Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-16 / 11. szám
A ÚJ szú 15 1984. III. 16. A Rex-társaság e hajóját Sztravinszkij Tűzmadara ihlette meg A néger titl istársaság, a Zulu „vezérhajója“ a parádén New Orleans a jazz szülőföldje és hazája. Talán még a lexikonokban is ezzel kezdik az Egyesült Államok déli vidékén található nagy kikötőváros ismertetését. A másik dolog, ami - legalábbis Amerikában - mindenkinek eszébe jut, amikor New Orleansról hall: a farsangi karnevál. Csakhogy ez így, ebben a formában, egyes számban súlyos tévedés. Amikor február közepén sokezred magammal a városba érkeztem, én is úgy képzeltem, hogy a farsang utolsó napján, húshagyó kedden egy kosztümös felvonulást, majd este bálokat rendeznek. Ha ez ilyen egyszerű volna, a Mardi Gras története, szervezése, szokásainak összessége nem volna olyan komplex tudomány, amilyen valójában. (A két francia szó a húshagyó keddet jelenti és az azt megelőző felhajtást: két hetes őrültek házát, szüntelen népmulatságot, szórakozást, álmatlanságolt, pénzdobálást.) Hogy miért francia az elnevezés, az még világos. A XVIII. század elején francia gyarmatosítók szálltak partra a Mexikói-öböl partján és vették birtokukba az indiánok lakta földet. Ők keresztelték el Orleans hercegéről. Máig is franciául beszélő leszármazottaik most is itt élnek e vidéken. Később XV. Lajos a várost és a Louisianának nevezett egész gyarmatot titokban unokatestvére, III. Károly spanyol király kezére juttatta. Negyven esztendővel később Napoleon Bonaparte visszavette, hogy rögtön el is adja - 15 millió dollárért - az Amerikai Egyesült Államoknak. Mindez még nagyon egyszerű. Viszont a húshagyó keddi karnevál története nem Napóleonnal kezdődik. Bár New Orle- ansban valóban a franciák honosították meg, mégis - mint annak idején oly sokmindenről megtanultuk - a farsangot, a tavaszünnepet már a régi rómaiak is ismerték és saturnáliaként, sőt bacchanáliaként tisztelték. Ezt a pogány hagyományt később a kereszténységhez igazították. is: jobbmódú iparosokból, kereskedőkből, értelmiségiekből; van néhány kifejezetten női társaság is (pl. a Vénusz), saját titkostársaságuk van a gazdag négereknek (a Zulu) stb. A társaságokkal együtt nőtt természetesen a karneváli parádék és a bálok száma is. A hetvenes évekre már ez is inflálódott. 1983-ban például összesen 54 utcai parádét és 69 bált rendeztek New Orleansban a húshagyó keddet megelőző tizenegy nap alatt. Mindebben csak a Mardi Gras tudósai - dolgozatok, doktori értekezések, monográfiák, idegenforgalmi brosúrák szerzői - ismerik ki magukat. De a New Orleans-i farsang nemcsak az ö megélhetésüket biztosítja, hanem a szobák árait ilyenkor a kétszeresére emelő szálA Rex az ötvenvalahány New Orle- ans-i titkostársaság egyike, méghozzá a legelőkelőbbek közé tartozik. A múlt század közepén a déli város rabszolga- munkán meggazdagodott polgárai négy ilyen társaságot hoztak létre a farsangi karnevál és a bál megrendezésére. A másik három - a Comus, a Momus és a Prodius - kisebb római istenekről kapta a nevét. Minden tavasszal, a karnevál végeztével, nekiállnak előkészíteni a következő évi parádékat. Megtervezik a felvonuláson részt vevő kocsik dekorációját, megválasztják a királyt és a királynét, elkészítik a báli rendet az elsőbálozó lányok és a vendégek listájával (megjelenés kizárólag szmokingban, illetve nagyestélyiben) és Így tovább. Azután egész évben ezt szervezik. A társaságok valóban