Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-07 / 264. szám, szerda
ÚJ szú 3 1984. XI. 7. A Szovjetunió a világ forradalmi fejlődésének élén áll Jan Fojtík elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldal ) büntetlenül diktálhatták akaratukat. Az Amerikai Egyesült Államok, amely a második világháború után megszolgálta a ..világreakció csendőre“ elnevezést, különféle világrészek egész övezeteit nyilvánította „létérdekei szférájának“ s ennek megfelelően jár el. A kegyetlen irtóhadjárat a vietnami nép ellen, a palesztinok öldöklése, amelyben Izraellel együtt vesz részt, különlegesen kiképzett banditák és terroristák csoportjainak bevetése az afgán nép ellen, Grenada gyáva, alattomos lerohaná- sa, Salvadorban az erőszak eszkalációja, a szabad Nicaragua elleni leplezetlen és szüntelenül fokozott intervenció - ez néhány drasztikus példája azoknak a hadjáratoknak, amelyeket a világreakció által támogatott amerikai imperialisták folytatnak a demokrácia és a szabadság ellen Pax ameri- cana elnevezésű újgyarmatosító programjuk szellemében, amelynek tényleges célja visszavágni a világban végbement forradalmi változásokért. Szinte hihetetlen, hogy mi mindent képesek kiötleni ennek a szélsőségesen reakciós és antihumá- nus irányvételnekaz elkendőzésére. A világgal ugyanis szüntelenül el akarják hitetni, hogy kockán forog magának a nyugati civilizációnak és kultúrának, azoknak az értékeknek a léte, amelyeket ténylegesen és cinikus könyörtelenséggel éppen az imperializmus tagad meg. Ilyenformán azok, akik az embermilliókat megfosztják legelemibb jogaiktól, az élethez, a munkához való jogtól, amelyekhíján az emberi lényeg szenved törvényszerű torzulást, az igazsághoz való jogtól, amely nélkül az ember a manipulálók tehetetlen tárgyává válik - önkényesen az emberi jogok egyetlen védelmezőiként tüntetik fel magukat. S ezzel a pimaszsággal nemcsak propagandakampányokat szerveznek a forradalmi és a haladó rendszerek, illetve mozgalmak ellen, hanem közvetlen destabilizálásukra, vagy erőszakos elnyomásukra is törekednek. Szinte már úgy tűnik, hogy az emberi jogok védelmének és a terrorizmus elleni harcnak legjelentősebb eszköze az amerikai CIA és „halálbrigádjai“, illetve rendkívüli bevetésre szervezett különosztagai, amelyeket a Pentagon és az észak-atlanti szövetség a szöciális zavargások és a nemzeti felszabadító mozgalmak elfojtására létesített. A világot ma joggal mélységesen nyugtalanítják azok az akciók, amelyeknek célja feszültséget teremteni és kiélezni, s amelyeknek áldozatai a haladó világ jeles személyiségei is. Bárki is a végrehajtója az ilyen akcióknak, egy dolog teljesen világos: ezek gyümölcsei az állami terrorizmus politikájának, amelyet tudatosan gyakorolnak az imperializmus reakciós erői. Ezek az erők semmitől sem riadnak vissza, még a legszennyesebb módszerektől sem abban a törekvésükben, hogy elnyomják a forradalmi, a haladó és a demokratikus mozgalmakat. Támadásaiknak fő céltáblája továbbra is a Szovjetunió és vele együtt a létező szocializmus országai. Végeredményben az ún. emberi jogok védelmének kampányát is, amint azt nemrég megjelent emlékirataiban nyíltan, hős- ködve beismerte Zbigniew Brze- zinski, aki annak idején James Carter elnök tanácsadója volt, az amerikai imperialisták és NATO- ban levő segítőtársaik elsősorban azzal a céllal indították el és bontakoztatják ki, hogy lejárassák a Szovjetuniót és további szocialista országokat, amelyek nem tanúsítanak Washington ínyére levő magatartást. Ez része az országaink ellen folyó lélektani háborúnak. Hadd tegyük még hozzá: egyben az a céljuk, hogy a figyelmet elvonják agresszív politikájuk olyan bűntetteitől, amilyen például a vegyi fegyverekkel való kísérletezés idegen államok területén. S ha már az emberi jogokról van szó, ezekkel a jogokkal szemben a leggyalázatosabb bűntettet azok követik el, akik támadó háborút készítenek elő, s akik üldözik a békeharcosokat. Az imperialisták mindent, a legkisebb alkalmat és minden gyönge pontunkat is felhasználják arra, hogy kárt okozzanak nekünk és meggyengítsenek bennünket. Ezt a célt szolgálják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hagyatékának különféle torzított értelmezései is. Mondottuk már, abszurd dolog feltételezni, hogy a szocialista országok fejlődése zökkenő- mentes, ellentmondások nélküli lehet. Ehhez