Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-03 / 5. szám
■■ « I I i I: H ALOIS MIKULKA Mese a szomorú tigrisről Volt egyszer egy tigris. Az állatkertben éltr vasketrecbe zárva. A vasketrec erős volt és drótkerítés vette körül. Rendszerint sok bámészkodó volt itt, felnőttek és gyerekek. A felnőttek mindig így szóltak a gyerekekhez:- Ez rossz tigris, ha nem leszel jó, megesz! A gyerekek sírtak félelmükben, a felnőttek nevettek. A tigris pedig csendesen feküdt a ketrecében. A rácsokon és az embereken keresztül nézte az eget, a napot, éjjel pedig a holdat és a csillagokat bámulta. Emlékezett. Visszaemlékezett azokra az időkre, amikor még kicsi volt. A dzsungel, a folyó, a sűrű fű, a szabadság. Szomorú volt a szeme ilyenkor. Egyszer úgy estefelé, amikor már egy látogató sem volt az állatkertben, s a tigris megint a feljövő holdat nézte, egy madárka repült el a ketrece mellett. Pici kis madárka volt, még soha nem járt errefelé hozzá hasonló. A tigris megszólította:- Madárka! Az tovább akart repülni, de amikor meglátta a tigris bánatos szemét, beröppent a ketrecbe. Nézték egymást, aztán a tigris könnyedén megsimogatta mancsával a kismadár fejecskéjét. És a madárka nem repült el. Nem félt. Jól tudta, hogy akinek ilyen nagy, bánatos szeme van, az nem lehet rossz. A tigris felsóhajtott:- Ó, ha olyan kicsi lehetnék, mint te, és számyacskáim is lennének, jaj de jó lenne! Mondd csak, mit eszel, hogy ilyen picike vagy? A madárka oldalrabillentette a fejét és így szólt:- Ne szomorkodj, megmondom. Szürke magokat eszem, az erdőben teremnek. Én most hozok neked néhány szemet, te megeszed, s ki tudja, lehet hogy te is ilyen kis madárka leszel, mint én. S azzal el is repült. A tigris meg csak feküdt, a rács mögött, és várt. Hamarosan vissza is tért a madárka, néhány szürke magocs- kával a csőrében. A tigris lenyelte a magokat, s érezte, hogy kisebb lett. Csodálkozva nézett a madárkára. Az meg csak ennyit mondott:- Látod! - és ide-oda röpködött, hordta a szürke magokat, ÉRDEKESSÉGEK Hányféle fegyvert kipróbált már az ember a cápák elleni harcban! A könnyűbúvárok, hogy víz alatti munkájuk idejére megszabaduljanak a cápaveszélytől, bénító mérget alkalmaznak, erős szagot árasztó anyagokkal igyekeznek távol tartani a veszélyes ragadozókat, sót, különleges, páncélszerú búvárruhával védekeznek. A cápák elleni védekezés legújabb módszere igencsak eredeti. A Csendes-óceánban, Kalifornia partjainál kutatásokat végző könnyűbúvárok búvárruhájukat olyan színűre és mintázatúra festik, amilyen a tengeri mérgeskígyók bőre. A tengeri mérgeskígyókkal való találkozáskor a cápák pánikszerűen menekülnek. A könnyűbúvároknak így sikerül megtéveszteniük a cápákat, és nyugodtan dolgozhatnak. Csak az a kérdés, mit szólnak ehhez a tengeri mérgeskígyók. Eredeti módon bünteti meg a brazil közlekedésrendészet a meg nem engedett helyen parkoló autóvezetőket. Az autó szélvédő üvegére nagy plakátot ragasztanak, amelyen nagy betűkkel ott áll a felirat: „Itt tilos parkolni!" Az igazi büntetés az, hogy ezt a plakátot olyan ragasztóval ragasztják az üvegre, amelyet szinte képtelenség levakarni. Ezért aztán az autóvezetők jobban járnak, ha betartják a szabályokat. ♦ A holland szélmalmok valaha „beszélni“ is tudtak. A molnárok a szélmalmok 'vitorláinak helyzetét megváltoztatva, a legkülönbözőbb híreket, üzeneteket tudták továbbítani. Ilyesféléket például: „Pihenek, ne zavarj!" „Vendégségbe utaztam", „Ma van a születésnapom." De ennél jóval bonyolultabb üzenetek is messzire jutottak a szélmalmok segítségével. A molnár például üzenhetett a városba utazott feleségének, hogy hozzon pipadohányt. A MUNKA NAGY CSUPÁN S AKI MUNKÁLKODIK Francis Jammes • Janiga József illusztrációja a tigris meg csak evett és evett, s mind kisebb lett. Míg végül is olyan apró lett, mint a madárka, és szárnyai nőttek. Kibújt a rácsok mögül. Szabad volt. A két kis madár nagyon megörült, vidáman felröppentek, s elrepültek valahová messzire - nagyon messzire. Csodálkoztak is másnap az örök az állatkertben az üres ketrec láttán! De hiába mondanátok el nekik, akár százszor is, hogyan történt a dolog, úgysem hinnék el nektek. Ezt mondanák:- Micsoda badarság! Hiszen ilyen dolgok csak a mesékben történhetnek meg! Tarics Adrienn fordítása KESZELI FERENC A géresi hegyoldalon Van egy pincém - kilenc szintes, egyik szintje se vízszintes. Kilenc szinten kilenc hordó, mind a kilenc színe bordó. Mind a kilenc hordó pintes — de mert pincém nem vízszintes - gurul mind a kilenc hordó, s lepereg róluk a bordó. Mondom: minden hordóm kóbor s kifolyik a finom óbor. Borom bánom, nevem Vince, nem kell nekem ilyen pince. BARAK LÁSZLÓ Egyszerű történet Röfögi, a kismalac, alig várja a tavaszt. Ha felnőtt lesz belőle, kihajtják a mezőre. Főnöke lesz a kanász, búvóhelynek, ott a sás. Gondtalanul barangol, ide-oda csatangol, madarakkal beszélget, lesz barátja termérdek. így megy ez, míg tél nem lesz, végül - megy a henteshez... Kutyakölyköm, az ebadta... a kutyámnak kutya baja kutyálkodik csak a kutya majd csak lesz már kutyavásár kutyálkodhat akkor másnál $ Álmese A harangunk némán szenved: ellopták a harangnyelvet. Valaki aztán cserébe, kutyanyelvet tett helyébe. Ám a harang néma maradt, se nem kong, se nem harap: béketűrőn lóg a nyelve, mert hisz' - így volt kitervelve. SZENK SÁNDOR A tücsök, az egér és a béka Találkozott egyszer a terebélyes tölgyfa árnyékában a tücsök, az egér és a béka.- Mekkora öröm, mekkora öröm! - áradozott a béka, amikor a tücsök, jólnevelt művészhez Illően, bemutatkozott. - Rengeteget hallottam már kegyedről, de személyesen eddig még nem volt szerencsém - hajolt meg alázatos tisztelettel.- Cirógat a szavaival, cirógat - cirpelte a tücsök, és ő is mélyen meghajolt.- Színtiszta igazság, cin-cin, színtiszta cin - vegyült a társaságba az egér is. - Különben, ami engem illet, jómagam is muzikális egyéniség vagyok. Több ízben ki akartak tüntetni a Kiváló Cincogó Érdemrenddel, de szerénységem határozottan tiltakozott ellene.- Derék dolog a szerénység, rendkívül derék dolog - brekegte a béka mérhetetlen elismeréssel. Egyébként én is zenész családból származom. Az egyik ükapám udvari kontrás volt valamelyik régi király várkastélyának vizesárkában.- Végtelenül örvendek a szerencsének - mondta a tücsök. - Ezennel ünnepélyesen felkérem a kedves múvésztársakat, hogy közös akarattal alapítsuk meg saját zenekarunkat, amelynek aligha akad majd párja széles e határban - perdült egyet saját tengelye körül.- Nagyszerű ötlet, nagyszerű! - lelkesedett az egér. A béka nem kérette magát sokáig. Olyan éktelen kuruttyolásba kezdett, hogy belezendült az egész erdő.- Kuty, kurútty, kuty-kurútty - visszhangozták a bokrok és a fák.- Cini-cini - csatlakozott hozzá az egér is.- Cir-cir, dr-cir - próbálkozott félénken a tücsök valamiféle mederbe terelni a fékevesztett lármát.- Mi a szösz. Ezeknek az éjszaka már nem is elég a dorbézolásra? Fényes nappal sem hagyják aludni az embert - ásitozott mérgesen a bagoly. Aztán megsuhogtatta a szárnyát, s fülön ragadta az egeret. A másik két zenész azonban ügyet sem vetett a dologra: tovább fújta a nótáját, mintha mi sem történt volna.- Klep-klep-klep! - szólt rájuk szigorúan a gólya, de rá sem hederítettek. - Ha ti így, hát én is így - kapta a csőrébe a békát a gólya.- Mi történt? - hallgatott el ijedten a tücsök, de mert senkit sem látott, s békés csend ült a tölgyfa alatt, ismét rázendített együgyű muzsikájára. Azóta is gyakran hallani hegedűszólóját. Ilyenkor azt mondják az emberek: ,,Szól a tücsök, jó idő lesz“, s vidámabban végzik munkájukat. A gyep-lö Mondják, hogy Archimédész heurókát rikkantott, amikor rájött a hidro izére. Hát ón nem kajabálok, csak nagyon halkan súgom, hogy találtam egy pár érdekes szót. Olyan csodálatos a magyar nyelv, hogy még játszani is lehet vele... Kezdem egyy találós kérdéssel: egy író hány író? Persze, hogy egy. De nálunk előfordul, hogy egyben - kettő! TÖMÖRKÉNY ÖRKÉNY. Na ugye. S ha már írókról van szó, furcsa, hogy a tevékenységük lényegében egy hivatali helyiség ka- catja: IRODA-LOM. És ettől a témától nem esik messze az a vénséges erőd, ami ugye az ANTIKVÁR. Nademármost az, aki válogat ott, feltétlenül VÁLOGATOTT? S ha alkalmas, int? ALKALMASINT. De nézzünk másfelé: mondjuk egy villa valamit tisztít, s máris utazhatunk rajta, hisz ő a VILLAMOS. Az, ki utazik a villamoson, ebédre bekebelezett egy adag finom ételt, ami hím juhból készült s ettől ő KAJAKOS. Azt viszont nem értem, hogy egy gyilkos blö- kiból miként lesz ÖLEB... És számomra hihetetlen, hogy ha a hegy leve keveredik egy fűszerrel, már pereg is le a falról, mint BORSÓ. De az is rémkép, hogy ha a pázsit célba trafói: GYÉPLO lesz belőle. Vagy említsem a fekhelyet, mely ha odasóz, már gördül is, mint CSAPÁGY? Az ANTILOP meg azt juttatja az eszembe, hogy a kis Antal csór. S csak félve merem leírni, hogy a vetíthető lábbeli nem más, mint CSIZMADIA... Na és végül, a jó fából komp lett, hát KOMPLETT a listám. Nem is folytatom, hisz most már ismeritek ennek a szójátéknak a lényegét, játsszatok a témával ti. Búcsúzóul: Én voltam, ki felbújt, ó __ s lett belőlem felbújtó. GONDOLKODOM. TEHAT.. ' Betűrejtvények Híres hegy Kukucskáló Ez a híres hegy a Szovjetunió határán található. Kukucskálni nem túl szép dolog, még akkor sem, hogy ha ezt azzal a másik szóval fejezzük ki, amelyet betürejt- vényünk alapján megfejthettek. 7 h'LU * < GC UJ CD UJ (/) UJ 2 Vajon hová rajtolnak ezek a mesebeli űrrakéták? Megtudod, ha helyes sorrendbe rakod a rakétatesteket alkotó betűket. Nos, mi az űticéljuk? MEGFEJTÉS A január 20-i számunkban közölt feladatok megfejtése: síp, labda, cipő; az olló semmire sem jó, mert vágni nem lehet vele, az alul csukott olló két szára fönt szétáll. Nyertesek: Árva Ivett, Vök (Vlky); Dikácz Andrea, Komárom (Komárno); ifj. Hilkó Károly, Ipolyság (Sahy); László Laura, Hidaskürt (Mostová); Hegedűs József, Pozsonyeper- jes (Jahodná). ÚJ SZÚ 18 1984. II. 3.
