Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-09 / 10. szám

Az ünneplőbe öltözött emberek egymás után írják alá a somorjai (Sa- morín) művelődési otthon előcsarno­kában a jelenléti íveket, majd fegyel­mezetten foglalják el helyüket a nagy­teremben. Percnyi pontossággal kez­dődött a somorjai Kék Duna Efsz zárszámadó közgyűlése. A pionírok színvonalas kis műsoruk keretében néhány keresetlen szóval köszöntöt­ték a verejtékes munkát végző föld­műveseket, és felajánlották segítsé­güket a nyári idénymunkák végzésé­hez. Kívánták, hogy a szövetkezet helyi üzletében minél több és ió minő­ségű árut vásárolhassanak. így kez­dődött — jó hangulatban - az efsz közgyűlésének tanácskozása, amely nemcsak az idei évre, hanem a 7. ötéves tervidőszak végéig megszabta a legfontosabb feladatokat. Nyoma sem volt ezen a közgyűlé­sen a formalizmusnak. A Pisch László mérnök által előterjesztett beszámoló tartalmazta a jó eredményeket, dicsé­rő szavakkal szólt az élenjáró dolgo­zókról és mélyen elemezte a múlt évi gazdálkodást, bátran rámutatva a fo­gyatékosságok okaira is. Bírálta azo­kat a mulasztásokat, amelyek miatt a közös gazdaságnak több százezer, talán millió koronás kára keletkezett. A beszámoló hangsúlyozta többek között, hogy a növénytermesztésben azért alakultak jól a hektárhozamok, mert nem sajnálták a pénzt az öntö­zésre, s az egyik növény esetében mutatkozó hiányt egy másik termesz­téséből származó nagyobb bevétellel igyekeztek pótolni. A lucernamagból például szép haszon származott a kö­zös kasszába. Néhány jellemző adat a hektárhozamokra. Őszi búzából 6,1, tavaszi árpából 5,8, szemes kukoricá­ból 6, cukorrépából 32,82, szőlőből 11,46 tonnát takarítottak be hektáron­ként. Ilyen bő termést bizony még nem adott az egyesült szövetkezet határa. Az elnök az állattenyésztési dolgo­zók munkáját tömören úgy értékelte, hogy jóval többet termeltek a terve­zettnél. Az évi tejtermelés tehenen­ként 4402 liter volt, egy kocától 18 malacot választottak el. Figyelemre méltó, hogy egy hektár mezőgazda- sági területre 1883 liter tej és 781 kilogramm hús termelése jutott. Ezek után még papírra kívánkozik, hogy a jövedelmezőségi kulcs 19,8 száza­lékos. Minden hektár után 5898 koro­na volt a tiszta nyereség. Amint az elnök mondotta, megfogták és jól meggondolták, mire költsék a koro­nát. Több szakaszon az önálló elszá­molás alapelvei szerint gazdálkodtak. A színvonalas gazdálkodásról szó­ló adatok után bíráló és elemző meg­állapítások hangzottak el az elnöki beszámolóban. Az állattenyésztés­ben például nem elég gazdaságosan bántak a takarmánnyal. Erről beszélt Simsa László, az ellenőrző bizottság elnöke is. Bírálta, hogy a múlt évben elég sok harmadosztályú tejet értéke­sítettek, ami miatt a felvásárló üzem­től kevesebb pénzt kaptak a tervezett­nél. Javasolta, hogy az állattenyész­tésben minden eszköz felhasználásá­val meg kell szilárdítani a munkafe­gyelmet. Az állattenyésztésben dol­gozók közül néhányan ittasan jelen­nek meg az istállókban, vagy munka közben fogyasztanak szeszes italt. Ahol szükséges, be kell vezetni a szondázást. Alaposabban és rend­szeresen kell ellenőrizni az abrakta- karmány-fogyasztási normák betartá­sát. Erre minden lehetőség megvan, mert évek óta működik a diszpécser- szolgálat. Amint később Morovik Er­zsébet elmondotta, az idén tökélete­sítik ezt a szolgálatot, és a vezetők