Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-29 / 307. szám, szombat

\ ÚJ szú 3 1984. XII. 29. A Kubai KP KB ülése (ČSTK) - A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága decem­ber 24-e és 26-a közti ülésén úgy döntött, a párt III. kongresszusát a jövő év végén összehívják. A pontos dátumot a közeli napok­ban hozzák nyilvánosságra. A Fidel Castro elnökletével megtartott tanácskozás gazdasá­gi, ideológiai, védelmi és külpoliti­kai kérdéseket vitatott meg. A tes­tület a jövő évi gazdaságfejleszté­si tervvel kapcsolatban megállapí­totta, 1985-ben a gazdasági növe­kedés 80 százalékát a munkater­melékenység növelésének kell adnia. A KB azt is hangsúlyozta, tovább kell erősíteni a területi milí- ciák alakulatait és folytatni kell a lakosság felkészítését a haza védelmére. Az afgán párt jelszavai az évfordulóra (ČSTK) - A Hakikate című ka- buli lap nyilvánosságra hozta az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának jel­szavait a párt megalakulásának 20. évfordulójára, amelyről az af­gán dolgozók január 1-én emlé­keznek meg. A jelszavak kifejezik az afgán nép elhatározását, hogy folytatják a haladó demokratikus változásokat, és szembeszállnak a hazai és a külső reakció intrikái­val. A párt arra szólítja fel a dolgo­zókat, hogy mozgósítsák minden erejüket az afgán társadalom gaz­dasági, szociális és kulturális fejlő­désének biztosítására. A jelsza­vak rámutatnak, hogy kulcsfontos­ságú Afganisztán és a Szovjetunió testvéri barátságának és sokolda­lú együttműködésének további szilárdítása. Letartóztatások Pakisztánban (ČSTK) - A pakisztáni katonai re­zsim az ellenzéki politikai pártok újabb 30 aktivistájának letartóztatására adott utasítást. Emellett az ellenzéki Nemzeti Demokratikus Párt két vezetőjére - köztük a párt főtitkárára - szigorú háziórizetet vetett ki. A politikusok részt vettek az ország északi részében ren­dezett tiltakozó akciókban. A vád elle­nük, hogy megsértették a rendkívüli állapot törvényeit. Az APP pakisztáni hírügynökség szerint Ziaul Hak elnök jóváhagyta az ország következő 10 évre szóló, az erős űrkutatási bázis kifejlesztésére vonatkozó négypontos programját. E program része olyan technológiai ismeretek megszerzése, amelyek egy saját műhold kifejlesztéséhez és felbo­csátásához szükségesek. Tekintettel arra, hogy a hasonlóan ambiciózus pakisztáni nukleáris programot az or­szág katonai célokra használja ki, vár­hatóan az űrtechnológia fejlesztése is elsősorban a hadsereg céljait fogja szolgálni. Fegyverektől mentes világűrt A moszkvai Pravda vezércikke (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában ,,Fegyverektől mentes világűrt“ címmel vezércik­ket közölt, amelyben egyebek kö­zött leszögezi: a Szovjetunió azzal Nagy-Britanniában súlyos gondot okoz a fiatalkorúak bűnözésé­nek növekedése. A konzervatív kormány ugyan a rossz útra tévedt fiatalok számára különleges „javítóközpontokat“ létesí­tett, ám amint a statisztikák mutatják, az innen kikerülők több mint a fele egy éven belül újabb bűncselekményt követ el. E jelenség megoldásához elsősorban az azt kiváltó okokat kellene felszámolni, tehát a brit fiatalság helyzetén kellene javítani. London néhány munkásnegyedében jelenleg a fiatalok 80 százaléka munkanélküli. - Képünkön: ez a három fiatalember bármiféle perspektíva nélkül csavarog London utcáin. Ezért nem céoda, hogy ók és a hozzájuk hasonlók a bűn útjára tévednek, vagy a jobboldali szélsőséges szervezetek propagandájának hatása alá kerülnek. (ČSTK-felvétel) a céllal megy el Genfbe a küszö­bönálló szovjet-amerikai tárgyalá­sokra, hogy kölcsönösen elfogad­ható megállapodásokat érjen el a nukleáris és űrfegyverekkel kap­csolatos kérdések egész