Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-01 / 285. szám, szombat

Összhangban a CSKP mezőgazdasági politikájával Pavol Jónásnak az efsz-ek X. kongresszusán mondott beszédéből "Küldött elvtársak, tisztelt ven­dégek! Az egységes földmúvesszövet­kezetek X. kongresszusa nem sokkal a CSKP Központi Bizottsá­gának 11. ülése után kezdi meg tanácskozását, tehát azt követő­en, hogy a párt legfelsőbb szerve megvitatta és jóváhagyta az El­nökségnek ä mezőgazdaság, illet­ve a lakosság élelmezését biztosí­tó többi ágazat feladatairól és táv­lati fejlesztéséről szóló beszámo­lóját. E jubileumi kongresszus jelen­tőségét növeli az a tény, hogy a tanácskozásra a csehszlovák mezőgazdaság szocialista átépí­tése megkezdésének 35. évfordu­lóján kerül sor. Mezőgazdaságunk eddigi fejlesztéséről a következő­ket mondotta Gustáv Husák elv­társ a CSKP KB 11. ülésén: „Pár­tunk, szocialista rendszerünk leg­nagyobb sikerei közé tartozik". Szövetkezeti földműveseink a többi mezőgazdasági dolgozó­val együtt tisztában vannak vele, hogy mit jelent számukra a szocia­lista rendszer és falvaink szocia­lista átépítése. Hálásak az ered­ményekért Csehszlovákia Kom­munista Pártjának, és nagyra érté­kelik azt a figyelmet, amelyet pár­tunk a mezőgazdaságra fordít. Fenntartás nélkül támogatják pár­tunk politikáját, és a párt által kije­lölt célok elérésére törekednek. Ma, 15 év elteltével megállapít­hatjuk, hogy a válságos években senkinek sem sikerült felbomlasz­tani a szocialista termelési viszo­nyokat, senkinek sem sikerült megtorpantania a szocialista falu fejlődését. Ellenkezőleg, a válság leküzdése után a mezőgazdasági dolgozók fokozott erőfeszítéssel törekedtek a mezőgazdasági ter­melés további fellendítésére. Szocialista mezőgazdaságunk eredményes fejlesztéséhez, a fel­adatok teljesítéséhez társadalmi szervezetünk, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége is hoz­zájárul. Engedjék meg, hogy a Szövetség központi bizottsága, továbbá cseh, illetve szlovák bi­zottsága megbízásából a kong­resszus elé terjesszem az arról szóló jelentést, hogy a szervezet miként teljesíti a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kijelölt cé­lokból következő feladatokat. Az efsz-ek IX. országos kong­resszusa óta eltelt időszakban Szövetségünk a CSKP XV. és XVI. kongresszusa határozataiból, illetve az efsz-ek IX. kongresszu­sa határozatából kiindulva konkre­tizálta feladatait. Ezzel összhangban a központi -bizottság, a cseh, illetve a szlovák bizottság, valamint az összes járá­si bizottság elsősorban arra össz­pontosított, hogy az efsz-ekben biztosítsák a párt gazdaságpoliti­kájából következő teendők végre­hajtását. Főleg arra fordítottunk figyelmet, hogy minél több szövet­kezeti földműves aktivan bekap­csolódjék a szövetkezetek igazga­tásába és irányításába, továbbá hogy a tagság fokozott erőfeszí­tést fejtsen ki a minőségi és meny­nyiségi mutatók teljesítése, a bel­ső tartalékok mozgósítása érde­kében. Főleg az utóbbi években a Szö­vetség nagy figyelmet fordít a leg­újabb tudományos-műszaki vív­mányok népszerűsítésére, a prog­resszív termelési eljárások érvé­nyesítésére. E célból együttműkö­dési egyezményt írtunk alá a csehszlovák 1 mezőgazdasági akadémiával, a mezőgazdasági kutatási és fejlesztési bázis egyes munkahelyeivel és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társa­sággal. Szövetségünk az újítók és felta­lálók mozgalmára is fokozott fi­gyelmet fordít. Ennek köszönhető, hogy szövetkezeteinkben 1983­ban csaknem 12 000 újítási javas­latot nyújtottak be, és