naprakészen kapják majd a mutatókat az egyes munkaszakaszokról, hogy idejében megtehessék az intézkedé­seket az esetleges problémák megol­dására. Egymás után szólaltak fel az egyes gazdasági ágazatok tisztségviselői és dolgozói. Lengyel István, az üzemi pártszervezet elnöke, a személyzeti osztály vezetője a káderképzés jelen­tőségéről beszélt. A szükségletnek megfelelően kötik meg a szerződése­ket a szakmunkástanulókkal, hogy az iskola elvégzése után hazatérjenek a szövetkezetbe és munkájukkal hoz­zájáruljanak a további nagy feladatok megvalósításához. Ő terjesztette elő a határozati javaslatot is, amely rövi- debb és hosszabb távra egyaránt meghatározta a teendőket. Részletei­ben a tagok már megtárgyalták ezt a határozatot a termelési értekezlete­ken. Ezeken formálódott, alakult ez a nagyarányú program. A szövetkezet dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés 40., az efsz-ek megalakulásának 35., valamint az efsz-ek X. kongresszusa tiszteletére elfogadták a huszonkét élenjáró mezőgazdasági vállalat felhí­vását az egyes termelési szakaszo­kon mutatkozó lemaradás pótlására és a termelési tervek teljesítésére, illetve túlteljesítésére. Ezen a téren már eddig is szép eredményeket ér­tek el. A 7. ötéves tervidőszak három évében 40 tonna szemesfélét, 11,1 tonna húst és 38 ezer liter tejet adtak el terven felül. A hátralévő két évben 150 tonna szemesfélét, 60 ezer liter tejet és 15 tonna húst szándékoznak eladni terven felül. A bruttó mezőgaz­dasági termelési tervet 4 és fél millió, az árutermelés tervét 3 és fél millió koronával teljesítik túl. A zárszó elhangzása után minden tag elégedetten távozott a nagyte­remből, hiszen érezte, jó irányban halad a szövetkezet szekere. BÁLLÁ JÓZSEF i Pisch László mérnök, a somorjai Kék Duna Efsz elnöke Csápai Gyula traktorosnak átadja a jó munkáért járó elismerő oklevelet A kitüntetettek az oklevelekkel az első sorban (Prandl Sándor felvételei) ÚJ SZÚ 1984. III. 9. kell a legtöbb energia. Milyen tapasztalataik vannak a nagyobb fogyasztású háztartási gépek és berendezések általános használatával kapcsolatban?-A háztartásokban a villanykályhák, a vízmelegítő villanybojlerok, a konyhai rezsók és a mosógépek égetik el az elektromos energia legnagyobb részét. Felméréseink szerint ezek használatakor még több kívánnivalót hagy maga után a gazdaságosság követelménye. Villanybojlert például félmillió lakásban használnak hazánkban. Üzeme­lésükhöz annyi áramra van szükség, amennyit négy, egyenként 200 megawattos generátorblokk termel. Viszont, ha rossz a tartály vagy a csővezeték hőszigete­lése, máris egyharmadával többet fogyaszt a bojler. Ugyancsak sok energia megy veszendőbe a tökéletlenül záró csapok miatt. A tömítő gumibetét szabad szemmel még alig látható elkopásakor percenként tíz csepp meleg víz folyik el. Havonta ez már 170 liter, amit így fölöslegesen melegített fel az áram. Villanyrezsót, -sütőt és egyéb, ételkészítésre szolgáló hálózatból fűtött konyhai eszközt a CSSZSZK háztartásainak több mint harminc százaléká­ban működtetnek. Ha ezekből egyszerre mindenütt csak egyetlen két kilowattos fogyasztót kapcsolnának be, 3000 megawattórával azonnal megnövekedne az áramigénylés. Ennyi energia pedig már egy nagyobb termelőüzem elhaj- tására is elég.-A főzésnél, sütésnél hogyan lehet takarékoskodni a villannyal?- Mindenekelőtt megfelelő nagyságú edényekben kell elkészíteni az ételt. Nagyon előnyös a kuktafazekak hasz­nálata, amelyekben mintegy 60 százalékkal kevesebb áram árán lehet főzni. Az sem mindegy, hogy van-e vagy nincs-e fedő az edényen. Amikor hiányzik róla, 30 száza­lékkal nagyobb az energiaszükséglet. A legfontosabb viszont, hogy mindig a megfelelő méretű és teljesítményű rezsólapot kapcsoljuk be. Ahol nem fordítanak figyelmet ezekre az apróságokra, évente átlagosan 300 koronával fizetnek nagyobb villanyszámlát ugyancsak fölöslegesen. A háztartások további nélkülözhetetlen konyhai kelléke a hűtőszekrény. Hazánkban évente félmilliárd kilowattóra áram fogy el az élelmiszerek otthoni hűtésére, fagyasztá­sára. Ma már minden hűtőszekrényben egyszerűen sza­bályozható az élelemtartósításhoz szükséges hőmérsék­let. Sokan mégsem használják ki ezt a lehetőséget, és fölöslegesen járatják a gépet. Kiszámítottuk, hogy akik plusz öt helyett plusz hét fokra állítják be hűtőszekrényü­ket, tizenhat százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak. Ezen kívül érdemes rendszeresen kiolvasztani a mélyfa­gyasztót is, mert a három milliméter vastagságú jégréteg már jelentősen megnöveli a hűtőszekrény áramigényét. Hazánkban jelenleg még a hőerőművek termelik a leg­több villanyáramot. Minden kilowattóra előállításáért átla­gosan egy kiló szenet kell elégetni a gőzfejlesztő kazánok fűtésére. Egy kilowatt gazdaságosan hasznosított energiá­val három személy ebédjét lehet megfőzni, vagy egész nap működtetni a hűtőszekrényt, harminc liter vizet tudunk 40 C-fokra felmelegíteni, tíz órán át világíthatunk egy százas égővel, egy kiló szennyes ruhát mos ki az auto­mata mosógép, vagy például két estén át nézhetjük végig a televízió műsorát. Ezért legfeljebb egy korona öt fillért fizetünk. Az erőművekben viszont tizenöt ezer korona értékű berendezést kell működésbe hozni, ha éppen a napi csúcsfogyasztási időszakban kapcsolnak be valahol egyetlen két kilowattos háztartási gépet, illetve készüléket. Olyankor duplájára növekedik az áram előállítási költsége is. Ezért közös érdek az energia lehető leggazdaságosabb felhasználása és a pazarlások elkerülése. LALO KÁROLY Bedfich Őulík mérnök, vezérigazgató (A szerző felvétele) A múlt év januárjától a mérő- és laboratóriumi műsze­reket gyártó Tesla termelési-gazdasági egységben a külkereskedelem javítását célzó kísérlet folyik. A termelő és a kereskedelmi szervezet közötti szoros kapcsolat egy év alatt meghozta első eredményeit. Rövid értékelésre kértük fel Bedfich Culíkot, a konszern vezérigazgatóját.- Sikerült fokozni kivitelüket? Főleg a nem szocialista országokra gondolok.- Nemcsak hogy sikerült megtartanunk az eddigi meg­rendelőkkel a kapcsolatainkat, hanem újabb kapcsolatokat is teremtettünk - válaszolja a vezérigazgató. - Az általunk felkínált áruk iránt van érdeklődés Kína, Hollandia, Kanada részéről, és igyekszünk kapcsolatot teremteni Pakisztán­nal, Finnországgal, Belgiummal és más országokkal. Leg­nagyobb tételben a Valaáské Mezifíóí-i Tesla vállalatban gyártott hangszórókat exportáljuk, mégpedig az NSZK- ba, évente 10 millió devizakorona értékben. És már ma 30 millióért szállíthatnánk ebből az áruból.- Véleménye szerint minek köszönhető, hogy néhány termékük az erős világpiaci konkurrencia ellenére vevőre talál külföldön?