Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-08 / 265. szám, csütörtök

:-------------------:—aK VI LAGGAZDASAG (%f) VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Camexpo ’84 A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖS KIÁLLÍTÁSA MEXIKÓBAN A KGST-tagállamok és a fejlő­dő országok kereskedelmi és gaz­dasági együttmüködése a nem­zetközi munkamegosztás fontos tényezőjévé vált. A szocialista or­szágok az egyenjogúság, az egy­más belügyeibe való be nem avat­kozás, a kétoldalú kölcsönös elő­nyök és a függetlenség megszilár­dításához nyújtott segítség új mi­nőségi viszonyait érvényesítik a gazdaság területén. A KGST- tagországok ezeken az alapelve­ken ápolják a kereskedelmi és gazdasági kapcsolataikat több mint száz fejlődő országgal; a két fél közti árucsere a KGST-tagálla­mok külkereskedelmi forgalmának több mint 12 százalékát teszi ki. A KGST-tagországoknak szá­mos jelentős partnere van Latin- Amerika országaiban is, ahová különböző gépeket, berendezése­ket és közlekedési eszközöket szállítanak. Hazánktól elsősorban energetikai berendezéseket, me­zőgazdasági és élelmiszeripari gépeket, ércfeldolgozó gépeket, szerszámgépeket, textil- és bőr­ipari, valamint nyomdaipari beren­dezéseket, továbbá csapágyakat vásárolnak. Lengyelországból ha­jókat, az NDK-ból, Magyarország­ról és Csehszlovákiából pedig egészségügyi berendezéseket kapnak. Ugyancsak jelentősek az Argentínába, Brazíliába, Peruba és Kolumbiába szállított energeti­kai komplexumok. A KGST-tagállamok és a fejlő­dő országok közti széles körű kap­csolatokban jelentős helyet foglal el a KGST és Mexikó sokoldalú együttműködése. A KGST és Me­xikó együttműködésére vonatkozó egyezmény a kölcsönös gazdasá­gi kapcsolatok elmélyítésére és hatékonyságának növelésére irá­nyul. Lehetővé teszi a kereskedel­mi kapcsolatok hagyományos módjainak a gazdasági együttmű­ködés magasabb formáival való kibővítését, elsősorban az ipari kooperációt. Mindenekelőtt a szerszámgépek gyártásában si­keres az együttműködés. Az egyezmény fontos részét képezi a tudományos-műszaki együttmű­ködésről szóló megállapodás, amely a közös kutatásra és a li- cenckereskedelem fejlesztésére vonatkozik. A jövőben azzal is számolnak, hogy Mexikó és a KGST-tagállamok közösen lép­nek fel más országok piacain. A sokoldalú egyezmény megte­remtette a feltételeket a gazdasági programok megvalósításához a közös érdekű területeken, köz­tük az iparban, a mezőgazdaság­ban, az agráriparban, a halászat­ban, a külkereskedelemben és a tudományos-műszaki együttmű­ködésben. Az együttműködésről szóló egyezmény célkitűzéseinek a megvalósításához hozzájárul a KGST-tagállamok és Mexikó képviselőiből létrehozott bizottság, valamint a két fél operatív munka- csoportjainak tevékenysége. Az' új tapasztalatok alapján a KGST és Mexikó közti kölcsönös árucsere-forgalom a többszörösé­re emelkedett. A két fél együttmű­ködésével tervrajzok készülnek, építkezésekre, jelentős objektu­mok és berendezések hasznosítá­sára kerül sor, ami tulajdonképpen a közös Camexpo '84 kiállításnak is megadja jellegét. A Szovjetunió például üvegszigetelók gyártására szolgáló berendezést szállít, a mexikói Sideno cég szovjet part­nereivel együtt traktorokat mutat be. Bulgária és Kuba szállítmányai elsősorban Mexikó agráripari komplexumának megerősítését célozzák. Magyarország Mexikó­ban borüzemet épített, az NDK pedig rádió-transzlációs központot és tíz automata telefonközpontot hozott létre. A Camexpo ’84 kiállításon, INNEN - ONNAN A japán-kínai gazdasági együttmüködés keretében Japán Kínában híradástechnikai mér­nökképző központot épít, és 30 milliárd jen hitelt nyújt a Tiencsin - Sanghaj - Hangcson tartományi székhelyek közötti telefonvonal ki­építésére. Tokiói lapok szerint Kína tele­fonhálózata elöregedett és sokkal fejletlenebb mint az iparilag fejlett országoké. 1982-ben az ország­ban átlagosan 400 lakosra jutott egy telefonkészülék. A kilencmilli- ós fővárosban csak 200 készülék volt. Tunézia olajfa-ültetvényeiben mintegy 54 millió fa van, melyek a világ olívaolajtermésének egy- harmadát adják. Közgazdasági szakemberek szerint idén 140 ezer tonna étolajat termelnek Tu­néziában. Az ország fő mezőgaz­dasági terméke és exportcikke az olívaolaj. Vokrug szveta A szabadkai Sever villamos­gépgyár az amerikai Valmont In­dustries Inc. céggel kooperáció­ban megkezdi az önműködő lineá­ris és cirkuláris esőztetóberende- zések gyártását. Már az idén 200 ilyen berendezést akar elkészí­teni. Az 50 hektár földterület ellátásá­ra alkalmas cirkuláris berendezé­sek óránként 13,6 kilowattóra elektromos energiát fogyasztanak, a 240 hektárra méretezett lineáris berendezések üzemben tartásá­hoz pedig óránként 24 liter dízel­olajra van szükség. Mindkét rend­szer messzemenően automatizál­va van, és felhasználhatók külön­böző műveletek elvégzésére, pél­dául növényvédő szerek permete­zésére is. A berendezések jöve­delmezősége a felhasznált vízve­zetékcsövek hosszával arányosan nő. (Industrie und Handels-Revue) Indiában az utóbbi tizenöt év­ben több mint hétezer kilométerrel nőtt a nemzetközi jelentőségű autósztrádák hossza. így Indiának majdnem 31,5 ezer kilométer autópályája van. A teher- és személyszállításban a gépkocsik másodlagos szerepet játszanak. Idén és az 1984/85-ös gazdasági évben a sztrádák kor­szerűsítésére a kormány több mint 1600 millió rúpiát fordít - 300 milli­óval többet mint az előző években. Ugyanakkor folyamatosan építik a helyi jellegű közutakat, hiszen eddig az 576 ezer indiai falu közül csak a felét köti össze a közeli várossal műút, melyen gépjármű­vek is közlekedhetnek. 1990-ig 800 ezer kilométer hosszút épí­tenek. A hazai szakemberek vélemé­nye szerint Mozambikban a part­menti vizekből évente mintegy 300 ezer tonna halat és 13 ezer tonna ollótlan rákot lehet kifogni. Hogy a halászat egyre gazdaságosabb legyen az országban halászati szö­vetkezeteket alakítanak, tökélete­sítik a halászok fölszereléseit és egyre több halfeldolgozó hajót ké­szítenek és vásárolnak. Ázija i Afrika amelyre november 9-23 között kerül sor Mexikó fővárosában, ha­zánk is részt vesz. Csehszlovákia bemutatójának célja elsősorban az lesz, hogy megismertesse a szakembereket azokkal az ered­ményekkel, amelyeket hazánk a KGST keretén belül az elmúlt 35 év alatt elért. Alkalom nyílik majd a kölcsönös gazdasági kapcsola­tok továbbfejlesztésére is. A közel 6 évtizede tartó kétolda­lú csehszlovák-mexikói kapcsola­tokat a kereskedelmi és a tudomá­nyos-műszaki együttműködésre vonatkozó egyezmények szabá­lyozzák. Mexikó Latin-Amerika or­szágai közül hazánk jelentős part­nerei közé tartozik. A kereskedel­mi forgalom 1948-tól a 12-szere- sére emelkedett, s 1980-ban 38,6 millió dollárt ért el. Hazánk kivite­lének 90 százalékát gépek és be­rendezések alkotják. A Camexpo ’84 kiállításon a gépipari, könnyűipari, mezőgaz­dasági, közlekedési, építőipari, cellulóz- és papíripari, műanyag- feldolgozó és csomagolástechni­kai gépek és berendezések széles választékát mutatjuk be. Szer­számgépeket már közel 30 éve szállítanak Mexikóba. Gyártásuk­ban nagyon jól érvényesül a már említett ipari kooperáció. A kiállítá­son bemutatjuk például azt az SN 50/2000 típusú esztergapadot, amely a mexikói FAMA Puebla cég és a TST-TOS Trenčín kon­szernvállalat együttműködésével készült. A Kovo külkereskedelmi vállalat magas műszaki színvonalú Adást poligráfiai gépeket állít ki, amelyek közül néhány elektronikus auto­mata irányító rendszerrel van fel­szerelve. Az említett gépek iránt Mexikóban nagy az érdeklődés, amiről az is tanúskodik, hogy idáig ezer darabot vásároltak. Az Om­nia külkereskedelmi vállalat csapágyakat mutat be a kiállítá­son, amelyek a két ország közti árucsere fontos részét képezik. Latin-Amerika országaiba gép­ipari termékeink közül