Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-16 / 11. szám

* » ft JAN VLADISLAV Hogyan fizettek adót a gothamiek A gothamiek nemcsak bölcs polgárok voltak, hanem hűséges alattva­lók is, és becsületesen fizették az adót királyuknak. Egyszer azonban megfeledkeztek a fizetésről, és amikor észbe kaptak, már majdnem késő volt: az adót két napon belül meg kellett fizetniük, és a királyhoz egy jó hétig tartott az út.-Most mit tegyünk? - kérdezték egymástól gondterhes arccal. Egyikük sem tudta, mihez kezdjenek. Ám váratlanul megszólalt az egyik különösen bölcs atyafi, aki községi tanácsos volt:- Barátaim, tanácsolnék én nektek valamit. Éppen ma fogtam a mezőn egy tapsifülest. Igaz, szerettem volna, ha holnap megsütik ebédre, de örömmel feláldozom a közös ügy érdekében. Ugyan ki bir gyorsabban futni a nyúlnál? Senki! Elküldjük az adót általa! ■ - Kitűnő - örvendeztek az atyafiak, s mindjárt meg is egyeztek:- A nyakába kötünk egy tasakot a pénzzel meg egy levélkével, és a nyílegyenes országúton elindítjuk Londonba. Odaér még ma. Ebben maradtak. A tanácsos elhozta a nyulat, a polgármester a pénzt, a jegyző pedig a levelet. A pénzt és a levelet betették egy tasakba, a tasakot a nyúl nyakába kötötték, és a nyulat kivitték a város végére a London felé vezető országúira.- Ide figyelj, tapsifüles, ezen az úton fuss egyenesen az orrod után! El nem tévedhetsz - rága a fülébe a polgármester, s ezzel elengedte. A nyúl úgy ugrott ki a kezéből, mintha puskából lőtték volna ki, és árkon- bokron át nekiiramodott a mezőnek.- Hát hová szaladsz? - kiáltozták az atyafiak. - Nem megmondtuk neked, hogy egyenesen az orrod után szaladj az országúton.- Hagyjátok csak! - nyugtatgatta a gothamieket a polgármester. - Tudja a tapsifüles, mit csinál! Van annak magához való esze, talán több mint nekünk. Jól teszi, hogy nem az országúton fut. Ctt széttéphet­nék a kutyák! Kövesdi János fordítása A sarki róka titka Vajon miért nem fázik a sarki róka Jakutföld kegyetlen hidegé­ben, s miért fagyoskodik az ember ugyanitt, ha csak műszőrmébe burkolózik, rókabunda helyett? Erre a kérdésre is keresik a vá­laszt a többi között az emlősálla­tok szőrzetét vizsgáló biológusok, akik azt kutatják, hogyan változik a szőr szerkezete az állat fajtájá­tól, életterétől függően. A szörtakaró alapvető funkciója a hőszigetelés. A szaruanyagnak - ebből áll döntő többségben a szőr is - azonban meglehetősen nagy a hővezető képessége. Ho­gyan tartja mégis a meleget? Nos, a különböző kémiai és fizikai kí­sérletek erre is fényt derítettek. A tudósok elektronmikroszkó­pos vizsgálatnak vetették alá a kékróka szőrzetét. Az így készült felvételekből kiderült, hogy a sarki róka szőrszálának bőr feletti része a szár - három rétegből áll. Ezek: a külső hámréteg, a belső mag és köztük a kéreg, amelynek nincsenek belső üregei, hanem tömör, egymáshoz tapadó sejtek­ből áll. A magot viszont laza sejtek töltik ki. Az egyes sejtek belsejé­ben is, de a sejtek között is üregek találhatók. Ezek segítik a szőrt a meleg megtartásában - hiszen a levegő jó hőszigetelő anyag. A kísérletek, vizsgálódások tá­volabbi célja, hogy a kutatók az állati szőrnek a tulajdonságait hor­dozó műszőrméket állítsanak elő. Ma már ugyanis nincs elegendő mennyiségű természetes szőrme sehol a világon, a műszőrmék vi­szont sok tekintetben elmaradnák a valóditól. A természetes szőr­mékkel kapcsolatos kutatások a jövőben segítséget nyújthatnak a vegyészeknek új, jó minőségű műszőrmék kifejlesztéséhez. (APN) Ki ne hallotta vplna kutyatu­lajdonosoktól azt a kijelentést, hogy „az én kutyám okosabb, mint némely ember“. Mi is az igazság? Egy német pszicho­lógus 5-11 éves gyerekek szá­mára kifejlesztett intelligencia­vizsgálatot kutyákon próbált ki. A teszt nonverbális, tehát szó­beli ismereteket nem igényel. Különböző színű és formájú geometriai idomok fölismeré­sén és sorrendbe rakásán alapszik. A pszichológus különböző fajtájú, 3 és 8 év közötti (tehát felnőtt) állatokat vizsgált meg, szám szerint tizennégyet. A kí­sérletben való részvétel egyet­len kritériuma az volt, hogy az állat értse a „keresd!