ezekből több mint 8000 javaslatot hasznosítot­tak is. A Szövetség - elsősorban a já­rási mezőgazdasági igazgatósá­gokkal együttműködve - támogat­ta azokat a törekvéseket, amelyek a tervszerű mezógazdaságirányí­tás tökéletesített rendszere alap­elveinek érvényesítésére irányul­tak. Különös figyelmet fordítottunk az alapelvek megismertetésére, egeszen a munkahelyi kollektívá­kig. Súlyt helyeztünk a vállalaton belüli önelszámolás meghonosítá­sára, a szövetkezeti földművesek anyagi érdekeltségének még erő­teljesebb elmélyítésére. Minden szövetkezetben törődni kell azzal, hogy megteremtsék a javadalma­zás fejlesztésének és a teljesítmé­nyek, a munkatermelékenység növelésének összhangját. Széles körű kezdeményezéssel, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésével ÚJ szú 1984. XII. 1. Az efsz-ek IX. kongresszusa óta a szövetkezetekben is kiszéle­sedett a kezdeményezés és a szocialista versenymozgalom bázisa. 1979-ben a szövetkezeti dolgozók 66 százaléka kapcsoló­dott be a szocialista versenymoz­galomba, jelenleg pedig már a tagság 77 százaléka versenyez. A felszabadítás 40. évfordulója és az efsz-ek X. kongresszusa tiszte­letére az évzáró taggyűléseken 211 ezer egyéni, 20 ezer kollektív, 1693 szövetkezeti és 175 közös vállalást tettek földműveseink. A vállalások teljes értéke közel 1 milliárd korona. A kongresszus előtti vita során további 16 000 egyéni, csaknem 1400 kollektív és 50 közös vállalást tettek a szövet­kezeti tagok. A vállalások teljes értéke így körülbelül 1,4 milliárd koronára növekedett. Meg kell azonban állapítani, hogy a munkahelyi kezdeménye­zés fejlesztésében még vannak tartalékaink. Kifogásolható példá­ul, hogy egyes helyeken könnyen teljesíthető célokat tűznek ki, illet­ve hogy ott kívánják túlteljesíteni a tervet, .ahol arra társadalmi szempontból nincs szükség. Az aktivizálás és a mozgósítás fontos tényezőjének tekintjük a szövetkezeti demokrácia fejleszté­sét, illetve (szorosan összefügg ve­le) a dolgozóknak az irányításba és igazgatásba való bevonását. E kér­dés különösen a termelés össz­pontosításával, a szövetkezetek területének és taglétszámának növekedésével lépett előtérbe. E téren is értünk el bizonyos előre­haladást. Az évzáró taggyűlések jelentősége a nagy efsz-ekben sem csökkent, ezek még mindig a szövetkezeten belüli demokrácia érvényesítésének fő formáit jelen­tik. A gyakorlatban fokozatosan érvényesülni kezdenek a küldöttek testületei. El kell azonban ismerni, hogy e intézmény jelentőségét még nem minden szövetkezeti tisztségviselő ismerte fel, nem tudnak helyesen élni a lehetősé­gekkel, nem képesek a küldöttek testületére támaszkodva érvénye­síteni a szövetkezeti gazdálkodá­sért való kollektiv felelősséget. A kongresszust megelőző vita ­ahogy erre Strougal elvtárs is rá­mutatott - a szövetkezeti demok­rácia konkrét megnyilvánulása volt. Hasznosítanunk kell a vita során szerzett tapasztalatokat, a véleménycsere légkörét a ter­melési értekezleteken is honosít­suk meg. Tisztában vagyunk vele, hogy ez csak akkor sikerül, ha a tisztségviselők és a szövetkezeti vezetők a kongresszusi vitához hasonló figyelmet fordítanak a ter­melési értekezletek előkészítésé­re, lebonyolítására, illetve az e fó­rumokon elhangzott javaslatok, fi­gyelmeztetések kiértékelésére, hasznosítására. A Szövetség járá­si bizottságai követeljék meg, hogy a termelési értekezleteket ne­csak a szövetkezeti demokrácia megnyilvánulásának tekintsék, hanem az irányító és politikai­szervező munka lényeges eszkö­zének is. Szövetségünkben új szervezeti felépítést vezetünk be. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a szövetségi munka súlypontja a szövetkeze­tekbe és a munkahelyi kollektívák­ba helyeződjék át. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége elsőrendű feladatnak tekinti a szövetkezeti földművesek eszmei nevelését és szakmai kép­zését. Az elmúlt időszakban első­sorban a CSKP XVI. kongresszu­sa, illetve a CSKP KB 4. ülése határozatának helyes értelmezé­sére, megismertetésére, valamint a határozatokból következő fel­adatok végrehajtására való felké­szítésre összpontosítottunk. Rá­mutattunk arra, hogy a végrehaj­tásra a korábbinál igényesebb kö­rülmények között kerül sor, így a teljesítmény növelése érdeké­ben meg kell gyorsítani a tudomá­nyos-múszaki vívmányok érvé­nyesítését, javítanunk kell a mun­ka minőségét és hatékonyságát. A szövetkezeti földművesek ne­velése és képzése során fontos feladatokat látnak el a szövetke­zeti munkaiskolák. Több mint 3000 tanulmányi központ működik országszerte, a továbbképzésbe évente kb. 400 000 szövetkezeti földművest vonunk be. Törekvé­seink nem voltak hiábavalók; az utóbbi 5 év alatt 29-ről 44 száza­lékra emelkedett ágazatunkban a mezőgazdasági szakmunkásbi­zonyítvánnyal rendelkező fizikai dolgozók részaránya. Persze, még itt is vannak tartalékaink, a szakmai struktúrát jobban hozzá kell igazítani a tudományos-mű­szaki forradalom és a mezőgazda­ság iparszerűvé fejlesztése köve­telményeihez. A Szövetség szervei egyre el­mélyültebben együttműködnek a nemzeti bizottságokkal és az NF társadalmi szervezeteivel. Növeljük az efsz-tagokról való gondoskodást Jelentós erőfeszítést, anyagi és pénzügyi eszközöket fordítanak az egységes földművesszövetke­zetek a Szövetséggel együtt a kul­turális és társadalmi-szakköri te­vékenység fejlesztésére. Az efsz­ekben 152 klub és 745 egyéb művelődési létesítmény van. Ez a tevékenység is hozzájárul a falu­si és a városi élet közeledéséhez, illetve ahhoz, hogy a mezőgazda­ság vonzóbbá válik a fiatalok szá­mára. Szükséges lesz, hogy e té­ren hatékonyabb segítséget nyújt­son a Szövetség szervezeti felépí­tése. Főleg a részlegszervezetek­nek kellene hozzájárulniuk ahhoz, hogy az ilyen tevékenység ne csu­pán a szövetkezeti központokba összpontosuljon, hanem a körzet többi településén is kibonta­kozzon. Az efsz-ek IX. kongresszusán kitűzött feladatokból kiindulva az elmúlt időszakban mindenekelőtt a munka- és egészségvédelem, illetve a szövetkezeti földműve­sekről való egészségügyi gondos­kodás társadalmi ellenőrzését nö­veltük. Megállapíthatjuk, hogy ez az erőfeszítés a munkabalesetek csökkenését eredményezte. Per­sze, így is, a szövetkezeti vezető­ségekkel közösen elemeznünk kell a munkabalesetek okait. Azzal is foglalkoznunk kell, hogy még mindig elég sok nő dolgozik a ve­szélyes munkahelyeken és olyan munkát végez, mely a nők számá­ra nem megengedett és munka­balesetet, illetve egészségkároso­dást okozhat esetükben. Jó eredmények születtek a köz­étkeztetésben, melynek előnyeit az aktiv efsz-tagok és dolgozók fele használja ki, s ez 80 ezerrel több, mint 1979-ben. Közel 1400 földmúvesszövetkezet egész év­ben, 127 pedig idényjellegűen biz­tosítja a közétkeztetést. Emelkedett a bölcsödés- és óvodáskorú gyermekekről való gondoskodás színvonala is. A földművesszövetkezetek 588 saját bölcsödét, illetve óvodát mű­ködtetnek, s további 1077 üzemel­tetéséhez járulnak hozzá. A társadalmi alapelvekkel össz­hangban javult a nyugdíjas szö­vetkezeti földművesekről való gondoskodás is. Évente körülbelül 120 millió korona nyugdíjkiegészí­tést folyósítanak számukra, és le­hetővé teszik számukra azt is, hogy részt vegyenek az üdülése­ken, gyógyfürdői kezeléseken, ki­használják a közétkeztetési lehe­tőségeket stb. A szövetségi szervek figyelem­mel kísérik a szövetkezeti földmű­vesek lakáskörülményeinek ala­kulását is. Pozitívan értékelik, hogy az 1976-82-es években a szövetkezetek csaknem 55 ezer lakást utaltak ki tagjaiknak. Ezek a lakások vállalati, szövetkezeti kivitelezői formában, illetve önerő­ből épültek. Az efsz-ek jelenlegi jövedelme­zősége és gazdasági stabilitása lehetővé teszi, hogy rendszeresen növeljék a kulturális és szociális alapba való hozzájárulást. Ezt az alapot azonban nem használják ki mindenütt célszerűen. A mező­gazdasági irányító szervekkel együtt következetesen figyelem­mel kísérjük majd ezt a kérdést. A szóban forgó alap hatékony és társadalmilag kívánatos kihaszná­lása érdekében módosítani kell a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak e fejlődés által már túlhaladott ren­ri^iptét. Ez az alap képzésére és felhasználására egyaránt vonat­kozik. Az efsz-ek IX. kongresszusa óta a Szövetség kibontakoztatta nemzetközi tevékenységét is. Kü­lönböző országok 31 mezőgazda­sági szövetkezeti szervezetével működik együtt. Különösen sike­res a Szovjetunió Kolhoztanácsá­val való kétoldalú tapasztalatcse­re, illetve a több szocialista ország hasonló szervezeteivel való együttműködés. Kapcsolatainkat, főleg a fejlődő országokban, a szocialista nagyüzemi mezőgaz­daságban elért sikereink propagá­lására használjuk ki. Az elmúlt időszakban növeke­dett a Szövetség szerveinek akti­vitása és e szervek munkájának hatékonysága, s ugyanez érvé­nyes apparátusára is. A járási bi­zottságok jobban érvényesítik ha­táskörüket a szövetkezetekben, és az utóbbi időben rendszere­sebbé vált együttműködésük a szövetkezeti elnökökkel, vezető­ségekkel, illetve a Szövetség alapszervezeti szerveivel. Feladataink az új szakasz küszöbén Elvtársak, mezőgazdaságuk, mezőgazda­sági szövetkezeti mozgalmunk - amint az Strougal elvtárs beszá­molójából is kitűnik - új szakasz küszöbén áll. Az igényes felada­tokkal összhangban kell lennie a Szövetség munkájának is, és a jövőben is sokoldalúan emelni kell színvonalát és növelni haté­konyságát. Feladataink abból a megállapításból következnek, amelyet társadalmi szervezetünk szerepéről tartalmazott a CSKP KB 11. ülésén Pitra elvtárs által előterjesztett beszámoló. Arra törekszünk, hogy növeljük dolgozóink részvételét a tervek készítésében és teljesítésük ellen­őrzésében, s oly módon hassunk a kollektívákra, hogy azok kezde­ményező feladatokat fogadjanak el. A szövetkezeti vezetőségtől megköveteljük, hogy emeljék irá­nyító és szervező tevékenységük színvonalát, következetesen érvé­nyesítsék a tökéletesített irányítási rendszer alapelveit, mélyítsék el a vállalaton belüli tervezést és ve­zessék be a vállalaton'belüli önéi­számolást, összekapcsolva a szö­vetkezeti földművesek anyagi ér­dekeltségével. Rendszeres figyelmet fordítunk a javadalmazásra, főleg az érdem szerinti javadalmazás alapelvei­nek érvényesítésére, továbbá ak­tívan bekapcsolódunk a bérrend­szer gazdasági hatékonysága tö­kéletesítése második szakaszá­nak előkészítésébe. Továbbra is növeljük politikai nevelő tevékenységünk és a szö­vetkezeti földművesek körében ki­fejtett tömegpolitikai munkánk ha­tékonyságát. A világpolitikai hely­zet jelenlegi alakulását figyelembe véve többet foglalkozunk a nem­zetközi politikai kérdések megma­gyarázásával, a békeharc jelentő­ségének