Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)
1984-11-28 / 282. szám, szerda
1"1 .... r KOMMENTÁLJUK -----* . A sikereik nem véletlenek Alapos előkészítés után Prágában megkezdi tanácskozását az efsz-ek X. kongresszusa. Úttörők és a megkezdett út folytatói értékelik a 35 éves fejlődés eredményeit. Ott lesznek mindazok, akiknek szívügyük a szocialista nagyüzemi mező- gazdasági termelés, hogy a felszólalásokat meghallgatva tapasztalatokat szerezzenek munkájukhoz, az ágazat fejlesztéséhez. Az ország minden részéből összesereglett küldöttek büszkén járhatnak Prága utcáin, mert nehéz, de eredményes munkával a lehető legnagyobb mértékben kamatoztatták a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelési forma előnyeit. Bizonyították fölényét az elavult, felaprózott kisüzemi termelési módszerrel szemben. A kongresszus előkészítésének időszakában számos tanulmány készült az eredményes fejlődésről. Ezek közül talán a Szövetségi Statisztikai Hivatal kimutatását említhetnénk, amely szerint az elmúlt 35 év alatt a bruttó mezőgazdasági termelés a termőföldalap közel tízszázalékos csökkenése ellenére több mint két és félszeresére növekedett. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben az időszakban a mezőgazdasági dolgozóknak több mint fele vállalt munkát a népgazdaság más ágazataiban, akkor láthatjuk csak igazán a mezőgazdasági termelés intenzív fejlődését. Vagyis kisebb területen kevesebb dolgozóval lényegesen többet termelnek a mezőgazdasági vállalatok. Tehát ország-világ előtt kiálthatnak termelési eredményeikkel. Ha közelebbről megvizsgáljuk a mezőgazdaság fejlődését, akkor látható, hogy az egyes vállalatok jól kihasználják a lehetőségeket az élelmiszerekből való önellátás mértékének fokozására. Lehetővé tették, hogy egy lakosra átlagosan 83 kg hús, 240 liter tej és tejtermék, 328 darab tojás, 70 kg zöldség és több mint 60 kg gyümölcs fogyasztása jusson átlagosan évente. Látnunk kell azt is, hogy sikereik nem a véletlennek köszönhetők. A CSKP KB 1949. május 25-29-én megtartott törénelmi jelentőségű IX. kongresszusán hangzott el Gottwald elvtárs közismert kijelentése, hogy nem lesz nálunk szocializmus a falu szocialista átépítése nélkül. Ezen a kongresszuson döntöttek a mezőgazdaság kollektivizálásáról és később a kommunisták kezdeményezésére a Nemzetgyűlés jóváhagyta az egységes földművesszövetkezetek megalakításáról szóló törvényt. Tehát a kommunisták kezdeményezésére alakultak az első egységes földmüvesszövetkezetek 1949-ben és az ötvenes évek elején. A párttagok és a legfejlettebb pártonkívüli földművesek és munkások agitációs munkája nyomán bontakoztak ki a szövetkezetek és szilárdultak meg a későbbi időszakban. Ma már olyan eredményekről beszélnek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, amelyről korábban még a legbizakodóbb mezőgazdasági szakemberek sem álmodtak. Ennek bizonyítására elég idéznünk néhány adatot. Amíg három és fél évtizeddel ezelőtt a gabona hektárhozama csak 1,58 tonna volt, tavaly már 4,38 tonna. Nem beszélve arról, hogy a mezőgazdasági vállalatok jelentős többségében az idén 7 tonnánál is több gabonát takarítottak be hektáronként. Az állattenyésztésben többek között a tejtermelés növekedett gyors ütemben. Amíg 1948-ban a tehenek évi átlagos tejhozama csak 1334 liter, a múlt évben már 3384 liter volt. Földműveseink tehát jó munkát végeztek, és ennek tudatában tűzhetik ki a kongresszuson az újabb feladatokat a mezőgazdasági termelés dinamikájának további fokozácóra BALLA JÓZSEF SOKADIKKÉNT IS FONTOS A rozsnyói (Rožňava) járás mezőgazdasága a számok tükrében Bár Gömör északkeleti része, a Sajó-, a Murány patak és a Csermosnya mente nem kimondottan mezőgazdasági jellegű vidék - az ottani hegyek, völgyek és fennsíkok sokkal gazdagabbak erdőkben, legelőkben, barlangokban, értékes nyersanyagokkal bélelt bányákban, mint jó termőföldben -, azért a növénytermesztés és az állattenyésztés igen jelentős termelési ágazatnak számít a helyi gazdasági életben. Az országnak a rozsnyói (Rožňava) járás tizenhárom egységes földmúvesszö- vetkezete és két