titkosak, legalább annyira, mint mondjuk a szabadkőművesek, vagy a Ku Klux Klan. A királyné ugyan már a bálon levetheti álarcát, a király személyét azonban a legtöbb társaságban, a tényleges főnökét, a kapitányét pedig kivétel nélkül valamennyiben szigorú titok fedi. Ezt halálosan komolyan veszik a társaságok tagjai, akik természetesen nem a kikötő rakodómunkásai vagy a helyi üzemek alkalmazottai közül kerülnek ki. Már csak azért sem, mert egy-egy család hozzájárulása a társaság költségeihez, a dekorációhoz, a jelmezek ára, a báli belépő stb. évente több ezer dollárra is rúghat. A négy ősi - mint nevezik őket: kékvérű - titkostársaság pedig annyira vigyáz tisztaságára és hagyományaira, hogy négerek, zsidók, nők máig sem lehetnek a tagjai. A 20. század elején, majd közepén aztán alakultak plebejusabb társaságok lodások, vendéglősök, utcai virsli-, sör- és léggömbárusok, a jelmez- és álarckészítők, a zsebtolvajok jövedelmét is, nem is szólva azokról a cégekről, amelyek egész évben teljes munkaidőben a következő farsangi karnevál parádéinak díszített kocsijain dolgoznak. ... Rendőrségi parancsnoki kocsi, vontató, tűzoltó- és mentőautó, azután számos lovasrendőr halad a parádé élén, majd a Belorussz-traktor vontatta pőrekocsin megérkezik az Iris-társaság királya, pompás trónon, koronával a fején és természetesen álarcban. Méltóságteljesen integet jobbra és balra az ujjongó tömegnek, miközben ugyancsak álarcos udvaroncai a szó szoros értelmében két marokkal szórják a nép közé a pénzt. No persze azért nem aranyakat! Ennyire még a New Orleans-i karneváli király sem király. Az erre a célra készült alumíniumérméket dobálja. Minden társaság saját érmét veret, a saját címerével és jelmondatával. . A király kocsija mögött egymás után haladnak el a papírmasé díszleteket vivő „hajók“ az Iris-társaság álarcos tagjaival. A díszletek itt nem különösebben változatosak: a résztvevők pedig cowboy-, matróz-, gengszterjelmezt viselnek. Két hajó között jelmezes lovasok haladnak, néger iskolásgyerekek rezesbandái trap- polnak iszonyúan verve a dobot, majd fehér leányiskolái növendékek következnek, görlöknek dukáló hiányos öltözékben. A következő napok összefolynak az emlékezetemben. Délelőtt parádé, délután parádé, este parádé. Meg esténként bálok is. Az újságban másról sem lehet olvasni, a I ilyi tévében egyebet sem látni, mint he ly hány rendőrségi előállítás történt a far: ing eleje óta New Orleansban (húshac /ó kedd napjáig ezernégyszáz!), hogy lányán sebesültek és haltak meg (a riói ;arneválhoz képest nem is sokan: most léldául mindössze két halálos áldozat \ >lt). Vasárnap délelőtt ellátogatok a ReX társaság titl- is műhelyébe, ahol az idei hajók készül lek. A Rex-parádé idei motívuma a zen . Az egyik hajón Verdi operahősei öltéi ek testet, a másikon Bartók Csodálatos nandarinjának környezetét látom, a har nádikon Strauss Kék Dunáját stb. Este egy ismerősöm elvisz a saját ismerőse isi erősének a házába, amely az arisztokr; a negyedben áll. A családi kúria még a; amerikai polgárháború előtt épült gyarm. ti stílusban. Jó félmillió dollárért sem ehetne megvásárolni, de e percben ; fő értéke az, hogy előtte vonul el a hí jyományosan esti Bacchus- parádé, s a t így a kertből, kényelmes karosszékek >öl nézzük végig. (És természetesen ne i fázunk, hiszen a déli városban febrt »r végén már a 20-22 fokot is eléri a he nérséklet és virágzik a kamélia.) Másnap e régi városházával szemben felállított