Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-02 / 9. szám
\ STOP AUTÓSOKÉ , ílÜtl MOTOROSOK A NŐK - JOBBAK! Bármennyire is fintorgatják orrukat a férfiak, amikor nőt látnak ülni a kormánykerék mögött, egyes statisztikai adatok szerint a nővezetók kissé lassabban „kapcsolnak“ ugyan, viszont kevesebb közúti balesetet okoznak, mint a férfivezetők. A férfiak gyakrabban teszik ki magukat kockázatnak az úton, mint a nők. Ilyen szempontból három vezetői stílust különböztethetünk meg. A férfiak között tipikus: 1. a kockáztató vezető - az ilyen vezető szinte élvezi a kockázatot, s leginkább egyedül, útitársak nélkül szeret közlekedni; 2. öntelt vezető - az ilyen vezető egész sor mutatványt vonultat fel, más gépkocsi előzésekor büszkén, gyözelemittasan feszít a vezetőülésben, „lásd, mit tud az én kocsim“, elismerést, bókot vár másoktól, s ha netalán nem kap, hajlamos a tekintélyt kikényszeríteni; 3. a művészkedő vezető - általában az ún. kemény férfiakra jellemző vezetési stilus, akik vezetésmüvészetüket szeretik bizonygatni (vagy fitogtatni?), bár ez rendszerint kétségbe vonható; néha például még az összefüggő jármüoszlopban sincs maradásuk, a legkisebb egérutat is kihasználják, egyre-másra elözgetik a türelmes vezetőtársakat, gondolván: „Nézd te bamba, Így keil ezt csinálni"; nyesik a kanyarokat, csikorognak a kerekek. Ezek a vezetők szinte minden forgalmi műveletükkel sztresszhelyzetet teremtenek, ezért a forgalomra nézve ők is nagyon veszélyesek! E férfiak számára nem éppen hízelgő sorok után „vegyük elő“ a növezetőket: mibe, mennyivel jobbak a férfiaknál. Egyes felmérések szerint a biztonságos közlekedést illetően a nővezetók lépéselőnyben vannak, mégpedig:- a különféle feladatok végzését jobban össze tudják hangolni (sebességváltás, gázadagolás, fékezés, besorolás),- figyelemösszpontosító képességük jobb, mint a férfiaké (rugalmasabban alkalmazkodnak a szemközti és a mögöttes forgalomhoz);- kézügyességük mintegy tíz százalékkal jobb,- jobban reagálnak a zajra, látásuk és egyéb érzékelésük kifinomultabb (fény- és színérzékelésük gyorsabb). S mi írható a férfivezetők javára? - Kevésbé hajlamosak eltúlzott reakciókra, jobb a mélység-, illetőleg a térlátásuk, pontosabban fel tudják becsülni a gépkocsik sebességét és távolságát. Szakmai körökben ideális gépkocsivezetőnek azt tartják, aki ösztönösen cselekszik, képzelőtehetsége van (persze, nem elrugaszkodva a valóságtól); nem feltétlenül szükségszerű, hogy minden helyzetben logikusan reagáljon az eseményekre (konkrét forgalmi helyzetben a logika igencsak gyakran bukfencezik, tehát biztonságosabb nem számítani rá). Ehhez a képlethez pedig a nővezetók állnak közelebb, mivelhogy - úgymond - a férfiak mindenben a logikát keresik - nemegyszer vesztükre. A nők általában nyugodtan, megfontoltan, a közlekedési szabályok szinte szó szerinti megtartásával igyekeznek vezetni. S hogy bizonyos helyzetekben haboznak? Efféle tehetségüknek is köszönhető, hogy sok férfivezetöben felébresztik a szundikáló lovagiasságot. Ez pedig jó, mert a figyelmesség, előzékenység, udvariasság, ugyebár, nem csupán ebben a vonatkozásban, „hiánycikk“. Sok tehát a pótolnivaló köztünk - férfiak között! Már csak azért is, mert a nővezetők közúti magatartása állítólag - jobb..! K. I. Mocsárjáró Folyik a „Tyumeny“ mocsárjáró kipróbálása, melyet a konstruktőrök a szibériai ingoványos olajtermelő körzetekben végzendő munkához szerkesztettek. A mocsárjáró tervezésénél az ökológusok követelményeit is figyelembe vették: a terepjáró még 36 tonnás teherrel a platóján sem rongálja meg a növénytakarót. A gép súlya egyenletesen oszlik meg a négy széles lánctalpon, ami a talaj egy négyzetcentiméterére jutó nyomást 0,3 kilogrammra csökkenti. Ez sokkal kisebb annál a nyomásnál, amelyet a gyalogos lába gyakorol a talaj egy négyzetcentiméterére. Ennek a gépnek az alapján a Szovjetunióban 1984-től különleges - cementszállító, és más - mocsárjárók gyártását tervezik. Újfajta motor A Toyota kutatói olyan kétütemű Otto-motort fejlesztettek ki, amelynek üzemanyag-fogyasztása - azonos teljesítményt figyelembe véve - az eddigi kétütemű motorokénak 40, a négyüteműekének pedig 60 százaléka, és légszennyező anyagokat csak minimális mértékben bocsát ki. Az újfajta motor rendkívül csendes is. A kis fogyasztást úgynevezett rétegtöltéssel és különleges porlasztóval történő keverék- képzéssel érték el. A motor kipufogó gázai egyébként katalizátoros utánaégető egységen is áthaladnak. A motorba épített kis olajszivattyú a terhelés és a fordulatszám függvényében áramoltatja a kenőanyagot; enóek megfelelően a kétütemű motor nem keverék üzemanyaggal, hanem tiszta benzinnel működik. híreki ■ Az angol Ford-gyár egy új 4 hengeres, 1600 cm3-es, soros elrendezésű dízelmotort konstruált, amely személygépkocsiba építve 100 kilométeres sebességnél négy liter üzemanyagot fogyaszt. A motor maximális teljesítménye 40 kW (54 LE) 4800-as fordulaton. Előreláthatólag évente 150 000-et fognak belőle gyártani. ■ Amerikában megszületett az első, kizárólag műanyagból készült kerékpár. E kerékpár rendkívül könnyű, csak 7,5 kilogrammot nyom, a hagyományos kerékpárok 11-16 kilogrammja helyett. Nem kell karbantartani - kenni, olajozni -, nem korrodál, a festék nem pattogzik le róla. Hat színben, háromféle sebességváltóval és összecsukhatóra készítik. ■ A Nissan japán autógyár elektromos energiával üzemelő autót készített, amelynek elemei lehetővé teszik, hogy négy órán át működjön egyfolytában. Maximális sebessége 90 kilométer óránként. a mmmm-'i ), i ,i is ALAKJAI AA i'AO'flIXAAA A belsöségú motor az adott fordulatszámon adja le legnagyobb hasznos teljesítményét, kopása és tüzelőanyag-fogyasztása ilyenkor a legkisebb. Bár az lenne a helyes, hogy a motor az előírt fordulatszámon dolgozzon, gyakorlatilag ez lehetetlen, mert különféle sebességgel kell mozognia. A járművezetőnek olyan sebességi fokozatba kell kapcsolnia, hogy a motor fordulatszáma a lehető legjobban megközelítse az ajánlott fordulatszámot. Egyes gépkocsikban van fordulatszámmérő, tehát nem okoz gondot, hogy a sebességi fokozatokat a motor ajánlott fordulatszámának megfelelően kapcsoljuk. Ha a gépkocsiban nincs fordulatszámmérő, a járművezetőnek hallására, érzékelésére és tapasztalataira kell támaszkodnia. A belsőségé motor számára a túl magas és a túl alacsony fordulatszám egyaránt káros. Nem ajánlatos teljesen benyomott gázpedállal közlekedni, vagyis magasabb sebességi fókőzitba kell kapcsolni még mielőtt a fordulatszám túlságosan megnövekedne és fordítva, alacsonyabb sebességi fokozatba kell kapcsolni, még mielőtt a fordulatszám csökkenne. A sebességi fokozatba való kapcsolást és egyéb műveleteket is a járművezetőnek könnyedén és folyamatosan kell végeznie. • Vezetés különleges körülmények között Nappal, száraz úttesten, kedvező időjárási viszonyok között Í ideális járművet vezetni. Ilyen feltételek azonban nincsenek mindenkor. A gépkocsit - az esetek többségében - egész évben használjuk, ami nemcsak azért helyes, mert a vezető állandó kapcsolatban van jármüvével, hanem azért is, mert a jármüvet így gazdaságosabban ki lehet használni. „ Az adott helyzetre jellemző különleges körülmények bizonyos szabályok megtartását igénylik. Szabályok: (T) A haladó gépjárművet, járműszerelvényt