Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-23 / 12. szám

ÚJ LEHETŐSÉGEK A FEJLESZTÉSRE A mezőgazdaság szocializálása után a ma közel 3800 lélekszámú Jóka (Jelka) lakosai nagy szorgalommal fogtak hozzá a település fejlesztéséhez. Társadalmi munkában először a művelődési otthon épük fel, majd a korszerű 22 tantermes iskola, a hnb székháza, a tűzoltószertár, a bevásárlóközpont, a vendéglő, a száz­húsz személyes óvoda. Faluszerte járda épült, portalanították az utakat, az egyik iskolát egészségügyi központtá alakítot­ták át, tatarozták a régi óvodát. Nyugdí­jasklubot létesítettek, minden utcában le­fektették a vízvezetéket és folyamatosan épül a sportpálya is. Amikor 1982-ben a települést központi községgé nyilvání­tották Jóka előtt újabb lehetőségek nyíl­tak a fejlesztésre, az életkörülmények javítására.-A múlt év áprilisától építési tiivata-. lünk is van - ezekkel a szavakkal fogad Görföl József, a hnb elnöke. - Települé­sünkön évente mintegy húsz családi ház épül fel, úgyhogy az építési előadó nem marad munka nélkül. Morvái Józsefné, építési szakelőadó így értékeli az eltelt egy évet:- Tavaly tizenhárom építkezési és hat lakhatási engedélyt adtunk ki. A lakosok Morvái Józsefné bizalommal vannak irántunk, csakhogy az építkezési engedélyhez szükséges okmányok, bizonylatok beszerzése, főleg ha az építeni akarónak nincs saját telke, egy fél évig is eltart. Sokan azt gondolják, hogy ennek mi vagyunk az oka, pedig nem rajtunk, hanem a járás illetékes szervein múlik az ügyintézés rugalmas­sága, gyorsasága. Tervrajzot vesz elő, számol, majd így folytatja:- Az új lakótelepen még mintegy negy­ven telek vár gazdára. A régebbi falu ré­szeken is sok a beépítésre alkalmas telek. Ezekkel kapcsolatban azonban minden esetben a járáshoz kell fordulni, hogy meghatározzák, milyen típusú csa­ládi ház épülhet fel rajtuk. Azt hiszem, a rendeletek értelmében ezt helyben is eldönthetnénk. A legutóbb úgy egyeztünk meg a járási főépítésszel, hogy elkészít­jük az üres telkek tervrajzát, s bejelöljük, hogy hova milyen ház épülhet. Azt hi­szem, ezzel sok gondtól, bajtól szabadu­lunk meg. Ha a nyomtatványokat illetve az azok­kal való ellátást központilag oldanák meg, sokkal keve^bb gondja lenne az ügyintézőknek. Moi zainé is, mint ahogy mondja, menet közben szerzi meg a ta­pasztalatokat, de egy központi tanfolyam sokat segítene, aminek nemcsak itt Jó­kán, hanem másutt is a lakosság látná hasznát. Elgondolkodtató, hogy vajon egy mérőszalag, egy írógép és egy író­asztal elegendő-e ennek a feladatkörnek a betöltéséhez. Bár nincs félfogadási nap, Bankó Fe- rencnének, a szociális ügyek előadójá­nak bőven akad munkája. A nemzeti bizottsághoz közel van az üzletközpont, s az idős asszonyok ha már itt járnak, megpróbálják ügyes-bajok dolgaikat is elintézni, s a fiatalasszony készségesen segít, senkit sem utasít el. Itt született a településen, mindenkit jól ismer. Miután eligazít egy idős asszonyt, aki nyugdíjas­otthonba szeretne menni, megjegyzi:- Azt hiszem amióta a településünk központi község lett, élünk a megnöveke­dett jogkörünkkel. Eddig negyvennégy esetben utaltunk ki temetkezési segélyt, 103 idős embert részesítettünk egyszeri szociális segélyben, több egyedül élő kismama is kapott tőlünk anyagi támoga­tást. Néhány esetben pénzt utaltunk ki cigánycsaládoknak házuk tatarozására. Több mint félezer nyugdíjas él a köz­ségben. Van nyugdíjasklub, de nem so­kan járnak el oda. Mintegy tízen használ­ják csak ki a kedvezményes étkezés lehetőségét, bár erre a célre elegendő pénz áll rendelkezésünkre. A múlt évben hat idős embert helyeztek el nyugdíjas- otthonban. Az előadó