Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-30 / 13. szám
ÚJ szú 9 1984.111.30. A faluközpontban tehergépkocsi áll meg. Csak addig időzik, míg lerakják a teli gázpalackokat és felrakják az üreseket. Felbáron (Horny Bár) évek óta helybe szállítják a palackozott gázt, igaz, nem mindig érkezik meg idejében a szállítmány.- A járási közszolgáltató vállalat mozgó ruhabegyújtője is rendszeresen felkeresi településünket - tudjuk meg Nagy Tibortól, a hnb elnökétől. - A tévékészülékek javítását úgy oldottuk meg, hogy a bejelentések alapján házhoz megy az Ister járási ipari vállalat szerelője. Ha a készüléket nem tudja helyben megjavítani, beviszi a központi műhelybe.- A közelmúltban kint jártak az említett üzem képviselői - veszi át a szót Lukovics László, a hnb titkára. - Elhatároztuk, hogy a közeljövőben megbeszéljük, miben segíthetnénk, milyen új szolgáltatást lehetne, illetve kellene bevezetniük. Mi például képkeretezésre, üvegezésre, a háztartási villamos gépek javítására gondolunk. Természetesen minderről csak akkor lehet szó, ha helyiségeket is biztosítani tudunk ehhez. A szolgáltatások zömét ebben az 1650 lakosú faluban, megigazítja a szemüvegét. - Ahol szükséges, dróthálóval erősítjük meg a falat, hogy jobban megtartsa a vakolatot. Ha elkészülünk, a bodaki üzlet kerül majd sorra. A lakatosműhelyben a nyolctagú csoport a kábelgyár részére kábeldobokat újít tel. Balázs Gyula csoportvezető tizennégy éve dolgozik már itt. A különböző méretű dobok javítása nem a fő munkájuk.- Ezzel csak akkor foglalkozunk, - mondja a csoportvezeVilági Imre hiszem, hogy szívesebben fogyasztanának főtt ételt. A múlt évben egy szippantókocsit is vásároltak, hogy megoldják az emésztőgödrök kiürítését. Több nehézségbe ütköznek, ugyanis nincs még kijelölve, hová hordhatják ki a fekáli- át, védeni kell a föld mélyében levő ivóvízkészletet. Mielőbb szeretnék megoldani a háztartási szemét elszállítását is.- Községünkben felépült két munkásszálló a vízlépcső építői részére, ami azt jelenti, KÖZMEGELÉGEDÉSRE amelyhez közigazgatásilag hozzá tartozik Súly (Sulany) és Bodak (Bodíky) is, a hnb kisüzeme biztosítja. Ottjártunkkor permetezték a fákat, kerteket szántottak, az utóbbi időben erre is berendezkedtek. Van kőműves, lakatos és fuvarozó csoportjuk, bádogosuk, villany- szerelőjük, fodrászuk, borbélyuk, cipészük és egy büféjük is. A kisüzemben 31 ember dolgozik, akik tavaly 3 222 135 korona értékű munkát végeztek.- Az említett összegből a lakosságtól eredő bevétel 1512 000 koronát tett ki - mondja nem kis büszkeséggel Világi Imre, a kisüzem vezetője. - A tiszta jövedelmünk több mint 630 000 korona volt, ebből 470 000-et a helyi nemzeti bizottság tartalék- és fejlesztési alapjára utaltunk át. A két településen, Felbáron és Sülyben az utóbbi három évben több mint húsz családi ház épült fel. Ezeken is dolgoztak a kisüzem kőművesei rövi- debb-hosszabb ideig. Ha kellett meszet, cementet is vittek magukkal, betonkeverő gépet kölcsönöztek. A környéken több üzletet is tataroztak, így Sárosfán (Blatná), Karcsán (Kostolné Kraőany). A bacsfai (Báő) szociális otthon rendbetétele is az ő érdemük. Jelenleg a felbári vendéglő és üzlet- központ tatarozásán dolgoznak, Szőcs Gábor bácsi vezetésével, aki nyugdíjas.- Igyekszünk jó munkát végezni - jegyzi meg, miközben tő - ha más munkánk nincs. Amint a lakosságtól megrendelést kapunk vaskerítés vagy kapu készítésére, a dobok javítását félretesszük. A kisüzem gazdasági udvara most épül. Heller Antal villanyszerelő is ott dolgozik. Vajas István, az ezermester, aki minden munkagéphez ért, olajat cserél a rakodógépben. Húsz éve van a kisüzemben. Pontos, lelkiismeretes dolgozó.- Azt hiszem, innen megyek majd véglegesen nyugdíjba - mondja. - Amíg erőm, egészségem engedi, dolgozni akarok. Úgy érzem, szükség van még a munkámra. A fodrász, a borbély, és a ci- pészműhelyben is akad munka. Ot éve üzemel a kisüzem büféje, amely havonta mintegy 70 000 korona kiskereskedelmi forgalmat ér el, főleg hideg ételek, nyáron pedig fagylalt árusításával. A vízlépcső építkezésén dolgozó gépjárművezetők itt tízóraiznak.- Egy kifőzdére is szükségünk lenne, de egyelőre nincs megfelelő helyiségünk - bosz- szankodik Világi Imre. - Olyan kifőzdére gondolunk, amely az üzemi konyha szerepét is be- töltené, s ahol az idős emberek is kosztolhatnának. Jelenleg úgy segítünk nekik, hogy minden hétfőn félkészárut, konzer- vet szállítunk számukra, a költségek nagy részét a helyi nemzeti bizottság fedezi. Mintegy ötven nyugdíjasról van szó. Azt Heller Antal (A szerző felvételei) Balázs Gyula hogy átmenetileg további 560 ember él településünkön - újságolja Nagy Tibor. - Ehhez szolgáltató létesítmények, üzemorvosi rendelő, vendéglő, üzlet is épül. Már elkészült egy víztisztító állomás is, amelyre rá szeretnénk kapcsolni középületeinket, az iskolát, amelyet most bővítünk, s a következő tervidőszakban felépülő egészségügyi központot. Egyébként az efsz segít a ravatalozó felújításában is. Közös tervünk egy tájház létesítése, amelyet ha minden jól megy, a választási időszak végén adunk majd át rendeltetésének. A lakosság mintegy 95 százaléka vezetékes ivóvizet kap. Előbb-utóbb vízvezetékszere- löre is szüksége lesz a községnek, mert a vezeték is meghibásodhat, s ilyenkor jó, ha kéznél van a karbantartó. A felbáriak minden bizonnyal ezt is hamarosan megoldják, mert a lakossági szolgáltatások megszervezését elsődleges feladatuknak tartják. A kisüzemben egy ember több feladatkört is ellát. így a könyvelőnő gondjára bízták a poharak, evőeszközök, tányérok kölcsönzését. Az üzem vezetője autót vezet, szervezi a 31 ember munkáját úgy, hogy a lakosok is jól járjanak, de a kisüzem is gazdaságosan dolgozzon.- Ha elkészül az egészség- ügyi központ, felszabadul majd a jelenlegi orvosi rendelő, amely a szolgáltató házban kapott helyet - jegyzi meg a kisüzem vezetője. - Ezután minden bizonnyal tovább bővítjük majd a szolgáltatásainkat. NÉMETH JÁNOS Szabálysértésektől a bűncselekményig Az egyik bíróság egy halálos kimenetelű balesetet okozó mozdonyvezető ügyét tárgyalta. Bebizonyosodott, hogy a vádlott súlyos mulasztást követett el - megsértette azokat az előírásokat, amelyek szerint tolatni az állomás területén csak egy jelzőzászlós kísérő segédlete mellett szabad. Az idősebbik népi ülnök - maga is mozdonyvezető - nem értette, hogyan állíthatnak valakit ezért bíróság elé. Évekkel ezelőtt ő is azon a vasútállomáson dolgozott - védte a vádlottat - és tíz közül kilenc esetben a mozdonyvezetők kísérő nélkül tolattak. A vádlottak padján ülő mozdonyvezetőnek egyszerűen balszerencséje volt - vélekedett. Valljuk be, a vádlottnak valóban balszerencséje volt (és az áldozatnak?), de ennek bekövetkeztét ő maga tette lehetővé az előírások megszegésével. A szabályokat ugyan nem csak ö sértette meg, hanem valamennyi mozdonyvezető, és ami még rosszabb, ez a jogsértés mindannyiuk számára természetesnek tűnt, mivel senki sem tette szóvá, senki sem kapott fegyelmit a munkafegyelem megsértése miatt. Ennek a „liberális“ törvény- ellenes gyakorlatnak demoralizáló hatása nyilvánult meg az említett népi ülnöknél is, aki ahelyett, hogy a törvényből kiindulva alkotta volna meg véleményét a vádlott tettéről, csak a jogellenes gyakorlat nevében szavazott a vádlott felmentésére, eltekintve a cselekmény következményétől és társadalmi veszélyességétől is. BŰNÖS KÖRÜLMÉNYEK A bűncselekmények nem valamiféle légüres térben történnek meg, hanem olyan konkrét körülmények viszonyok között, amelyek lehetővé teszik elkövetésüket. Ennek alapján természetesen nem lehet felmenteni a bűnöst és helyette a társadalmi viszonyokat, a körülményeket ültetni a vádlottak padjára. Az embernek elvégre szabad akarata van, ennek birtokában választhat a jogkövetés és a jogsértés között. A büntetőeljárás célja azonban nem csupán a büntetés kiszabása és a bűnelkövető megjavítása, átnevelése - mellőzhetetlen társadalompolitikai célja az ún. generális prevenció, a bűnözés megelőzése, a társadalom tagjainak visszatartása a jogsértő cselekményektől és az ilyen cselekmények elkövetését elősegítő körülmények megszüntetése. A bűnös elítélése kétségkívül befolyásolta a többi mozdonyvezető jövendőbeli magatartását. Ez viszont - tekintettel arra, hogy egy szokást, beidegződést kellett megszüntetni - nyilván kevés lett volna, szükség volt a bűncselekmény elkövetését kiváltó körülmények eltávolítására is. A bűnelkövetést lehetővé tevő vagy megkönnyítő körülmények megszüntetését szolgálja az ún. szignalizáció. A bűnüldöző szervek kötelesek felhívni az érintett szervezetek vezetőinek figyelmét a bűnözést kiváltó okokra, körülményekre. A vezető pedig két hónapon belül köteles értesíteni a szignalizációs levelet küldő bűnüldöző szervet arról, milyen intézkedéseket tett a körülmények eltávolítására. Az említett halálos kimenetelű baleset és egyben bűncselekmény elkerülhető lett volna, ha az állomásfőnök már korábban fölfigyel arra, hogy a mozdonyvezetők esetenként kísérő nélkül tolatnak, és főleg, ha ilyenkor azonnal a munkafegyelem megsértésére vonatkozó rendelkezések alapján járt volna el. MIÉRT FIZET A VÁLLALAT? A munkafegyelem lazasága, a belső vállalati ellenőrzés és a nyilvántartás hiányosságai a bírósági tapasztalatok szerint nagyon gyakori okai a bűnelkövetésnek (főleg a szocialista társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekményeknek). Olykor szinte elképesztő, hogy a belső ellenőrzés milyen törvénytelenségek fölött siklik át. Egy esetben például évekig nem néztek utána azoknak a számláknak, amelyekből nem lehetett megállapítani hogy tulajdonképpen miért is fizetett a vállalat. Később kiderült, hogy a vállalat igazgatója egy másik gazdasági vezetővel együtt az ilyen meghatározhatatlan árura szóló számlák segítségével rendezték be a lakásukat, „vásároltak“ bútort, hűtőgépet, mosógépet, szőnyeget stb. Ebben az esetben természetesen minden egyes érintett üzletnek szignalizációs levelet kellett küldeni, hogy a jövőben, a jogszabályokkal összhangban pontosan tüntessék fel milyen árut számláznak. A nyilvántartás hiányossága miatt a termelő üzemegységek és a raktár közötti úton tűnik el gyakran az áru, az üzem vagy a raktár dolgozóinak jóvoltából. Legalább ilyen gyakran fordul elő azonban az is, hogy a hivatásos gépkocsivezetőktől senki sem kéri számon a gépkocsivezetői jogosítványukat, még ha tudják is, hogy a gépkocsivezetőnek „volt valamilyen zűrje“ (amelynek következtében eltiltották a vezetéstől). A bíróság olyan esetekben is szignalizációs levelet küld, amikor kiderül, hogy a társadalmi vagyon nem volt kellőképpen őrizve. Ez rendszerint az építőipari vállalatoknál fordul elő, hiszen országszerte folyik az építkezés és szinte felbecsülhetetlen az őrizetlen, bekerítetten anyaglerakatok száma. Előfordul azonban, hogy az ékszerüzletek sincsenek felszerelve riasztóberendezéssel. Ez tette lehetővé, hogy a Zlatokov egyik üzletéből a betörök 140 ezer korona értékben vigyenek el ékszert. A szabálysértések megtörése olykor az élet és a testi épség elleni bűntettek okaként is szerepelt. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásbíróság egyik szignalizációs levelében például arról értesítette a Jednota fogyasztási szövetkezetét, hogy az egyik üzemrészlegének dolgozói az alkoholizmus elleni harcról szóló törvény rendelkezéseit megsértve szeszes italt szolgáltak fel a már akkor ittas vádlottnak, aki később másnak testi sértést okozott (az alkoholfogyasztás és az agresszív magatartás között ismert az összefüggés.). Sajnos nem minden bíróság, tanácselnök használja ki kellőképpen a szignalizáció intézményét. A bírák ezt gyakran ezzel a megjegyzéssel intézik el: „Az érintett szervezetek vezetői amúgyis tudomást szereznek a hiányosságokról, tanúként, sértettként vagy peres félként.“ Ez valóban igaz, de csak a szignalizációs levél, illetve a válaszadási és intézkedési kötelességük kényszerítheti őket arra, hogy „temérdek tennivalójuk közepette“ (mert általában ezzel hárítják el a felelősséget mulasztásásaikért) figyelmet fordítsanak a társadalom, a közösség érdekeire, a jogsértések, bűncselekmények okainak, körülményeinek eltávolítására. FEKETE MARIAN Nagy Tibor