hangsúlyozásával. A jövőben is aktívan hozzájáru­lunk a szövetkezeti földművesek tevékenysége és élete szociális és gazdasági feltételeinek megte­remtéséhez, összhangban orszá­gunk szociálpolitikájával és a szö­vetkezetekben képzett erőforrá­sok alapján. A CSKP és az állam külpolitikai irányvonalával összhangban a jö­vőben is fejlesztjük együttműkö­désünket a szocialista, fejlődő, il­letve kapitalista országok mező­gazdasági és szövetkezeti szerve­zeteivel, s aktívan működünk a Nemzetközi Szövetkezeti Szö­vetség mezőgazdasági bizottsá­gában. A központi bizottság és a köz­társasági bizottságok munkájában erősítjük a koncepciózus jelleget. Emeljük a járási bizottságok és a társadalmi-szövetségi tevékeny­ség módszertani irányításának színvonalát közvetlenül a földmű­vesszövetkezetekben, főleg a részlegbizottságokban és a szö­vetségi szakaszokon. Szerveink munkatervében nagyobb teret adunk a saját munkaeredménye­ink értékelésének, és biztosítjuk az elfogadott és lebontott határo­zatok rendszeres és következetes ellenőrzését. * * * Tudjuk, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének egyre igényesebb feladatokat kell teljesítenie. Mind a CSKP KB 11. ülése határozataiból, mind kong­resszusunk Strougal elvtárs által előterjesztett fő beszámolójából erre következtethetünk. Arról sze­retném a kongresszust biztosítani, hogy a Szövetség minden tőle telhetőt elkövet a feladatok becsü­letes teljesítéséért. Az ehhez ve­zető első lépést a kongresszusi határozatok következetes lebon­tása jelenti. A konkrét teendőket ugyanolyan aktivan megvitatjuk a szövetkezeti földművesekkel, mint amilyen aktivitással a kong­resszust megelőző vita szerve­zése során tevékenykedtünk. Elvtársak, a kongresszusi tanácskozás jó alkalom arra, hogy újból rámutas­sunk: a mezőgazdaság szocialista átépítésében elért eredményeink­hez jelentós mértékben hozzájá­rultak a földkerekség első szocia­lista államának, a Szovjetuniónak a gazdag tapasztalatai. Komoly előnyt jelent számunkra, hoTjy le­hetőség nyílik a kölcsönös tapasz­talatcserére és a szocialista kö­zösség többi tagállamával való szoros együttműködésre. Köszö­netemet szeretném ezért kifejezni a Szovjetunió küldöttségének és a többi testvérország küldöttségei­nek a segítségnyújtásért és az \ együttműködésért. Biztosítjuk ba­rátainkat, hogy fel vagyunk ké­szülve az együttműködés további szilárdítására és elmélyítésére. Tisztelt küldött elvtársak! Meggyőződésem, hogy az önök nevében és a szövetkezeti föld­művesek, illetve a szocialista me­zőgazdaságban dolgozók százez­reinek nevében a legőszintébb kö­szönetünket fejezhetem ki Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának és személy szerint Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársa­ságunk elnökének, továbbá a szö­vetségi kormánynak és a Nemzeti Front Központi Bizottságának az egységes földművesszövetkeze­tek és az egész mezőgazdaság iránt tanúsított nagy figyelemért és az egész mezőgazdaság fejlesz­tésének támogatásáért. Köszöne­tet mondunk azért, hogy egyre javulnak a szövetkezeti földműve­sek és az egész vidéki lakosság életfeltételei. Biztosítjuk a pártot és a szövetségi kormányt, hogy a szövetkezeti földművesek min­den tudásukat és erejüket latba vetik a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítése, a 7. ötéves terv végrehajtása és a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusa által a mező­gazdaság, illetve az egységes földművesszövetkezetek számára kijelölt feladatok teljesítése érde­kében.

Next

/
Thumbnails
Contents