Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-03 / 261. szám, szombat

á j szú 5 1984. XI. 3. A KGST-országok sokoldalú együttműködésének további tökéletesítéséért (Folytatás az 1. oldalról) bízások valóra váltásában elért el­ső eredményeket. Egyhangúlag megállapították, hogy a felső szin­tű értekezleten elfogadott stratégi­ai irányvonal következetes meg­valósítása meghatározó jelentő­ségű a kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködés további bővítése, a testvéri országok sikeres fejlődése, egy­ségük és összeforrottságuk erősí­tése,a világban a KGST-tagorszá­gok közössége pozícióinak erősí­tése szempontjából. Megtárgyalva a KGST 37. és 39. ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolót, a tanács ülés­szaka jóváhagyta a végrehajtó bi­zottság ezen időszakban végzett munkáját a szocialista közösség országai sokoldalú együttműködé­sének fejlesztése terén. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy ez az együttmúködés, a KGST- szervek tevékenysége és a test­véri országok kétoldalú gazdasági kapcsolatai elsősorban a felső szintű gazdasági értekezlet és a tanács 38. (rendkívüli) üléssza­ka határozatainak végrehajtását célozzák. A KGST-tagországok gazdasá­ga és kölcsönös együttműködése fejlődésének elmúlt évi eredmé­nyeit összegezve az ülésszak hangsúlyozta, hogy a szocialista közösség országaiban következe­tesen érvényesítik a tudományos- műszaki és a termelési potenciál, az összes erőforrás ésszerűbb és hatékonyabb felhasználásának, a népgazdaság műszaki rekonst­rukciójának, szerkezete tökélete­sítésének, az előállított termékek minősége javításának irányvo­nalát. A belső tartalékokat mozgósít­va, a kölcsönös együttműködés és a szocialista gazdasági integráció előnyeit felhasználva a KGST-or­szágok további társadalmi-gazda­sági haladást értek el a társadalmi termelés hatékonyságának foko­zása alapján. 1983-ban a megter­melt nemzeti jövedelem az 1982. évihez viszonyítva a KGST-tagor- szágokban 3,8 százalékkal, az ipari termelés pedig 4,2 százalék­kal nőtt. Számos KGST-ország- ban az ipari termelés növekedésé­nek nagyobb részét a termelé­kenység növelése révén érték el, sikerült csökkenteni az energetikai és egyéb anyagi források fajlagos felhasználását. A KGST-tagorszá­gok mezőgazdaságában a bruttó termelés növekedése egy év alatt kb. 3 százalék volt. A KGST-tagországok gazdasá­gának stabil fejlődése továbbra is a lakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítésére irányul. Növekedtek a társadalmi-fogyasz­tási alapok, a kiskereskedelmi áruforgalom, fejlődtek a nem ter­melő ágazatok, emelkedett a la­kosság általános műveltségi és kulturális színvonala, javult az or­vosi ellátás és a társadalombizto­sítás. Tervszerűen valósultak meg a széles korú lakásépítési prog­ramok. 1983-ban a KGST-tagországok teljes külkereskedelmi áruforgal­ma meghaladta a 285 milliárd ru­belt, folyóárakon számolva 8 szá­zalékkal nőtt. Az egymás közötti kereskedelem ennél gyorsabb ütemben, több mint 11 százalék­kal emelkedett, részaránya a KGST-tagországok múlt évi tel­jes külkereskedelmi forgalmában meghaladta az 58 százalékot. El­mélyül a gyártásszakosítás és a kooperáció. A szakosított gép­ipari termékek 1983. évi kölcsönös szállítása csaknem 24 százalékkal nőtt, a gépipari termékek egymás közötti teljes exportjában elfoglalt részarányuk elérte a 41 százalé­kot. Bővültek a kölcsönös szállítá­sok az élelmiszerek, az élelmi- szeripari gépek és berendezések terén. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a kommunista és a munkás­pártok vezetésével elért társadal­mi-gazdasági haladás szorosan összefügg a KGST-tagországok sokrétű együttműködésének erő­södésével, az egyeztetett erőfe­szítéseknek a legfontosabb, ki­emelt együttműködési irányokra történő fokozottabb koncentrálá­sával. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a Kubai Köz­társaság gazdasága állandó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős előrehaladást értek el a mezőgaz­daság fejlesztése és az iparosítás terén. Megvalósítják a.tudomány és a technika gyorsított fejleszté­sének 1990-ig szóló tervét. Sike­resen oldják meg az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás, a társadalmi egyenlőség problé­máit. Ez szemléletes példa arra, hogy a szocializmus az egyetlen igazi út a kapitalizmustól örökölt elmaradottság felszámolásához. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsába 1972-ben belépett Kubai Köztársaság aktívan bekap­csolódott a kölcsönös együttmű­ködésbe és a szocialista gazdasá­gi integrációba, részt vesz több, az ipari létesítmények közös erőfe­szítéssel történő építését célzó, gyártásszakosítási és kooperáci­ós, valamint tudományos-műszaki sokoldalú együttműködési egyez­mény valóraváltásában. Sikere­sen valósulnak meg a gazdaság fejlesztésének irányítására és ha­tékonyságának fokozására irá­nyuló intézkedések: a nikkelgyár­tás bővítése, a citrusfélék ter­mesztése és ipari feldolgozása, a talajjavítás, a cukorgyártás komplex fejlesztése. Megállapították, hogy sikeresen fejlődik a KGST-tagországok és Jugoszlávia kölcsönösen előnyös együttműködése az 1964-ben alá­írt egyezmény alapján, amelynek jelentősége az elmúlt 20 éves idő­szakban beigazolódott. Tovább fejlődött a KGST-tagországok sokoldalú együttmüködése Finn­országgal, Irakkal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között megkötött egyezmények­nek megfelelően. 1984 februárjá­ban hatályba lépett a KGST és a Nicaraguai Köztársaság közötti egyezmény. Az ülésszakon megvizsgálták a KGST-tagországok 1986-1990. évi népgazdasági tervei koordiná­ciójának menetét. Megállapították, hogy e munka alapjában véve biz­tosítja a felső szintű értekezleten elért megállapodások megvalósí­tását. A tervkoordináció során 22 sokoldalú gazdasági és 39 tudo- mányos-múszaki együttműködési egyezményt készítettek elő és ír­tak alá a következő ötéves terv­időszakra és hosszabb távra. Megkezdődött a 15-20 évre szóló komplex tudományos-múszaki haladási program kidolgozása a nemzeti programok alapján. Kiemelt jelentőséget tulajdoní­tanak a nagy horderejű elektroni­kai, mikroprocesszoros és robot- technikai együttműködési keret­egyezmények valóraváltása kérdé­seinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felső szintű gazdasá­gi értekezlet arra vonatkozó meg­állapításai valóraváltásának, hogy elősegítik Vietnam, Kuba és Mon­gólia gazdaságának fellendítését és a szocialista nemzetközi mun­kamegosztásban való részvételük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag elfo­gadta az 1990-ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fűtőanyag és a nyers­anyagok terén való együttműkö­dést célzó hosszú távú komplex intézkedéseket. Ezeket abból kiin­dulva dolgozták ki, hogy a saját erőforrások mozgósítása és a köl­csönös együttműködés erősítése révén biztosítani lehet, hogy min­den KGST-tagország megoldja a nyersanyag- és a fűtőanyag­energia problémákat. Az intézke­dések több jelentős gazdasági ob­jektum építését irányozzák elő. Egyebek között a Szovjetunió te­rületén a Krivoj Rog-i bányászati dúsító kombinátot a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határai közt húzódó gázvezeték és a jamburgi gázmező létesítményeinek építé­sét a Szovjetunióból az európai KGST-tagországokba irányuló földgázszállítások növelése céljá­ból és számos más objektum léte­sítését. Előirányozzák a lengyel- országi kőszéntelepek közös kiak­názását és a lengyel kokszterme­lés korszerűsítését, csehszlováki­ai magnezitkitermeló és feldolgo­zó kapacitások létesítését, kubai nikkel-kobalt tartalmú termékek előállítását, együttműködést a mongóliai, vietnami, kubai szí­nesfém-lelőhelyek, a vietnami ba­uxit- és a mongóliai foszforit-leló- helyek kiaknázásában. Tovább fejlődik a KGST-tagországok egyesített energiarendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerő­művek és atomfűtőművek 2000-ig szóló építési programja, valamint az anyagi erőforrások takarékos és ésszerű felhasználását célzó, 2000-ig szóló együttműködési program. Gyakorlati intézkedése­ket irányoztak elő a bányászati kitermelő ágazatok és az energeti­ka számára történő gépgyártás te­rén való együttműködésre is. Tervbe vették új technika és gyár­tástechnológia létrehozását a fű­tőanyag-nyersanyag termelő ága­zatokban. A felső szintű gazdasági érte­kezlet határozatainak megfelelően az ülésszak elfogadta a KGST keretében folyó sokoldalú együtt­működés szervezésének további tökéletesítését célzó intézkedése­ket. Ezek arra irányulnak, hogy növekedjék a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának szere­pe az együttműködés szervezésé­ben, s a KGST-országok és a ta­nács szervei erőfeszítéseiket az anyagi termelés terén felmerülő legfontosabb problémák megoldá­sára koncentrálják. Előirányozzák az együttmúködés szerződéses rendszerének, valamint a KGST- szervek és a tagországok által létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek munkastílusának és módszereinek tökéletesítését. Ha­tározatot hoztak a KGST gépipari együttműködési bizottságának lét­rehozásáról. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok bonyo­lult nemzetközi körülmények kö­zött fejlődnek. Teljes mértékben igazolódik a felső szintű gazdasá­gi értekezlet deklarációjában adott helyzetértékelés. Jelentősen nö­vekedett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konfrontációs irányvona­la, a katonai fölény elérésére, a vi­lágűr militarizálásáról, az erópoliti- ka megvalósítására, az államok nemzeti függetlenségének és szu­verenitásának torzítására, a „be­folyási övezetek“ megszilárdítá­sára és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében. Szítják a feszültség régóta fennálló góca­it, újabb konfliktusokat és válság- helyzeteket provokálnak földünk különböző területein. Kísérleteket tesznek a szocialista és más álla­mok belügyeibe való durva be­avatkozásra. Most nem csak a szocializmus, hanem a világ összes haladó erői ellen irányuló frontális támadásról van szó. Az e körök által szított fegyver­kezési hajsza az egyik fö oka annak, hogy a világban nőtt a poli­tikai és á gazdasági labilitás, erő­södött a nukleáris háború veszé­lye, ami az egész emberiség létét fenyegeti és súlyos teherként ne­hezedik a világ népeire, hatalmas anyagi és pénzügyi erőforrásokat von el, lassítja a gazdasági és társadalmi haladást. Az európai béke és biztonság szempontjából a jelenlegi körül­mények között lényegi követel­mény az új nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése a kontinensen. Ezzel összefüg­gésben a KGST-tagországok ra­gaszkodnak a középhatótávolsá­gú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való telepíté­sének megszüntetéséhez és újra kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivo­násához vezető lépésekre, akkor egyidejűleg lépések fognak történ­ni a válaszintézkedések visszavo­nására is. Az ülésszak résztvevői hangot adtak aggodalmuknak amiatt, hogy kiéleződött a közép-amerikai helyzet, s ez fenyegetést jelent egész Latin-Amerika népei szá­mára, amelyek országaik forradal­mi átalakításáért, a társadalmi és gazdasági haladásért, az imperia­lizmus, a gyarmatosítás és az új­gyarmatosítás ellen harcolnak. A grenadai beavatkozás, az or­szág elhúzódó amerikai megszál­lása, a salvadori vezető körök és más népellenes reakciós erők tá­mogatása, a Nicaragua elleni el­lenséges cselekmények és inter­venciós fenyegetés, a szocialista Kuba címére intézett fenyegeté­sek - az Egyesült Államok ezen akciói a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya alapvető elveinek kirívó megsértését jelentik. Az ülésszak résztvevői szolidaritá­sukról és támogatásukról biztosít­ják a nicaraguai népet, amely hő­sies harcot folytat az imperialista agresszió és az ellenforradalmi erők ellen, nemzeti függetlensége' és társadalmi vívmányai védelmé­ben. Támogatják a nicaraguai ve­zetés ama törekvését és lépéseit, hogy politikai eszközökkel, tárgya­lások útján biztosítsák a békét a térségben. Az Egyesült Államok vezető kö­rei a nemzetközi gazdasági kap­csolatokat is saját politikai céljaik-, ra igyekeznek kihasználni, folytat­va a kereskedelmi, a hitel- és technológiai blokádot, a közvetlen nyomást, az embargót és a szank­ciókat. Az Egyesült Államok akciói fo­kozzák a gazdasági helyzet ki­egyensúlyozatlanságát a tőkés vi­lágban, ahol súlyosan kiéleződtek a társadalmi ellentmondások. An­nak ellenére, hogy az Egyesült Államokban és néhány más tőkés országban a gazdasági aktivitás némi élénkülése tapasztalható, ezen országok többségének gaz­dasága továbbra is a pangás álla­potában van. Különösen nehéz helyzetben van a fejlődő országok túlnyomó többsége. Külföldi eladósodásuk 1983-ban meghaladta a 800 milli­árd dollárt. Az imperialista államok a politikai és gazdasági nyomás minden eszközét felhasználva tovább fokozzák neokolonialista kizsákmányolásukat, arra töre­kednek, hogy ezen országok mondjanak le a haladó társadalmi­gazdasági átalakulásokról. A