Új Szó, 1984. december (37. évfolyam, 286-307. szám)

1984-12-27 / 305. szám, csütörtök

Az SZLKP első területi konferenciája a felszabadított területen Minden kérdésre érdemi választ adnak A lakótelepi nyilvános pártgyűlések tapasztalatainak összegezése 1944. december 27-én Micha- lovceban volt Szlovákia Kommu­nista Pártjának 1. konferenciája a felszabadított területen. A ta­nácskozáson foglalkoztak az új helyzettel és a kommunisták fel­adataival a népi demokratikus csehszlovák köztársaság építé­sében. A nemzeti felszabadító harc előkészítése és lefolyása Kelet- Szlovákiában is megerősítette, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés­ben tetőző haladó társadalmi mozgás élén Szlovákia Kommu­nista Pártja állt. A kommunisták kezdettől fogva határozottan szembeszegültek a klérofasiszta rendszerrel, a nehéz feltételek kö­zött nagy áldozatok árán is hősi harcot folytattak a nácizmus és hazai kiszolgálói ellen. Szlovákia Kommunista Pártja a CSKP moszkvai vezetőségének politiká­jával összhangban járt el, az egész nemzeti felszabadító küz­delem kezdeményező és döntő ereje volt. A kommunisták Kelet- Szlovákiában is haladó, antifa­siszta jelleget és forradalmi tartal­mat adtak az 1944. évi esemé­nyeknek. A munkásosztály és a többi fasisztaellenes erő élére állhattak, mivel ők ismerték a leg­jobban a társadalmi fejlődést és irányzatait. Helyes taktikájukkal meg tudták nyerni a munkásosz­tály és a széles néptömegek tá­mogatását. Konkrét történelmi fel­tételek között alkotóan érvényesí­tették Lenin tanítását a munkás- osztály és a néptömegek szövet­ségéről a forradalmi folyamatban. A kommunisták bebizonyították érettségüket, jogosultságukat ar­ra, hogy a csehek és a szlovákok új népi demokratikus államának kialakításáért és a háború által megrongált gazdaság felújításáért folytatott harc élére álljanak. Nehéz feladatok álltak a kom­munisták és a nemzeti felszabadí­tó erők előtt, különösen Kelet- Szlovákiában. A felszabadított Csehszlovákia első területéről volt szó, amelyen előzetes tapasztala­tok nélkül kellett a gyakorlatban megszervezni a népi demokrati­kus hatalmat. Ennek a feladatnak a megoldása eltérő gazdasági és szociális feltételek közepette való­sult meg, mint a többi szlovákiai kerületben. 1944. október 6-tól, Csehszlo­vákia felszabadításának megkez­désétől a kelet-szlovákiai lakos­ság a kommunisták vezetésével a népi demokratikus hatalom kia­lakításának többé-kevésbé spon­tán ösztönös folyamatát fokozato­san tudatos folyamattá változtatta. A felszabadulás utáni első napok­ban az illegális nemzeti bizottsá­gok, mint a közigazgatás és a néphatalom szervei, kiléptek az illegalitásból. A kommunisták a nemzeti bizottságok megalapítói voltak, s egyúttal a bizottságok első tagjai is. A nemzeti bizottságok munkatársai már 1944. november 10-én Medzilaborceban konferen­ciát rendeztek, amelyen megvá­lasztották az ideiglenes járási nemzeti bizottságot. Ennek mintá­jára választották meg Michalovce- ben, Humennéban és Sninában is a járási néphatalmi szerveket. Kelet-Szlovákia felszabadított területén a népi demokratikus ha­talom megszervezésében különle­ges szerepe volt Michalovcenak. A város felszabadításától (1944. november 25.), Kassa (Košioe) felszabadításáig (1945. január 19.) a felszabadított terület köz­pontjának szerepét töltötte be. Mindjárt a felszabadulás után ki­léptek az illegalitásból a pártszer­vezetek. Michalovce lett a párt területi titkárságának székhelye, amely gyakorlatilag az egész fel­szabadított területen irányította a párt tevékenységét. A párt kez­deményezésére már november 26-án dolgozni kezdett a forradal­mi nemzeti bizottság, amely az első napokban a járási nemzeti * bizottság szerepét is betöltötte, így a kommunisták lették az élet szervezői a felszabadított terüle­ten. Kezdetben erőfeszítéseik a háború által megbénított gazda­sági élet felújítására irányultak. December elsején hatévi illegali­tás után tartották Michalovceban az első legális pártgyűlést. Az SZLKP területi titkárságának programot kellett állítania a párt- szervezetek és a forradalmi nem­zeti bizottságok elé. Ezt a felada­tot a december 27:én Michalovce­ban megtartott területi pártkonfe­rencia oldotta meg. A tanácskozá­son a felszabadított terület, vala­mennyi járásának küldöttei részt vettek. A legfontosabb napirendi pont a felszabadított terület hely­zetéről és a kommunisták előtt álló feladatokról előterjesztett beszá­moló volt. A tanácskozáson elfo­gadott határozat az SZLKP első programdokumentuma volt a fel­szabadított területen. A michalovcei tanácskozás ha­tározata mindenekelőtt kiemelte a nemzeti felszabadító küzdelem­ben és a Szlovák Nemzeti Felke­lés idejében kialakult egységes népi, fasisztaellenes front megszi­lárdításának gondolatát, ami fon­tos tényezője volt a csehszlovák államiság új alapokon való felújítá­sának. A határozat hangsúlyozza, hogy a dolgozók élén álló kom­munisták új, demokratikus, népi társadalmi szempontból igaz­ságos csehszlovák köztársaságot akarnak, mint a szláv nemzetek és a többi becsületes demokratikus ember nemzeti frontjának államát. A konferencia küldöttei visszauta­sították a München előtti burzsoá köztársaság politikájához való visszatérést. A népi demokratikus államhata­lom eszközének minősítette a ha­tározat a nemzeti bizottságokat, mint a néphatalom szerveit, ame­lyekben „képviselve vannak a nép legbecsületesebb és legjobb té­nyezői“. Ezt hangsúlyozza a hatá­rozat, amelyet a Pravda, az SZLKP michalovcei területi bizott­ságának lapja január 7-én megje­lent első száma közölt. A nemzeti bizottságokban dolgozó kommu­nistáknak kellett az államhatalmi szervek élére állniuk és ők lettek felelősek tevékenységükért. ,,A kommunisták lesznek a nemzeti bizottságok legáldozatkészebb és leglelkesebb dolgozói. Segíteniük és vezető szerepet kell betölteniük az új államapparátus és az új élet szervezésében. A kommunisták­A bölcsőde udvarán apróságok fogócskáztak. A szél a napsütés ellenére pirosra csípte a gyerekek és a nővérek arcát.- Nemsokára ebéd lesz, aztán, ha elalszanak, nyugodtabban be­szélgethetünk - fogadott Anna Polláková, a vágsellyei (Šaľa) 4. számú bölcsőde vezetője. - De addig is körülnézhetnek nálunk. A játékteremben rendbe rakva sorakoztak a babák, az autók, a kockák. A szekrényeket, aszta­lokat sok szép kézimunka díszítet­te, ezeket a nővérek készítették. A konyhában a szakács nénik már megfőzték az ebédet, a tálaláshoz készülődtek.-Az előszobákban rendszere­sen cseréljük a faliújság anyagát - mondotta a vezető. - Természe­tesen a gyermekek munkáit is kiál­lítjuk, s a legszükségesebb tudni­valókat is ide függesztjük ki. Kol­lektívánk tagjai szabad idejükben segédeszközöket készítenek, me­lyeket a foglalkozásokon haszná­lunk fel. Anna Polláková irodájában foly­tattuk a beszélgetést:- 1972-ben neveztünk be a szocialista munkaversenybe. El­határoztuk, hogy a csehszlovák -szovjet barátság nevet vesszük fel. Rehák Ilona, a vezető helyet­tese, az orosz nyelv baráti köré­nek irányítója egészítette ki az ismertetést:-A szovjet egészségügyi la­pokból, melyeket előfizetünk, na­gyon sok érdekeset tanulhatunk. Orvosok, egészségügyi nővérek cikkeit fordítjuk le, majd összejö­veteleinken megbeszéljük ezeket, így nemcsak az ő munkájukról kapunk képet, hanem a nálunk is nak kell mozgósítaniuk a nemzet alkotó erőit“ - áll a határozatban. A felszabadított területen az egyik legfontosabb feladat volt a földreform végrehajtása. E fel­adat fontosságát két tényező ha­tározta meg. Elsősorban a micha­lovcei terület agrárjellege, másod­sorban pedig meg kellett nyerni a munkásosztály legközelebbi szövetségesét, a parasztságot a nemzeti és demokratikus forra­dalom feladatainak megvalósítá­sára. Ezért nem véletlen, hogy a konferencia a kommunisták fel­adatává teszi: szervezzék a nagy­birtokok kisajátítását és egyúttal a kisajátított földterület szétosztá­sát a szegényparasztok között. A határozat hangsúlyozza, hogy a felszabadítással még nem ért véget a harc. A dolgozók jobb életének megteremtése megköve­teli a német megszállók segítői­nek, a nemzet árulóinak leleplezé­sét és megbüntetését, a reakciós erők ellenállásának elnyomását.- Az agitáció, a tájékoztatás és a pártmunka szervezésének fon­tos eszközévé kell válnia a párt- sajtónak - mutatott rá a konferen­cia. Ezért úgy döntött, hogy meg­kezdik a felszabadított területen az első pártlap, a Pravda kiadását. A michalovcei kommunisták és a felszabadulás után megalakult Szlovák Ifjúsági Szövetség tagjai lelkesen kivették részüket a helyi nyomda felújításában, és így 1945. január 7-én megjelenhetett a Pravda első száma. Az SZLKP michalovcei területi konferenciája a kommunisták első és nagyon jelentős tanácskozása volt. Határozatai utat mutattak az új élet szervezésében és irányítá­sában a felszabadított területen. Kassa felszabadításáig Michalov­ce volt a felszabadított terület poli­tikai, gazdasági és kulturális életé­nek központja. A konferenciát kö­vetően fokozatosan a többi felsza­badított terület kommunistái is ta­nácskoztak. A kommunisták fela­datait a népi demokratikus hata­lom megvalósítása során véglege­sen az SZLKP 1945. február 28- án megkezdődött kassai konfe­renciája határozta meg. Dr. FERDINAND NOGA előforduló problémák megoldásá­ra is útmutatást találunk.- Kollektívánk kötelezettségvál­lalásai közt rendszeresen szere­pel a ránk bízott apróságokról való gondoskodás javítása - kapcsoló­dott a beszélgetésbe Anna Kolo- zsiová nővér, aki 18 éve dolgozik a bölcsődében. - örülünk, ha a gyerekek sírás nélkül jönnek reggelente, meg annak is, ha mi­nél többet megtanulnak, akár az önálló evésről, a beszédről, vagy a kis versecskékről, énekekről van szó. A gondoskodás javításához vi­szont másképp is hozzájárulnak. A bölcsődében a nemzeti bizott­ság hozzájárulásával szaunát lé­tesítettek.- Kár, hogy nem tegnap érkez­tek - sajnálkozott Anna asszony. - Azt érdemes megnézni, amikor a picik a szaunába mennek. Igaz, kezdetben nem volt ez ilyen öröm­teli esemény, de most már meg­szokták. Jellegzetesen munkás, ipari vá­rosnegyed Brnóban a iV. városke­rület, melynek pártbizottságán 14 alapszervezetet tartanak nyilván. Mindegyik megtartotta már a ter­vezett, nyilvános jiártgyúlést, és jelenleg Ladislav Rezáč vezetésé­vel a szerzett tapasztalatok össze­gezésével, értékelésével foglalko­zik a városkerület pártbizottsága.- Nagyra becsüljük és sikeres­nek minősítjük - tájékoztat a vá­roskerületi pártbizottság elnöke- az alapszervezetek gondos, elő­készítő munkáját. Idejében aktivi­zálták az agitátorokat, jól meg­szervezték a nyilvános pártgyűlé­sek programját, melynek során a korábban felvetett kérdésekre is választ adtak. Érdemi választ. Azért hangsúlyozza az „érde­mi“ jelzőt, mert a városkerületi pártbizottság megköveteli, hogy a nyilvános pártgyúléseken el­hangzott észrevételeket a különfé­le hivatalok, szervezetek és szer­vek mélyrehatóan és időben vizs­gálják meg, a felvetett kérdések megoldásához szükséges intéz­kedéseket pedig következetesen és határozottan valósítsák meg.- Az egyes ember helyesen ér­telmezett alapvető érdeke - ma­gyarázza - nem mond ellent a tár­sadalom érdekének, a társadalmi törekvések pedig elválaszthatatla­nok a dolgozók legfontosabb igé­nyeitől, törekvéseitől. A nyilvános pártgyúléseken a lakosok figyel­mének központjába kerülnek azok a gondok, kérdések, amelyeknek megoldásától függ a városépítő munka sikere, az emberek elége­dettsége és jó közérzete. A meg­oldásokat is közösen keressük. Meg kell azt is jegyezni, hogy az alapszervezetek nyilvános gyűlé­sein 118 felszólalás hangzott el.-A legtöbben a városépítést, a velejáró gondokat tették szóvá- mondja. - Ami természetes is, mert amíg a líšeňi és slatinéi lakó­telepen jó ütemben halad az épí­tés, addig a žideníci, komárovéi városrészben a régi épületek kar­bantartása nem a legjobb ütem­ben halad. Néhány szülő is idegenkedett a szaunától, féltette gyermekét. Hányszor kellett a nővéreknek el­magyarázni, hogy az apróságok­nak ez csak jót tesz. A gyermekor­vos is tartott egy felvilágosító elő­adást. A nővéreknek ez bizony többletmunkát jelent, mert a kocsi­tárolót a szaunanapokon át kell rendezni, ki kell fűteni, a kádacs- kákat elhelyezni, a szőnyeget le­rakni, s maga a szaunázás is nem kis munkával jár. De a kollektíva vállalta ezt is. Az eddigi tapaszta­lataik pozitívak. Csökkent a légúti megbetegedések száma s a króni­kus betegségekben szenvedő ap­róságok is kevesebbet hiányoztak.- Elmondhatom, hogy jó a kol­lektívánk. Megértőknek, készsé­geseknek keli lennünk egymással szemben, hiszen az itt dolgozókat otthon is gyerekek várják, s ha azok megbetegszenek, helyettesí­tenünk kell egymást. Közös ren­dezvényeinkre csak munkaidő után jut idő. Kulturális bemutató­Az arányokat, a gondok nagy­ságrendjét szemléletesen érzékel­teti ez a két adat: a városkerület­ben nyilvántartott 11 803 lakás kö­zül 2363 a hivatalos minősítés szerint IV. kategóriába tartozó.- Indokoltan tették szóvá azt is - folytatja -, hogy az új lakótelepe­ken, ahol tíz évvel ezelőtt befejez­ték a lakásépítést, élelmiszert és másfél árucikket ma sem vásárol­hatnak helyben a lakosok, mert üzletek nem épültek. A városkerületi pártbizottság számon tartja az ezzel kapcsola­tos panaszokat, és továbbítja az illetékes szerveknek.- Arról nem is szólva - jegyzi meg -, hogy konkrét javaslatokat, munkafelajánlásokat is tettek mar a felszólalók. Ezek közül igen ötletesnek tart­ják a hamu tárolására és elszállí­tására vonatkozó javaslatot. Fi­gyelemreméltó felajánlások is születtek. A Slaméníková utcában lakók például vállalták a járda és az egészségügyi központhoz ve­zető ideiglenes átjáró megépíté­sét, személyenként 24 órát dol­goznak majd.- Nálunk a nyilvános gyűlések egyik, igen fontos programpontja a lakosság tájékoztatása a készü­lő döntésekről. Egyebek között így került sor a városkerületi pártbizottságnak az üzlethálózat átszervezésével kapcsolatos álláspontja ismerteté­sére: nem csökkenthető az üzle­tek, az elárusító helyek száma, s még azon a jogcímen sem sza­bad bezárni egy-egy üzletet, hogy elavult, régi épületben működik, vagy bontási területnek minősített városrészben. Az elhangzott felszólalások kö­zül huszonkilencen más jellegű problémát érintettek. Ezekre a kérdésekre érdemi választ kap­tak a felszólalók. Brnóban, a IV. városkerületben a pártbizottság egyre nagyobb je­lentőséget tulajdonít a nyilvános pártgyúléseknek. HAJDÚ ANDRÁS 1 Anna Polláková, a bölcsőde veze­tője kon, a barátsági hónapban a szö­vetség szervezte rendezvénye­ken, filmfesztiválokon, hangverse­nyeken veszünk részt. Törődnek azzal is, hogy a böl­csőde környéke rendezett legyen. Ebben Szatmári Lajos kollektívája is segít nekik a Duslo vállalatból. Már egy évtizede patronálják őket, a nagyobb munkáknál, festéskor, vagy a fű lekaszálásakor számít­hatnak rájuk, ók készítették a kerti játékokat, s ezeket karban is tart­ják. A brigád tagjai a szülőkkel is jó kapcsolatokat építenek ki. Nagyon sikeresek a barátsági hónap alkal­mából szervezett könyvkiállítások, illetve árusítások. Az apróságok lassan ébredezni kezdtek. A nővérek készülődtek, mert az ébresztő után sok a dol­guk. Még átlapoztuk a csehszlo­vák-szovjet barátság brigád króni­káját. Szerepelnek benne kötele­zettségvállalásaik, közös rendez­vényeik, s az az elhatározásuk is, hogy az eddigiektől még többet szeretnének tenni a reájuk bízott gyermekekért, egymásért. Igazi kollektív szellemben. DEÁK TERÉZ A legkisebbeknek az ebédnél még segíteni kell (Gyökeres György felvételei) Barátság-brigád a bölcsődében ÚJ SZÚ 1984. XII. 2

Next

/
Thumbnails
Contents