szerint az lenne a legjobb, ha az idős embereknek nem kellene elhagyniuk szülőfalujukat. Véle­ményét az elnök is osztja:- Azt tervezzük, hogy a közeljövőben Z-akcióban felépítünk egy szociális ott­hont, ahol hatvan idős embert tudnánk elhelyezni. Az az elgondolásunk, hogy az idős emberek, főleg akik ápolásra szorul­nak, itt tölthetnék a napot, a hetet. Hozzá­tartozóik, gyermekeik akkor vinnék őket haza, amikor éppen ráérnek, nem szólítja- őket máshová a kötelesség. így az idős embereket nem szakítanánk ki a meg­szokott környezetből, s azt hiszem, ez mindnyájunk számára megnyugvást je­lentene. Helyben intézik az özvegyi, az árvasá­gi nyugdíjat, különböző bizonylatokat ad­nak ki. Általában naponta több mint húsz ember fordul meg náluk. Az apró cseprő gondokkal nem kell már a járási szék­helyre utazniuk. Ez is igazolja, hogy az ügyintézés közelebb került a lakos­sághoz. A lakossági szolgáltatások szempont­jából is megfelel Jóka az elvárásoknak. A járásban a falvak közül itt van a legjobb üzlethálózat, noha az új lakónegyedben elöbb-utóbb egy új élelmiszerüzletre lesz szükség. A járási ipari és szolgáltató vállalat mellett a szolgáltató tevékeny­ségben jelentős szerepet tölt be a hnb kisüzeme, amely tavaly is 2 millió 329 ezer 625 korona forgalmat ért el. Minden téren a gazdaságosságot tartják szem előtt, így a háztartási szemét elszállítását a nagyfödémesi (Veiké Ul'any) kisüzem végzi, míg az emésztőgödrök tisztítására a jókai kisüzem szakosította magát.- A jókai ivóvíz már több településre Bankó Ferencné (A szerző felvételei) eljut, a község határa védett területnek számít - szögezi le az elnök. - Ezért féltő gonddal ügyelünk a köztisztaságra, arra, hogy az emésztőgödrök jól szigeteltek legyenek. Végleges megoldást a szenny­vízcsatorna-hálózat megépítése, a víz­tisztítóállomás átadása jelentené. Már készülnek a tervek. A gázvezetékhálózat megépítését is tervbe vettük. Ehhez ter­mészetesen időre és pénzre van szükség. Beszélgetés közben szóba került, mire volna még szüksége a településnek. Ki­derült, hogy hamarosan bővíteni kell az Görföl József óvodát, s elkelne egy szolgáltatóház is. Egy ilyen nagy településen, ahonnét so­kan járnak munkába máshová, egy böl­csődére is szükség volna. Ezt közös beruházással szeretnénk felépíteni. Bő­víteni kellene a kisegítő iskolát is. Tervbe vették, hogy az egyik vízimalmot felújít­ják. Néhány autóbuszjárat indulásának idejét is szeretnék módosítani.- Az utóbbi időben sok bajunk van a közvilágítással - bosszankodik az el­nök. - Ha égőket kell cserélni, vezetéket kell javítani, több üzemnél kell kilincselni, amíg végre találunk valakit, aki a munkát elvállalja. Ez bizony hosszadalmas. Tele­pülésünkön közel nyolcvan kilométernyi utpa van, javítása, karbantartása az ille­tékes járási szerv hatáskörébe tartozik. Azt hiszem, hogy mielőbb meg kellene találni a megfelelő megoldást, mert rossz fényt vet a nemzeti bizottságokra, ha nem tudnak rugalmasan intézkedni. A jókaiak szeretik falujukat, ami meg is látszik a település arculatán, ellátottsá­gán. Erről tanúskodik az is, hogy az idei jubileumokat 1 millió 216 ezer 500 korona értékű kötelezettségvállalással köszöntik. Készek szabad idejük egy részét társa­dalmi munkára fordítani. A jövőben el akarják érni, hogy a lakosok az eddigiek­nél is jobban kivegyék részüket az irányí­tásból, s így a szó szoros értelmében a falu gazdáinak érezzék magukat. NÉMETH JÁNOS •« ALKALMAZKODNI FOGUNK A KÖRNYEZETI ÁRTALMAKHOZ? Mithridatészi probléma - napjainkban Korunkban kevés kérdés foglalkoztatja annyira az em­bert, m(nt a környezet szennyezettségének a kérdése. A „vádlott" sok esetben a