elsősorban mezőgazdasági gépeket és közle­kedési eszközöket szállítunk. En­nek megfelelően a Motokov külke­reskedelmi vállalat mezőgazdasá­gi gépeket, Zetor traktorokat állít ki. A mexikói szakemberek szá­mára bizonyára figyelemre méltó lesz az a ČMR-3 típusú dízel­elektromos mozdony is, amely a magas hőmérsékletingadozások mellett (+ - 40 Celsius-fok) is megbízhatóan működik. Hazánk bemutatójából nem hi­ányzik majd a Pragoinvest, a Tech­noexport, a Technopol, a Skoda- export, a Skloexport, a Jablonex és a Musicaexport kiállítása sem. A Camexpo '84 keretén belül más kulturális, propagációs és más kí­sérő rendezvényre kerül sor, ame­lyek keretében a kiállítás látogatói megismerkedhetnek a szocialista országok, köztük Csehszlovákia népének életével, munkájával és kultúrájával. kvéja ČAŔOVSKÁ { KOMMENTÁLJUK Komplex módon... Közismert, hogy hazánk a világ azon országai közé tarto­zik, amelyekben egy lakosra kevés mezőgazdasági terület jut. Ezért meg kell becsülnünk a termőföldet, ha tovább akarjuk fokozni az önellátottságot. Arra kell törekednünk, hogy minél több termést takaríthassunk be róla. Persze ez nem egyszerű feladat. Amint Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 11. ülésének határozata is kimondja, el kell mélyíteni a talaj védelméről és hasznosítá­sáról való gondoskodást. Nem véletlen, hogy ez a mondat bekerült a határozatba. A Központi Bizottság ülésén elhang­zottak olyan megállapítások is, hogy a növénytermesztés egyes szakaszain tapasztalható egy helyben topogás, jórészt a földalap elhanyagolásának következménye. Ez a kérdés napirendre került az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma termelési, és a földalap javítá­sával foglalkozó bizottságának ülésén is. Határozat született, amelynek értelmében a mezőgazdasági termelés fokozását elsősorban a hazai források, lehetőségek kihasználásával kell elősegíteni. Feltételeink között mindenekelőtt a föld védelme és komplex kihasználása a legfontosabb, mert termőképessége felújítható és fokozható. Tehát kimeríthetet­len forrásunk a mezőgazdasági termelés növelésére. A megállapítással egyetérthetünk, de egyben felmerül a kérdés, milyen módon előzhetjük meg a termőföld - főleg a szántóterület - csökkenését és milyen módon javíthatjuk szerkezetét? Valószínű, hogy a földvédelmi törvény szigorúbb alkalma­zása és az ezzel összefüggő rendeletek és intézkedések megtartása és gyors gyakorlati érvényesítése végre gátat vet a földalap további csökkentésének. Ezen a téren a múlthoz viszonyítva döntő változás történt, mert a múlt évben első ízben sikerült lefékezni a földalap fogyását. A vállalatoknak és intézményeknek csakis akkor szabad kisajátítaniuk épít­kezési célra a termőföld egy részét, ha hasonló területen elvégzik a talajművelési munkákat, és termöképes földet adnak át a mezőgazdasági vállalatoknak. A jövőben jelentős területeken termelhetnek a mezőgazdasági vállalatok., Az Ipoly, a Garam és más folyók mentén nagyarányú lecsapolási és talajjavító munkák folynak. A tervek szerint mintegy 70 ezer hektár ár- és talajvizes terület válik termelésre alkal­massá. Ez még csak az első lépés, mert a távlati tervek szerint 270 hektárról csapolják le a vizet. A távlati földalapjavító programban közel 300 ezer hektár föld humusztartalmának javítása is szerepel. Ezen a területen sokoldalúan járulnak hozzá a föld termékenységének javítá­sához. A még hosszabb lejáratú tervek szerint 400 ezer hektár földet tesznek az illetékes vállalatok termővé, mintegy 10 milliárd korona beruházással. Amint a példák is bizonyítják, a földalap javítására, a ter­mőföld szerkezetének javítására adottak a lehetőségek. Most még arról van szó, hogy ezeket az illetékes vállalatok kihasz­nálják. Nem elég például csak a vízszabályozási, lecsapolási munkákat elvégezni, arra is törekedni kell, hogy ennek a területnek minden szempontból kedvező feltételei legyenek a mezőgazdasági termelésre. Javuljon a föld szerkezete, növekedjen humusztartalma és a rajta termesztett növények felvehessék a fejlődésükhöz szükséges tápanyagot. Ezért a komplex tervben helyet kap az öntözőberendezések telje­sítményének fokozása, illetve az öntözhető terület növelése. A 8. ötéves tervidőszakban 80 ezer hektár öntözésére terem­tünk kedvező lehetőséget. Ilyen összefogó tervvel elérhetjük, hogy a földalap tovább növekedik és szüntelenül fokozhatjuk a hektárhozamokat, több élelmiszert termelhetünk a lakos­ság számára. BALLA JÓZSEF A Pártélet 22. száma Ä párt ellenőrzési jogának érvé­nyesítéséről címmel ír Jozef Naš- čák, a michalovcei járási pártbi­zottság titkára a járásban e téren szerzett tapasztalatokról. Megem­líti például, hogy a strážskei Chemko üzemi pártbizottsága az ésszerűbb munkaszervezés, vala­mint a bérezési rendszerek haté­konysága fokozásával kapcsolat­ban határozatban rögzítette, hogy a szocialista brigádok önelszámo­lási rendszerében fokozatosan be kell vezetni a szovjet és a bolgár munkamódszerek alkalmazását. Konkrét és személyre szóló párt­feladatként állapították meg a ter­melési szakaszokon dolgozó gaz­dasági vezetők felelősségét, a szocialista brigádok önelszámo­lási rendszerének előkészítését és bevezetését. A járás vállalatainak és üzemeinek többségében mind a pártbizottsági, mind a taggyűlé­seken napirenden tartják a gazda­sági kérdések megoldását, a párt­alapszervezetek rendszeresen foglalkoznak a gazdasági felada­tok teljesítésével. Mindezek elle­nére a pártszervezeteknek az ed­digieknél nagyobb követelménye­ket kell támasztaniuk a vezető gazdasági dolgozókkal szemben, pártfeladataikat még szigorúbban kell ellenőrizniük. A szakszerve­zetben, az ifjúsági szövetségben tevékenykedő kommunistáktól meg kell követelni, hogy nagyobb részt vállaljanak a gazdasági fela­datok teljesítéséből. Néhány cím a Teljesítjük a CSKP XVI. kongresszusának határozatait fejléc alatt megjelent írásokból: Céltudatosan dolgo­zunk a káderekkel; Előzzük meg a szocialista törvényesség meg­sértését. A Pártélet melléklete a pártok­tatás 1984-1985. évi résztvevői számára ezúttal A Szovjetunió döntő szerepe a fasizmus legyő­zésében, a világ békéjéért és a haladásért vívott harcban című anyagot közli. -fü­A gazdaságoknak nem gazdaságos? Az egyik moszkvai szakmunkásképző intézet tanulói ipari robotok tervezésével is foglalkoznak, amelyeket a moszkvai Komszomol Autó­gyár új műhelyeiben helyeznek üzembe. A robotokkal felszerelt műhe­lyekben a tanulók a programozási módszerekkel, valamint a robotok vezérlési technikájával ismerkednek. A felvételen a gyár karosszériahe- gesztő részlege látható. (A ČSTK felvétele) Ez a kérdés jut eszembe minden évben, ha ilyenkor kukoricatáblák kö­zelében vezet utam. Pontosabban olyan földek közelében járva, melyek­ről már betakarították a termést. A ten­geri betakarítását ma már minden gaz­daság korszerű eszközökkel, gépekkel végzi, ami természetesen csak helye­selhető, hiszen nehéz fizikai munkától kíméli meg a mezőgazdaságban dol­gozókat és lényegesen gyorsabban el­végezhető a betakarítás, mint kézzel Bármilyen korszerű is a gépi betaka­rítás, mégis van egy fogyatékossága: aránylag sok kukorica a földeken ma­rad. Hogy pontosan mennyi, a termés hány százaléka, azt én nem tudom. A szakemberek nyilván igen. Legalább­is megközelítőleg. A be nem avatot­tak csupán azt tudják, amit láthatnak is: a böngészők zsák számra hordják a gépek által ott hagyott termést. Ez ellen nem is igen lehet valakinek kifo­gása, hisz ha senki sem „mentené meg“ a kint maradt kukoricát, akkor rövidesen úgy is leszántanák. A bön­gészőknek valószínűleg érdemes fára­dozniuk. Vajon a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak nem érné-e meg saját embereikkel elvégeztetni ezt a munkát? (fülöp) ÚJ SZÓ 6 1984. XI. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents