Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-12 / 242. szám, péntek
Célunk a termelés intenzitásának és hatékonyságának további fokozása (Folytatás az 5. oldalról) hasznosításáról van szó, de jobban kell kihasználni az eddig hulladéknyersanyagnak számító anyagokat is, nemcsak a takarmányozásban, hanem az élelmiszer- gyártásban is. A feldolgozási folyamat hatékonysága növelésének az a célja, hogy maximális mértékben megtartsuk a nyersanyagok biológiai értékét és növeljük az élelmiszerek tápértékét. Nagyobb igényeket támasztunk az élelmiszeripari termékek minőségével szemben. Ezen a téren intézkedéseket hoztunk az ellenőrzés fokozására és annak megelőzésére, hogy ártalmas anyagok kerüljenek az élelmiszerekbe. Meg kell oldani a szállítói-megrendelői kapcsolatok problémáit. Le kell rövidíteni a termelőktől a fogyasztókhoz vezető utat, felhasználva erre az együttmúködés és az integráció lehetőségeit. Alkotóbban és kezdeményezőbben kell kihasználni a tökéletesített irányítási rendszer lehetőségeit, észszerűbben, nem hagyományos módon kell felhasználni az olyan termékeket, mint a tej, hús, zöldség és gyümölcs. Ugyanakkor a lehető leghatékonyabban kell kihasználni az energiát, az üzemanyagokat, a termelési kapacitásokat és az időt, hogy ezzel is hozzájáruljunk a társadalmi szükségletek jobb kielégítéséhez. Az élelmiszeripar vázolt fejlesztési irányvonalának alapja a tudományos-műszaki ismeretek gyorsabb alkalmazása a termelésben és a termelés műszaki-technológiai színvonalának emelése. Ezen a téren az innoválásban, az új technológiák érvényesítésében döntő szerepe lesz a biotechnológia fejlesztésének. Hozzájárul a nyersanyagok jobb felhasználásához és az energiaigényesség csökkentéséhez. Nagy jelentősége lesz az enzim és más progresszív technológiák érvényesítésének, amelyek lehetővé teszik az élelmiszerek tulajdonságainak javítását, a jelenleg hiányzó nyersanyagok előállítását, a késztermékek választékának bővítését. Az egyes termelési-gazdasági egységeknek nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük saját kutatási-fejlesztési alapjuk bővítésére, beleértve az ilyen munkahelyek beruházási szükségleteinek fedezését a 8. ötéves tervidőszakban és távlatilag egészen 1995-ig. Az élelmiszeripar fejlesztési programjában számolunk a termelési kapacitások hiányosságainak fokozatos felszámolásával. A kapacitásokkal kapcsolatos problémák megoldásának alapvető módja a meglévő létesítmények kiegészítése, korszerűsítése és rekonstrukciója. A minisztérium és a termelési-gazdasági egységek vezetőitől elvárjuk, hogy átgondoltabban viszonyuljanak az egyes ágazatok fejlesztésének megszervezéséhez. Vagyis az élelmiszer- iparban is a beruházások takarékosabb formáit kell alkalmazni. Az élelmiszeripar fejlesztési céljainak megvalósítása, az innovációs programok gyorsabb élet- beléptetése, a gépek és berendezések, az egész technológia minőségétől és színvonalától függ. Ezen a téren a szállítóknak, főleg a gépiparban minél előbb meg kell szüntetniük a lemaradásokat. Elvárjuk, hogy a csomagolóanyagok gyártói mindent megtegyenek termelésük növeléséért, az élelmiszeripar szükségleteinek jobb kielégítéséért. Ehhez az illetékes szlovákiai vállalatoknak is hatékonyabban hozzá kell járulniuk, a Kelet-szlovákiai Vasműnek több csomagolóanyagként használt lemezt, a nemšovái Skloobalnak több palackot és befóttesüveget, a műanyagiparnak, a papír- és cellulózipamak több csomagolóanyagot kell gyártania. Az intenzív fejlesztés a gépek és berendezések minőségétől is függ Elvtársak! A mezőgazdaság fejlesztése a belső tartalékok következetes kiaknázásán kívül nagymértékben a népgazdaság többi ágazatától is függ. Fontos feladat hárul a gépiparra, a vegyiparra és az építőiparra. Ennek a kérdésnek nagy figyelmet szentelt a CSKP KB 11. ülése. A mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztése a gépek és berendezések minőségének függvénye. A fejlődés mai szakaszában a technikának nemcsak az a feladata, hogy helyettesítse az élőmunkát, hatnia kell a termelés intenzitásának növelésére, minőségének javítására is, semlegesíteni kell a talajt érő negatív hatásokat, hatékonyabban kell kihasználni a szerves trágyákat és a műtrágyákat, a növényvédő szereket, hozzá kell járulnia, hogy a legfontosabb műveleteket a legalkalmasabb időpontokban végezzék el, hozzá kell járulnia a termelés energia és anyagigényességének csökkentéséhez, a progresszív technológiák alkalmazásához, a gépek megbízhatóságához és hatékony kihasználásához. Tehát lehetővé kell tennie a komplex technológiai gépsorok kialakítását, az automatizálás, a roboti- zálás, a mikroelektronika és más progresszív ágazatok kihasználásával. Szlovákiában a beruházáspolitikában arra kell irányítanunk figyelmünket, hogy a mezőgazdasági vállalatokat ellássuk a nehéz talaj megműveléséhez, a vetéshez és ültetéshez, a takarmány*, kukorica és kapásnövények termesztéséhez, a gyümölcs és zöldség termesztéséhez és a raktárak korszerű technológiai felszereléséhez szükséges gépekkel. A gépesítés színvonalának emelésében kitűzött célok megvalósításában jelentős részük van a szlovákiai gépipari vállalatoknak is. A martini Nehézgépipari Művek termelési-gazdasági egységben aktívan fejlesztik és már részben gyártják a lejtős terepeken is használható szánagyújtó gépeket. A mezőgazdasági dolgozók értékelik erőfeszítéseiket. Az elismerés arra kötelezi a martini Nehézgépipari Műveket, hogy rövid időn belül megkezdjék a gép sorozat- gyártását. Ugyanilyen igényesen és felelősségteljesen kell megoldania ennek a termelési-gazdasági egységnek a nagyteljesítményű Zetor traktorok gyártásának növelését. Ezek a traktorok lehetővé teszik a nagyteljesítményű vontatott gé- 9k kihasználását és a gázolaj százalékos megtakarítását, 'avítási és öntözési program '<tása megköveteli, hogy a martini termelési-gazdasági egység gyártsa a szükséges gépeket, főleg a földmunkákhoz. Kulcsfontosságú kérdés továbbra is a mezőgazdaságban a szállítás és az anyagmozgatás. Ezen a téren a minőség javítása megköveteli, hogy a mezőgazdasági gépjárműveket és ennek megfelelően a targoncákat és a rakodógépeket a megfelelő struktúrában gyártsuk. Szükség van az olyan berendezésekre is, amelyek lehetővé teszik a konténerrendszer széleskörű alkalmazását. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának keretében dolgozó gépipari üzemeknek is fontos szerepük van főleg a kis sorozatban készülő berendezések előállításában és a mezőgazdaság egyes ágazatai szükségleteinek kielégítésében. Elvárjuk, hogy minden kapacitást kihasználjanak, elmélyítsék együttműködésüket a gépipari tárcával, az általuk gyártott gépi és technológiai berendezések járuljanak hozzá az ezen a téren felmerülő problémák megoldásához, főleg a talajmegmunkáló gépek, az ipari növények begyűjtése során használt gépek területén. Az élelmiszeripar számára több, húsfeldolgozásban használt gépet, sütőipari berendezést, csomagológépet kell gyártani. Elvárjuk, hogy a többi gépipari üzem is