KGST-tagországok határo­zottan elítélik és elutasítják az ál­lamközi kapcsolatok békés alapja­inak megsemmisítését célzó irányvonalat. Az emberiség előtt álló feladatok megoldásában szükségesnek tartják az áttérést a realizmus, a józan ész, az érde­mi együttműködés politikájára és teljes határozottsággal állítják, hogy készek a párbeszédre, az összes ország és nép biztonsági érdekeit figyelembe vevő megálla­podások elérését célzó becsületes és komoly tárgyalásokra. Kifejez­ték elhatározottságukat, hogy a jö­vőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a béke megőrzésére, a nukleáris katasztrófa elhárításá­ra, a katonai-stratégiai egyensúly minél alacsonyabb szinten történő fenntartására. A KGST-tagországok időszerű feladatnak tekintik a fegyverkezési verseny megfékezését és a lesze­relést célzó gyakorlati intézkedé­sek foganatosítását. Ez megte­remtené az egész világgazdasági helyzet javításának feltételeit és lehetővé tenné, hogy a katonai költségek csökkentése eredmé­nyeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és társadalmi fejlesz­tés céljaira, többi között a fejlődő országok megsegítésére lehessen felhasználni. A KGST-országok a jövőben is minden szükséges intézkedést megtesznek létérdekeik védelmé­re, műszaki-gazdasági független­ségük további erősítésére. Az ülésszak kifejezte, hogy szo­lidáris a Kubai Köztársaságnak a nemzeti függetlensége megőr­zésére és a szocializmus építésé­re irányuló erőfeszítéseivel. A résztvevők kinyilatkoztatták azt a meggyőződésüket, hogy a kubai nép - az Egyesült Államok kor­mányzata által továbbra is fenn­tartott katonai fenyegetés és gaz­dasági blokád ellenére - kommu­nista pártja vezetésével és a többi KGST-tagország támogatásával új sikereket ér el a szocialista társadalom építésében. Az ülésszak megerősítette a szocialista közösség országai­nak eltökéltségét arra, hogy töre­kedni fognak a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok egészséges ren­dezését célzó, a felső szintű gaz­dasági értekezleten elfogadott ak­cióprogram következetes megva­lósítására, a gazdasági biztonság szavatolására, a bizalom megte­remtésére az államközi kapcsola­tok e kiemelkedően fontos terüle­tén. A KGST-tagországok ismétel­ten hangsúlyozták, hogy ki kell zárni a gazdasági agresszió és kizsákmányolás bármely módsze­rét a nemzetközi kapcsolatok gya­korlatából. A KGST-tagországok határo­zottan támogatják a fiatal, függet­len ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat az imperializmus, a he- gemonizmus, a neokolonializmus, a fajüldözés valamennyi megjele­nési formája és az apartheid elle­ni, a politikai és gazdasági függet­lenségük erősítéséért vívott har­cukban. Megállapítják, hogy nó az el nem kötelezett mozgalom sze­repe a népek békéjéért és bizton­ságáért, a fegyverkezési verseny ellen, az országok gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosítá­sáért vívott harcban. Határozottan támogatják a fejlődő országok azon javaslatait, hogy mielőbb kezdődjenek átfogó tárgyalások az ENSZ keretei között a gazda­sági kérdésekről. Hangsúlyozták, hogy a fejlődő országokkal folytatott kölcsönösen előnyös gazdasági és műszaki együttműködés fejlesztésével és bővítésével a szocialista közösség államai hatékonyan elősegítik a nemzetközi gazdasági kapcso­latok igazságos és demokratikus alapokon történő átrendezését. Szükségesnek tartják a munka ak­tivizálását ezen a területen. A KGST-országok megerősítet­ték, készek a jövőben is a gyakor­lati együttmúködés fejlesztésére a tőkés államokkal, valamint válla­lataikkal és cégeikkel a kölcsönös előnyük, az egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartá­sa alapján. A KGST-tagországok küldött- ségvezetói kifejezték azt a meg­győződésüket, hogy az elfogadott határozatok következetes végre­hajtása elősegíti a KGST-tagor­szágok felső szintű gazdasági ér­tekezletén elért megállapodások sikeres valóraváltását, a testvéri országok sokoldalú együttműkö­désének és gazdasági integráció­jának további fejlődését népeik ja­vára, a béke és a társadalmi hala­dás ügyének előmozdítására. Az ülésszak az egység, a test­véri barátság, a teljes és kölcsö­nös megértés légkörében zajlott le. A KGST 39. ülésszakának résztvevői az ülésteremben (Telefoto - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents