Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-12 / 242. szám, péntek

ÚJ szú 3 1984. X. 12. Célunk a termelés intenzitásának és hatékonyságának további fokozása Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója a közélelmezést biztosító ágazatok feladatairól és fejlesztésük hosszú távú programjáról Szlovákiában Tisztelt Elvtársak! Tanácskozásunk a CSKP Köz­ponti Bizottsága közelmúltban megtartott 11. üléséhez kapcsoló­dik, amely ülés megtárgyalta a mezőgazdaság és a közélelme­zés kérdéseit. A legfelsőbb párt­szervek a XVI. kongresszus óta eltelt időszakban már másodízben foglalkoznak az e területtel kap­csolatos feladatok teljesítésével. Mindez arról tanúskodik, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja nagy gondot fordít gazdaságunk és szociális politikánk e fontos és érzékeny területére. A CSKP KB 11. ülésének jelen­tősége abban rejlik, hogy igénye­sen értékelte a CSKP XVI. kong­resszusa irányvonalának, vala­mint a CSKP KB 4. ülése határo­zatainak teljesítésében elért eddi­gi eredményeket, kijelölte a kulcs- fontosságú feladatokat, amelyekre a párt-, az állami- és a gazdasági szervek tevékenységét összpon­tosítani kell a 7. ötéves terv fela­datainak sikeres teljesítése érde­kében. A CSKP Központi Bizottsá­ga megkülönböztetett figyelmet szentelt a mezőgazdaság és a köz­élelmezést biztosító más ágaza­tok fejlesztése hosszú távú prog­ramjával kapcsolatos kérdések­nek, és azt mint a 8. ötéves terv, valamint gazdaságunk hosszú tá­vú fejlesztési terve kidolgozásá­hoz szükséges alapvető anyagot hagyta jóvá. Az SZLKP Központi Bizottsága mostani ülésének feladata és célja az, hogy a CSKP KB 11. ülésének szellemében értékelje, hogyan ha­ladunk a 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésével Szlová­kia mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexumában. Feladata továbbá, hogy intézkedéseket te­gyen az egész 7. ötéves tervidő­szak feladatainak optimális teljesí­tésére. Ugyanakkor konkretizálni akarjuk a mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító más ágazatok fejlesztésének országos hosszú távú programját Szlovákia viszonyaira, és konkrét intézkedé­seket hozni megvalósításukra. Beigazolódott utunk helyessége Elvtársak! Központi bizottságunk a törté­nelmi forradalmi események jelen­tős jubileumainak időszakában ta­nácskozik. A közelmúltban ünne­peltük meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulóját, és ké­szülünk a nemzeti felszabadító harc betetőzése és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójának méltó megünnep­lésére. Megemlékeztünk pártunk történelmi jelentőségű IX. kong­resszusának 35. évfordulójáról is. Ez a kongresszus tűzte ki hazánk­ban a szocializmus építésének fő irányvonalát. Elválaszthatatlan ré­sze volt ennek az irányvonalnak a mezőgazdaság szocialista áté­pítésének programja. Minél job­ban távolodunk időben ezektől az eseményektől, annál egyértel­műbben igazolódik a lenini út he­lyessége. Pártunk és társadal­munk ezt az utat járta a politikai és társadalmi élet minden területén. Az elmúlt 35 év alatt szocialista mezőgazdaságunk is nagy lépést tett előre a társadalmi szükségle­tek kielégítésében. Szövetkezete­ink és állami gazdaságaink a szo­cialista termelési viszonyok prog­resszív bázisán fejlődnek, s ezek a kapcsolatok széles teret biztosí­tottak a termelőerők rendkívüli fej­lődéséhez és a tudományos-mű­szaki haladás érvényesítéséhez. A termelés intenzitását, a termelé­kenységet és a munka kulturáltsá­gát tekintve a legfejlettebb mező- gazdasági országok közé kerül­tünk, s a termelés növekedésének dinamikáját tekintve számos fejlett mezőgazdasági országot megelő­zünk. Az egy főre eső élelmiszer-fo­gyasztás, főleg az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása jelenleg háromszor-négyszer vagy még többször akkora, mint a kollektivi­záció előtt, pedig a földterület hoz­závetőlegesen egyhatodával csökkent, s a volt mezőgazdasági dolgozók kétharmada az iparosí­tási programot erősítette. A mezőgazdaság szocializálá­sa lényeges változásokat eredmé­nyezett a parasztok és az egész falusi lakosság életstílusában, s elősegítette a város és a falu közeledését. A munkásosztályon kívül a me­zőgazdaságban létrejött a szövet­kezeti parasztok osztálya mint a munkásosztály hú és odaadó szövetségese, megszületett a szi­lárd munkás-paraszt szövetség mint államunk és a Nemzeti Front alapja, s ez a szövetség szüntele­nül fejlődik, és ösztönzi az osztá­lyok közeledését. Ezeket az eredményeket a párt­ban és a társadalomban a CSKP XVI. kongresszusa után bekövet­kezett válság ellenére értük el. A mezőgazdaságban dolgozók - munkások és szövetkezeti pa­rasztok - akkor is megőrizték jó­zanságukat, ellenálltak a jobbol­dali opportunisták támadásainak, és megvédték a szocialista építés vívmányait a falvakban. Főleg a politikai és gazdasági konszoli­dáció idején képviseltek jelentős stabilizációs tényezőt. A párt nagy érdeme, hogy alko­tó módon alkalmazta Csehszlová­kia viszonyaira Lenin szövetkeze- tesítési tervét, hogy hasznosította a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak a kollektivizáció során szer­zett tapasztalatait, figyelembe vet­te sajátosságainkat, és megnyerte a munkásosztályt, valamint a pa­rasztság haladó erőit a mezőgaz­daságban a szocialista termelő­erők megteremtéséért vívott úttörő munkára. Ezt a feladatot sikere­sen teljesítette. Szlovákiában a szocialista ipa­rosítás és a mezőgazdaság kol­lektivizálása, valamint a népgaz­daság intenzív fejlesztésének je­lenlegi stratégiája a nép életszín­vonala emelésének, a gazdasági elmaradottság felszámolásának, valamint a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek gaz­dasági, szociális és kulturális szín­vonala közötti különbségek foko­zatos kiegyenlítődésének alapve­tő és meghatározó feltételévé vált. A szocialista termelési viszo­nyok győzelmével kialakultak a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum gyors fejlődésének, valamint a társadalom élelmiszer­szükségletei jobb kielégítésének legfontosabb bázisai. Különösen nagyra kell értékelni az elmúlt 15 évben lezajlott fejlő­dést, amikor a CSKP és az SZLKP kongresszusain, a CSKP KB és az SZLKP KB ülésein fokozatosan kidolgozták a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum inten­zív fejlesztésének programját, s kitűzték a saját forrásokból szár­mazó élelmiszerek növekvő fo­gyasztása fedezésének reális cél­ját, később pedig a gabonanemú- ek termesztése terén való önellá­tás fokozatos megteremtésének feladatát s azt, hogy az önellátás mértékét más élelmiszerek eseté­ben is növeljük. Ezért ma, amikor az elsó szö­vetkezetek megalakulásának 35. évfordulójára emlékezünk, csodá­latunkat és köszönetünket fejez­zük ki a szövetkezetesítés lenini gondolata minden úttörőjének, a szövetkezetek és az állami gaz­daságok megalapítóinak és építői­nek, a munkásoknak, a parasztok­nak, a kommunistáknak és a pár- tonkívülieknek törekvéseikért, ki­tartásukért és önfeláldozó munká­jukért, forradalmi művükért. A takarmányalap gazdaságos hasznosításával Elvtársak! Hamarosan véget ér a 7. ötéves tervidőszak 4. éve. Tehát össze­gezhetjük, hogy hogyan teljesítjük a CSKP XVI. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának fel­adatait a mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexum kulcsfontos­ságú területein. A CSKP KB 11. ülésén értékel­ték a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés eredményeit, amelyeket a 7. ötéves tervidőszak során értünk el. Ez az összegezés Szlovákiára is vonatkozik. A bruttó mezőgazdasági termelésnek az egész 7. ötéves tervidőszakra vo­natkozó' tervét az első három év alatt szlovákiai viszonylatban 60 százalékra teljesítettük, ami lé­nyegében arányos a tervvel. A 6. ötéves tervidőszak átlagához vi­szonyítva Szlovákiában a mező­gazdasági termelés 1981-83 kö­zötti évi átlagban 6,8 százalékkal emelkedett, ami az országosnál magasabb növekedést jelent. Ebben az évben számításaink szerint hozzávetőlegesen félmilli- árd koronával teljesítjük túl a me­zőgazdasági termelés tervét. Pozitívan kell értékelnünk, hogy a CSKP XVI. kongresszusá­nak irányvonalával, az SZLKP leg­utóbbi kongresszusának határo­zataival, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB, a kongresszuso­kat. követő üléseinek határozatai­val összhangban - a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére - si­került meggyorsítani a növényter­mesztés fejlesztésének dinamiká­ját. A növénytermesztés volumene az elsó három év alatt a 6. ötévers tervidőszak átlagához viszonyítva 9 százalékkal növekedett, s ebben az évben a növekmény már meg fogja haladni a 11 százalékot. Kulcsfontosságúak az idei eredmények a növénytermesztés­ben, amelyek az alapvető élelmi- szeripari termékek gyártásának ki­indulási alapját képezik. Az eddigi fejlődés azt mutatja, hogy a nö­vénytermesztésben nemcsak tel­jesítjük, hanem túl is teljesítjük az idei terv feladatait. Szlovákiában sűrűn vetett gabonafélékből a ter­més meghaladta a 3 millió 370 ezer tonnát, ami 470 ezer tonnával több, mint amit a terv előirányoz. Ilyen rekordtermést történel­münkben elsó ízben értünk el. A kukoricával együtt, amelynek esetében szintén jó eredményeket várunk, kellő mennyiségű saját termelésű szemeskészlet áll majd rendelkezésünkre. Képesek le­szünk fedezni a takarmányszük­ségletet és csökkenteni - csak­nem a felére - a lemaradást. Ez lehetőséget teremt arra - a terve­zett importtal együtt -, hogy meg­teremtsük szemesekből a szüksé­ges tartalékot, biztosíthatjuk a ter­melés magasabb stabilitását, va­lamint a takarmánymérleg kie­gyensúlyozottságát. A cukorrépa-termesztésben azt várjuk, hogy megközelíthetjük a tervet, s a burgonyatermesztés­ben valamennyi tartalék kihaszná­lásával - és főleg a betakarítási veszteségek csökkentésével - szintén teljesíthetjük a felvásár­lási tervet. A hüvelyesek és az olajnövé­nyek termesztésében jobbak az eredmények. A gyümölcs- és sző­lőtermés megközelíti az elmúlt évit, s a zöldségtermesztésben több mint 90 százalékra teljesítet­tük a tervet. Az idei időjárás nem kedvezett a meleget kedvelő zöld­ségfajtáknak, de néhány őszi zöldségfajta esetében az elkövet­kező hónapokban javulnak a terv­teljesítés kilátásai. T ömegtakarmány-termesztés- ben a mennyiséget tekintve a terv teljesítését várjuk, jelenleg rendkí­vül nagy figyelmet kell fordítanunk a minőség javítására. Az állattenyésztés volumene az első három év alatt a 6. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva több mint 5 százalékkal nőtt. A tej­termelés 7,5, a tojástermelés 9,6 százalékkal emelkedett. A vágómarha-tenyésztés volu­mene a regulációs intézkedések­kel összhangban enyhébb ütem­ben - 3,7 százalékkal - nőtt. Pozi­tív fordulatra - főleg 1983-ban- a gazdasági állatok reprodukció­ja terén került sor, annak ellenére, hogy számos járásban és vállalat­nál ezt a feladatot még nem oldot­ták meg. Szlovákiai viszonylatban ígére­tes eredményeket értünk el a sze- mestakarmány-készlet ésszerű ki­használásában. Az egy kilogramm hús előállításához szükséges sze- mestakarmány-mennyiség 1983- ban - a 6. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva - a sertés- tenyésztésben 8 százalékkal, a szarvasmarha-tenyésztésben 27 százalékkal, az 1 liter tej előál­lításához felhasznált mennyiség 23 százalékkal csökkent. Ezek a takarékossági eredmé­nyek jelentősen hozzájárulnak az önállósághoz. A 6. ötéves tervidő­szakhoz viszonyítva az állatte­nyésztés szükségleteit kielégítő takarmányimport Szlovákiában 35 százalékkal csökkent, s a nem szocialista országokból behozott takarmány mennyisége csaknem 80 százalékkal. Ebben az évben az állatte­nyésztés terjedelme 3 százalékkal nó, elsősorban a hústermelés to­vábbi növelésével, de az állatállo­mány számbeli növelésével is. Ki­látásaink szerint a tejfelvásárlási tervet több mint 50 millió literrel, a marhahús-felvásárlási tervet pe­dig 15 ezer tonnával lépjük túl. Helyreállt az élelmiszeripari termelés növekedésének dinami­kája is. A három év alatt az élelmi- szeripari termelésben a 7. ötéves tervidőszak feladatainak 59 szá­zalékát teljesítették, az ütemtervet pedig 660 millió koronával túltelje­sítették. Az árutermelés terén még kedvezőbb a helyzet, a túlteljesí­tés 1,3 milliárd koronát tesz ki, ami a késztermékek nagyobb készle­teiben is megnyilvánul. A nyers­anyagforrások lehetővé teszik, hogy az élelmiszeriparban is telje­sítsük az idei feladatokat. A piaci alapba történő élelmi­szer-szállítási tervet - a tömény­italokat és a bort kivéve - az elsó három év alatt teljesítettük, aho­gyan azt a 7. ötéves terv feltéte­lezte. A 6. ötéves tervidőszak átla­gához viszonyítva a szállított mennyiség az elmúlt három év alatt 21 százalékkal emelkedett. Valamennyi alapvető élelmi­szert tekintve elértük a piac kie­gyensúlyozottságát. Mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumunk így az elmúlt években progresszív dinamikus fejlődést mutat, s nincs válságban, ahogyan azt osztályellenségeink igyekeznek beállítani. A kedvező eredményeket a szorgalmas munkának, a kedve­ző klimatikai fejlődésnek, valamint azon intézkedések megvalósításá­nak köszönhetően értük el, ame­lyeket az irányításban a termelés intenzív fejlesztésére fogadtunk el. Azonban nem elégedhetünk meg az elért eredményekkel. Az emberek növekvő igényei s a biz­tosításukhoz szükséges egyre bo­nyolultabb feltételek is megköve­telik, hogy mindenütt mélyen és kritikusan elemezzük mind sikere­ink forrását, mind pedig gyenge pontjainkat és hiányosságainkat a tervteljesítésben, s energikusan követeljük a javulást mindenütt, ahol következetlenül teljesítik a párthatározatokat és az állami szervek intézkedéseit. Továbbra is elsőrendű gondos­kodásban kell részesítenünk a nö­vénytermesztés fejlesztését. Épp ezekben a napokban és az elkö­vetkező hetekben döntünk a vég­eredményekről. Még jobban kell tö­rekednünk ennek az egyedülálló esélynek a kihasználására, s biz­tosítanunk az egész termés minél jobb betakarítását, jó raktározását és hatékony értékesítését. Többet kell törődnünk a termékek minősé­gével, s minden veszteség csök­kentésével. Az idei őszön tökéle­tesebben kell felhasználnunk min­den munkáskezet, minden jó gon­dolatot, minden gépet és berende­zést, minden hasznosítható ener­giát a terv minél jobb teljesítésére, s ezzel minél kedvezőbb kiindulási alapot kell teremtenünk az egész ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez. A növénytermesztésben kulcs- fontosságú a gabona- és fehérje­program. A