vegyipar. Számlájára írják a mérgező, káros hulladékanyagokat, a füstgázokat, a növényvédő vegyszereket, a rákkeltő anyagokat stb. A másik oldalon azonban aligha képzelhetnénk el életün­ket a gyógyszerek, a fertőtlenítő és az élelmiszeripari tartósító anyagok, illetve az egyéb vegyipari gyártmányok nélkül. A problémát tehát csak úgy vethetjük fel, hogy a számtalan vegyi anyag közül melyek hasznosak, és melyek károsak az emberi szervezetre. Többségük idegen az élő szervezettől és ezért viszonylag új elnevezést kaptak - xenobiotikumok. (Görögül xeno - idegen, bio- élet.) Kutatásukban nemcsak annak megállapítására törekszünk, hogy melyek közülük és milyen adagokban mérgezők, hanem arra is, hogy miképp hatnak az élő szervezetre, és végül arra, miként fogunk élni a vegyi anyagok özönében, amelyek - tetszik vagy nem tetszik- körülvesznek bennünket és használjuk őket. Persze, nem könnyű e kérdések megválaszolása. Van, ami nem árt az egyik szervezetnek és árt a másiknak. Á különféle vegyületek az eltérő körülmények között eltérően hatnak. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy ugyanazok a xenobiotikumok visszahatnak egymásra és például két önmagában ártalmatlan anyag összevegyítve rendkívül veszélyessé válhat a szervezetre. Az utóbbi években bizonyítást nyert, a szervezet bizo­nyos réndszereinek feladata helytállni az idegen anyagok támadásával szemben. Ezek elsősorban az enzimek, amelyek számos vegyi reakció közvetítésével oxidálják az élő séjtekbe behatoló xenobiotikumokat, amelyek így a vízben feloldhatókká válnak és a szervezetből könnyeb­ben távozhatnak. Az enzimek ilyen formán elősegítik egyéb fontos szervek - a gyomor; a belek, a vese, a lép és a bőr - megfelelő működését. Ezek a szervek úgyszintén védik a szervezetet az idegen anyagok hatásával szemben. Vegyük közelebbről szemügyre az enzimek védelmi rendszerét. Az enzimek működését azonnal kiváltja a sejtbe behatolt idegen molekula. Minél gyorsabb eltávolí­tására vagy szerkezetének olyan megváltoztatására töre­kednek, hogy minél nagyobb mértékben csökkentsék mérgező hatását. A xenobiotikumok zöme hidrofób, vagyis jól oldódnak a zsiradékban, de a vízben alig. Amennyiben elegendő zsiradékot tartalmazó sejtbe kerülnek, „megtele­pednek“ bennük és mérgezően, vagy általában károsán hatnak. Az enzimek feladata átalakítani őket vízben oldódó vegyületekké, hogy az egyes szervek eltávolíthassák őket. Ebben a legfontosabb szerepe a májnak, valamint a hidro- lazék elnevezésű enzimeknek van. Az utóbbiak rendkívül érdekesek - gyakorlatilag reagálnak a sejtbe bejutó min­den idegen, vízben nem oldódó molekulára. Minél több idegen anyag jut a sejtbe, annál több hidrolazé jón létre. Miután megszűnik a xenobiotikumok beáramlása, a védő enzimek molekulái kezdenek széthullani és megújul a sej­ten belüli egyensúly. Miért féljünk tehát a xenobiotikumoktól, ha velük szem­ben ilyen tökéletes védelmi rendszerünk van? Miért tart­sunk attól, hogy az utóbbi időben környezetünkben annyira gyarapodott a különféle vegyi anyagok száma? Hiszen a szervezet egyszerűen több enzimet termel és minden rendben lesz. Csakhogy ez a helyzet csak látszólag megnyugtató. Vegyünk egy érdekes példát. A benzpirén kémiai vegyü- lete rákkeltő anyag. Maga a benzpirén azonban veszélyte­len a szervezetre, viszont a szervezetbe jutva, éppen a hidrolazék, vagyis a szervezet számára olyan fontos enzimek hatására igen veszélyessé válik. Ebben az eset­ben az idegen molekula átalakulása következtében olyan anyag jön létre, amely a szervezetben visszafordíthatatlan ÚJ SZÚ 8 1984. III. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents