Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-02-24 / 8. szám

V * JÉGKORONG m * m u * , W Wp Dobogos hely csak EURÓPÁNAK A Szarajevóban megrendezett XIV. téli olimpia jégkorongtomáját alapos felkészülés előzte meg. Az olimpia rendezői a UHG vezérkarával karöltve végezték el a szereplésre jogosult tizenkét váloga­tott két csoportba sorolását. Az előre megállapított kulcs szerint a legutóbbi VB rangsorolásának meg­felelően az A-csoportba a Szovjetunió, Svédország, az NSZK, Olaszország, Lengyelország és Jugoszlá­via, a B-csoportba Csehszlovákia, Kanada, Finnor­szág, az USA, Ausztria és Norvégia válogatottját sorolták. A legutóbbi VB-n tanúsított helytállása és rangsorolása következtében az NDK együttesének is az olimpiai mezőnyben lett volna a helye, ám az ottani szakvezetés eltekintett a csapat szereplésétől. A csoportbeosztásoknak meafelelően készítették el a körmérkőzések sor­rendjét. Előrelátásukat igazolták az eredmények, mindkét csoportból az első helyen besorolt válogatott jutott a négyes döntőbe. Erőviszonyok Előkészületi mérkőzések jó néhánya ! előzte meg az olimpiai tornát, amely egy nappal a téli olimpia hivatalos megnyitá­sa előtt kezdődött. A résztvevő csapatok közül a legjobb eredményeket a szovjet és a csehszlovák mutatta fel, s a legtöbb szakember biztosra vette, hogy az olim­pia utolsó napján az A- és a B-csoport első helyezettjének találkozóján ezt a két együttest láthatja majd. Közben egyre kevesebb szó esett a csoportok félolda­las beosztásáról. Ez eleve azt Ígérte, hogy az A-csoportból a Szovjetunió mel­lett csak Svédország csapatának van esélye a négy közé jutásra, míg a B- csoportból Csehszlovákián kívül csak­nem azonosan esélyesnek látták a to­vábbjutás egy-egy helyére Kanadát, az USA-t és Finnországot. Csehszlovák lehetőség Ismeretes, hogy a szarajevói olimpián is csak csehszlovák korongot használtak, amelyhez természetesen sokkal jobban hozzászokhatott a mi csapatunk. Jugosz­láviában mindig nagy szurkolótábora volt az élvonalbeli csehszlovák sportolók ve­télkedésének. Erre eddig a legékesebb példát az 1976. évi labdarúgó EB négyes döntője szolgáltatta. Akkor az NSZK elle­ni fináléban nagyobb bíztatást kapott a csehszlovák legénység, mintha ideha­za Prágában vagy Bratislavában játszott volna. Ezúttal a jugoszláv szurkolók a sa­játjaikon kívül - akik különben a jégko­rongban még a középmezőnyhöz sem tartoznak - szinte egy emberként a cseh­szlovák csapatot támogatták jelentős hangerejű bíztatással. Az eredmények sorjában jelentkeztek: Norvégia 10:4, USA 4:1, Ausztria 13:0, Finnország 7:2. Ez elsősorban a csehszlovák csapat mesteri játékának volt köszönhető, de a Kanada elleni 4:0-ban, meg a svédek­kel szembeni 2:0-ban már jócskán közre­játszott a bíztatás is. Véleményünk szerint a csehszlovák csapat teljesítménye a Kanada elleni ta­lálkozón érte el olimpiai csúcspontját. A svédek ellen már nehezen ment a do­log. A döntőben mintha már nem futotta volna a fizikai és szellemi erőnlétből. De ez csak az érem egyik oldala. Az ellenfél a földkerekség jelenlegi kétséget kizáró­an legjobb válogatottja volt, amelynek a csoportmérkőzések során nem kellett magát megerőltetnie, hiszen Lengyel- ország ellen 12:1, Olaszország 5:1, Ju­goszlávia 9:1, NSZK 6:1, Svédország 10:1 volt a sikerek aránya, s így teljes tudását, gyorsaságát először Kanada vá­logatottjával szemben kellett latba vetnie. Mint már előbb is megállapítottuk, a szov­jet siker akkor korántsem született meg olyan könnyen, mint arra a számszerű eredményből, a 4:0-ból következtetni lehet. A döntők döntője Szokatlanul kezdődött a szovjet -csehszlovák találkozó, mert nyitányá­nak támadássorozatát a csehszlovák vá­lógatott vezette. Az a gól, amelyet a 7. percben Kozsevnyikov távolból ütött, nem írható egyértelműen az addig és azután is kitünően védő Sindel számlájá­ra, de kétségtelenül megtörte a csapat lendületét. Aztán egyre szaporodtak a szovjet csapat akciói, a csehszlovák ellentámadások viszont gyérültek és ve­szélytelenekké váltak. Kovin gólja végleg döntött a mérkőzés sorsáról, bár a percek múlásával tartani lehetett a súlyos arányú vereségtől is. Siódéiról már tettünk emlí­tést. Előtte határozottan rombolt mindhá­rom hátvédkettősünk, de a hármasfoga­tok nem boldogultak az ellenféllel. A mai szovjet válogatott mesterien tud támadni, de védekezni is. Azt a fényűzést is meg­engedhette magának, hogy a Kanada elleni mérkőzésen a gyorsan egymást követő három létszámfölény során nem ütött gólt, viszont ugyanakkor emberhát­rány esetében egy perc leforgása alatt eredményes volt. A csehszlovák csapat­tal vívott döntőben nem az volt a fonák helyzet, hogy válogatottunk öt emberelő­nye során csak egyszer tudta veszélyez­tetni a szovjet kaput, hanem az, hogy a szovjet együttes hatszor játszott lét­számfölénnyel, de mintha ezúttal csupán az akciógólokra szorítkozott volna. Ezüstös legénységünk Az erőviszonyok olimpiai ismerete bir­tokában megállapíhatjuk, hogy a cseh­szlovák válogatott képességeinek neto­vábbja az ezüstérem, a második hely megszerzése volt. Az együttes lényegé­ben azt játszotta, amit a szakvezetők és a szurkolók vártak. A döntő mérkőzésig nyújtott teljesítmények annak zálogát je­lentik, hogy jövőre, amikor Csehszlovákia rendezi a világbajnokságot, a Szarajevót megjárt és a küzdelmekben megedződött játékosok ismét a szovjet együttes legna­gyobb ellenfelei lesznek. Az olimpiai torna második helyén vég­zett együttes tagjai közül a Dukla Jihlava hatot (Sindel, Chalupa, Bénák, Horava, Svoboda és Liba), a Litvinov négyet (Kadlec, Uvíra, Kyhos és Rűzicka), a Őeské Budéjovice hármat 'Lála, Caldr és Korbela), a Slovan és a oparta kettőt- kettőt (Pasek és Rusnák, illetve Richter és Hrdina), a Vítkovice, a VSZ Kosice és a Gottwaldov egyet-egyet (Őerník, Lukác és Králik) adott. Svozil, a Vítkovice kivá­lósága a gottwaldovi, a Svédország elleni előkészületi mérkőzésen megsérült, nem Geraszimov még vízszintes helyzetben is elüti a korongot Richter elől a Csehszlo­vákia - Szovjetunió mérkőzésen utazhatott társaival, helyére a B-váloga- tottból, amely a leningrádi tornán szere­pelt, Kyhost vezényelték át az olimpiára. Ő igyekezett, de az űrt, amely Svozil kiváltával Lála és Öerník között keletke­zett a hármasfogatban, nem tölthette és nem töltötte be maradéktalanul. Hiány­zott az összeszokottság. Pillantás az eredményességre Az olimpiai jégkorongtorna legered­ményesebb játékosa Drozgyeckij, a szovjet csapat csatára volt, aki tízszer vette be az ellenfél hálóját. Kívüle Kovin öt, Szkvorcov, Kozsevnyikov és Krutov egyaránt négy-négy alkalommal járult hozzá a szovjet válogatott eredményes­ségéhez. (gy is meglepő, hogy a szuper­sor, a Makarov - Larionov - Krutov trió nem ontotta a gólokat. Csehszlovák részről hat játékos akadt, akik egyaránt négy gólt szereztek: Lukác, Liba, Caldr, Rűziéka, Rusnák és Hrdina. A svéd csapatból Gradin emelkedett ki- kilenc gólt ütött -, öt tisztes távolságból követte öhling négy góllal. A kanadaiak legeredményesebbje Gagner és Wilson volt, az előbbi öt, az utóbbi négy gólt ütött. A sorrend Érdekes módon alakult az olimpiai jég­korongtorna végső sorrendje. A „félolda­las“ A-csoport tagjai rendre eredménye­sebbnek bizonyultak. Az olimpiai bajnok Szovjetunió, a harmadik helyezett Svéd­ország és az ötödik helyen végzett NSZK innen való, míg a B-csoport tagjai közül Csehszlovákia a második, Kanada a ne­gyedik, Finnország a hatodik. Talán nem is túl nagy meglepetés, hogy az 1980. évi olimpiai bajnok, az USA csapata csupán hetedik lett, amiért a nem hivatalos pont­versenyben egy pont sem jár. A Szovjetunió együttese minden mutatóban, tehát gyorsaságban, erőnlét­ben, összjátékban, bottechnikában, a já­ték szervezésében kiemelkedett a me­zőnyből. Mind a hét találkozóját meg­nyerte, nem fér kétség első helye jogos voltához. Csehszlovákia válogatottja csak a szovjet együttesben talált legyőzőre, egyébként mindig a kellő időben tudott erősíteni, testi és szellemi tartalékot, ötle­tet bevetni. Svédország csapata nem erőltette a dolgot a szovjet válogatott ellen, látha­tólag a hajrára tartalékolt. Nagy küzde­lemre kényszerítette válogatottunkat, amelynek mindig szívós ellenfele volt, a kanadaiaknak pedig leckét adott a fe­gyelmezett csapatjátékból. Kanada válogatottja, a jégkorong ős­hazájának csapata, döntőbeli mindhárom ellenfelével kimondott korongcsatát ví­vott. Az első harmadban állta a küzdel­met, s általában a második közepétől kezdve a rövidebbet húzta. A Szarajevót megjárt kanadai játékosok képességéből elsősorban a kollektív játék hiányossága miatt többre nem futhatta. Játékvezetés Jóval a csapatok és a játékosok telje­sítménye mögött kullogott a játékvezető­ké. Ez jobbára szembetűnő volt. Néze­tünk szerint már a következő világbajnok­ságokon, majd a négy év múlva sorra I kerülő újabb olimpiai tornán vissza kell térni az azonos országból való, tehát összeszokott játékvezetői hármas jelölé­séhez, szerepléséhez. Bírói téren az együttműködés összhangja sok kívánni­valót hagyott maga után. Jugoszláviában jelentéktelen a jégkorongsport hagyomá­nya. Ezzel indokolható, hogy az időmé­rők működése sok gondot okozott. Töb­bet, mint egyebütt. Az ilyesmit az LIHG jó előre segíthetne megoldani tapasztalt szakemberek besorolásával, illetve ilye­nek kiképzésével. Utószó Az összbenyomás föltétlenül kedvező. Szarajevóban győzött az igazi jégkorong. Az európai tanítványok bebizonyították, hogy ma már alaposan felülmúlják e sport őshazájának szereplésre jogosult fiait. A győzelmi dobogó mindhárom fo­kára európai válogatott csapatkapitánya állhatott fel. Ez jelképes és igazolja a mostani erőviszonyokat. A jégkorongs­port egészen biztos tovább népszerűsö- dött, az egész világon ismertebb lett. ZALA JÓZSEF Jelenet a Szov- jetunió-Kanada találkozóról. Kovin örvend, bevette a kana­dai hálót. A ka­nadai védő mérgében nem éppen simo­gatja Öerník (sötét szerelésben) a csehszlovák válogatott csa­patkapitánya küzdőképes- ségböl kitűnőre vizsgázott. Oly­kor két ellenfél is nehezen tud­ta feltartóztatni (A ÖSTK- felvételei) I $ÚJ szó VASÁRNAPI KIADÁS index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Párt|a Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava. Gorkého 10. telefon 309 331-252. 332-301. szerkesztőségi titkárság: 550-18. gazdasági ügyek: 506-39 Táviró 092308 Adminisztráció Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5. telefon: 337-823. 337-825 Hirdetési iroda a közüle- teknek: 815 80 Bratislava. Vaianského nábrezie 15. II emelet, telefon: 551-83. 544-51 Előfizetési di| havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 1470 A vasárnapi kiadás előfizetési di|a negyedévenként Kős 13 - Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS. Ústredná expedícia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6 4Í

Next

/
Thumbnails
Contents