak hívnak. Miről szóljak? Mi érdekelné? - kérdezi.- Munkája, hétköznapjai, mondhatnám az élete...- Már jó ideje ez a műhely- csarnok a munkahelyem - indítja mondanivalóját. - Itt üzemel ugyanis az előttünk álló gépsor, amelyen harminckét méteres hosszúságban különféle műveleteket végzünk az egyes bútorlapokon. Elómun- kás vagyok, kívülem még öten dolgoznak csoportunkban. Láthatja, valamennyien fiatalok. Különben már huszonöt éve vagyok asztalos. Korábban mostani üzemünk elődjében, a járási ipari vállalat egyik részlegén dolgoztam. Hasonló gépekkel már ott kapcsolatba kerültem. Aztán mikor elkészült az új üzem, engem küldtek ide, a gépsor mellé. Először nem értettem hozzá, de a külföldiek jól betanítottak, fokozatosan megismertem és megszerettem a munkámat. És vele együtt a gépeket is. Hogy mit tud a masina? Méret szerint vágja a bútorlapokat, rájuk húzza az éleket... Már előre tudom, hogy melyik darabból mi készül majd. Eiég csak ránéznem, és már megmondom, hogy a gyártott szekrénysor melyik oldaláról van szó. Nem említettem még: J 979-től dolgozom itt, a Spis- ~ská Nova Ves-i Új Otthon bútorgyár királyhelmeci (Kráfovsky Chlmec) üzemében. Családommal a városban élek, lakótelepi lakásunk van. Faluról kerültünk fel, mégpedig Rád községből, amely Királyhelmectöl tíz kilométerre fekszik. Közben tizenéves munkatársa lép oda hozzá. Tanácsért jött. Kérésére gyors, számokkal tarkított magyarázatban kap választ, majd Tóth Miklós ismét felém fordul.- Nézze, hibák, gondok nálunk is vannak. Amit itt leginkább érzünk, az a nyersanyag ingadozó minősége... Munkánkban a legkomolyabb dolog a gépek beállítása, ami a legtovább tart. De ez egyben a műveletek pontossági és minőségi fokmérője is. Ezen a gépsoron ugyanazt a bútorlapot csak egyszer veszem kézbe, és megmunkálás után szebben néz ki valamennyi azoknál, amelyeket a régi üzemben készítettünk. Az ottani gépsor mellett többször is kezembe került ugyanaz a munkadarab. Hogy zavar-e a műszakra járás? Különösebben nincs hatással az életemre, már korábban megszoktam. Megfelel ez így nekem. Rövid idő alatt munkába érek, a városból busz szállít bennünket. Régebben sokat sportoltam, ma ezt a kerékpározás pótolja. Van egy kis szólösker- tem a város szélén. Odajárok a családommal. S mivel kocsink nincs, kerékpáron tesz- szük meg az utat. Fiam gimnazista, lányom hetedikbe jár. De itt sem dolgozom jóval idősebb fiatalokkal. Tizenévesek. Fontos, hogy kijövök velük. Néhá- nyan lemorzsolódtak már, időbe telt, amíg összerázódtunk. Megértjük egymást, nem pa- naszkodhatom rájuk... Hogy miért nem csatlakoztam azokhoz, akik elhagyták a gyárat? Sajnálnám ezt a munkahelyet, s a szakmától sem válnék meg szívesen, hiszen már negyed- százada ezt csinálom. Nem vágyok el innét, szeretem a munkámat. Kevesebb ugyan a jövedelem, de reméljük, az üzem fellendülésével ez is megváltozik. Addig is dolgozunk, és békében kívánunk élni... Tóth Miklós több elismerésben részesült eddig. A legmagasabbat 2ilinában kapta, ahol ,,A termelési-gazdasági egység legjobb dolgozója“ címmel jutalmazták. Nem néztem utána, de a Bodrogközben alighanem az elsők között érdemelte ki. Egy meghonosodó iparág elómunkásaként. J. MÉSZÁROS KÁROLY (Gazdag József felvétele) OJ 1984