komple­xumát illetően. A cikk a továbbiakban hangsú­lyozza, a világűr militarizálása - amennyiben ennek nem vetnek megbízhatóan gátat - semmissé teszi mindazt, amit eddig sikerült elérni a fegyverkezés korlátozása területén, meggyorsítja és újabb irányokba terjeszti ki a lázas fegy­verkezést és jelentős mértékben megnöveli a nukleáris háború ve­szélyét. Az események ilyen ala­kulását addig kell megakadályoz­ni, amíg riincs késő - írja a lap, majd emlékeztet rá, hogy a Szov­jetunió már hosszú évek óta har­col a világűr militarizálása ellen 1958-ban például, röviddel az első műholdak felbocsátása után az ENSZ-közgyúlésen felvetette a vi­lágűr katonai célú kihasználása betiltásának kérdését. A Pravda hangsúlyozza, az ag­resszív imperialista körök nem mondanak le a világűr militarizálá- sára irányuló terveikről. Az USA- ban, pl. a világűrben elhelyezett elemeket tartalmazó rakétaelhárí­tó rendszereket fejlesztenek ki. A Szovjetunió kész a legradikáli­sabb megoldásokra, annak érde­kében, hogy haladás szülessen a lázas fegyverkezés megakadá­lyozásában - szögezi le a lap. Az USA UNESCO-val szembeni magatartása nyílt szabotázs Szingapúr is kilép a szakosított ENSZ-szervezetből Egyiptom követelése (ČSTK) - Egyiptom azzal a ké­réssel fordult az Egyesült Álla­mokhoz, hogy Washington 2,9 milliárd dollárra emelje a kairói kormánynak szánt gazdasági és katonai támogatás összegét. Ha a Fehér Ház eleget tesz ennek, akkor az eredeti összeg egyhar- madával többet kapna Egyiptom. A Kairóban megjelenő Al Ah- ram szerint a kairói kérés abból indul ki, hogy az Egyesült Államok még a Carter-kormányzat idején - a Camp David-i különmegálla- podásokban - kötelezte magát ar­ra, hogy Egyiptomnak ugyanolyan bőkezű támogatást nyújt, mint Iz­raelnek. Kairói vélemény szerint az Egyesült Államok nem tesz ele­get ennek a kötelezettségének és változatlanul Izraelt részesíti előnyben. Szíriai-libanoni csúcstalálkozó (ČSTK) - Damaszkuszban teg­nap folytatódtak Hafez Asszad szíriai és Amin Gemajel libanoni elnök csütörtökön megkezdődött tárgyalásai. Bejrúti rádiójelentések szerint Asszad megerősítette, hogy Szíria álláspontja változatlan és az or­szág támogatja a Libanont meg­szállva tartó izraeli egységek hala­déktalan és feltétlen kivonását cél­zó bejrúti követeléseket. Hivatalos források szerint a megbeszélése­ken szó volt azokról a kérdésekről, amelyeket a libanoni hadsereg alakulatainak Bejrúttól délre, egé­szen az Avali folyóig terjedően tervezett széthelyezése vet fel. Különböző libanoni politikai és val­lási csoportosulások ugyanis el­lenzik, hogy feladják a térségben levő állásaikat és hogy a bejrúti kormány ide is kiterjessze a biz­tonsági intézkedéseket. (ČSTK) - Szingapúr Párizsban hivatalosan bejelentette, hogy ki­lép az ENSZ szakosított nevelés­ügyi, tudományos és kulturális szervezetéből, az UNESCO-ból. Az előírásoknak megfelelően az egyéves felmondási idő letelte után Szingapúr a jövő év decem­berétől válik ki az 'JNESCO-ból. A lépés azt jelzi, hogy ez a kelet-ázsiai ország eleget tett az Egyesült Államok elvárásainak. Az Egyesült Államokban megjelenő News Week magazin a közelmúlt­ban azt írta, hogy a washingtoni kormányzat sikerként könyvelné el, ha az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után - amelyek már korábban bejelentették kilé­pési szándékukat - valamelyik fej­lődő ország is hasonlóan döntene. David Marshall, Szingapúr pá­rizsi nagykövete kormányának döntését bejelentve sietett azt is Mozgalmas ünnepek Libanonban (ČSTK) - Libanonban nem hoz­tak megnyugvást az elmúlt ünnep­napok sem. Karácsony idején és a következő napokban is folyta­tódtak az összecsapások az izrae­li állások közelében, a Bejrúttól