Új Szó, 1984. november (37. évfolyam, 259-284. szám)

1984-11-26 / 280. szám, hétfő

A RITMIKUS SPORTGIMNASZTIKAI EB UTÁN ÚJ SZÓ 5. ­1984. XI. 26. Szépség és harmónia A nemrégiben Bécsben lezajlott IV. ritmikus sportgimnasztikai Európa-bajnokságra azzal a célkitűzéssel utazott el a csehszlovák válogatott, hogy megvédje az előző versenyeken kéziszer csapatban szerzett bronzérmét. Emellett, természetesen, a lányok szerettek volna jól szerepelni az egyéniben is. Sajnos, éppen ez utóbbit sikerült csak teljesíteni. A 18 éves Daniela Záhorovská nagyon figyelmesen adta elő gyakorlatát - amely egyébként a legjobb volt az utóbbi két évben tőle látottak közül s az összetettben a nagyon szép hetedik helyen végzett. A másik két -15 éves - újonc is jól mutatkozott be. A csehszlovák küldöttség öröme mégsem volt teljes... Sót, mondjuk így: csalódott volt. Mert a kéziszer csapatban nemhogy érem nem jutott, de még dobogókö­zeibe sem került a csapat, hatodik lett. Lányaink gyakorlata ugyan kitű­nően megkomponált volt, tele jel­legzetes ellenpontozással, hatá­sos elemekkel, csakhogy ezek be­mutatásához hiányzott versenyző­inkből az a bizonyos belső erő, a tiszta kivitelezés. Nem volt egyöntetű a kollektíva, s ebben a légkörben minden kisebb hiba még súlyosabbnak hatott. Ezt méltatta Jurij Tyitov, a Nemzet­közi Torna Szövetség (FIG) elnö­ke, aki nagyra értékelte lányaink gyakorlatát, de megjegyezte: so­kat kell még simítgatniuk rajta, hogy elérjék a bolgár és szovjet tornászok szintjét. Bécsben természetesen ez utóbbi két csapat állt az érdeklő­dés középpontjában. Törvénysze­rűen. Hiszen a Ralenkova, Geor- gieva, Ignatova (bolgár), valamint a Bjeloglazova, Kutkajtye (szov­jet) ötös osztozott az összetett versenyben és a szerenként! dön­tőkben az érmeken. A gyakorlatok kiegyensúlyozottak voltak, s még az a szerencse, hogy a FIG sza­bálymódosítása értelmében min­den döntőben csak két versenyző indulhatott egy-egy országból. Az illusztráció kedvéért: az exvilág- bajnok Georgieva karika- és lab­dagyakorlatára 9,90 pontot kapott, mégsem lehetett ott a döntőben, mert honfitársnői még többet ér­demeltek ki. A dogobón nem ke­vésbé nagy volt a tülekedés: a lab­dagyakorlat kivételével valameny- nyi szeren két Európa-bajnoki cí­met ítéltek oda. Az érmesek közül valamennyit egyéni előadásmód, a bemutatók nagyszerű koreográfiája, jellem­zett. A legátütőbb egyéniség még­is Ralenkova volt, aki megvédte abszolút elsőségét - Bjeloglazo- vával holtversenyben s a sze- renkétni döntőkben három arany- és egy bronzérmet szerzett. A húsz­éves Ralenkova, annak ellené­re, hogy felkészülését sérülés za­nye is. Mozgáskultúrája érettebb, bemutatójának összbenyomása esztétikusabb lett. Bjeloglazova a jövőben komoly ellenfele lesz a bolgár tornászoknak, s éppen ez jelzi, hogy a bolgár és a szov­jet sportgimnasztikai iskola ve­télkedése révén a sportág még nagyobb tökélyre tesz szert. Ralenkova és Bjeloglazova fé­nyének árnyékában maradt a baj­nokság legnagyobb esélyesének kikiáltott Georgieva. Az összetett- beni 3. hely csalódást jelentett számára, amit csak némileg kár­pótolt, hogy a szerenkénti döntők­ben buzogány- és szalaggyakor­lata is ezüstérmet ért. Még szomo­rúbb volt Kutkajtye: nem védte meg bajnoki címét, sőt az abszolút Ahol a cselgáncs játssza a prímet A bolgár Ralenkova volt az EB legkiemelkedőbb egyénisége (Stano Ščepan-felv.) varta, igazolta a bolgár sportgim­nasztikai iskola erejét. Gyakorlatá­ba rendkívül nehéz elemekét ikta­tott, ezeket teljesen tisztán kivite­lezte, kompozíciója ötletes, hatá­sos volt. Vele csak a szovjet Bje­loglazova tudott lépést tartani, aki megnyerő előadásmódjával, lírai egyéniségével tűnt ki. A tavalyi VB óta a szovjet lány rengeteget javult - ez volt a szakemberek vélemé­Új pályán újra eredményesen Húszéves múltra tekinthet vissza a tekesport Rimaszombaton (Rim. So­bota). A sportág meghonosításának kezdeményezői a Fekete fivérek István és László voltak. Végül a helyi kon­zervgyár sžakvezetése tette megáévá a gondolatot és anyagi támogatást biz­tosított. A konzervgyár tőszomszédsá­gában felépült egy kétsávos tekepálya, amely megteremtette e sportág elterje­désének és fellendítésének elenged­hetetlen föltételeit. A bajnoki pontokért itt két egyesület is küzdött. A Lokomotí­va és a Slovan minden bajnoki évben feliebbjutott a ranglétrán. A hatvanas, majd hetvenes évek tekézői közül kü­lönösen Ostrom Attilát és Milan Zachart emlegették. Később a tekepálya az urbanizáció áldozatává lett. A sportág­ban visszaesés következett. A nehe­zen fenntartott csapat kétéves kiha­gyás után Hnúšťán volt kénytelen leját­szani bajnoki mérkőzéseit. A sportág szeretete tovább fűtötte a sportolni vá­gyókat, meg a városi szervek tisztség­viselőit. Közös összefogással végül 1982-ben elkészült egy modern négy­sávos automatikus tekepálya, amely párját ritkítja a közép-szlovákiai kerü­letben. Nem sokkal felavatása után itt rendezték meg a kerület férfi és nói egyéni bajnokságát. A ČH Banská Bystrica itt szerepelt sikeresen a selej­tezőben, amely az SZNL l-ben való részvételre jogosította fel. A Banská Bystrica-i csapat minden hazai mérkő­zését Rimaszombaton játssza, így a helyi hozzáértő közönség az I. liga küzdelmeibe is betekintést nyerhet. Az új környezetben megjött a játék­kedv és a csapat az előző sikerekre emlékeztetve szerepelt. Az első bajno­ki év után a kerületi I. A-osztályban dönthette a bábokat. Tavaly újból elő­relépett, szeptemberben már a kerületi bajnokságban küzd a pontokért. Geľo Ľubomír, az A-csapat kapitánya, vala­mint Bónis László edző elmondták, hogy a legfontosabb a jó bajnoki sze­replés, az utánpótlás biztosítása és felnevelése, és lelkes szurkológárda létrehozása. Mindez csak szívós mun­kával érhető él. A tekepályán az orszá­gos női egyéni bajnokság kerül lebo­nyolításra, de azt még megelőzi a leg­nagyobb háziverseny: második évfo­lyamába lép a város felszabadulásá­nak tiszteletére zajló decemberi küzde­lemsorozat. A szadurit borítású zöld pálya nemcsak az aktív tekézóket vár­ja, de minden korra és nemre való tekintet nélkül érdeklődőt. Polgári László versenyben csak az ötödik lett! „Az az érzésem, hogy Kutkaj- tyét a pontozóbírók leértékel­ték“ - nyilatkozta Tamara Kuzmi­na, a szovjet csapat központi edző­je, ezzel jelezve, hogy a pontozás objektivitásával továbbra is bajok vannak. Bécs sem volt kivétel, számos küldöttség nyújtott be óvást, s ez újfent alátámasztja annak a követelménynek idősze­rűségét, hogy a gyakorlatokat vi­deofelvételek alapján értékeljék. Ennek megvalósítása azonban nem egyszerű, de lehetséges, s a FIG-nek a jövőben minden­képpen meg kell oldania a problé­mát. A sportgimnasztika ugyanis egyre népszerűbb és vonzóbb sportág, már a legközelebbi olim­pia műsorán is szerepel, s meg kell tenni mindent annak érdeké­ben, hogy fejlődése harmonikus legyen. (ach) Nemcsak az érsekújvári (N. Zámky járás), hanem Szlová­kia egyik legnagyobb községe a 7000 lakosú Udvard (Dvory nad Žitavou). Testnevelési egyesüle­tének sportélete járási viszonylat­ban a legjobbak közé tartozik. A helyi efsz Aurora testnevelési egyesületén belül négy szakosz­tály is működik. Itt is a legnépsze­rűbb sportág a labdarúgás. Az asztalitenisz és az alapozó testne­velés szakosztálya ugyancsak jól tevékenykedik, s a járásban egye­dül az udvardiak rendelkeznek cselgáncs-szakosztállyal. __ Au gusztus óta futballázban él a falu, hiszen a felnőtt csapat bejutott a kerületi bajnokság dél­keleti csoportjába. Három év alatt két osztályt lépett előre az együt­tes, amelynek 1982 óta Szmatana Ferenc a játékos-edzője. Az őszi idény hajrájában Németh Ferenc, a csapat legjobbja Érsekújvárra távozott s ez rányomta bélyegét az együttes teljesítményére. Gon­dot jelent, hogy nincs tartalék­együttes, méghozzá anyagi okok miatt. Akik nem férnek be az A- csapatba, a környező falvakban kénytelenek játéklehetőséget ke­resni. Az ifjúsági csapat a kerületi baj­nokság középmezőnyében zárta az őszi idényt. A serdülőcsapat megszüntetése óta az ifjúsági együttes utánpótlás gondokkal küzd. A legégetőbb problémát a futballpálya jelenti. A játéktér mérete és felülete (homok) nem felel meg a kerületi bajnokság elő­írásainak. Az engedélyezett kivé­tel lejárt, a füvesítés pedig félmillió koronába kerülne. Tavasszal talán még egy utolsó kivételt kap az együttes. Egyébként amennyiben nagyobb lesz az efsz támogatása, a pályagond is megoldódhat. Két felnőtt csapata van az asz­talitenisz szakosztálynak. Az A- együttes a járási bajnokságban szerepel és tavaly a negyedik he­lyen végzett. A B-csapat egy osz­tállyal lejebb, a középmezőnyben zárta a bajnoki küzdelmeket. Meg­oldódtak a helyiségproblémák, a helyi alapiskola igazgatója, Sáfi Árpád a tornatermet az asztaliteni­szezők rendelkezésére bocsá­totta. Nemcsak ebben a faluban, ha­nem a járási székhelyen is legvon­zóbb sportágnak a cselgáncs szá­mít. Egy éve alakult a szakosztály, Dózsa Géza elnök és Décsi Péter titkár irányításával. Az érsekújvári új kórház egyik tornatermében edzenek a cselgáncsozók, s az ottani szakszervezet is támogatja a tatami szerelmeseit. Az edző, a többszörös lengyel válogatott Zbigniew Górlicki, aki jelenleg a nyugat-szlovákiai cselgáncs- edzők egyesületének elnöke is. Három korcsoporttal (serdülők, if­júságiak és felnőttek) foglalkozik. Egy év alatt nagyszerű eredmé­nyeket értek el a versenyzők, öt kerületi bajnoki címet, a szlová­kiai bajnokságon egy ezüstérmet szereztek. Az alapozó testnevelés szak­osztályában működik a természet- járó szakkör. Szeretnék ha a falu lakossága a jelenleginél nagyobb