Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-30 / 257. szám, kedd

A szemlélet, a módszerek változásai Tankönyvekről az Ipolysági (Šahy) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban Az idei tanév az alapiskolákból a középiskolákba került fiatalok egy részének szokatlan feladatot jelent majd. Az új oktatási program fokozatos bevezetése idén egye­bek közt a gimnáziumok első évfo­lyamaiban folytatódik. Ez nem­csak a tanároktól kívánja meg a módszerek megváltoztatását, de egyben a diákok részéről is más hozzáállást kíván. A gimnáziumok esetében gyökeres változást je­lent, hogy a mindeddig kísérleti stádiumban lévő fakultatív képzés idén az oktatáspolitikai elképzelé­seknek megfelelően általánossá válik. Persze ezenkívül számos olyan változással találják szembe magukat a pedagógusok, amelyek a korszerűsített alapiskolai oktatás természetes következményei. A megváltozott tanterv, az ehhez megkívánt korszerűbb tanítási módszerek mellé - elsősorban a tanuló szempontjából fontosak a tankönyvek, s az egyéb tan­könyv jellegű segédeszközök. A magyar tanítási nyelvű középis­kolák számára mind ez ideig az új tankönyvek egy része nem készült el, ami eleve fokozott felelősség­tudatot, odaadást és figyelmet kí­ván meg a tanárok és a diákok részéről. Az első hetek tapasztala­tairól, a váratlan körülményhez történő alkalmazkodásról Csömör Béla, az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója a következőket mondta:- Bár még nagyon frissek a be­nyomásaink, számos tényszerű dolgot így is megállapíthattunk. Kis iskola vagyunk, ennek ellenére nincsenek gondjaink a szakosító gyakorlati tárgyak oktatásával. Új épületünkben elegendő szaktan- terem és laboratórium áll rendel­kezésünkre, amelyeket a szlovák gimnáziummal közösen haszná­lunk, így iskolánkban három fakul­tatív tantárgy választható: a gép­ipari gyártás alapjai, közgazda­ságtani és ügyviteli alapismeretek valamint a mezőgazdasági terme­lés alapjai. Szaktantermeink és tanműhelyeink ennek megfelelően jól fel vannak szerelve illetve foko­zatosan gyarapítjuk a szükséges gépparkot. A gépírás oktatására elegendő írógép áll a diákok ren­delkezésére, s van egy kísérleti telkünk, ahol üvegházban is vé­gezhetnek mezőgazdasági kí­sérleteket diákjaink.- Óhatatlanul is megfogalma­zódik a megállapítás, hogy itt alig­ha lehet gond a pályaválasztás...- Iskolánknak 240 diákja min­den évfolyamban két párhuzamos osztályban tanul. Ezenkívül idén érettségizik majd az egy esti évfo­lyamunk. A tavaly végzett 56 fiatal közül 35 jelentkezett főiskolai to­vábbtanulásra, ezek közül 24-et vettek fel a különböző felsőoktatá­si intézményekbe. Közülük 12 fia­tal műszaki főiskolán, 1 katonai főiskolán tanul. Idén már tizen­egyen a gimnáziumban szerzett szakképesítésnek megfelelő állást is találtak. Ez igazolni látszik az új program helyességét.- Feltételezem azonban, hogy a fakultatív tantárgyak bevezeté­sén kívül gondot okoz a hagyomá­nyos tárgyak eredményes oktatá­sa is.- Kétségtelen, hogy a tan­könyvhiány rendkívüli dolgokra kényszerít bennünket. Ezúttal nemcsak mint igazgató, de mint történelem-földrajz szakos tanár is illetékes vagyok. A hiányzó tan­könyveket úgy igyekszünk pótolni, hogy a szlovák nyelvű tankönyv szövegét rögtönözve lefordítottuk és sokszorosítva a tanulóknak szétosztottuk. Ehhez a szöveghez természetesen használjuk a tan­könyv eredeti ábráit, táblázatait.- Milyenek az így szerzett ta­pasztalataik? Mennyiben tudnak így építeni az alapiskolában felté­telezetten elsajátított ismeret- anyagra?- Mivel kis létszámú iskolaként a minisztérium azon kijelölt intéz­ményeihez tartozunk, ahol vizs­gálják az új program bevezetését, már megírattuk az első írásbeli felmérő dolgozatokat. Ebből le­szűrhető eredményeket az illeté­kes szaktanárok majd ismertetik. Előzetesként csak annyit, hogy a diákoknak elsősorban alkalmaz­kodniuk kell az új körülmények­hez, amelyek egyelőre nem felel­nek meg az elvárásoknak, vagyis az alapiskolában megalapozott új rendszerű oktatásnak. Az iskola igazgatójának a sza­vait úgy vélem, nem kell kommen­tálni. Az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumba a lévai (Le­vice) és a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásokból járnak diákok. Nyolcvanöt százalékuk munkás- és parasztszülók gyermeke, ami a társadalmi mobilitás szempont­jából pozitív jelenség. Feltűnő je­lenség viszont, hogy újabban az alapiskoláknak ha nem is gyen­gébb, de többségükben a közepes tanulói jelentkeznek ebbe az isko­lába. Pedig a társadalmi elvárás, a szocialista oktatási rendszerben a gimnáziumoknak szánt szerep (felkészíteni az egyetemi és főis­kolai tanulmányokra) azt feltéte­lezné, hogy a legjobbak tanulnak itt. Az ipolysági tapasztalatok sze­rint mintha elhanyagoltuk volna az új oktatási struktúrában ennek az iskolatípusnak szánt szerep hang- súlyozását...- Milyen ismereteket hoztak magukkal az ipolysági gimnázium elsősei az alapiskolákból? Erre próbáltam választ kapni Gyurász Magdolna magyar szakos és Kor­pás Pál szlovák szakos tanároktól. Gyurász Magdolna idén először tanítja a magyar irodalmat és a nyelvtant. Milyenek az első ta­pasztalatai?- Az első órák a felmérők meg­írásával teltek. Bár még a dolgo­zatok javításának nem értünk a végére, megállapítható, hogy az alapiskolában szerzett ismereteik más szerkezetűek, mint a megelő­ző évfolyamokéi. Nemcsak a lexi­kális tudásuk jó, de az összefüg­géseket, a szókincsünk mélyebb rétegeit is ismerik. Gyenge ered­ményű talán nincs is az eddig ellenőrzött válaszok között.- Mennyiben jelent majd új fel­adatot a tanítás?- Szerencsések vagyunk, hi­szen a mi tankönyveink idejében elkészültek. Azt hiszem, számom­ra az új programban hangsúlyos szerepet kapó esztétikai ismere­teknek, az irodalom társmúvésze- teinek az oktatása jelenti majd a legnagyobb feladatot. Ehhez persze kevés a tankönyv, ezért is szeretnék majd nagy súlyt helyez­ni az olvasás megszerettetésére. Úgy vélem, ez nemcsak a magyar irodalom ismeretéhez fontos, szakirodalom olvasása nélkül alig­ha lehet valaki jó szakember a műszaki pályákon. Korpás Pált nemcsak mint szlo­vák szakos tanárt, de mint a szlo­vák nyelvtankönyv egyik szerzőjét is kérdeztem arról, milyen változá­sok várhatók a nyelv oktatásában.- Kissé távolabbról kezdeném. Úgy vélem, hogy máris átestünk annak a bizonyos lónak a másik oldalára. Mindenki az új tanköny­vektől, az új programtól várja a megváltást, pedig elsősorban a tanítás és a pedagógusok szem­léletének, alkalmazott módszerei­nek kell megváltozni ahhoz, hogy a diákok megtanulják mindazt, amit az új tanterv előír. Idén olyan elsőseink vannak, akik első osztá­lyos koruktól tanulják a szlovák nyelvet. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az előző évjáratokhoz képest nem javult a helyesírásuk. Ezzel szemben észrevehetően jobb a konverzációs készségük, gazdagabb a szókincsük. Nem állt be változás a nyelvtani kategóriák ismeretében, de folyékonyan be­szélnek, hibát kevés esetben vé­tenek. Ez igazolja a várakozásun­kat, bár mint az új nyelvtankönyv egyik szerzője, elégedetlen va­gyok.- Mint gyakorló tanár és mint tankönyvszerző milyen tanácsot, használati utasítást tudna adni kollégáinak?