hozzájárul a mezőgazdasági gépek gyártásához, a berendezések műszaki színvonalának emeléséhez. Az illetékes intézményeknek meg kell ehhez teremteniük a feltételeket. A mezőgazdaságban fontos követelmény a meglévő gépek karbantartásának javítása. Nagyok a különbségek az egyes vállalatok gépi felszereltségében, valamint a géppark kihasználtságában. Jobban kell kihasználni a gépek elosztásának rendszerét úgy, hogy nagyobb teret kapjon a mezőgazdasági vállalatok szervező és irányító munkája. Ügyelni kell egyes mezőgazdasági gépek megbízhatóságának fokozására. A gép- és traktorállomásoktól, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóságoktól megköveteljük, hogy jobb szolgáltatásokat nyújtsanak az efsz-eknek és állami gazdaságoknak, szavatolják a javítások minőségét. Ezeknek a szervezeteknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk a gépek üzemképességéért, beleértve az anyagi felelősséget és érdekeltséget is. Ezen a téren nagyobb mértékben kell alkalmazni a Szovjetunió tapasztalatait. A korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés egyre nagyobb igényeket, támaszt a kemi- zálással szemben. A CSKP KB 11. ülése részletesen elemezte ezeket a kérdéseket is. A kidolgozott program a mútrá- gyafogyasztás minimális növelésével számol. Megteremtjük a feltételeket a mútrágyaszállítmányok struktúrájának módosításához, a cseppfolyós, egy- vagy többkomponensű granulált műtrágyák gyártásának növeléséhez. A hozamok növelésében kitűzött célok elérésének feltétele az intenzív termelés tényezői alkalmazásának magas színvonala. A következő években a magasabb tápanyag-szükségletet azáltal kell kielégítenünk, hogy növeljük a szerves trágyák felhasználásának részarányát, a pillangósnövények vetésterületét, javítjuk a műtrágyák struktúráját és minőségét, felhasználását és csökkentjük a veszteségeket. A trágyák összetételének megváltoztatása a hatékonyság növelésén kívül pozitívan befolyásolja a környezetvédelmet is. Sokkal igényesebben és komplexebben kell megoldanunk a növények tápanyagszükségletének kielégítését. Fordulatot kell elérnünk maguknál a mezőgazdasági vállalatoknál, amelyeknél érvényesíteni kell a tudományos módszereket. Emeljük a növényvédelem színvonalát A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésben pótolhatatlan szerepük van a növényvédő szereknek. Nagyra értékeljük azokat az eredményeket, amelyeket a mezőgazdaság kemizálásában eddig elértünk. Főleg az utóbbi években céltudatosan és komplexen valósítjuk meg az erre vonatkozó programot. A nagy termelő bázis, az utóbbi években Szlovákiában felépített vegyipari kapacitások lehetővé teszik, hogy egyes vegyszerekből elegendőt termeljünk, de ugyanakkor meg kell gyorsítani az innováció ‘folyamatát. Az egyes vegyi anyagok hiánya évente nagy veszteségeket okoz a mezőgazdasági termelésben, csökkenti a munka hatékonyságát. A növényvédelem mai, nem kielégítő helyzetéért nagymértékben a Slovchémia, valamint tudo- mányos-kutatási alapja felelős. Az SZSZK Iparügyi Minisztériumának, a Szlovchémiának és tudományos-kutatási alapjának feladata, hogy az Agro II program keretében a megfelelő növényvédő szereket gyártsa, befejezze a technológiai kutatást, alkalmazza a kutatási eredményeket és elkészítse azoknak a beruházásoknak a tervét, amelyekkel a távlati program számol. Ezen a téren is intenzivebben kell kihasználni a KGST-nyújtotta lehetőségeket, főleg a Szovjetunióval folytatott együttmúködés bővítése által. A mezőgazdasági vállalatok