számban venne részt a rendezvé­nyeken. A felsoroltakból is kitűnik, hogy színes és sokrétű sportélet folyik a községben, s a testnevelési egyesület vezetősége meg tagsá­ga az itt-ott felmerülő problémák ellenére további szép sikerekre számít. Zsigárdi László IFIÚR — AZ ÉV LOVA Álló sor balról: Geľo, Szendrei, Nagy házas, Vojtek, Bónis, alsó sor: Machyniak és Végh (A szerző felvétele) Véget ért az idei lovasidény, s a ligetfalusi (Petržalka) ügetőpá­lyán a lósport többezer szurkolója gyűlt össze az évad utolsó nagy akciójára várva, amikor az 1984- es év legsikeresebb lovát, s lova­sait kihirdetik. Nem akármilyen esemény volt ez, hiszen az ország leghíresebb méntelepeinek, állami gazdaságainak, szövetkezeteinek (Tlumačov, Nový Tekov, Kyjov, Somorja (Šamorín), Strážovice, Znojmo, Tŕeboň) legpompásabb lovai vonultak fel, versenyeztek több versenyszámban. Az azon­ban már a verseny előtt nyilvánva­ló volt, hogy ügetésben a pálmát, illetve az év lova kitüntetést a Zse- lízi (Želiezovce) Állami Gazdaság négyéves, vörös szőrű, kecses testtartású lova kapja meg. Jól választott annak idején Ing. Juraj Deák, az állami gazaság igazgató­ja, amikor a magyarországi Mező­hegyesen megvásárolta az akkor nem egészen hároméves Ifiurat. Természetesen, előtte alaposan áttanulmányozta a ló családfáját. Szülei ugyancsak sikeres ver­senylovak voltak, apja a hangza­tos nevű Zeusz a hetvenes évek­ben a budapesti Kerepesi úti üge­tő sztárja volt, a szocialista orszá­gok versenyeinek állandó, kiváló helyezettje, ötéves versenyzői pályája alatt hetvennyolc indulása során tizennégyszer futott be első­ként, tizenháromszor második­ként. Rokon nevű anyja ugyan­csak hasonló szép eredményekkel büszkélkedhet. Ifiúrban is öröklőd­tek a kiváló versenyzői tulajdonsá­gok, s már több mint egy éve a Zselízi Állami Gazdaságnak hozza jobbnál jobb eredményeit. A ligeti, a Nový Tekov-i ügetópá- lyák közönsége előtt aratta első sikereit. Legnagyobb győzelmét szeptemberben érte el, amikor ki­lométerenkénti 1:24,1 perces eredménnyel maga mögé utasítot­ta az 1984-es bajnokság kétsze­res nemzetközi győztesét, lubitát. A többi versenyen is mintegy négy kocsihosszal előzte meg ellenfele­it. Ugyanilyen jól szerepelt a nem­zetközi versenyeken is, a magyar- országi Orosházán és a jugoszlá­viai Adán, ez utóbbin egyéni re­kordját 1:23,7 percre javította. Hajtója az amatőr Karol Hlinka különös vonzalommal kötődik vé­dencéhez, s biztosan állítja, hogy Ifiúr még túlszárnyalja ezeket az eredményeket. Nem megvetendő azonban a pénzösszeg sem, ez idén 76 000 korona, amelyet a si­keres ló a Zselízi Állami Gazda­ságnak jövedelmezett. Amikor az év lovának kijáró zöld posztó taka­rót Ifiúr hátára helyezték, hajtója pedig átvette a megérdemelt elis­merő oklevelet, a ligetfalusi ügetó- pálya közönsége méltán jutalmaz­ta vastapssal Ifiurat és hajtóját. S persze a lósport kedvelői jövőre várják a folytatást. Benyák Mária Ifiúr és hajtója, Karol Hlinka az év utolsó versenyén hármas számmal versenyzett (A szerző felvétele) A cselgáncs-szakosztály vezetősége, edzője, továbbá a serdülő és az ifjúsági cselgáncsozók (Zsigárdi felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents