Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-02 / 9. szám

Vasárnap 1984. március 4. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 6.11, nyugszik 17.24 Közép-Szlovákia: 6.18, nyugszik 17.31 Nyugat-Szlovákia: 6.24,- nyugszik 17.37 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlo- vákia: 7.15, nyugszik 19.06 Közép-Szlovákia: 7.22, nyugszik 19.13 Nyugat-Szlovákia: 7.28, nyugszik 19.19 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük KÁZMÉR nevű kedves olvasóinkat • 1894-ben született Franti- sek KUBKA regény- és drá­maíró, érdemes művész (t 1969) • 1879-ben született Bernhard KELLERMANN né­met regényíró (t 1951). AZ ÚJ SZÓ ’ JÓVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL HAT DICSŐSÉGES NAP Dr. Richard Grosz írása RÉGI TECHNIKÁVAL - ÚJ SZELLEMBEN Fülöp Imre cikke KÖZÖS ÉRDEK Lalo Károly írása A HÍRNÉVHEZ MÉLTÓN Bállá József cikke Az érsekújvári (Nő­vé Zámky) Brasna ipari szövetkezet B-14-es számú műhelyének szo­cialista munkabri­gádja, melynek tag­jai megkapták az aranyjelvényeket, tavaly 90 ezer női táskát készített 6,5 millió korona ér­tékben. A 31 tagú női kollektíva Ro­zália Bulyovská vezetésével a mi­nőség terén is ki­váló eredményeket ér el. A képen: Ro­zália Bulyovská a szocialista mun­kabrigád vezetője varrás közben. (Drahotín Sulla felvétele - ÓSTK) A pazarlás iskolapéldája Véletlen szemtanúja vol­tam az esetnek, amikor egy reggel kitekintettem az ab­lakon. Szokott hétköznapi esemény zajlott csupán: a háztartási hulladék el­szállításával foglalatoskod­tak a köztisztasági alkalma­zottak. Mindaddig egyked­vűen szemléltem munkál­kodásukat, mígnem valami megakasztotta szállítóko­csijuk szemétgyömöszölő gépezetének működését. S akkor nosza, az egyik munkás a gépkocsi hág­csójára lépett, piszkavasá­val a szemétnyelö-szerke- zet közé túrt, ahonnan kis­vártatva kihúzta az üzem­zavar okozóját: egy egész, szegetlen kenyeret! Nem tudhatom, mit gon­dolhatott a derék munkás­ember. Csak sejtem. En­gem mindenesetre felka­vart kissé ez az epizód, önkéntelenül is egy nem­régi televíziós adás jutott eszembe, amely a világ élelmezési problémáival foglalkozott. A pontos sta­tisztikai adatokra már nem emlékszem. Csupán az ra­gadt meg bennem, hogy a világ negyedik, gazdasá­gilag legfejletlenebb szek­torában évente most is mil­liók halnak éhen. Nem azért nevezem az említett jelenséget iskola­példának, mert - szakmai kifejezéssel élve - a cím igy ,,blikkfangos“. Pusztán azért, mivel egyediségében (?) is túlmutat önmagán. A kár ugyan jrotom, cirka egy csésze fekete vagy egy féldeci ára. Az én szemem­ben mégis anyagi javaink ilyen felszínesen értelme­zett herdálásának megnö­vekedett jelképévé vált- egyfajta mentalitás szem­léletes kifejezőjévé. Neve­zetesen, hogy napjainkban- amikor már szinte menet­rendje van az érvényesü­lésnek, az egyéni boldogu­lásnak is - a nagy nyüzs­gésben oda sem figyelünk ilyen s hasonló jelenségek­re. Hogy egyebeket ne is említsünk: az építkezése­ken veszendőbe menő épí­tőanyagok, az üzemek bel­ső területein halmozódó s bizonyos célokra esetleg még hasznosítható anya­gok hulladékhegyei mellett is hovatovább közömbösen megyünk el. Amikor pedig már jó ideje a termelés fo­kozottabb gazdaságossá­gára, ésszerűbb anyagfel­használásra, de az egyéni életvitelben is nagyobb ta­karékosságra szorítanak a gazdasági viszonyok vi­lágszerte. Pogány gondolattal ját­szadozom: munkahelyén bizonyára buzgón helyesli, esetleg még propagálja is a gazdaságosságot az a valaki is, aki a szóban forgó veknit a szemétbe ve­tette. Akár mert netán silá­nyabb sütőipari termék volt, maga pedig kényes ízlésű ember - akár mert egysze­rűen bővelkedik az anyagi javakban. Továbbgondolását már az olvasóra bízom. IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az oktatásügyben kialakulnak a feltételek az oktatási-nevelési rendszer fokozatos át­építéséhez, a fiatal szakemberek szakképzett­sége és műveltsége színvonalának emelésé­hez. Összhangot kell teremteni a szakem­berek és szakmunkások képzése, valamint a népgazdaság szükségletei között, figye­lembe kell venni a végrehajtott strukturális változásokat és főleg azokat a szükséglete­ket, amelyek az intenzív fejlesztésre való áttéréssel kapcsolatosak. Tovább bővül és javul a lakosság egész­ségügyi ellátása, főleg azáltal, hogy az egészségügyi létesítményekben nő az orvo­sok és az ápolók száma és javul az anyagi ellátottság. Az oktatásügyben és az egész­ségügyben 9000-rel nő a dolgozók száma, ami lehetővé teszi a feladatok és kötelessé­gek jobb teljesítését. 1980-hoz viszonyítva a két ágazatban a dolgozók száma 45 ezerrel lesz több. Ez 30 százalékkal nagyobb növe­kedés, mint amilyent a 7. ötéves terv elő­irányzott. Az illetékes szerveknek és vezetőknek szavatolniuk kell, hogy a társadalmi forrá­sokból a nem termelési szférára fordított jelentős eszközöket a lehető leghatékonyab­ban, maximális gazdaságossággal használ­ják fel. 1984-ben 90 000 lakás felépítését tervez­zük, ez mintegy 300 000 lakos lakáshelyzetét javítja majd. Továbbra is támogatjuk az egyé­ni lakásépítést. Határozottabb fordulatot kell elérni a lakóházak rekonstrukciójában, kor­szerűsítésében és karbantartásában. A lakás­építés előkészítésével nem lehetünk elége­dettek és ennek következtében az átadott lakások száma alacsonyabb, mint amint azt a 7. ötéves terv feltételezte. Ezért 1984-ben 7500 lakással többet kezdünk el építeni, az­zal a céllal, hogy ezeket 1985-ben át is adjuk. Következetesebben kell érvényesíteni azt az alapelvet, amelyre a központi bizottság el­nöksége nagy súlyt helyez, hogy a befejezett lakásokkal együtt adják át a járulékos létesít­ményeket és mindazt, ami megteremti a fel­tételeket a lakók elégedettségéhez, mivel ezen a területen felmerült fogyatékosságokat az állampolgárok gyakran jogosan bírálják. A 7. ötéves terv előirányzatához viszonyít­va növeljük a komplex lakásépítés számára elvégzendő építőipari munkák volumenét. Fi­gyelembe véve e feladat társadalmi jelentő­ségét, megköveteljük, hogy az építés vala­mennyi részvevője - a beruházók, a terve­zők, a kivitelezők - hatékony intézkedéseket hozzanak a feladatok idejében való és jó elvégzésére. (A CSKP KB 9. ülésén elhangzott beszámolóból) 1» AHOL MINDEN NŐ SZÍVESEN LENNE PÁCIENS Kopasz Csilla riportja KITELJESEDŐ ÉLET Gály Iván riportja KRCMÉRY MAGYAR SEVCSENKO- FORDÍTÁSA Kon csői László, Michal Molnár írása SZERETSZ ENGEM, HARRY? Alzbéta Serberová novellája Az első percekben feltűnt mindenre kiterjedő figyelmé­vel, rendszeretetével. Házi­gazda módjára tett-vett, intéz­kedett, hogy a zárszámadó közgyűlés zavartalan legyen. Kapjanak szót, akiknek van észrevételük a gazdálkodással kapcsolatban. Miután az utolsó felszólalás is elhangzott, meg­fontolt szavakkal ismertette a határozati javaslatot. A ta­gok minden szavával egyetért­ve egyöntetűen szavazták meg a nagyarányú termelési prog­ramot. Látszott arcukon, hogy tisztelik a közös gazdaság egyik élenjáró tisztségviselőjét. „Jórészt neki köszönhető, hogy az állattenyésztésben nagyon jó eredményeket érünk el" - mondták többen is. Lelovics Mátyás, a Nagyme­gyeri (Calovo) Efsz fözootech- nikusa a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés egyik úttörője, örült az elismerő sza­vaknak. Igaz, meg is érdemelte azokat, mert ha a közösség érdeke úgy kívánta, nem szá­molta a túlórákat és a munka­szüneti napokat is feláldozta. Amikor a zárszámadó köz­gyűlés után az eredményekről (A szerző felvétele) beszélgettünk, munkájáról csak szűkszavúan szólt. In­kább a dolgozók kezdeménye­zését emlegette. Azokét, akik egymást biztatva, ellenőrizve mindennap nehéz munkát vé­geznek. A mellette ülök azon­ban a főzootechnikus nagy személyi felelősségét is ki­emelték. Precíz ember, maga is példát mutat és egyben min dent ellenőriz. És szigorú. Azt tartja, nem elég csak utasítani, utána kell nézni, hogyan való­sítják meg a feladatokat az egyes munkaszakaszokon. Ennek alapján szabja meg a jutalmakat is. Az erkölcsi és anyagi ösztönzés eredménye az is, hogy az eladott tej mind elsőosztályú volt, a tehenek évi átlagos tejhozama pedig 4438 liter. Az állattenyésztés más sza­kaszainak eredményeiről is szól. Arra törekednek, hogy komplex módon növekedjen a termelés. Dicséri a borjúgon­dozókat, akik kiváló munkát végeztek. Száz tehéntől százöt borjút választottak el. Jutott elég elöhasú üsző a tehénállo­mány felfrissítésére. Negyven­hét tenyészüszőt más üze­meknek adtak. A sertések átla­gos napi súlygyarapodása a felsőbb súlycsoportban 59 dekagramm volt. A gondozók kocánként 18 malacot válasz­tottak el. összegez, értékel, mit le­hetne még jobban tenni. Mert úgy véli, még magasabbra emelhető a termelés mércéje. Főleg akkor, ha több és jobb minőségű lenne a takarmány. Véleménye szerint a sertéste­nyésztésben új tenyészállatok beállításával az elválasztási arány lényegesen fokozható. Sok-sok elképzelést emle­get. Ezek egy része már benne van a közgyűlésen elfogadott határozatban. Nem állhatnak meg. Még jobban ki kell hasz­nálniuk a szocialista mezőgaz­daság adta lehetőségeket. Persze, ezt csak így lehet - kö­zösen, összefogással. Olyan dolgozókkal, mint Vrezgó Már­ton kocagondozó vagy Blahút István fejő, akik a közgyűlésen az állattenyésztés minden dol­gozóját a termelés növelésére hívták fel. Ezeket és a hozzá­juk hasonló embereket szereti. Közéjük ül, és velük hányja- veti meg a teendőket. Főleg Márton bácsival ért egyet, aki azt mondja, hogy még a meg­rakott szekérre is fér egy villá­val. A főzootechnikus is hason­lóan gondolkozik, ezért merte vállalni a nagyobb feladatot az új gazdasági évben. BÁLLÁ JÓZSEF MÉG TENNI AKAR A SZEKÉRRE UJ szó 2 1984. Ili, 2

Next

/
Thumbnails
Contents