feladata, hogy emeljék a növényvédelem színvonalát, felszámolják a növényvédő szerek használatában előforduló fogyatékosságokat. Ezek a fogyatékosságok csökkentik a növények táplálásának és védelmének hatékonyságát, fokozzák a környezetre gyakorolt negatív hatásokat és az ártalmas anyagok előfordulását az élelmiszerkeretben. A vezetőknek, főleg a járási irányító szervekben javítaniuk kell a növényvédelmi szolgáltatásokat, meg kell szervezniük a jól működő előrejelzést. Sokkal gyorsabban kell fejleszteni az integrált növény- védelem rendszerét, a kártevők elleni küzdelem biológiai formáit és a gyom elleni küzdelmet. Ez lehetővé teszi, hogy relatíve csökkentsük a vegyszerek használatát és nagyobb mértékben kihasználjuk a védelem többi lehetőségét. A kemizálás folyamatában nagyobb szerepet kell betölteniük az agrotechnikai vállalatoknak, nemcsak a jó minőségű szolgáltató tevékenységek végzésével, hanem a tanácsadással is hozzá kell járulniuk a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazásának meggyorsításához. Anyagilag érdekeltté kell tenni ezeket a vállalatokat a termelési eredményekben. A CSKP KB 11. ülésén jóváhagyott programban fontos szerepe van az állattenyésztés biokemizá- lásának és kemizálásának. Növelni kell az ösztönző hatású anyagok gyártását, így az aminosavak, a gyógyszerek, a vitaminok stb. gyártását. A mezőgazdaság ilyen jellegű szükségleteinek kielégítéséhez jelentős mértékben hozzájárulnak az SZSZK Mezőgazdasági Minisztériumának vállalatai, a Slovenská Lupča-i Biotika és a hlohoveci Slovakofarma. Ezen a téren elvárjuk, hogy az egészségügyi minisztérium és a tervező szervek határozottabban valósítsák meg az eddig jóváhagyott programokat, főleg az új lizingyár- tó részlegek építésében. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar beruházási tervei nagy igényeket támasztanak az építőipari kapacitásokkal szemben, főleg az élelmiszeripari kapacitások, a raktárak, a silók, a vízgazdasági létesítmények építésében és a talajjavításban. Az SZSZK Építésügyi Minisztériuma szervezeteinek az eddiginél jobb feltételeket kell teremteniük a kapacitások határidőn belüli átadásához. A mezőgazdaság beruházási terveit továbbra is túlnyomórészt a mezőgazdaság valósítja meg a szövetkezetek építőipari kapacitásai, a mezőgazdasági építkezési vállalatok révén. Ez megköveteli, hogy javítsuk ezeknek a kapacitásoknak a műszaki ellátottságát. A legnagyobb probléma továbbra is a konstrukciós rendszerek egyes elemeinek és az olcsó építkezési anyagok hiánya. Reméljük, hogy elmélyül a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium valamint Építőipari Minisztérium együttműködése és ez lehetővé teszi a mezőgaz- dasági-élelmiszeripari komplexum beruházási programjának hiánytalan megvalósítását. A kutatásnak meg kell oldania a könnyű és olcsó szerkezetek fejlesztését, ami lehetővé tenné a mezőgazdasági létesítmények építésének meggyorsítását és költségeinek csökkentését. Az élelmiszergyártás tüzelőanyag- és energiaigényes. Ezért számolunk több racionalizációs intézkedés megvalósításával. Ezek az intézkedések az új technológiák alkalmazásával csökkentik a fogyasztást és lehetővé teszik a kiegészítő energiaforrások kihasználását. Ezen a téren az igényes feladatokat csakis a szállító vállalatok hatékony segítségével valósíthatjuk meg. Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvitben tökéletesíteni kell a napenergiát felhasználó berendezéseket, a Nové Mesto nad Váhom-i Vzduchotechnikának tovább kell fejlesztenie a szállító berendezéseket, valamint a biogáz gyártásában használt berendezéseket. A mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztésének programját a környezetvédelem követelményeivel összhangban kell megvalósítani. Az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumának és az illetékes kutatóintézeteknek erőfeszítéseket kell tenniük az ökológiai rendszerek- a Kelet-szlovákiai Síkság, az Ipoly mente, a Záhorie, a Dunai Vízmű biológiai programjának- kidolgozására, valamint az idegen anyagok hatásának figyelemmel kísérésére, illetve a negatív befolyás hatálytalanítására. Elvtársak, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar sokoldalú intenzifikálása megkívánja a tudományos-műszaki fejlődés eredményei - alkalmazásának meggyorsítását. Ez a folyamat a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a mezőgazdasági termelés sajátosságaitól és attól a körülménytől függ, hogy a mezőgazdasági termelés kétharmadában részesednek az anyagi termelés egyéb ágazatai. A mezőgazdasági-élelmezési komplexumban esetenként kimagaslóak a tudományos-műszaki fejlődés érvényesülésének eredményei. Nemzetközi viszonylatban is nagyon figyelemreméltó a növekedés és több mutatóban a fejlett államok közé tartozunk. Az utóbbi időben kinemesítettük és a gyakorlatban széles körűen alkalmaztuk a 9-10 tonna hektárhozamot biztosító új búzafajtákat, továbbá árpafajtákat 7-8 tonna, kukoricafajtákat 10-12 tonna, cukorrépafajtákat 40—45 tonna, burgonyafajtákat 30 tonna, borsófajtákat 4,5-5,5 tonna stb. hektárhozammal. Jó eredményeket értünk el az állattenyésztési termelésben, a gépesítésben, az élelmiszer- iparban és más területeken is. Az eredmények ellenére ezen a területen előfordulnak problémák. A CSKP KB 8. ülésén és az SZLKP KB ülésén megvalósított elemzésből az következik, hogy a tudományos-műszaki fejlődés alapvető problémája elsősorban a tudomány és a technika eredményeinek nem kielégítő felhasználása a gazdaságfejlesztés hatékonyságának növelésére. Nem eléggé hatékony a tudományos-műszaki fejlődés irányítása sem. Gyorsan át kell értékelni elsősorban a biológiai kutatás irányításának módszereit és formáit, olyan megközelítéssel, amely a legjobban támogatja ennek a tudományágnak a progresszív technológia kimunkálására gyakorolt hatását. A mezőgazdaság és az élelmezésügy tárcája tudományos-kutatási bázisának szerve- zésileg jobban kell alkalmazkodnia és felkészülnie az igényes feladatok teljesítésére. A tudomány irányításában is érvényesíteni kell a tudományos alapelveket. További komoly probléma, hogy a mezőgazdaságban nagyon egyenetlen a tudományos-műszaki fejlődés. Ez a legszembetűnőbben az emberi munka gépi munkával való helyettesítésének nem azonos fokában nyilvánul meg. Ez az egyik alapvető oka mezőgazdaságunk eszköz- és beruházásigényességének. E tekintetben időszerű feladat, hogy az emberi munkát ipari termelőeszközökkel helyettesítsük, amelyeknek az eddigieknél lényegesen jobb a gazdasági hatékonyságuk. A tudományos-műszaki politika megvalósítása során igényes célokat tűztünk ki a tudományos, a kutatási, a fejlesztési és a termelő szervezetek elé is. Gyorsan lépéseket kell tenni az egyes tárcák tudományos-kutatási alapja munkájának intenzivebbé és hatékonyabbá tételére, az objektív előfeltételekre épülő külkapcsolataik javítására. Arányosan kell fejleszteni a természet- és társadalomtudományi kutatást. (A beszámoló befejező részét lapunk holnapi számában közöljük.) DJ SZÓ 6 1984. X. 12.