mindössze 30 kilométerre délre fekvő Iklim al-Kharrub térségében. Az Arab Libanon hangja nevű bal­oldali rádióadó közlése szerint is­Bővítik a gyorsreagálású hadtestet (ČSTK) - Az amerikai kormány a jövő év elején bővíteni kívánja az USA határaitól távol eső terüle­teken történő bevetésre szánt ún. gyorsreagálású hadtestet. Amint arról a Washington Post tegnapi számában beszámolt, jövő febru­árban vagy márciusban az észak- karolinai Wilmingtonból az Atlanti­óceán keleti térségébe irányítanak négy új nagy teherhajót, fedélze­tükön nehéz fegyverekkel, lőszer­rel, üzemanyaggal és élelmiszer­rel. A hajók egyenként 100 millió dollárba kerülnek. Feladatuk, hogy az amerikai tengerészgyalogság számára lehetővé tegyék a harci akciókat a „NATO északi szár­nyától egészen Afrikáig“ húzódó térségben. A következő 2 évben az utánpótlásra szolgáló hajók há­rom ilyen csoportját hozzák létre. mét Izrael felelős a térségben kiú­jult feszültségért, ahol a libanoni kormány a helyzet katonai rende­zésére törekszik. Az Iklim al-Kharrub környéki helyzet normalizálását célzó terv már hosszabb ideje viták tárgya a bejrúti kormányban. Csütörtöki sajtójelentések szerint a kabinet legutóbbi ülésén bizonyos előrelé­pés történt a tekintetben, hogy milyen elvek alapján helyez el ka­tonaságot a térségben a kormány. A reakciós erők azonban különbö­ző ürügyekkel hátráltatják a terv gyakorlafi megvalósítását. A Bej­rútban megjelenő lapok arra hívják fel a figyelmet, hogy mindeneke­lőtt Izrael és annak libanoni szö­vetségesei érdekeltek abban, hogy állandósuljon a feszültség ebben a rendkívül érzékeny tér­ségben. (X vüamüjfébűi INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE Az oroszokkal való kereskedés mellett Thomas H. Naylor, az ameri­kai Duke Egyetem közgazdász professzora elemezve a szov­jet-amerikai kereskedelmi kap­csolatok bővítésének esélyeit aláhúzza: a szorosabb együtt- müködés kiegészítheti, erősít­heti a két nagyhatalom közti po­litikai atmoszféra kedvező vál­tozását. Az amerikai kereskedelmi mi­niszter szerint az ország idei kül­kereskedelmi mérleghiánya csak­nem kétszerese lesz a tavalyi 69,4 milliárd dolláros deficitnek. Ezt a súlyos aránytalanságot tovább fokozzák az Egyesült Államok ver­senytársainak egyre erősödő fel­lépése a piacokon, a külkereske­delemre nézve kedvezőtlenül erős dollár és a harmadik világ államai által életbe léptetett beviteli korlá­tozások. * Nem meglepő, hogy ilyen hely­zetben sok amerikai vállalat új pia­cokat keresne, mint például a Szovjetunióét és Kelet-Európá- ét. 1982 novemberében 250 ame­rikai üzletemberből álló küldöttség látogatott Moszkvába, ahol rend­kívüli fontosságot tulajdonítottak útjuknak. 1984 májusában 40 szovjet külkereskedelmi vezető vi­szonozta a látogatást. A két ország kereskedelme az 1979-es 4,5 milliárd dollárról 1983-ra 2,3 milliárdra esett vissza. Egy becslés szerint az amerikai vállalatok legalább évi 10 milliárd dollárt veszítenek azzal, hogy a szovjet vásárlók Nyugat-Euró- pából importálnak, ahelyett, hogy Amerikától vennének árucikkeket. Ennek oka az amerikai kormány által életbe léptetett korlátozás. Az Interagra nevű nagy francia mező- gazdasági cég tavaly például há­romnegyed milliárd dollár érték­ben adott el a Szovjetuniónak és a kelet-európai szocialista orszá­goknak. Hogy a növekvő import­hoz szükséges kemény valutát gyarapítsák, a londoni Moscow Narodny Bank (amely a Szovjet­unióhoz tartozik) a közelmúltban 50 millió dollár értékben kötvényt bocsátott ki, ez az első ilyen jelle­gű szovjet kibocsátás az euroköt- vények piacán. Bizonyított, hogy a kelet-euró­pai országok gazdaságai a koráb­binál nagyobb mértékben fordul­nak a piac felé. 1982-ben Moszk­vában 