Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-06 / 1. szám

% ÚJ szú 21 1984.1. 6. A szocialista országok ÉLETÉBŐL Lengyelország kereskedelme a szocialista országokkal A statisztikai adatok szerint a lengyel külkereskedelmi for­galomban 1981-ben a szocia­lista országok részesedése 52 százalékot tett ki. Ez megköze­lítően megfelelt a hetvenes évek közepén folytatott külke­reskedelem szerkezeti össze­tételének 1982-ben a rész­arány 58 százalékra emelke­dett. Sok lengyel gyár és iparág keresi a kereskedelmi árufor­galom, valamint a kooperációs együttműködés kibővítésének újabb lehetőségeit a KGST- országokkal. A gdyniai, gdans­ki, és szczecini hajógyárak a szovjet megrendelő számára megkezdték több új típusú ten­gerjáró hajó gyártását. A felső­sziléziai Zgoda gépgyár az utóbbi időben meggyorsította a komplex berendezések szál­lítását a szovjet Cserepovjec kohómü részére. A Labimex Külkereskedelmi Vállalat is felélénkítette kereskedelmét a szocialista országokkal: egy sor tudományos-kutató beren­dezést szállít a KGST-partne- reknek. A szovjet piacon pél­dául két év alatt megduplázta exportját. Az utóbbi tízegyné­hány hónapban jelentős mér­tékben nőtt a szocialista orszá­gokba irányuló lengyel export számítástechnikai berendezé­sekből, gépekből és ipari fo­gyasztási cikkekből. Ez a néhány kiragadott pél­da is arról tanúskodik, hogy a lengyel gyárak, gazdasági szervezetek és iparágak foko­zott figyelmet fordítanak a szo­cialista közösség országaival folytatott forgalom aktivizálá­sára. Hasonló emelkedési irány mutatkozik a KGST-or- szágokból származó lengyel importban is, jóllehet ez a fo­lyamat még nem mindig egyenletes. Ennek oka: szá­mos lengyel beruházást leállí­tottak, s így csökkent a beru­házási javak iránti importszük­séglet. Az idei év első 7 hónapjá­ban a lengyel exportszállítások értéke 18 százalékkal volt ma­gasabb, mint az elmúlt eszten­dő azonos időszakában. A szocialista országokba irá­nyuló lengyel export több mint 20 százalékkal emelkedett. Az import az év első 7 hónapjá­ban mintegy 16 százalékkal növekedett. Ezen belül a szo­cialista országokból származó behozatal 13 százalékkal nőtt. A hetvenes évek 46-50 száza­lékával szemben jelenleg a szocialista országokból szár­mazik a Lengyel Népköztársa­ság importvásárlásainak 60 százaléka. Nagyüzemi erdőgazdálkodás a KNDK-ban A gondos erdősítés ered­ménye, hogy a felszabadulás előtti erdőterületnél már öt- szörte nagyobb a lombos és tűlevelű fákkal borított táj a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságban. Ha csupán az elmúlt öt évet tekintjük, akkor is jól látható az eredményes erdőgazdálkodás: ez idő alatt az ország területén 20 százalékkal gyarapodott az erdőségek kiterjedése. A faállományban különböző haszonfák, díszfák, tüzelő­anyagnak való, valamint rost­ás papírgyártási alapanyagot adó fák találhatóak. Többszázezer hektáron te­rülnek el az ,.olajtermő“ erdők is, amelyek termése élelme­zési és ipari célokat egyaránt szolgál. Fő telépítési helyük Csagang és Kangvan tarto­mány, ahol tíz év alatt csak­nem megháromszorozódott ezeknek az erdőknek a terü­lete. A korszerű erdőgazdálko­dást a nagyüzemek szigorúan előírt terv szerint látjál el, amely a vágás, újratelepítés, ipari felhasználás összhangját jól biztosítja. Maga a lakosság is szívesen segít a parkok, li­getek ápolásában, minden ősszel és tavasszal „fásítási hónap“-ot rendeznek, amikor a lakosság öregje-fiatalja - de leginkább a diákok - nagy lel­kesedéssel vesznek részt a fák ültetésében, gondozásában. Varsóban is épül a földalatti vasút. Az első vonal építése három szakaszban történik. Az első szakaszban 1990-ig megépítik az első metróvonal 12 kilométeres részét, amelyen 11 állomás lesz. Az egész összesen 21 kilométer hosszú vonal a tervek szerint 1994-re készül el. FORRÁSOK: CSTK, BUDAPRESS, INTERPRESS, VNA, TANJUG, SOFIAPRESS KCNA, Jugoszláv építők külföldön Jugoszláviában 50 építőipari vállalat foglalkozik külföldi megbí­zások teljesítésével. Közülük 10 a világ 250 legjobb építővállalatát nyilvántartó listán is szerepel. Jelenleg a jugoszláv építőcé­gek 30 ezer kvalifikált szakmunká­sa és mérnöke dolgozik külföldön. A szarajevói HIDROGRADNJA la­kóházak és ipari létesítmények építésére vállalkozik. Dolgozói ed­dig 40 országban vettek részt épít­kezéseken. A belgrádi ENER- GOPROJEKT és PIM vízi útvona­lak tervezését vállalja. A kiváló építőipari vállalatok nemzetközi listáján szerepel még a zágrábi HIDROTECHNA, a szarajevói ENERGOINVEST,' a szkopjei MAVROVO, a belgrádi MOSTO- GRADNJA és HIDROTECHNIKA, a maribori