gabonatermesztésben az ötéves tervidőszak elsó évei­ben keletkezett hiányt sikerült a felére csökkenteni. Teljes fel­számolása és a gabonatermesz­tésben az ötéves tervidőszak fel­adatainak teljesítése azonban na­gyon igényes feladat. A lemara­dásban - az időjáráson kívül - bi­zonyos része a gabona vetésterü­lete csökkenésének is volt, s an­nak is, hogy néhány helyen a terv­ben előirányzott szemeskukoricát silókukoricaként használták fel, amivel kompenzálódott a nem elégséges termelés és főleg a tö­megtakarmány alacsony színvo­nala. Súlyos következményekkel járt az árpa és az élelmiszerbúza mi­nőségének stagnálása. A sörárpa alacsony minőségi színvonala nem tette lehetővé, hogy a terv szerint exportáljunk komlót, s ez­zel nagy mennyiségű devizát ve­szítettünk. Továbbra is gyenge pontnak számítanak a szántóföldi takarmá­nyok. A szövetkezetek és az álla­mi gazdaságok jelentős része a hektárhozamok s a minőség emeléséhez, valamint a vesztesé­gek csökkentéséhez szükséges feltételek következetes megterem­tése helyett az éves takarmányok vetésterületének kibővítésére irá­nyítják figyelmüket. Nem teljesít­jük az évelő takarmányok részará­nya emelésének feladatát. A ve­tésterületben részarányuk csupán 13,3 százalék, pedig a terv 16-18 százalékkal számolt. Határozot­tabban kell érvényesítenünk az álz lattenyésztésben az intenzív fej­lesztés irányvonalát. Annak elle­nére, hogy e téren is javulás állt be, és emelkedett a napi súlygya­rapodás, számos mezőgazdasági vállalatnál továbbra is fölösleges készletek halmozódtak fel. Az ál­latállományban is a sertéshús- xermelés növelésére törekedtek. A jobb minőségű takarmány, a szemesekben megtakarított mennyiségből létrejött források, valamint más tényezők ahhoz ve­zettek, hogy már az év elejétől kezdve nagyobb volt a vágómar­ha-kínálat s főleg a sertéskínálat, mint ahogyan azt a terv előirá-, nyozta. Nagyon bonyolult helyzet állt elő a húskészletek raktározá­sában, hiszen nem rendelkezünk kellő mennyiségű fagyasztókkal. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztérium, valamint a mezőgazdasági igazgatóságok intézkedései nem voltak hatéko­nyak. A vállalatok s a vállalatok felettes szerveinek vezető dolgo­zói sem értették meg, hogy most csakis a saját takarmányforrások hatékony kihasználásával, nem pedig az állatállomány számbeli növelésével kell megteremteni a hústermelés növelésének felté­teleit. Ebből le kell vonni a megfe­lelő következtetéseket. Nemcsak arra kell gondolni, hogy minden áron gyors gazdasági hatást ér­jünk el, hanem elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a tervezett termelési hogyan érjük el magas hatékonyság és a jövedelmező­ség mellett, s főleg hogyan érjük el ezt az egy egységnyi termelésre átszámított minél kisebb szemfo­gyasztással. A nyersanyagforrások lehetővé teszik, hogy teljesítsük az ötéves tervidőszak feladatait az élelmi­szeriparban. Az élelmiszer-ipari vállalatoknál dolgozó kommunis­ták törekvéseit az eddigieknél még jobban az áruválasztékkal kap­csolatos változó igények kielégíté­sére, a termelés gazdaságossá­gára és hatékonyságának növelé­sére, valamint az első osztályú termékek részarányának növelé­sére kell fordítani. A párt- és állami szervek az elmúlt években rendkívüli figyel­met fordítottak az élelmiszerpiac konszolidálására, az élelmiszerek minőségének javítására, és az élelmiszer-választék gazdagításá­ra. Az 1982-es év elején mutatko­zó élelmiszer-ellátási problémákat sikerült gyorsan leküzdeni, és a részleges helyi hiányosságokon (Folytatás a 4. oldalon) 'AXLj*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents