Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-10 / 6. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA N épgazdaságunknak egyre több jó minőségű acéllemezre van szüksége. A gépipar nagy figyelmet fordít e félkész termékre, mert viszonylag olcsó, és a hengerelt anyag sokoldalúan hasznosítható. Ahol régebben nehéz öntvényeket alkalmaztak, ott egyre inkább tért hódít a nagy pontossággal hengerelt lemez. Hengerműveink kapacitása lassan már ki sem tudja elégíteni az igényeket, ami azzal is összefügg, hogy a meglevő berendezések mar nem felelnek meg az igényeknek. A problémák megoldásához jelentősen hozzájárul, hogy a Beroun melletti Králúv Dvor-i Vasműben új, rendkívül korszerű hengerdét építenek, amely nem egészen két év múlva megkezdi a termelést. Az itt készített lemez vastagsága (vagy inkább vékonysága) akár negyed milliméter is lehet, és a berendezés a méter 6 milliomod részének pontosságával tud majd üzemelni. A kézi irányítás pontosságának határai A hazánkban működő hengerművek többségét kézzel irányítják. A hengerész a berendezés irányító állásában ül, és figyelemmel kíséri a mechanikai mutatók alakulását. Ez az érték-kijelző az óra ^számlapjához hasonló, és azt mutatja, a henger melyik pontján kell növelni, illetve csökkenteni a nyomást, hogy a hengerelt anyag vastagsága egyenletes legyen. E módszerrel is lehetne tökéletesen egyenletes anyagot hengerelni, ha a hengerműbe bevont alapanyag teljesen egyenletes lenne. A valóságban azonban ez távolról sem egyenletes, így bizonyos toleranciával lehet csak lemezt gyártani. Az utóbbi években a hengerművekben is megkezdte térhódítását az elektronika. Lényegében arról van szó, hogy elektronikus irányító eszközök veszik át a hengerész szerepét. A hengerészét, aki - az elektronikus észlelőtől eltérően - csak kisebb-nagyobb késéssel tud reagálni á.kívánt mérettől való eltérésre. A nyomás „adagolását“ gép végzi el az ember helyett. Az ilyen irányító berendezés „agya“ a számítógép, amely nemcsak a gyártott lemez vastagságát jelzi és szabályozza, hanem arroT is gondoskodik, hogy a késztermék rugalmassága és szilárdsága is- összhangban legyen a követelményekkel, hiszen a gép- szerkesztők csak megfelelő mechanikai tulajdonságú lemezzel tudják nyugodt lelkiismerettel helyettesíteni a korábban alkalmazott drágább és nagyobb tömegű szerkezeti anyagokat. Milyen számítógép a legalkalmasabb Az új hengermű tervezőinek ezernyi műszaki problémát kellett megoldaniuk a számítógépes műveletvezérlés bevezetése során. A nagyobb számítógépek csak akkor tudnak kielégítően működni, ha „munkahelyük" klimatizált, és a kisebbeknek is legalább tiszta levegőre és állandó hőmérsékletre van szükségük. Aki már járt kohóüzemben, tisztában van vele, hogy e követelményeket nehéz kielégíteni. A folyamatirányító számítógép több tucat tényezőt tart szemmel egyszerre, a helyzet pillanatról pillanatra változik, így a konstruktőrök úgy döntöttek, hogy minden tényezőcsoport figyelemmel kísérését, befolyásolását különálló, egyszerűbb számítógépre bízzák. runk é kimagasló műszaki alkotásaira a megbízhatóság jellemző. A mikroszámítógép a legbonyolultabb viszonyok között is kifogástalanul dolgozik, és méretük, teljesítményük lehetővé teszi a hen- gerlési folyamatra jellemző ténye' zőcsoportok pillanatnyi alakulásának figyelemmel kísérését. Feladat egy kutatóintézet számára A plzeiii Skoda Müvek elektrotechnikai konszernjének kutatóintézete kapta feladatul a megfelelően programozható mikroszámítógép elkészítését. Maga az alapszámítógép elkészítése nem különösebben nehéz feladat. A hengermű konkrét körülményeire alkalmazása, beprogramozása azonban annál inkább. A feladat végrehajtása több évig tartott. Jindrich Sykora mérnök, a fejlesztési csoport vezetője lenthették a Králúv Dvor-i kohászoknak: felkészültünk, a mikroszámítógép képes lesz a folyamatok irányítására. Hazai bemutató Három mikroszámítógép-irányítású hengermű dolgozik majd ELEKTRONIKA A HENGERMŰBEN A kohóipari berendezések értéke százmillió koronákban fejezhető csak ki, és a feldolgozott félkész termék - a nyersvasöntvény - értéke is több tízezer korona. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között minden üzemzavar jelentős veszteségekkel jár. Hogy az üzemzavarok lehetőségét a minimumra csökkentsék, a konstruktőrök ügy döntöttek, hogy a számítógépet a hengermű közvetlen közelében helyezik el. Ezek a követelmények azt sugallták, hogy a tervezőknek a mikroszámítógépekre kell összpontosítaniuk. KoA Jindrich Sykora mérnök által irányított fejlesztési csoport 1979- ben kezdte meg a kivitelezést. Akkor a megrendelő még csak főbb vonalakban ismerte a követelményeket, azzal azonban már tisztában voltak, hogy a hengerlési folyamat irányítását elöbb-utóbb mikroszámítógép veszi át. Szimulátort készítettek, amely teljesen olyan körülményeket állított elő, amilyenek egy hengerműben uralkodnak, így a fejlesztők tudták, a rendelkezésükre álló számítógép mennyire bírja a „strapát“. 1983 márciusában a plzeniek jeVladimir Ovsjanikov mérnök (A szerző felvételei) a Králúv Dvor-i Vasműben. Mindegyiket két-két mikroszámítógép irányítja. Az egyik a nyomást szabályozza, és közben figyelembe veszi a hengerek pillanatnyi rugalmas deformálódását, sót, még a hengerek kopását is. A másik mikroszámítógép a hengerlés sebességét és irányát szabályozza. A legnagyobb hengerlési sebesség 36 km/óra lesz. Közben a számítógépek még a fékezésről is gondoskodnak, hiszen szükség van a kész lemezek pontos méretekre való szabására, és ilyenkor szükségessé válik a sebesség mérséklése. Ezt - a visszakapcsolással együtt - könnyedén és folyamatosan elvégzi a számítógép. Ilyen teljesítményre a legtapasztaltabb hengerész sem lenne képes. A régi típusú hengerművekben a kopott hengerek kicserélése kb. 1 óráig tart. A mikroszámítógép irányította rendszerben e munka csak 5 percig tart. A veszteglési idő lényegesen csökken; így erőteljesen növekszik a munkaterme- ' lékenység. Nem utolsórendü szempont az sem, hogy körülbelül felére csökken a hulladék. Ez minden hengerműnél több száz tonna acélt jelent évente. Nem vált feleslegessé a szakértelem- Egyáltalán, szükség lesz még itt emberekre is? - tettük fel a kérdést Vladimír Ovsjanikov kandidátusnak, a fejlesztési csoport vezetőjének.- A számítógép csak azt tudja elvégezni, amit a program tartalmaz - válaszolja. - A programot nekünk, hozzáértő kohászoknak, illetve matematikusoknak kell kidolgoznunk. A hengerész, amikor kézzel irányítja a folyamatot, sokszor maga sem tudja pontosan, hogy mi megy végbe az anyagban, hogy amikor intézkedik, pontosan mire gondol. És mivel ezt nem is tudja velünk közölni, mi pedig nem tudjuk egzakt eszközökkel lemérni, „lekopírozni" a döntési folyamatot, a programozás is számos nehézséggel jár. Ezek azonban megoldhatók, és meg is oldottuk valamennyit. A számítógép felszabadítja az embert a rutinmunkától, meggyorsítja a hengerlést, és az emberek teljes mértékben a berendezés működésének figyelemmel kísérésére összpontosíthatnak. Mert az emberi döntések szerepe nem csökken. Az új szalagok gépbe illesztésénél sem lehet az embert géppel helyettesíteni. Ezt a munkát még sehol a világon nem tudták teljesen automatizálni. Külföldön is jelentős érdeklődést mutatnak a számítógépvezérlésű hengerművek iránt. Hazai megrendelésre egyelőre három ilyen berendezést gyártottak le. Az NDK is rendelt e típusból, 7 teljes berendezést pedig a Szovjetunióba szállít a Skoda Művek. Nem lehet ma már hengermüvi berendezést eladni sehol a világon elektronikus vezérlőberendezés nélkül.- A folyamatirányító mikroszámítógép egy kisebb bőröndben elfér. Ara nem több 50 ezer koroná- • nál, tehát a berendezés összértékének csak egy jelentéktelen hányadáról van szó. Ez az apró műszer lendületesebbé, rugalmasabbá, gyorsabbá, pontosabba tudja tenni a nehézkesnek tűnő, sok száz tonna súlyú, hatalmas hajtóerőt igénylő hengermű munkáját. MILAN ADÁMEK Fitolitok a régészet szolgálatában ÚJ szú 17 J 1984. II. 10. Közismert dolog, hogy némely alacsonyabb rendű növénynek (kovamoszatnak) kovahéja van. Azt kevesen tudják, hogy a magasabb rendű növényekben, különösen a füfélékben és a páfrányokban szintén fejlődnek mikroszkopikus kicsinységü kövek, úgynevezett fitolitok. A fitolitok anyaga rendszerint opál, a szilíci- um-dioxidnak nem kristályos változata. Ez lá- gyabb és kisebb fajsúlyú, mint ugyanennek a vegyületnek kristályos változata, a kvarc. A fitolitok a vízben oldott kovasavakból akkor képződnek, amikor a növény a talajból felszívott vizet hasznosítja. A vízben feloldódott szilícium a növény vízcseréje során lerakódik a sejtek között, de sokszor a sejteken belül és a levelek felületén is. A fitolitok rendszerint átlátszók 'es színtelenek, s méretük a 0,001 mm-estöl akár az 1 mm-esig terjed. A fitolitok némely élettani szerepéről tudunk: megerősíthetik a szárat, merevebbé tehetik a szőrhöz hasonló szerkezetű szerveket, elkoptathatják a növényt megtámadó rovarok rágószerveit. Ezek a kövek teszik olyan élessé némely prérifűnek a leveleit, hogy azok hatalmas sebeket vághatnak a közéjük merészkedő állaton vagy az emberen. E növényi köveknek óriási a formagazdagságuk Sokszor egyetlen növényben is tucatnyiféle fitolit lehet. Mint újabban megállapították, nagyon sokféleképpen festhetök is, és ez egy újabb jegy, amelynek alapján az eredetük megállapítható. A fitolitok ugyanis jellemzők arra a növényfajtára, amelyben kifejlődtek. A régészet és más tudományágak számára az teszi őket nagyon értékessé, hogy alakjukat a növény pusztulása után is megőrzik, s föllelhetök a talajban vagy a szálló porban. Sajnos, ma még nem tudják úgy osztályozni őket, hogy belőlük a növényt mindig meghatározhassák. Ehhez még hatalmas rendszerező munkára és számítógépes feldolgozásra van szükség. Az azonban már ma is meghatározható, hogy egy bizonyos fitolitállomány milyen növényi társulásból származik (például erdőből, mezőről vagy mocsárból). Ezt hasznosítja újabban a régészet. A régészek a fitolitok vizsgálata révén tudták meg, hogy Hawaii némely területén a bennszülöttek mikor irtották ki az erdőt, hogy a helyén haszonnövényeket termeszthessenek. Hasonlóképpen fitolitok „árulták el“, hogy Ecuadorban már az i. e. 2450-ben termesztettek kukoricát. Minthogy a fitolitok gyakran hozzátapadnak a fogakhoz, az őslénytan kutatói a hiányukból következtettek arra, hogy az egyik kihalt ember- szabású majomnak, a Ramapithecusnak a táplálékában nem voltak fűfélék. A fitolitoknak a szerszámokon hagyott nyomaiból pedig bizonyos köpengékröl azt állapították meg, hogy annak idején gabonát arattak velük. Ha majd sikerül a növényfajokat a fitolitok alapján egyedileg azonosítani, még további régészeti eredményekre van kilátás. Az elemzéshez néhány 10 g-nyi talaj vagy maroknyi por is elegendő lehet. (Science News) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK OLCSÓ TALAJSZILÁRDÍTÁS A kijelölt építési terület puha agyag-lösztalaja jelentősen megszilárdítható, ha nagy koncentrációjú lúgos oldattal kezelik. A Szovjetunióban kidolgozott eljárás a kétszeresére- négyszeresére növeli a talaj szilárdságát és csökkenti az ülepedési hajlamot. Vészhelyzetben az alapozás aláfalazása helyett is alkalmazható. Egy köbméternyi talaj kezeléséhez 250-270 liternyi oldat szükséges. Az így kezelt talaj akkor is megtartja kedvező tulajdonságát, ha később a talajvíz kilúgozza. ZENÉLŐ ROBOT Különös módon mutatkozott be a tokiói Waseda egyetemen szerkesztett zenei robot: a szénszálerősítésű műanyagból készült robotkéz elektronikus orgonán eljátszotta a Waseda egyetem himnuszát. A 14 kilogramm súlyú, számítógéppel vezérelt és törpe motorral mozgatott kar hét különböző mozgásműveletet hajthat végre, ujjai pedig az emberi ujjak mintájára 14 mozgásváltozatot végezhetnek és ezzel másodpercenként hét billentyűt üthetnek le. Icsiro Kató professzor precíziós gépek szerelésére szánja robotkarját. A jövő év elejére elkészül az egész robotberendezés, beleértve elektronikus szemét is, amellyel elolvashatja majd a kottákat is és a kottából olvasva zenélhet. NEUTRONTERMOSZ Leningrádi kutatók új „neutrontároló“ edénye lehetővé teszi, hogy meghosszabbítsák a magfizikai kísérletek időtartamát. A neutronok akár néhány másodperces konzerválására irányuló kísérletek eddig rendre meghiúsultak, mert a neutronok az útjukba kerülő testek részecskéivel azonnal reakcióba lépnek. A neutron-termosz körülbelül 50 centiméter átmérőjű alumínium edény, amelyben nagy vákuumot hoznak létre. A mínusz 200 fokos hőmérsékletre lehűtött edényfalra rendkívül vékony vízréteg fagy rá. Már az első kísérletek bebizonyították, hogy ebben az edényben 15-16 perces időtartamra konzerválhatják az ultrahideg neutronokat. (d)-4