MONTAZA és a ljublja­nai GRADIS cég. Európában szinte minden or­szágban dolgoznak ma jugoszláv építők, de jelentős munkát végez­nek a fejlődő államokban is. Is­merve eddigi munkájukat, különö­sen szívesen fogadják őket Irak­ban, Líbiában, Peruban, Kuvait- ban, Gabonban, Angolában, Szu­dánban, Egyiptomban, Zambiá­ban és Nigériában. Pirin - Blagoevgrad megye - körzetében már az ókorban is a földmúvés és az állatte­nyésztés volt a lakosság fő megélhetési formája. Régi ha­gyományai vannak itt a mező­gazdaságnak, de a nép Bulgá­ria felszabadulásáig nagy sze­génységben élt ezen a vidéken is. Már tehetősnek számított az a paraszt, aki 3 hektárnyi föld­del vagy legelővel rendelke­zett. A megye gyors ütemű me­zőgazdasági fejlődése a má­sodik világháború után kezdő­dött meg. A szövetkezeti moz­galom meghozta az eredmé­nyeket. Az utóbbi 20 év alatt az öntözött földek területe elérte a 48 ezer hektárt, tehát a mű­velésbe vont földek felét öntö­A liepajai „Sarkanajs mettallurgs“ kohászati vállalat termékeit a Lett SZSZK határain kívül is ismerik. A vállalat legfontosabb terméke az igen jó minőségű acélszalag. Naponta több tucat tonnát szállítanak belőle a Szovjetunió legnagyobb beruházá­saira. Zik. A vidék fő mezőgazdasági terméke: a dohány, amelyet a termőföldek 25 százalékán termesztenek. Ma Pirin adja az ország dohánytermésének 20 százalékát. Ä hektáronkénti Blagoevgrad mezőgazdasága terméshozam régen alig érte el a 100 kilogrammot, ma meg­haladja a 150-et. Megkétsze­reződött a primőr paradicsom termelése is. A termésátlag meghaladja a hektáronkénti 7 tonnát. Szandanszki és Petrice kör­zete primőr zöldséggel látja el az országot és exportra is jut. Melnik környéke boráról híres. A szőlőtermő vidék 6 ezer hek­tárra terjed ki. A hetvenes évek végén a szövetkezeti gazdaságok társulásokat hoztak létre és ma 14 kombinátot alkotnak a megyében. Ezek a nagyüze­mek évi 300 millió leva értéket termelnek. A Betasica kombinátban napjainkra teljes egészében megvalósult a mezőgazdasági és az ipari tevékenység integ­rációja. Ma a kombinát saját külkereskedelmi vállalata ré­vén exportál gyümölcsöt, zöld­séget, dohányt, befőtteket, konzerveket és tejtermékeket. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk­ben Simon Emil: Hónapok című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: J, Á, G, L, T, T). 13. Paradicsom. 14. Egy - néme­tül. 15. Neheztelt. 16. A Szovjet­unió autójelzése. 17. Német festő. 20. Berak. 21. Gabonanövény. 23. Kedd -közpe. 24. A. A. T. 26. . . . Horizonte, brazíliai város. 27. Hadrianus síremléke. 31. Tűzhely sütője - népiesen. 32. Hebehur­gya. 34. Hajítottak. 36. M. I. 37. Fohász. 38. Saját kezűleg. 40. Női név. 41. SZ. S. 42. Lovaggá üt. 44. Folyó Németországban. 45. Rag. 46. . . . alejkum. 48. Kötőszó. 49. Dickens írói álneve. 50. Léha azo­nos hangzói. 52. Kialudt vulkán az örmény-fennsíkon (ék. csere). 54. Rendőr. 56. E. E. H. 58. Amit jól ismernek. 60. Magyar fizikus. 62. Ke . . . bárány. 63. Kis francia szi­get az Atlanti-óceánban. 64. Palota azonos hangzói. 66. Olasz politi­kus. 68. Lócaszerü ágy. 70. Lak szélei. 71... . razita, élősködő ál­lat. 73. A páránál sűrűbb képződ­mény. 74. Rádium, argon. FÜGGŐLEGES: 2. Etiópiái vá­ros. 3. Tiltószó. 4. Folyó Jugoszlá­viában. 5. Kész - angolul. 6. Ide­gen fiúnév. 7. Személyem. 8. Fo­lyó Olaszországban. 9. Bárban van! 10. Vissza: európai főváros. 11. Neves magyar vaskohómér­nök. 12. Ennivaló. 13. Az idézet második sora (zárt betűk: A, E, K, Á, V). 18. A magyar polgári de­mokratikus forradalom egyik ütkö­zete. 19. Maró folyadékban. 22. Magyar színésznő. 24. Alj. 25. Magyar hegedűművész. 28. N. G. 29. Juttat. 30. Függelék. 33. Folyó az NSZK-ban. 35. Kibernetika kezdete! 39. Füzérvirágzat. 42. . . . hatalmas harmadik (Gárdo­nyi). 43. Produkál. 45. Szeszes ital. 47. Rembrandt tanítványa. 49. önkényeskedő ember. 51. Ma­gyarországi település. 53. Török­ország autójelzése. 55. Kötőszó. 57. . . . ras, állam Közép-Ameriká- ban. 59. Romváros Mezopotámiá­ban. 61. Magyarországi település, országgyűlés színhelye volt. 65. Zsiradék. 67. Pipában van! 68. öklel. 69. Időmérő. 72. Indulatszó. 73. Kert szélei. 75. Az asztácium vegyjele. A december 23-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Női a dér, álom jár, hó kering az ág közt. Karácsonynak ünnepe lépeget a fák közt. Könyvjutalomban részesülnek: Erdős Béláné, Kőhídgyarmat (Kamenny Most), Németh Gyula, Ipolybél (Bielovce), Lengyel István, Padány (Padán), Holló Ildikó, Tornaija (Safarikovo), Kaposi Ilona, Breclav. f

Next

/
Thumbnails
Contents