-Vállalatunk addig nem kap egy fillért sem azokért a termékekért, melyeket a külkereskedelmi vállalatok rak­tárába szállított, amíg azt valóban el nem adják. Bekövet­kezett, amit eddig nem ismertünk. Az összes igazgató - jó magamat is beleértve - személyesen ismeri külkereske­delmi partnereit. Céltudatosan építjük kapcsolatainkat, és a megrendelők körének kibővítése vált fő feladatunkká. Persze, és mindaz, ami ezzel szorosan összefügg: vagyis a termékek műszaki színvonalának emelése, a rugalma­sabb árukínálat, az olcsóbb termékek gyártása és a kiváló minőség. Hozzá kell tennem, néhány elvtárs nem értette meg, hogy változtatnia kell munkáján, ezért ahol arra szükség volt, személycseréhez folyamodtunk.- Csökkentek a készletek az olyan áruk esetében, melyek iránt nincs kereslet?- Az áruválaszték tervét kizárólag a megrendelők igé­nyei szerint állítjuk össze. Ma vállalataink nem azt gyártják, ami a technológia vagy a hagyomány szempontjából számukra megfelelő, ugyanakkor azonban eladhatatlan lenne, hanem inkább azt, amit eladhatnak, akár jelentő­sebb szervezési változások árán is. Gondolok itt a terme­lési program gyors megváltoztatására és az alszállítókkal kapcsolatos nehézségekre. Az egyik leghaladóbb ötletnek azt tartom, hogy a Kovo külkereskedelmi vállalat dolgozói beavatkozhatnak vállalatunk gazdálkodásába, valamint a termelési költségek és az árak megállapításába és nagy mértékben befolyásolják műszaki-fejlesztési tervünk ala­kulását. A vezérigazgatóságon negyedévenként tartjuk meg az igazgatók, helyetteseik és a kereskedelmi dolgo­zók értekezletét. A kereskedelmi dolgozók csoportja a kon­szern szerves részét képezi.- Mondhatna néhány konkrét példát?-A bmói Tesla például visszalépett a BS 540-es elektronmikroszkóp gyártásától, a szó szoros értelmében vonakodott a fejlesztéstől. A Kovo dolgozóinak beavatko­zására viszont nem maradt más hátra számukra, minthogy cselekedjenek. És az egyébként nagy jelentőségű innová­ciót 9 hónap alatt elvégezték. Ha nem segítenek a külke­reskedők - bevallom -, magunk sem tudatosítjuk ennek a gyártmányfejlesztésnek a fontosságát. Hasonló tapasz­talataink vannak más termékek gyártásával is. Több gyár­tását leállítottuk, abban a hiszemben, hogy már nincs irántuk kereslet, ma pedig előnyösen exportáljuk a Szov­jetunióba.- A kísérlet eredményessége hatott távlati terveikre?- Természetesen. Olyan termelési-gazdasági egységet akarunk kifejleszteni, melynek rendkívül erős tudományos- műszaki alapja van. Ehhez minden feltételünk adott. Mindenekelőtt a Csehszlovák Tudományos Akadémia brnói Műszertechnikai Intézetére célzok. A következő tervidőszakban szándékozunk felépíteni egy gyárat, amely a tervek szerint már a következő évezred gyára lesz. Ebben elképzeléseink szerint több tudósnak és fejlesztési mérnöknek kell dolgoznia, mint ahányan a termelésben dolgoznak majd. A gyárnak tartozéka lesz egy szálloda is, hogy az ide utazó külkereskedelmi dolgozóknak ne kelljen bosszankodniuk a szálláskereséssel. Dióhéjban így jelle­mezhetném a csúcsszínvonalú műszerek gyártásának jövő központját, amely nemzetközi jelentőségű lenne. S ugyanakkor számításaink szerint a költségek nem halad­ják meg a 300 millió koronát. A többi érték az ötletekben és a munkaszervezésben van. Úgy vélem, képesek vagyunk ismételten kivívni magunknak a hírnevet a világ­ban. MILAN ADÁMEK ahMjihei ■u m'k

Next

/
Thumbnails
Contents