hasonlóan hangsúlyoznunk kell, milyen értelmetlen dolog az új társadalomért vívott - küzdelemben előforduló bármiféle nehézségekből levonni azt a következtetést, hogy <2. Októberi Forradalom elveszteť e hatását és erkölcsi vonzását és kimerült ihlető forrása, vagyis találni kell valamit, ami állítólag „korszerűbb“ lesz. Akár a legbecsületesebbnek is feltüntethetik az ilyen nézeteket, mégis eltérést jelentenek a történelmi fejlődés adott időszakának elvhű marxista-leninista értékelésétől. Éppen a szocialista közösség létrejötte és fejlődése bizonyítja a legmeggyőzőbben a szocializmus építése általános törvényeinek életképességét és érvényességét, amint ezeket a történelemben először a szocializmus építésének gyakorlata a Szovjetunióban támasztotta alá. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a többi testvérpárt - amelyek közt pártunk megtisztelő helyet foglal el, főként a szocialista forradalomba való átmenet kérdéseinek megoldásával és az 1969 áprilisa óta követett elvhű politikájával - forradalmi tevékenységének általánosított tapasztalata jelentősen és alkotóan gazdagítja a mar- xizmus-leninizmust. Megismertük a dogmatizmus meddőségét és kártékonyságát. De azt is megismertük, mennyire káros a szocializmusra nézve, ha figyelmen kívül hagyják közös kötelességeinket, ha eltérnek a szocializmus építésének lenini elveitől, ha a rövidlátó pragmatizmus pozícióiból kiindulva döntenek a „közelebb van az ing, mint a kabát“ elv alapján. Az ilyen korlátolt álláspont hátterében, amelyet rugalmasnak és haladónak tüntettek fel, egészen régi és közönséges nacionalista önzés húzódott meg kifejezett szovjetellenességgel egybekapcsolva. De károssága nemcsak erre korlátozódott. Egyidejűleg felelőtlenséghez és alibiz- mushoz vezetett. Ezek kölönösen veszélyesek a szocializmus, azon társadalom számára, amelynek előnyei csak a szigorú szervezés, törvényesség, az öntudatos fegyelem és rend feltételei között nyilvánulhatnak meg teljesen. Tapasztalatainkat „A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadaloman kialakult válság tanulságai“ című dokumentumban összegeztük, és ezek alapján kidolgoztuk a fejlett szocializmus építésének koncepcióját Csehszlovákiában. Ebben nincs hely a szocializmus nemzeti vagy területi „modelljei“ számára. A leninizmus bevált és általánosan érvényes törvényeiből indulunk ki, és alkotóan alkalmazzuk őket feltételeinkre, figyelembe véve a sajátosságokat. Figyelmet fordítunk a CSKP XVI. kongresszusa programjának következetes megvalósítására. Amint ezt a kongresszus feladatunkká tette, a szocialista államnak, a munkásosztály és a dolgozó nép államának, a szocializmus építése legjelentősebb eszközének további megszilárdítására törekszünk. Igyekszünk erősíteni a társadalmi tulajdont, a szocializmus gazdasági alapját, a termelőerők fejlesztésének, a nép magas életszínvonala biztosításának megbízható bázisát. Törekszünk a nép szociális homogenitásának elmélyítésére, nemzeteink és az országunkban élő nemzetiségek egységének szilárdítására, valamint szellemi fejlődésükre a szocialista eszmékkel összhangban. Az Októberi Forradalom örökségének tiszteletben tartása főként abban tükröződik vissza, ahogyan törődünk azzal, hogy növekedjen a dolgozók részvétele a gazdaság és az egész társadalom irányításában, azzal, hogy megfontolt gazdákként, az állam sorsáért vállalt felelősségük tudatában levő állampolgárokként járjanak el. Csehszlovákia Kommunista Pártja elvhű politikájának oszthatatlan részét képezi a szocialista közösség országaival kifejtett együttműködés fejlesztése, ezen országok egységének elmélyítése. Tudjuk, hogy erőnk az egységben, a szocializmus közös építésében és vívmányainak közös védelmében rejlik. Ezért elsőrendű feladatunknak tekintjük a Varsói Szerződés szervezetének megszilárdítását és a Kölcsönös Gaz- - dasági Segítség Tanácsa keretében folyó együttműködést. Egyre fontosabb tényezővé válik ez a kölcsönös együttműködés, amely a szocialista internacionalizmus elvein alapul, és amely minden ország szuverenitásának és függetlenségének tiszteletben tartását egybekapcsolja a szolidaritásnak és a közös érdekkel való törődés kötelességének eszméjével, nem enged meg semmi olyat, ami ezt az együttműködést veszélyeztethetné. Mindegyik testvéri ország számára lehetővé teszi a jövő merész feladatainak megoldását, közös