tril inról nézem az ügyeletes parádékat. / mikor ideér a menetek éle, a felvonulás megáll egy percre és a polgármester s emélyesen megy oda a királyhoz, pez gős pohárral a kezében és koccint vele. gaz, hogy sok ideje megy el erre, de m géri, hiszen a televízió is mutatja és ; publicity általában jól jön, választások előtt pedig különösen hasznos. Azután felvirrad a farsang utolsó, s egyben le fontosabb napja: húshagyó kedd. De m g fel sem virradt, még sötét van, az utc ík cizonban már népesek. A milliós n< jyvárosban ma mind a tö- megközleke és, mind a gépkocsiforgalom szünet 1. Mindenki gyalogszerrel igyekszik tá laságának gyülekezőhelyére, vagy a p; ádé útvonalának valamelyik szakaszára. A Szent (ároly úton haladva látom, hogy sokan még este kihozták ide a karosszéküket létrájukat, tábori ágyukat, és letelepedtek a villamossínek mentén növő fűbe. (H zen - ne feledjük - a New Orleans-i vil imos a vágy villamosa!) Mások ugyanő: vidám rablóhússütést szerveztek az jszaka. A parádék leendő nézői is jelmezt, álarcot öltöttek a mai napra, medvék, Chaplinek, bohócok, utcalányok, Reaganek, indiánok. A nap nyitóeseménye a város legrégibb néger egyesülésének, a Zulu-társaságnak a parádéja. A király és a királyné természetesen itt is fekete álarcot visel, akárcsak azok a klubtagok, akik a romantikusan hangzó vidékeket a Nagymogul és a Drakula birodalmát, az Antarktiszt, a Nílusi tájat - jelképező díszletek közül szórják az érméket. A város nevezetes francia negyedében - ahol már napok óta áll a vigasság - ezen a napon akkora tömeg hullámzik, hogy az ember alig képes keresztüIfurakodni rajta. Szinte meztelennek érzem magam, hiszen sem jelmez nincs rajtam, sem az arcomat nem mázoltam össze és még görkorcsolya sincs a lábamon. Jókora boros bütykösök lógnak a járókelők vállán és lépten-nyomon meghúzzák őket. Olyan emberek, akik öt perccel ezelőtt még nem ismerték egymást, most összefogódzva táncolnak, kínálgat- ják a másikat itókával. A járda szélén arcpingáló kínálja szolgálatait azoknak, akik eddig elmulasztották bemázolni a képüket. A franciás házak homlokzatán végesvégig húzódó erkélyek is zsúfolásig tele vannak. Az otthonokban mindenütt party-t tartanak, félig ismeretlenül is be lehet A jezsuita gimnázium rezesbandájára külön rendőr vigyáz állítani. Akinek az utcán elfogy az itala, csak felszól valamelyik első emeleti erkélyre, s előbb'vagy utóbb biztosan megszánja valaki és ledob neki egy doboz sört. Késő estére jár az idő, de a tömeg egyre csak nő. Pedig már régen véget ért a Comus-társaság hagyományos záróparádéja is. Résztvevőik odahagyták hajóikat, s miután a lovagok átnyújtották szívük választottjának az itt hagyományos és kötelező ajándékokat, most táncolnak. Ugyanennek az épületnek a túlsó felén a Rex-társaság tartja bálját. Tizenegy órakor a Rex királya udvaroncainak, királynéjának, valamint az utóbbi udvarhölgyeinek társaságában ünnepélyesen átvonul az óriási terembe, ahol a Comus búcsúzik a farsangtól. A Rex-rex (a Király-király) meghajol az ezüst kesztyűs Comus-királyné előtt, a Comus-király meg az arannyal szegélyezett ruhát viselő Rex-királyné előtt. A zenekar eljátssza a karneváli himnuszt: Ha én egyszer megszűnők szeretni. Pontosan éjiékor, amikor véget ér húshagyó kedd napja, a zenekar elhallgat, a teremben eloltják a lámpákat. Viszontlátásra, a jövő évi Mardi Gras-n! KULCSÁR ISTVÁN A <. Görlök (iskoláslányok) a húshagyó keddi karneválon tómétól \ New Orkánskdn