“ paran­csot. Az eredmény meglepő, ám­bátor némely kutyatulajdonos számára esetleg kiábrándító, jóllehet erre semmi ok. Esze­BARAK LÁSZLÓ KÁR Csaba csóka, öccsét ebédre a rétre hívta, spenót-, sóska-, articsókafőzelékre. Ebéd után összeültek, elcsevegtek, vitatkoztak, összevesztek, kibéküllek vacsoráig. Csaba csóka estebédre spenót, sóska, articsóka híján, felszolgált egy-két fogás károgást. Hogyha attól jóllaknak, talán máig mulatnak. Dehát éhen maradtak, azóta is koplalnak s egyfolytában kárognak. SZAMARAS A szamárnak nagy a füle. neve mégsem fülemüle. Mert ha fülemüle volna, az egekben kóborolna. Mivel tehát a szamár egyáltalán nem madár, földön járva trillázik, önfeledten iázik. Vajon az eddigi ismeretek alapján nyomon tudjuk-e kö­vetni az emlősök fejlődésének útját? Mondhatjuk, igen. Csak akkor vissza kell térnünk a kö­vületekhez. Egyes triász kori őshüllők fogazata arról tanúskodik, hogy ezek az élőlények már közelálltak az emlősökhöz, mi­vel a zápfogaik többgyökerüek voltak, s már fellelhető náluk a fogváltás (tejfogak, állandó fogazat). Ám a fogazat magá­ban még nem elég bizonyíték. Többet mond az emlősökre jel­lemző hallószervek kialakulá­sa, a hallócsontocskák megje­lenése. Mintegy 20-30 millió év kellett ahhoz, hogy ez a folya­mat végbemenjen. Valaki mondhatná, álljunk meg egy pillanatra. Ha a foga­zat annyira fontos rendszertani bélyeg, mi a véleményünk azok­ról az emlősökről, amelyeknél ez hiányzik? Valóban, ma is élnek a Földön emlősállatok, amelyek lényegesen eltérnek a többitől. Például a kacsacső­rű emlős és a hangyászsün. Furcsa szájszervükön kívül to­jásrakók, akár a hüllők vagy a madarak, míg a többi emlős­faj elevenszülő. Az említett két csodabogár eltér a megszokot­tól, s ennek ellenére mégis emlősnek tekinthetők. Miért? Mert kicsinyeiket tejjel táplál­ják. Nagyon régen, vagy 150 millió éve, leszakadtak az ős­hüllők törzsfájáról. Mai formá­juk alig különbözik az elődö­kétől. * E két különös állatfajtól elte­kintve, az emlősöket két nagy csoportra osztjuk: erszénye­sekre és méhlepényesekre. Erszényesek például a kengu­ruk, méhlepényes a kutya, egér, szarvasmarha stb. Közös őseik valamikor a kréta kor­szak közepén éltek. A paleon­tológusok (óséletkutatók) sze­rint az emlősszerű őshüllőkön, persze csak a legfejlettebbe­ken, megjelent a szőrzet és fokozatosan melegvérúekké váltak. A fogváltással egyidó- ben kialakultak a tejmirigyeik is. De miért tekinthető fejlet­tebb élőlénynek a méhlepé­nyes állat, mint az erszényes? Elsősorban azért, mert az anyaállat testében fejlődő magzat az oxigént és a táplálé­kot az anya testéhez kapcsoló­dó méhlepényből, szaknyel­ven, placentából kapja, a köl­dökzsinóron keresztül. Ezáltal a magzat hosszabb ideig fej­lődhet biztonságban. A földtörténeti újkor az em­lősök kialakulásának és szer- teágazásának kora. Azt is állít­ja az őslénytan, hogy az emlő­sök fejlődése nem egyetlen vo­nalon indult meg, hanem egy­mással párhuzamosan több fejlődési ág haladt ugyanabba az irányba. A mai emlősöket 3 alosz­tályba és 20 rendbe soroljuk. Az állatoknak ez az osztálya eléggé formagazdag. A Föld­nek csaknem minden életterét meghódították. Előfordulnak a föld felszínén például a raga­dozók, patások. Talajban él a vakondok. A vízi életmódhoz alkalmazkodtak a fókák, delfi­nek, és repülni tudnak a dene­vérek. Sivatagban él a teve, az örök jég és hó birodalmában a jegesmedve. Hasonló példákat ti is tudná­tok mondani. Azt is tudjátok, hogy az emlősök közül kerül­tek ki legfontosabb háziállata­ink, melyek nemcsak élelme­zési szempontból voltak fonto­sak, hanem évezredek óta az ember segítőtársai is. CSICSAY ALAJOS rint egy kutya intelligenciahá­nyadosa (IQ) 4-5 éves gyere­kekre vonatkoztatva 74 száza­lék (ez náluk a felső határ), más szavakkal: egy átlagosan értelmes kutya egy ilyen korú gyerekcsoport száz tagjából négyen túltesz intelligencia dolgában. Ha a kutyát átlagos intelligenciájú (tehát 100 szá­zalékos intelligencia-kvócien- sű) felnőttel hasonlítanánk össze, az állat IQ-ja valószínű­leg 49 lenne. Ez az összeha­sonlítás persze sántít, mivel egy 49 százalékos ember gya­korlatilag életképtelen lenne, az ilyen IQ-val rendelkező ku­tya viszont teljesen megfelel a követelményeknek, megfele­lő módon alkalmazkodik a kül­világhoz. A legokosabb kutyának egyébként a vizsgálat során egy „korcs“ bizonyult: intelli­genciahányadosával minden második 4—5 esztendős em­bergyereket „lepipált“. A má­sodik helyre egy német juhász­kutya, az utolsóra - messze lemaradva társaitól - egy tacs­kó került. Természetesen a pszicholó­gus is sietett kijelenteni: ez korántsem jelenti azt, hogy egy keverékkutya értelmesebb a tacskónál, hiszen a vizsgált állatok száma meglehetősen csekély volt általánosabb kö­vetkeztetés levonásához, s előfordulhat, hogy csupán véletlenről van szó. Ráadásul a kísérlet a vizuális felfogóké­pességen alapult, az pedig az embernél egyértelműen meg­haladja a kutyáét. Ha például a szaglási érzékelés képessé­ge lett volna a vizsgálat tárgya, az eredmény is más lett volna, hiszen a kutya 500 ezer szagot tud megkülönböztetni egymás­tól, az ember pedig legföljebb kétezret. No és még valamit: igaz ugyan, hogy az ember intelli­genciája is 80-85 százalékban öröklött tényezőktől függ, ez azonban neveléssel, tanulás­sal jelentősen növelhető. Eme lehetőség szeretett háziálla­tunknak nem adatott meg, ő csaknem százszázalékosan kénytelen beérni azzal az érte­lemadaggal, -amelyet elődeitől örökölt. (MSZ) PRÓBÁLD LASSACSKÁN FÖLFEDEZNI VALÓDI EGYÉNISÉGEDET. NEM KÖNNYŰ DOLOG! SOK EMBER KÉSŐRE TALÁLJA CSAK MEG. SOKAN SOHA. FORDÍTS IDŐT RÁ, NEM SÜRGŐS. SOKÁIG KELL TAPO­GATÓZNI, MÍG MEGTUDJA AZ EMBER, KI IS Ő. DE HA MEGTALÁLOD TENMAGADAT, VESD EL GYORSAN A KÖLCSÖNVETT RUHÁT. Martin du Gard DANIEL HEVIER Melyik fülem cseng?- Melyik fülem cseng? - kérdezte Trallalási úrafelesé- gétöl.- A jobb? Vagy a bal? - ta­lálgatta Trallalásiné.- Pszt! - emelte föl a kezét Trallalási úr, hallgatózni kez­dett, majd igy folytatta: - Mi­csoda furcsa csengés! Még sohasem csengett így a fülem. Trallalási úr azonban nem tudta azt, amit mi tudunk: Az történt ugyanis, hogy Csip-Csip, a szúnyog szállt ar­rafelé, s épp az órástól hozta haza az ébresztőóráját. De olyan türelmetlen volt, hogy tüstént ki is akarta próbálni, működik-e, ám épp abba a pil­lanatban, amikor felhúzta, az ébresztőóra kicsússzam a ke­zéből és egyenesen Trallalási úr fülébe pottyant. Ott aztán egy teljes percen át csörgött, majd mindörökre elhallglatott.- Már nem is cseng a fülem - mondta ekkor Trallalási úr és belemerült az újságolvasásba. És Csip-Csip, a szúnyog, va­jon mit tett? Mivel új ébresztő­órára pénze nem volt, éppen ezért mind a mai napig bo­lyong a világban és keresi az ébresztőóráját. Időnként ráül valakinek a bőrére, belecsíp és megkérdi:- Csip, csip, csip, nincs ná­lad az ébresztőórám? Tóth László fordítása GONDOLKODOM, TEHÁT... SZÓREJTVÉNY Helyettesítsd be ugyanazt a három­betűs, önálló ma­gyar szót a vonal- kák helyére, hogy mindenütt értel­mes szót kapj. így is, úgy is Milyen számokat írnál a középső négy üres mezőbe, hogy vízszintesen is, függőlegesen is minden oszlopban a számjegyek ősz- szege 25 legyen? MEGFEJTÉS A március 2-i számunkban közölt feladatok megfejtése: bennfentes; bent esett le. Nyertesek: Sárkány Melinda, Hidaskürt (Mostová); Horváth Erika, Szelöce (Seiice); Csémy Angelika, Erdőhátkarcsa (Lesné Kracany). I 'T ÚJ SZÚ 18 1984. III. 16. I*

Next

/
Thumbnails
Contents