gazdasági, tudományos-műszaki és szellemi potenciálunk megerősítését, megfelelő szintű védelmi képességünk megteremtését és azt, hogy egyre kedvezőbben hassunk a nemzetközi helyzet alakulására. A szocialista világrendszernek és különösen magvának, a szocialista közösségnek létrejötte a nemzetközi munkásosztály és a haladó erők legnagyobb vívmánya a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta, a Szovjetunió megalakulása óta. Forradalmasító hatása jelentősen megnyilvánul az imperializmus gyarmatosító rendszerének felbomlása során, és pozitívan tükröződik vissza a fejlődő országokban és magukban a tőkés államokban végbemenő társadalmi változásokban. A kommunista mozgalom erejének és kibontakozásának forrása. Semmit sem változtathat azon, hogy a munkásmozgalmakban különféle nehézségek, valamint a burzsoázia és a kispolgárság befolyását visszatükröző irányzatok is felbukkannak. Ilyenekkel mindig találkoztunk, és ellenségeink ezekkel mindig spekuláltak, kihasználták őket egységünk gyengítésére. A forradalmi munkásmozgalom azonban végül is minden válságot - a legveszélyesebbeket is - leküzdött, s még erősebben került ki belőlük. Ma elmondhatjuk, hogy a leninizmus forradalmi zászlaja a kommunista mozgalom döntő részét egyesíti, és sikertelennek bizonyulnak a bomlasztására tett kísérletek, bár nem hagyjuk őket figyelmen kívül. Közös ünnepünket, a Nagy Október jubileumát felhasználjuk arra, hogy ünnepi gyűlésünkről kö- szőntsük a hatalmas kommunista mozgalomnak, a nemzetközi munkásosztály forradalmi élcsapatának harcosait, mindazokat, akiket egyesítenek az internacionalista osztálytestvériség eszméi, Marx, Engels és Lenin legyőzhetetlen tanítása. Elvtársak, barátaim! A múlt háború tanulságai, amelyeket a hitleri fasizmus és a japán militarizmus teljes vereségével végződött küzdelem befejezésének 40. évfordulója kapcsán felelevenítünk, nagymértékben időszerűek. Hiszen az emberiséget ma új, még borzalmasabb háború, a termonukleáris katasztrófa fenyegeti. Veszélyének forrását az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus reakciós erői képezik, amelyek egyre tovább szítják a lázas fegyverkezést, és katonai fölényre törekszenek, hogy lehetővé váljon számukra a világuralom. Az, hogy Európa már csaknem négy évtizede békében él, és nem tört ki új viágháború, elsősorban a Szovjetuniónak és közösségünk Varsói Szerződés szervezetében tömörülő más országainak érdeme. A szocializmus a Békét a népeknek! lenini felhívással született meg, és egész programját a békés építésre alapozta. Ott, ahol a munka szabad - hangsúlyozta Marx -, a béke nemzetközi elve dominál. A szocializmus és a béke oszthatatlan. A Szovjetunió és a többi szocialista ország az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon kitartóan konkrét javaslatokat tesz az atomháború és mindennemű háborús veszély elhárítására. A szocialista közösség államainak külpolitikája kizárólag békés célokat szolgál. Ezt a változatlan irányvonalat ismételten alátámasztotta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének tavaly januári prágai nyilatkozata és a KGST vezető beosztású képviselői idei gazdasági tanácskozásának minden dokumentuma. Számos jelentős békekezdeményezést terjesztett elő az utóbbi időben Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Az ENSZ- közgyűlés nemrég lezajlott ülésszakán is újra tolmácsolták őket. Teljes mértékben támogatjuk e kezdeményezéseket. Céljuk teljesen világos: befagyasztani, fokozatosan korlátozni és végül megsemmisíteni a nukleáris arzenálokat. Végre hatékony lépéseket kell tenni az értelmetlen és rendkívül veszélyes fegyverkezési verseny megállítására, mert ebből a versenyből csak a fegyvergyártó kartelleknek van hasznuk, és a reális leszerelés útjára kell lépni, amint erre az egész világon a békeszerető emberek vágynak. Ehhez azonban az kell, hogy az Egyesült Államok és a NATO lemondjon az erő pozíciójából követett politikájáról és a katonai fölény megszerzésére tett törekvéseiről. Az Egyesült Államok és a NATO részéről ugyan hallatszanak békeszólamok. Ezek azonban csak szavak. És sajnos, teljes ellentétben állnak tetteikkel, a nukleáris robbanófejú rakéták telepítésével, új, még borzalmasabb tömeg- pusztító fegyverek kifejlesztésével, az arra irányuló törekvésekkel, hogy a világűrt katonai célokra használják ki, feszültségi gócokat hozzanak létre, továbbá a legkülönfélébb provokációkkal, amelyeket a katonai erő fitogtatásával (ČSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a csehszlovákiai kommunisták nevében üdvözlő levelet küldött a Kolumbiai Kommunista Párt XIV. kongresszusának, amely tegnap kezdődött Bogotában. A levél egyebek között megállapítja: a Kolumbiai Kommunista Párt fennállása óta következetesen síkraszállt és síkraszáll a munkásosztály és az egész dolgozó nép politikai, demokratikus és szociális jogaiért, és hozzájárul az összes demokratikus és haladó (Folytatás az 1. oldalról) KB titkára, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Ladislav Abrahám, Ignác Janák, Ján Janik, Elena Litvajová, Ľudovít Pezlár, Gejza Šlapka és Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, Bohu$ Trávníček, az SZLKP KB Titkárságának tagja, továbbá az SZLKP KB osztályvezetői, az SZNT alelnökei, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesei és miniszterei s más személyiségek. Jelen volt Jurij Kandalov, a Szovjetunió kapcsolnak egybe. Ugyancsak aggodalmat vált ki a militarizmus és a revansizmus fokozása a Német Szövetségi Köztársaságban. Közvetlenül érint bennünket, amikor Nyugaton olyasmi hangzik el, hogy felül kell vizsgálni a második világháború eredményeit, amikor kétségbe vonják a jaltai és a potsdami egyezményt, amelyek alapján rendezték Európa háború utáni viszonyait, s amikor az NSZK területén halálthozó elsőcsapásméró atomrakétákat telepítenek. És határozottan nem lehetünk közömbösek azzal kapcsolatban sem, hogy a revansista és az újfasiszta gyűlések és kongresszusok a legfelsőbb bonni helyek rokonszen- vére és támogatására találnak. Ez nem jó jel. Szerencsére nem 1938-at írunk. Ma már senki sem idézhet elő új Münchent. A Szovjetuniónak és a szocialista közösség országainak békepolitikája széles körű és egyre erősebb visszhangra és hatékony támogatásra talál a háborúellenes mozgalomban. Ebben tükröződik vissza a népeknek az akarata, amelyek egyre világosabban tudatosítják, hogy korunk legjelentősebb feladata az emberiség jövőjének, a legelemibb emberi jognak, az élethez való jognak a védelme. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom olyan időszakot nyitott, amelyben a népek azon akarata, hogy az ember alapvető észszerű szükségleteivel összhangban formálhassák a történelmet, olyan erővé válik, amelyet már nem lehet figyelmen kívül hagyni, amelynek jelentősége egyre növekszik. Ez a forrása történelmi derűlátásunknak, amely a szocializmus fejlődésével, a haladó és a békeszeretó erők új sikereivel párhuzamosan szilárdul. Büszkék vagyunk arra, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a széles antiimperialista front oszthatatlan és megbízható láncszeme. Továbbra is szilárdan azok oldalán leszünk, akik oda- adóak a szocializmus és a béke eszményei, azon legnemesebb eszmék iránt, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta bevilágítják azt az utat, amelyre már az emberek százmilliói léptek, és amelyen egykor az egész emberiség fog haladni. Emeljük magasra Október vörös zászlaját, a szocializmus és a béke zászlaját! Éljen a Szovjetunió és dicső kommunista pártja! Éljen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Csehszlovákia Kommunista Pártja! Örök időkre a Szovjetunióval és soha másként! erő egységéhez a burzsoázia, a nemzetközi monopóliumok és a reakció elleni harcban. A levél végezetül kifejezi a Központi Bizottságnak azt a meggyőződését, hogy a Kolumbiai KP XIV. kongresszusa hozzájárul a pártnak mint a kolumbiai munkásosztály és a dolgozók élcsapatának megszilárdulásához, és előmozdítja a Kolumbiai KP szoros együttműködésének fejlődését a kolumbiai dolgozók létérdekeiért küzdő többi demokratikus és haladó erővel. bratislavai főkonzulja, a bratislavai konzuláris testület más tagjai és a szovjet hadsereg képviselői. A csehszlovák és a szovjet himnusz elhangzása után az ünnepi gyűlést Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára nyitotta meg. Ünnepi beszédet Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára mondott. A gyűlésen Jurij Kandalov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja is felszólalt. Az ünnepi gyűlés az Internacionálé hangjaival fejeződött be. A CSKP KB ÜDVÖZLŐ LEVELE Ünnepi gyűlés Prágában és Bratislavában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából ém
