Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-06 / 14. szám
/ •V A Lada-motorokon a gyár 9,7x9,44 mm méretű ékszíjat alkalmaz. Ha kellő mértékben gondozzuk, egy-egy futásteljesítménye akár a 80 ezer kilométert el elérheti. Az ékszíj a kocsi fontos alkatrészei közé tartozik, mert ha elszakad, megszűnik a motor hűtése, és nem működik az áramfejlesztő generátor sem. Az üzembiztonság érdekében ajánlatos minden 10 ezer km megtétele után - erre hívja fel a figyelmet egyébként a kezelési útmutató is - ellenőrizni az ékszíj állapotát. Elsősorban szemrevételezéssel tudjuk megvizsgálni a milyenségét. Mindenekelőtt azt nézzük meg, hogy az ékszíj minden részén mentes-e olajtól vagy zsiradéktól. Egyúttal győződjünk meg arról is, hogy vajon nem érte-e mechanikus sérülés, azaz nem lá- tunk-e rajta repedést, szövetkiroj- tosodást, esetleg megcsavaro- dást. S ami talán a leglényegesebb: ellenőrizzük feszességét, mert a használat során ez a fontos alkatrész nyúlik, kitágul, és kopik. Mi okozza az idő előtti kopást? Az ékszíj akkor kellően feszes, ha azt a generátor és a vízpumpa között hüvelykujjunkkal, közepes Félvezetős gyújtásrendszerhez speciális gyújtótekercset fejlesztett ki az NDK- beli AKA-Elektric cég. A tekercs hozzájárul a tüzelőanyag-fogyasztás csökkentéséhez, üzemelése megbízhatóbb s növeli a gyútógyer- tyák élettartamát erővel, (pontosan: 10 kp erővel) mintegy 1—1,5 cemtiméterre tudjuk lenyomni. Ha például túl feszes az ékszíj, akkor a szokásosnál hamarabb kopik el. Ezenkívül állandó terhelés alatt tartja a generátor és a vízpumpa csapágyait. Emiatt nagyobb a zaj, és a későbbiek folyamán a csapágyak tönkremennek. De a túl laza ékszíj is idő előtti kopáshoz vezet. A gyakori csúszás miatt nagyon felmelegszik, nem lesz kielégítő az indítótelep utántöltése, és természetesen ezzel párhuzamosan nem lesz megfelelő a motor hűtése. Hogyan állítsuk be? Első látásra és a valóságban is, a Lada ékszíjának a szerelése bonyolult művelet. A feszítősínen levő anyát például villáskulccsal nem is tudjuk meglazítani, mert a gyári tartozékként kapott 17-es kulcs szára túl hosszú e művelethez. Helyszűke miatt nem lehet elfordítani. Ha van csuklós dugókulcskészletünk, akkor a helyzet egyszerűbb. De ilyen drága szerszám csak kevés barkácsolónak van. Jó megoldásként kínálkozik viszont, ha az indítótelepet kiszereljük. Ennek a menete a következő:-10-es villáskulccsal oldjuk le az akkumulátor mindkét saruját.- kombinált vagy csőfogóval lazítsuk meg (előzetes olajozás nem árt!) az indítótelep tartókeretének a leszorító anyáit, majd vegyük ki az akkumulátort és az alatta levő gumitárcsát a tokból,- így most már a tokon keresztül 17-es villáskulccsal is meg tud-. juk lazítani a feszítősínt, majd 19- essel (vagy dugókulccsal) a generátort tartó csap anyáját,- a generátort nyomjuk el kézzel a motortól mindaddig, amíg nem lesz kellő az ékszíj feszessége. Ezek után húzzuk meg jó feszesre a feszítósín, majd a generátort tartó csap anyáit,- majd csak ezután szereljük vissza az akkumulátort. E műveletet egyidejűleg arra is felhasználhatjuk, hogy az indítótelep pólusait - különösen most, ezekben a téli hónapokban - alaposan megtisztítsuk. Ha ékszíjcsere szükséges, a munkamenet hasonló az imént elmondottakhoz annyi különbséggel, hogy a generátort az új ékszíj felhelyezésekor, a könnyebb szerelhetőség érdekében, a motor irányába kell tolni. Még annyit: az új ékszíj feszességét 500 km megtétele után feltétlenül ellenőrizni kell. Ha nincs tartalék ékszíj... Ilyen esetben csak rövid ideig tudunk a kocsival menni, de vajon meddig? A tapasztalat szerint hideg motor esetében plusz húszfokos külső hőmérséklet mellett egyenes úton, a Ladával károsodás nélkül körülbelül hat kilométer tehető meg - természetesen kíméletes kocsivezetés mellett. Ennyi kilométer után éri el a mérőműszer skálája a piros mező szélét. Ha üzemi hőmérsékletnél indulunk el, akkor az előbbiekben tárgyalt feltételek mellett mindössze csak két és fél kilométert tudunk megtenni. Amikor a skála eléri a piros mező szélét, feltétlenül állítsuk le a motort. Mintegy 15 perc várakozás után hűl le az erőforrás az üzemi hőfokra. Ilyen módszerrel tehát elvileg eljuthatunk a következő szervizállomásig, ha a hűtési szüneteket betartjuk. Most, a téli hónapokban köny- nyebb a dolgunk, 0 fok körüli hőmérsékletnél a fenti úthosszákhoz még körülbelül két kilométer hozzászámítható. Helyettesíthető méretek Szintén a gyakorlat bizonyította, hogy minden további nélkül a 9,7x950 mm, vagy például a 9,5x 950 mm-es ékszíj a Ladákra is felszerelhető. Végső szükséghelyzetben még egy megoldás kínálkozik: a nylonharisnya. Ezt sodorjuk meg jó feszesre, majd tegyük fel az ékszíjtárcsákra. Két végét kössük össze, a kiálló részeket vágjuk le. Ne húzzuk meg túl szorosra! Tíz kilométert e szükségmegoldással is tudunk autózni (am) Függőhíd épül? A La Manche-csatorna felett eddig nem sikerült megvalósítani, de a Gibrallár-szoros felett talán valósággá válik a függőhíd. Spanyolország és Marokkó tanulmányt terjesztett az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) elé, amely szerint a Földközi-tenger „nyugati kijárata" felett építendő függőhíd technikailag lehetséges és pénzügyileg kifizetődő. A 15 km széles tengerszorost átívelő híd a tanulmány szerint körülbelül 2,5 milliárd dollárba kerülne és 2010-ben helyezhetnék üzembe. A hídpályának a víz szintje felett 70 méter magasságban kellene a két partot összekötnie, hogy a hajók elhaladhassanak alatta. A szükséges támasztópillérek 600 méter magasak lennének, egymástól körülbelül két kilométer távolságban. A támasztópillérek konstrukciójánál és elhelyezésénél azt a technikát alkalmazhatnák, amelyet úszó fúrótornyok építésénél használnak. Európa és Afrika nyugati csücskeinek összekötésére különböző alagutak is szolgálhatnak. A tanulmány azonban utal arra, hogy az alagutak építésének költségei a számos geológiai probléma miatt még fel sem becsülhetők. Spanyolország és Portugália azonban hangsúlyozza, hogy a két kontinens összekötésének bármelyik formája „geopolitikai, turisztikai és gyakorlati szempontból igen értékes lenne“, nemcsak az érintett országok, hanem a két kontinens valameny- nyi országa számára is. ÉKSZÍJ - „EGYSZEREGY" A Wartburg 353-as személygépkocsi idei modelljének egyik újdonsága a szélvédőbe épített, miniatűr erősítővel szerelt antenna A GÉI "KOCSIVEZETÉS Ö Al APJAI ÉS TECHNIKÁJA • Sok tévhittel ellentétben, gépkocsink nemcsak az egyértelműen jeges, olajjal, sárral szennyezett úttesten, hanem esőben, vízzel borított úton is megcsúszhat A hegyvidékeken - huzamosabb esőzések következtében - az úttestre homok rakódik le. A termőföldekről felhordott sár is- a kijáratoknál - nagymértékben szennyezi az úttestet. A gumiabroncsok tapadóereje csökken - nagyobb a csúszásveszély. Esőben csökkennek a látási viszonyok, ezért bekapcsoljuk a tompított fényszórót. A zápor első cseppjei is veszélyesek, mert az úttesten porral keveredve csúszós réteget képeznek, s a kerekek tapadóereje lényegesen csökken. A hosszabb ideig tartó eső ugyan mossa az úttestet, de egyben mélyebb víztócsák és újabb homokfelhordások keletkeznek. A sima úttesten keletkező összefüggő vízréteg csúszást okoz- a jármű úszik (aquaplaning - vízfilm). Ez azt jelenti, hogy a gumiabroncs és az úttest között vízék képződik, s a gumiabroncs csúszik. Az abroncs tapadóereje megközelítően olyan, mint a jeges úttesten. A gumiabroncs nem képes közvetíteni a fékezö- erőt, a jármú nem reagál a kormányzásra. Az úttest hajlata és széllökés következtében a jármú irányváltozásra hajlamos. A víz- filmképződést nagyban elősegítik a gumiabroncsok. Olyan kopott gumiabronccsal, amelynek horonymélysége 1mm, nedves úttesten nem szabad 75 km-es óránkénti sebességnél gyorsabban közlekedni. Esőben a tárcsafékek kezdeti hatása csökken. Fékkéslekedéskor a fékpedált nem szabad nagyobb erővel nyomni. A fékhatás késésével és a kerekek tapadási erejének csökkenésével mindig számolnunk kell. Vezetés egyenes útszakaszokon Egyenes útszakaszokon általában kellemes vezetni. A járművezető figyeli maga előtt az utat, alkalmazkodik a kialakult forgalmi helyzethez, ugyanakkor a visszapillantó tükörben ellenőrzi a mögötte levő forgalmat is. Az egyenes út gyakran gyorshajtásra csábítja a járművezetőt. A haladási sebességet a forgalom sűrűségének, a látási viszonyoknak, a jármű állapotának, az út állapotának és jellegének, valamint tapasztalatainak megfelelően kell megválasztani. Tudatosítanunk kell, hogy a fékút a sebességgel megközelítően négyzetesen arányos, ezért a járművek között nagyobb távolságot kell tartani. Az utazási sebességnek- a jármű élettartama szempontjából - egyes útszakaszon nem lenne szabad meghaladnia a jármű végsebességének 80%-át. Autópálya A CSSZSZK autópálya-hálózatának építése elősegíti a forgalom felgyorsítását. Az autópályát nem szabad versenypályának tekinteni vagy gépkocsink végsebességének kipróbálására használni. Tudatosítani kell: a gépkocsi 100 km sebességgel egy másodperc alatt 27,7 m távolságot tesz meg, ezért nem szabad, hogy a járművezetőt az unalmasnak tűnő utazás szórakozottá tegye. Meg kell tartani a követési távolságot, állandóan mérlegelnie kell a jármú lehetőségeinek határát, valamint saját képességeit; figyelemmel kell kísérnie a járműve előtti és mögötti forgalmat. Menetirányváltoztatás során minden manőver végrehajtásakor a visszapillantó tükörbe kell tekintenie, s meg kell győződnie a helyzetről, különösen a hátratekintés holttereiben, vagyis a jármű hátsó jobb és bal oldalán. A járművezetőnek pontosan fel kell becsülnie a közelében haladó járművek sebességét, figyelemmel kell kísérnie a jelzőtáblákat és a kijáratok alakjait, mert ha túlhaladt a kijáraton, már nem szabad sem visszatolatnia, sem megfordulnia, tehát a járművezető már csak a következő kijáratnál korrigálhatja tévedését. A jármű elromlása vagy közúti baleset esetén segélyhívó telefon áll a járművezető rendelkezésére, aki az alábbi szabályokhoz tartja magát:- gondoskodik a közlekedés többi résztvevőjének és saját járművének a biztonságáról, járművét félre állítja a leállósávon (elhelyezi az elakadást jelző háromszöget),- az autópálya elhagyásával gondoskodik saját és az útitársak biztonságáról,- a sérülteket elsősegélyben részegíti,- a segélyhívó telefont az autópálya külső, megerősített szélén közelíti meg,- a segélyhívó telefonon adott rövid tájékoztatásnak tartalmaznia kell: a baleset színhelyét, illetőleg a jármű üzemzavarának jellegét, a forgalmi helyzetet (hol áll a jármú), a sérültek számát, állapotát, a telefonáló nevét és a jármű rendszámát.- eleget tesz az autópálya-szolgálat utasításainak. Szabályok (1) Autópályán közlekedni csak 50 km-es és nagyobb óránkénti sebességre tervezett gépjárművekkel szabad, ha számukra az ilyen haladási sebesség megengedett. (Folytatjuk) éy ÚJ szú 16 1984. IV. 6.