10 gazdasági kutatóintézet­ben tettem látogatást. Ezekben az intézményekben a munkatársak a piacorientált tervezés hatásait vizsgálták. Különböző mértékben ugyan, de a bolgár, csehszlovák, magyar, lengyel és a szovjet gaz­daságirányítók ugyanabba az irányba haladnak. Ezekben az ál­lamokban a piac felé fordulnak, hogy növeljék a termelékenységet és gyorsítsák az innovációs folya­matot. A bírálók azt állítják, hogy Moszkva azért akarja növelni a kereskedelmet, hogy katonai jel­legű technológiához jusson. Ez a fajta kritika nem veszi figyelem­be azt sem, hogy nehéz meggátol­ni semleges országokat, például Ausztriát vagy Finnországot ab­ban, hogy annak adják el techno­lógiájukat, akinek éppen akarják. William C. Norris, az amerikai Control Data vállalat alapítója megjegyzi, hogy az oroszoknak igenis megvan a maguk fejlett technológiája. ,,A technológiájuk nem kommercionált formában lé­tezik, hanem kutatási eredmé­nyekben. És ez az, ami lénye­ges.“ Tekintetbe véve a szovje­tekkel kötött búzaüzleteket, a Rea- gan-kormányzat sem rokonszen­vezik az olyan nézetekkel, ame­lyek stratégiai okokra hivatkozva kategorikusan megtiltanák az oro­szokkal való bármifajta kereske­dést. Az amerikai üzleti élet vezetői előtt egyedülálló lehetőség nyílik, hogy hozzájáruljanak földgolyónk békéjéhez, mégpedig úgy, ha ha­tározottabb vezető szerepet vállal­nak a kelet-nyugati kereskede­lemben, a közös vállalkozások­ban. Az Egyesült Államoknak in­kább alkalmazkodnia kell az egyre növekvő nemzetközi kölcsönös függéshez, semmint ellenállni en­nek. Amint John Naisbitt politikai szakértő aláhúzza: ,,Ha gazdasági tekintetben megfelelő mértékben kötődünk egymáshoz, valószínű­leg nem fogjuk egymást lebom­bázni földgolyónk felszínéről.“ hozzáfűzni, hogy ez az elhatáro­zás teljesen független, és a lépés­re kormánya „pénzügyi okokból“ kényszerült. A francia fővárosban az UNESCO-ban tömörülő szocialis­ta országok csoportja nyilatkozat­ban ítélte el az Egyesült Államo­kat amiatt, hogy az UNESCO-ból való kilépése más országokra gyakorolt nyomással párosult. El­marasztalták a brit kormány ha­sonló lépéseit is. A dokumentum az USA maga­tartását nyílt szabotázsnak minő­síti: amely céljait tekintve megfelel a jelenlegi washingtoni kormány­zat politikájának. A nyilatkozat egyebek között megállapítja, hogy azok, akik a távozás mellett dön­töttek, csak addig fogadják el a nemzetközi szervezeteket, amíg azok lehetővé teszik, hogy saját nézeteiket és koncepcióikat rá- kényszerítsék más országokra. A szocialista országok kifejezték azt az elhatározásukat, hogy meg­védelmezik az UNESCO-t a fe­nyegetőzésektől és a nyomástól, és a szervezet továbbfejletésére törekednek. Parlamenti választások Szingapúrban Az elmúlt napokban Szingapúr­ban tartott parlamenti választáso­kon ismét a 25 éve kormányzó Népi Akciópárt győzött. A Li Kuan Ju miniszterelnök vezette párt a 79 tagú egykamarás törvényho­zásban 77 helyet szerzett meg, így az elkövetkező 4 évben is ez a párt kormányozza a 2,4 millió lakosú délkelet-ázsiai városál­lamot. Az ellenzéki pártok két mandá­tumot szereztek. Szingapúr füg­getlenné válása, 1965 óta eddig még egyetlen ellenzéki jelölt sem SZINGAPÚR nyert parlamenti • mandátumot a választásokon. A szavazáson 9 párt 130 jelöltje vett részt. A Népi Akciópárt szá­mára 30 mandátum már eleve bi­zonyos volt, mivel az ellenzéki pártok csak 49 választókerületben állítottak jelöltet. A kormányzó párt legfőbb „aduja“ a választási kampányban az ország gazdasági teljesítmé­nye volt. Szingapúr gazdasági nö­vekedése az idén 8,5 százalék lesz, az egy főre jutó bruttó nem­zeti termék 6891 dollár, ami Ázsiá­ban Japán után a legmagasabb.

Next

/
Thumbnails
Contents