- Ezt az egyet nem szeretném, hiszen a könyvet hárman irtuk, ami természetszerűleg három kü­lönböző szemlélet kompromisszu­mát jelentette. Néhol nem sikerült elfogadtatnom kollégáimmal, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák­ban a szlovák nyelv, irodalom és nyelvtan oktatásának sajátosak a követelményei, máshol érvénye­sült ez a véleményem... Vissza­térve a kérdéséhez: Nem lehet mindenható a tankönyv, ha a tanár nem értette meg az új program lényegét. Célunk az volt, hogy a tankönyv tükrözze, miként lehet összekapcsolni a nyelvtanításban az egyes összetevőket. A szó­kincs gyarapítása, a konverzáció, a fogalmazáskészség a nyelvtani szabályok ismerete és gyakorlati alkalmazása révén teljesedhet ki. Az elsajátított szókincs sokoldalú hasznosítása is ennek a függvé­nye. A szerves egységet kellene látni, s mindenekelőtt a szlovák nyelv tanításának eddig berögzött konvencióit kell felrúgni. Az iskolák, a pedagógusok fel­adatait az új program bevezetésé­ben Korpás Pál véleményének elején összefoglalta. Minden ne­hezítő körülményt, hiányzó tan­könyveket áthidalhat a szemlélet, az eddig alkalmazott módszerek megváltoztatása. Igaz ugyan, hogy a hiányzó tankönyvek bizo­nyos tanuláspszichológiai gátlást is szülnek a diákokban, a tanárnak azonban módjában áll, hogy az új tankönyvek megjelenéséig egyé­niségével, tudásával pótolja mind­azt, amit a tankönyv rendszeres forgatása jelent. DUSZA ISTVÁN Különleges kiadványok Két hír az Rudolf Tarnow (1867-1933) költő népszerű műveiből készül válogatás a rostocki Hinstroff Kia­dónál. Tarnow plattdeutsch - újal­német - dialektusban beszélt és alkotott. A maga nemében egye­dülálló plattdeutsch kiadvány jövő­re kerül az olvasók kezébe. Dr. Arnold Hückstadt, a Fritz Reuter Irodalmi Múzeum igazgatója, a kö­tet szerkesztője elmondotta, hogy a kötettel az NDK északi részén tekintélyes számban élő platt­deutsch dialektust beszélő lakosság irodalmi igényeit kívánják kielé­gíteni. A könyvben több mint fél­száz úgynevezett ,,Burrkäwer“- „repülő bogár“ is helyet kapott. A költő igy nevezte csipkelődő bökverseit, amelyekben a junkere­ket, a hatalmaskodókat ostorozta. Bekerültek a válogatásba Tarnow gyermekversei, aj falusi iskolák életét bemutató vidám történetei is. Az olcsó kiadású kötet 60 ezer példányban kerül az üzletekbe, x Erich Mühsam (1878-1934) po­NDK-ból litikai iró, költő és drámaíró eddig ismeretlen írásainak kiadását ter­vezi a berlini Volk und Welt Kiadó. A válogatás Vitairatok - Irodalmi hagyaték címmel jelenik meg az oranienburgi koncentrációs tábor­ban elpusztult költő halálának 50. évfordulójára. A cikkek, hátrama­radt írások markáns képet adnak az elnyomás, a fasizmus, az op­portunizmus ellen szót emelő, éles hangú kritikusról. Mühsam a szá­zadfordulón pamfletéiról vált hí­ressé. 1911-ben indította Kain című folyóiratát, amelyet háborúellenes tendenciája miatt az első világhá­ború kitörését követően betiltottak. A művészt később el is ítélték. 1918-1919-ben a polgári forrada­lom, majd a Müncheni Tanácsköz­társaság szolgálatába állította te­vékenységét. A vereség után is­mét börtönbe került. Kiszabadulása után erőteljesen támadta a fasiz­must, ezért a nácik 1933-ban az oranienburgi koncentrációs tábor­ba hurcolták. (BUDAPRESS-PANORAMA)- UJ FILMEK ­Egyensúly (bolgár) Komoly etikai kérdéseket vet fel, az emberi kapcsolatok és ma­gatartásformák megnyilvánulásait vizsgálja az Egyensúly című bol­gár film, néhány egyén sorsát be­mutatva. Rejtélyes persze s a film megtekintése után is az marad, hogy az alkotók miért adták mun­kájuknak ezt a címet, amikor a tör­ténet csupa kiegyensúlyozatlan egyénről szól, olyan emberekről, akik válaszút elé kerültek. A testi­lelki egyensúly legfeljebb óhajuk, áhított vágyuk. Sztanyiszlav Sztratiev író és Ljudmil Kirkov rendező érdeklődé­sének középpontjában egy fiatal nyék arra késztetik ót, hogy átérté­kelje önmagát, addigi életét, pá­lyafutását. Kételyek gyötrik, vajon alkotásai a valós életet tükrözik-e, volt-e mindig elég bátorsága, hogy a valóságot a maga meztelensé­gében mutassa be, nem töreke- dett-e gyakran mesterkéltségre, müviségre, figyelmen kívül hagyva a mindennapok realitását. Leegyszerűsítve ennyi ez a bol­gár film. Vitathatatlan, hogy az alkotó e történettel figyelmeztetni akarta korunk emberét arra, mi­lyen következményei lehetnek a közönynek, a felelőtlenségnek, házaspár áll. Házasságuk válság­ba kerül s ezt az áldatlan helyzetet még inkább nehezíti „a harmadik“ megjelenése. Tragikusan végződ­nek az események s ekkor felve­tődik a kérdés: ki a felelős a tör­téntekért. Meglepő, de az asszony haláláért a forgatókönyvíró érez lelkiismeret-furdalást, az alkotás cselekménye ugyanis egy filmfor­gatáson játszódik, a hősök pedig a stáb tagjai. Az iró hibáztatja magát, hogy nem akadályozta meg a tragédiát, s az átélt esemé­Arany a tó fenekén a kíméletlenségnek, az önzésnek, a cinizmusnak. Mondandója, intel­me időszerű, csakhogy a cselek­mény túl bonyolult ahhoz, hogy a néző egykönnyen kihámozhatná belőle üzenetét. Meseszövésének folyamatosságát retrospektív jele­netek törik meg, s ez nemcsak zavarólag hat, hanem a közérthe­tőséget is akadályozza. Kár, hogy az alkotó túl sok jót és rosszat akart elmondani kortásainkról. Ke­vesebbel nagyobb hatást ért volna el. (új-zélandi) Meglehetősen ritkán láthatunk mozijainkban új-zélandi filmet, pe­dig e távoli országban 1977, az új- zélandi filmgyártás megújulása óta évente legalább három-négy mű készül s alkotóik szorgalma­san látogatják a nemzetközi film- fesztiválokat, köztük Karlovy Varyt is. Érthető hát, ha a néző fokozott kíváncsisággal ül be az Arany a tó fenekén című filmhez, bízvást re­mélve, hogy valami újat, eredetit lát, vagy többet tud meg az ország természethez kötődó, mindennapi embereinek életéről. E film láttán ismereteink azonban nem gyarap- szanak, hiszen az alkotó a nem­zetközi kommersz-produkciók mintáit követi, ráadásul a közre­működők többsége külföldi. Ve­gyük például a rendezőt, David Hemmingst, aki nem más, mint Antonioni világhírű Nagyításának fényképésze, a remek angol szí­nész. Szabályos kalandfilm az Arany a tó fenekén, látványos és fordula­tos, könnyed és kellemes, akár­csak a nagy stúdiók produkciói. Hősei a természetben élő, a meg­élhetésért keményen megdolgozó egyszerű emberek, akik élő vadak befogásával keresik meg kenyerü­ket. Bolyongásaik során egyikük egy második világháborús repülő­gépet fedez fel a végtelen tájban, olyan gépet, melynek belsejében több ládányi whisky, sok-sok hadi kitüntetés és ötvenmillió dollárnyi arany is rejlik. A részeges vadbe­fogó a kinccsel tudna éppen mit kezdeni, de mire társával expedí­ciót szervez az aranyrudak ki­emelésére, nyomába ered egy hi­vatásos gengszterbanda, amely­nek szintén van némi elképzelése az arany további sorsát illetően. Az üldözések helikopteren, terep­járón és motorcsónakon folynak a kalandfilmek bevált szabályai szerint, lövöldözéssel, humorral és szerelemmel színesítve. .A könnyű kalandok kedvelői bi­zonyára jól szórakoznak majd az egyszerű, de jóságos fickók és a gonosz gengszeterek látványos párharcán, ám aki Új-Zéland mai életére kíváncsi, tehát a természe­ti szépségek, a Yankee Zephyr repülőgép meséje mellett a filmtől valami mást is akar kapni, feltehe­tőleg csalódik. -ym­Az új-zélandi produkció egyik kockája új s^d 4 1984. X. 30. Jelenet a bolgár filmből

Next

/
Thumbnails
Contents