Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-06 / 1. szám

I gen, azok. Hiszen munkájuk eredmé­nyeképpen olyan alkatrészek, be­rendezések, gépek készülnek, melyeket túlnyomórészt drága pénzért a tőkés pia­con kellene megvásárolni. Ez pedig ma­napság túl nagy „luxus". Ezért emelte ki a CSKP XVI. kongresszusa, hogy a tőkés országokból behozott alkatrészeket, gé­peket lehetőleg megfelelő minőségű ha­zaiakkal kell pótolni. Ezt a célt követve jött létre 1979-ben a párkányi (Stúrovo) papírgyárban a gépalkatrészeket, beren­dezéseket, sőt (idővel) gépeket gyártó üzem.- Nem csak a párkányi papírgyárat szolgáljuk, hanem az egész termelési gazdasági egységet, az összes szlovákiai papírgyártó üzemet. Főleg a vranovit, ai papírgyártó üzemet. Főleg a vranovit, a ruzomberokit és a zilinait - mondja Szeifert László, a papírgyár, azaz rövidí­tett nevén a JCP 9. pártalapszervezeté- nek elnöke, az üzem műszaki ellenőre. - 1980-tól már folyamatosan gyáriunk is. Jelenleg 150 dolgozója van az üzem­vezet különösen az utóbbi időben aktivi­zálódott. A pártalapszervezet és az üzem gazdasági vezetősége, valamint a szak- szervezet, a SZISZ-szervezet és a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövetség szer­vezete szorosan együttműködik.- Jelenleg mi mindent gyártanak?- A forgácsolórészlegen zömében ten­gelyeket, fogaskerekeket, perselyeket; a lakatosrészlegen pedig tartályokat, ka­zánalkatrészeket, csővezetékeket - feleli a minőségellenőr. Aztán arról beszél, eddig mire a leg­büszkébbek. Egy lúgkimosó berendezés­re, melyet a komplex racionalizációs bri­gád tagjai készítettek el. A brigád vezető­je Kosztolányi Lajos mérnök, az üzem fiatal igazgatója.- Fél évvel a berendezés felszerelése előtt a gyár vezetősége és az üzemi pártbizottság fölkérte Kosztolányi elvtár­sat a komplex racionalizációs brigád lét­rehozására. A brigád röviddel a tervdoku­mentáció áttanulmányozása után létre is jött. Gerincét az üzem dolgozói képezik. Bircsák Anna csúcsköszörűs tanította be Szép Klaudiát Á lakatosok egyik munkacsoportja régi lúgkiszűrő berendezés leszerelése közben. A munkálatoknál mindvégig jelen volt Kosztolányi Lajos (jobb oldalt háttal), az üzem igazgatója is DEUIZAKIIfALTOK rázza, hogy a hegesztés akkor jó minő­ségű, ha a két anyag távolsága meg­felelő.- Szemre megfelel - szólal meg a mi­nőségi ellenőr. - Ennél a munkánál nem is fontos röntgenfelvétellel ellenőrizni a minőséget. Lévárdy Ferenc, a pártalapszervezet tagja és Szetter György tagjelölt a svéd FLYGT-szivattyúk javítását végzi. A műhelycsarnokok dolgozóinak mun­káját nehezíti és balesetveszélyesebbé is teszi, hogy nincsenek daruik, mert a Vi- horlat Snina vállalat nem szállította le őket. Az azonos méretű forgácsolóműhely közvetlenül a lakatosmúhely mellett van. Nagy Imre éppen egy csőkarimát esz­tergál.- Mikorra lesz meg? - érdeklődik az igazgató.- Két-három órán belül. Nincs fönna- kadás a munkában. Szabados Ferenc tervezőtől megtud­juk, hogy a gépek jól ki vannak hasz­nálva. A csarnok végében a fiatal Szép Klau­dia csúcsköszörűs éppen most kezdi a délutáni műszakot. Bircsák Annát vál­totta fel. A munkadarabok (tengelyek) hozzá az esztárgályosoktól kerülnek. Századmilliméter pontossággal kell dolgoznia. A munkadarabot megjavíthat­ja, de el is ronthatja, hiszen 6 végzi rajta az utolsó simítást.- Én mint minóségellenőr állíthatom, hogy mindketten nagyon jó munkát vé­geznek - vélekedik Szeifert László. A munka mindenütt igényes. Ezért ért­hető az üzem vezetőségének az az igye­kezete, melyet azért fejt ki, hogy szak­munkásaik megfelelő, azaz olyan bérka­tegóriába kerüljenek, mint általában a gépipari üzemekben dolgozók.- A vezérigazgatóság részéről van rá ígéret, reméljük meg is valósul - mondja beszélgetésünk végén az alig néhány éves, de az eddigi eredményeit és jelen­tőségét tekintve máris nem gyerekcipő­ben járó üzem első embere. FÜLÖP IMRE nek, de 1990-ig megközelítőleg 750-re fejlesztik föl a létszámot. Addigra fölépül az új üzem. Az építkezést rövidesen megkezdik. Előbb a pártelnök, azaz a minöségelle- nőr kis irodájában beszélgetünk, ahol Szeifert elvtárs nem sokat szokott tartóz­kodni. Többnyire ott található, ahol törté­nik valami.- Ketten vagyunk minőségellenőrök az üzemben - tájékoztat.- És mit tapasztalnak az ellenőrzések során? - kérdem.- Az üzem termelésének beindulása óta egyetlen gyártmányunkra sem érke­zett reklamáció - válaszolja elégedetten.- Pedig nagyon fiatalok a dolgozóink, 70 százalékuk harminc éven aluli. Az utánpótlást szaktanintézetünk adja. A fiatalok tanulási idejük utolsó esztende­jének a gyakorlati részét az üzemben töltik. A már bedolgozott munkások és az ipari tanulók között igen jó az össz­munka.- A legjobb munkásaink párttagok- folytatja Szeifert elvtárs -, de általában a pártonkívüliekkel is elégedettek va­gyunk. Nálunk nem okoz gondot a tagfel­vétel. A fölvett fiatalok eddig mind be is váltak. 1983-ban négy fiatalt vettünk fel a tagjelöltek sorába. Legutóbb Szaller György gépkarbantartó lakatost, aki való­ban példaképe lehet a többieknek. Minden tagjelöltnek és tagnak konkrét feladatot adnak. Ezek többek közt a CSKP KB üléseinek határozataiból in­dulnak ki, melyeket mindig idejében le­bontanak a saját feltételeikre. Különösen a központi bizottság 8. ülésének határo­zatából hárult sok tennivaló az üzemre. A pártfeladatok teljesítését rendszeresen ellenőrzik és értékelik. Értékelni fogja őket a szervezet február 8-án megtartan­dó év eleji tanácskozása is. A konkrét feladatok elsősorban a nyersanyag- és az energiatakarékossággal kapcsola­tosak, továbbá a munkavédelemmel. A tagok és tagjelöltek helyben, a papír­gyár politikai nevelési kabinetje szerve­zésében járnak pártoktatásra. A jelöltek ezenkívül részt vesznek a járási pártbi­zottság politikai nevelés háza által szer­vezett bentlakásos oktatáson is. A tagje­lölteknek mintegy a felét a SZISZ-szerve- zet javasolja fölvételre. Az ifjúsági szer­Holler Zoltán (balról), a lakatosmúhely egyik munkacsoportjának vezetője Góra Józseffel- Vállalatközi racionalizációs brigád vagyunk - mondja Kosztolányi elvtárs, akit szintén fölkerestünk. - Feladatainkat közösen oldjuk meg a Bratislava'! Cellu­lóz- és Papíripari Kutatóintézettel, és a Vágsellyei Duslo néhány dolgozójával - összesen hatvanan vagyunk. A Dusló- ban dolgozó tagjaink voltak a tervezők, most pedig a szerzői felügyelet feladatát látják el. A racionalizációs brigád által létreho­zott berendezés (amely egy, már tönkre­ment, Finnországból behozott berende­zést helyettesít) értéke 2,1 millió korona. Most már a második szűrőberendezést készíti a brigád. A füstgázok tisztítását fogja szolgálni. A füstgáz a berendezés­ben a kéntől tisztul meg, azaz csökken a kéndioxid- és kénhidrogén-tartalma. Ha minden jól megy, már csak napok kérdése az új készülék üzembe helyezé­se. A két berendezés értéke együttvéve 5 millió korona lesz.- Az utolsó szakaszban a racionalizá­ciós brigád bratislavai tagjai is hetente eljönnek hozzánk - mondja Kosztolányi elvtárs. - Az első berendezés elkészítése idején is voltak közös összejöveteleink. Ha átadjuk a második készüléket, a bri­gád teljesíti feladatát. Ám addig még jócskán akad tennivaló­juk. De a pártelnök és az igazgató derűlá­tó. A többi dolgozó is.- Sikerült elvégeznie a mára tervezett munkát? - kérdem Bóra Józseftől, az ifjú hegesztők szlovákiai bajnokától, akivel a gyár végeláthatatlan udvarán találko­zunk. Éppen befejeződött számára a munkaidő.- Igen - válaszolja, majd az igazgató­hoz fordul, hogy megkérdezze, mikor hoznak jobb minőségű elektródokat. Most egyenesen hazatart, mert ma nem ő megy a kisebbik gyerekért az óvodába, hanem a felesége. A nagyobbik már iskolás. De azért így is siet, máris felpat­tan kerékpárjára. Mi pedig gyalog folytatjuk utunkat a mű­helyek felé. Közben elhaladunk az üzem étkezdéje mellett. Aztán a már üzemelő füstszűrő alatt is. A leszerelt régi berende­zés darabjai a gyár udvarán hevernek, már leszolgálták a magukét. Belépünk a hatalmas lakatosműhely­be, ahol most éppen egy mészszállító berendezést készítenek a vranovi Bukó- za részére. Kissé odább Dávid László és Stefán Sándor egy tekintélyes méretű füstkönyököt hegeszt. Ók este hatig hosszabbított műszakban dolgoznak, hogy határidőre elkészüljön a második szűrőberendezés.- Ami rajtunk múlik, az meglesz - mondja Dávid László. Aztán elmagya­f 4 ÚJ SZÍ 19841?$ (Szeifert László felvételei) Az új berendezés, közvetlenül a fölszerelés után

Next

/
Thumbnails
Contents