és villamost korlátozott látási viszonyok esetén ki kell világítani az előirt világítással. A világítóberendezésnek nem szabad eltakarva vagy szennyezve lennie. Csak helyzetjelzö lámpákkal a járművezetőnek nem szabad közlekednie. Ha az úttest összefüggően és kellően ki van világítva, a járművezetőnek nem szabad távolsági fényszóróval közlekednie. (2) A járművezető köteles idejében tompítani a távolsági fényszórót szembejövő járművel való találkozás előtt é& akkor is, ha az előtte haladó gépjármű vezetőjét, a közúti közlekedés más résztvevőjét vagy mozdony, vasúti vagy vízi jármű vezetőjét elvakítaná. ♦ (3) A gépjármű vezetőjének, aki jármüvét a vasúti átjáró előtt megállította, korlátozott látási viszonyok között nem szabad távolsági fényszóróval világítania, és ha a szembejövő járművek vezetőit vakítaná, tompított fényszóróval sem. (4) Ködfényszórót a járművezetőnek csak ködben, hóesésben vagy sűrű esőben szabad használnia, mégpedig mindig a helyzetjelző lámpákkal vagy a tompított fényszóróval egyidejűleg. Ugyanilyen feltételek közt használhatja a járművezető a hátsó helyzetjelzö ködlámpát. A ködfényszóróval fel nem szerelt gépjármű vezetőjének ködben, hóesésben vagy sűrű esőben tompított fényszóróval kell világítania. Keresőlámpát mozgó járművön használni nem szabad. (5) Az olyan gépjárművet vagy járműszerelvényt, melynek legnagyobb szélessége, hosszan vagy rakományának méretei meghaladják a megszabott méreteket, nem korlátozott látási viszonyok közt is tompított fényszóróval kell kivilágítani. (6) A mozgó kerékpárt és a fogatos járművet korlátozott látási viszonyok közt az előírt lámpákkal kell kivilágítani. (7) Ha a parkolóhelyen kívül, közúton várakozó jármű korlátozott látási viszonyok esetén a közvilágítással nincs kellőképpen megvilágítva, legalább az úttest közepe felé eső oldalán első és hátsó helyzetjelző lámpával vagy parkolólámpával kell kivilágítani; ha a jármű ilyennel nincs felszerelve, az úttest közepe felé eső oldalán legalább egy, elölről és hátulról is jól látható lámpával kell kivilágítani. Ezt a lámpát a jármű oldalszélétöl számított 40 cm-nél távolabb nem szabad elhelyezni. // (8) A 60 cm legnagyobb szélességet meghaladó motor nélküli kézikocsikat elegendő az előírt fényvisszaverővel felszerelni. (Folytatjuk) Az erősebb ■ _______ár_____ |v #Vjdl i ■ Sok személygépkocsi-vezetőtől hallottam már, hogy „félnek“ a teherautóktól, kamionoktól, autóbuszoktól. Gyakran tapasztaltam, hogy elmulasztják a kötelező előnymegadást, sokszor szabálytalanul előznek stb. Valahogy úgy tűnik, mintha ezt az „erősebb jogán“ tennék, gondolván, hogy ők semmit sem veszíthetnek, ezért bátran kockáztatnak. Természetesen általánosítani ebben az esetben sem lehet, mert valóban sok tehergépkocsi vezetője példásan megtartja a közlekedési szabályokat, sót tekintettel van a kisebb jármüvekre. Azok, akik ezt nem teszik, fogadják el a tanácsunkat, s képzeljék magukat egy kis Fiat vagy Trabant járművezetőjének, s próbálják beleélni magukat az ö helyzetébe. Ha a közutakon valóban tekintettel leszünk egymásra, sokkal kevesebb lesz a baleset. „P“ • Fontos szabály, hogy mindig csak olyan sebességgel közlekedjünk, hogy teljes féktávolságunkat belássuk. Vonatkozik ez főleg az éjszakai vezetésre: a gépkocsivezetők többsége, ha másik gépkocsival találkoznak ugyan letompítják távolsági fényszórójukat, de a megváltozott látótávolságnak megfelelően nem csökkentik sebességüket. Ez sokszor balesethez vezet: kivilágí- tatlan gyalogost vagy kerékpárost gázolnak el, mert a veszély észlelése után - a belátható féktávolságon belül - már nem képesok megállni ÚJ SZÚ 16 1984 III. 2