állami gazdasága munkája is nagyon értékes és hasznos. Hogy az elmúlt harmincöt évben, vagy akár az utóbbi öt-tíz esztendőben mennyit változott, mennyit fejlődött és hol tart ma ennek a hegyvidéki járásnak a mezőgazdasága, azt a számadatok fejezik ki a leghűbben. A termelés alapfeltételei közül sok rengeteget fejlődött, csupán a legalapvetőbb, a mezőgazdasági földterület csökkent - 1960-tól mostanáig közel tízezer hektárral. Jelenleg a 49 ezer hektár mezőgazdasági földterületből 18 ezer hektár a szántó. Kelet-Szlovákiában ennél kevesebb szántóföldje a tizenhárom járás közül csak kettőnek, a Stará Lubovňainak (11 ezer ha) és a svidníkinek (16 ezer ha) van. Rétje és legelője pedig 31 ezer hektár - ettől többje a kerületben a humennéi, a poprádi és a prešovi járásnak van. Volt időszak, amikor a két állami gazdaságon kívül hatvan egységes föld- múvesszövetkezet létezett ebben a térségben. Az efsz-ek száma ma tizenhárom. Az első és kezdetleges közös istállókat, műhelyeket, terményraktárakat és más létesítményeket fokozatosan újak váltják fel, ugyanakkor egyre több a korszerű, nagy teljesítményű gép, múszaki berendezés is. A mezőgazdasági állóeszközök értéke itt ma 2,4-szer nagyobb, mint 1970-ben volt. Tavaly például az ágazat üzemeiben eddig megvalósított beruházások, illetve az állóeszközök értéke meghaladta az egymilliárd koronát. A mezőgazdasági dolgozók száma - főleg az efsz-ekben - az utóbbi években fokozatosan csökkent. Amint azt az egységes föld- múvesszövetkezetek legutóbbi járási konferenciáján is megerősítették: ez a jelenség elsősorban a termelés korszerűsítésének és szakosításának, valamint az állat- tenyésztésben tapasztalható állományösszevonásnak az eredménye. íme az ide vonatkozó adatok: Amíg 1970-ben a járás mezőgazdasági üzemeiben 6612-en dolgoztak (az efsz-ekben 5520-an,) tavaly már csak 4923-an (az efsz- ekben 3713-an). Egy mezőgazdasági dolgozóra így ma 9,94 hektár földterület jut, egy szövetkezeti tagra pedig 8,37 hektár. A szomszédos Kassa-vidéki járásban 7,1 hektár mezőgazdasági földterület jut egy-egy földművesszövetkezeti dolgozóra. Sokkal örvendete- sebb tény, hogy az 55 éven felüliek és a 20-40 év közöttiek aránya a fiatalok szempontjából egyre kedvezőbb, azaz, hogy fokozatosan a fiatalok kerülnek túlsúlyba. Noha a termőföld területe csökken, az évi bruttó mezőgazdasági termelés ha lassan is, de növekszik. Mostanában a járásban eléri a 395 millió korona értéket, azaz 12 százalékkal magasabb, mint a hatvanas évek derekán. Az egy hektár mezőgazdasági földterületre esó évi bruttó mezőgazdasági termelés 1971 és 1975 között 6883 korona volt, tavaly pedig már 8344 korona. Mindez egyelőre még gyengébb a kerületi átlagnál. A gabonatermesztésben az utóbbi években 3 tonna körüli a hektárhozam, s az idén - először a járás történetében - 3,75 tonna lett, s ezzel az eredménnyel a Sajó menti gabonatermesztők a kerületben a hatodik helyen végeztek. A múlthoz képest ez javulásnak számít. Az állattenyésztés nem halad olyan léptekkel, mint a növénytermesztés. A közel tízezer fejőstehén évi tejtermelési átlaga már egy jó ideje 2400 és 2700 liter között mozog, s ezzel a járás a kerületben a gyengébbek közé tartozik. A húsfélékből 5500 tonna kerül évente innen a fogyasztókhoz. Ami az évi gazdasági mérlegeket illeti: az elmúlt esztendő hozta a legnagyobb sikert. Tavaly a járás mezőgazdasági üzemei 24 millió korona haszonnal zártak. Ilyen még nem volt a Sajó mentén. Igaz, eddig a melléküzemági termelés sem volt olyan jelentős. Hogy milyen lesz a folytatás, arra a legszakavatottabbak sem tudnak pontos és biztos választ adni. Elképzeléseikről és vágyaikról viszont a közös tervek beszélnek. Azok szerint az irányító és a termelő munka további javulásával egyszerre a gazdasági eredmények növekedésével is számolni lehet. Jövőre például a gabona- termesztésben megpróbálják megismételni az idei eredményeket, burgonyából 16,5 tonnás hektárhozamra törekednek majd, a tejtermelésben szeretnék elérni, vagy megközelíteni a 300Ó literes fejési átlagot, sertéshizlalásban a 0,52 kilogrammos, marhahizlalásban 0,70 kilogrammos napi súlygyarapodás elérése a cél, a juhállománynak pedig az ideihez képest 3 ezerrel kell gyarapodnia, hogy elérje a 30 ezret. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti: a járás mezőgazdasági dolgozói akkor is szeretnék fokozatosan növelni a teljesítményüket. GAZDAG JÓZSEF 1980-ban adták át a forgalomnak a Prága-Brno-Bratislava autópályát. A 314 kilométer hosszú út építésében 1969 és 1980 között az Olomouci Közlekedési Épltóvállalat, a bratislavai Doprastav, a prágai Katonai Építővállalat, a prágai Út- és Vasútépítő Vállalat és a Kassai (Košice) Mélyépítő Vállalat vett részt. (Vít Korčák felvétele - ČTK) Kongresszusra készülve... Az efsz-ek dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási konferenciáján megválasztott küldöttek lázasan készülnek a prágai országos ta- PRAGA1984 nácskozásra. Nemcsak azon gondolkoznak, mit szólnának, ha szót kapnának az efsz-ek X. kongresszusán, hanem azt is elemzik, hogy szövetkezetük milyen eredményeket ért el, és arról is beszélgetnek, min kellene még javítani, mit kellene tökéletesebben végezni. Ilyen kongresz- szus előtti kötetlen beszélgetés bontakozott ki a Gellei (Holice) Egységes Földművesszövetkezetben. A kongresszusi küldött, az elnök és az üzemgazdász mérte fel a helyzetet. A járásszerte aktív tevékenységéről és jó irányítóképességéről ismert elnök, Mészáros József arról számolt be, hogy gazdaságuk jól zárja az évet. Egész éven át szüntelenül fokozódott a tagok munkakezdeményezése, ami annak is köszönhető, hogy a vezetőségnek sikerült megteremtenie az akcióegységet. A vezetőség tudja, hogy az irodából nem lehet irányítani. A tagokkal való .kapcsolat állandó szorosabbra fűzésének eredménye a jó gazdálkodási mérleg kialakítása. Sládeček Gizella, a dohánytermelő csoport kiváló dolgozója, aki éppen úgy, mint az elnök, 1952-től dolgozik a szövetkezetben, az efsz-ek X. kongresszusának küldötte. Beszélgetés közben többször hangsúlyozta, hogy a vezetőknek kemény munkával sikerült kialakítaniuk az összeforrott, tettre- kész tagságot. Az elnökkel kapcsolatban szó szerint ezt mondotta:- Igaz, szigorú, szereti a rendet, szóvá teszi a mulasztásokat, de nem fukarkodik a dicsérettel sem. Ezért becsülik nagyra a tagok, és a határozatokat szívesen teljesítik. Cséfalvay Andor üzemgazdász is bekapcsolódott a beszélgetésbe.- Minden évben úgy gazdálkodunk, hogy egy kis tartalékot is biztosíthassunk a következő időszakra. Mert máról holnapra nem lehet gazdálkodni. Tavaly 17 330 000 korona volt a tiszta nyereségünk. A jövedelmezőség aránya 40 százalékos volt. Az egy hektárra jutó bruttó termelés értéke elérte a 27 868 koronát. A pénzből bőven jut az újratermelésre is. Véleményem szerint még jobban menne a termelés, ha nagyobb mértékben érvényesíthetnénk az anyagi ösztönzés hatékonyabb formáit. Arra gondoltam, hogy a terven felül előállított értékből többet kaphatna a dolgozó. Jó lenne, ha a kongresszus a bérezés problémáival alaposan foglalkozna, és választ adna az egyes kérdésekre. Az elnök előveszi jegyzetfüzetét, amelyben a termelés magas szintjét bizonyító adatok vannak. Az idén búzából hektáronként 7,4, tavaszi árpából 7,7 tonnát takarítottak be. A tehenenkénti évi tejhozam - ha továbbra is ennyi lesz a napi tejtermelés - számítása szerint 4665 liter lesz. A termeléssel nincs baj, annál több az értékesítéssel. Érzékenyen érinti a szövetkezet abraktakarmány- alapját, hogy hosszabb idó óta kénytelenek tovább tartani 110 Mészáros József, az efsz elnöke darab vágósúlyt elért hízómarhát, ami nagy pazarlás. Ezért teszi fel a kérdést, vajon a kongresszus mennyire mélyen elemzi majd az értékesítési problémákat és milyen új intézkedések születnek arra vonatkozólag, hogy a jövőben a termelőknek minél kisebb gondjaik legyenek. A dunaszerdahelyi járás egyik legjobban gazdálkodó egységes földművesszövetkezetében tehát így készülnek a kongresszusra. Egyrészt magas szinten termelnek, másrészt választ várnak a mindennapi életben előforduló kérdésekre. B. J. Sládeček Gizella, kongresszusi küldött Cséfalvay Andor üzemgazdász (A szerző felvételei)
