Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-10 / 240. szám, szerda
Vita a CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén JOSEF DRÁBEK elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Vrbno nad Lesy-i (lounyi járás) Efsz elnökének felszólalása A szocialista falu építésének 35 éve igazolja pártunk mezőgazdasági politikájának helyességét. Hiszen megteremtettük az élelmiszer-ellátás kiváló feltételeit. Teljesítjük a CSKP XVI. kongresszusának határozatait a saját forrásokból történő élelmiszer-ellátásban, az ország gazdaságának megerősítésében és a magas élet- színvonal biztosításában. A háború utáni időszakban a termelőerők fejlődésében, a szocialista életformában és az emberek gondolkodásában nagy változásokra került sor, amelyek éppen falvainkban játszódtak le. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a központi bizottság éppen az egységes földmúvesszövetkeze- tek X. kongresszusának előestéjén foglalkozik a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum eredményeinek értékelésével és feladataival. A mezőgazdászok vitája egész sor új, a termelés feltételeinek megteremtésére, a munka- és életkörnyezet javítására vonatkozó ismeretet hozott. Szó volt természetesen a népgazdaság többi ágazatának kötelezettségeiről is a mezőgazdasággal szemben. A CSKP KB 10. ülése határozataihoz, valamint a nemzeti felszabadító harc tetőfokának és hazánk Szovjetunió általi felszabadításának 40. évfordulója alkalmából kiadott Felhívásból kiindulva az északcsehországi kerületben szigorították a mezőgazdaság kötelezettségeit. A lounyi Pra- go és a Žateci Állami Gazdaság dolgozóinak felhívására az Északi csúcs versenyre került sor, amelyben a legsikeresebb gabonatermesztői cím, valamint a marhahús- és tejtermelés a lehető legalacsonyabb költségek mellett volt a tét. Elmondhatjuk, hogy a mozgalomba minden mezőgazdasági vállalat bekapcsolódott. Mi, a Bitinyi és a Vrbno nad Lesy-i Egységes Földmúvesszövetkezet dolgozói hozzájárultunk a kitűzött feladatok és a szigorított kötelezettségek teljesítéséhez. A cukorrépa-termesztési terület peremén gazdálkodunk, gabonafélék és cukorrépa termesztésével, valamint tej- és sertéshús- termeléssel foglalkozunk. A gabonafélék termesztése szövetkezetünkben már néhány éve növekvő tendenciát mutat. Az utolsó 8 évben hektárhozamunk nem csökkent 5 tonna alá, ebben az évben pedig 6,02 tonnás hektárhozamot értünk el. Ez azt jelenti, hogy a 7. ötéves tervidőszak első négy évében, amit nagy vonásokban a mai ülésen is értékelünk, gabonafélékből a hektárhozamunk átlagosan eléri az 5,6 tonnát. Az ötéves tervidőszak négy évében a 7. ötéves terv által előirányzott termelés 90 százalékát biztosítjuk, így határidő előtt teljesítjük a kötelezettségeket. Tudatában vagyunk annak, hogy az elért eredmények nem érik el lehetőségünk felső határát, és meg vagyunk győződve arról, hogy a fogyatékosságok eltávolításával és a tartalékok kihasználásával sokkal többet is tudunk tenni. Másrészt viszont szólni kell arról, hogy a mezőgazdaságban léteznek objektív természeti feltételek. Célunk, hogy ezeket a lehető legjobban kihasználjuk. Észak-Csehország mezőgazdászai az ■ idén a második legnagyobb hektárhozamot érték el a kerület történetében - minden hektárról több mint 4 tonna gabonát takarítottak be. Tudom, hogy ez a más kerületek eredményeivel való összehasonlításban nem éppen a legtöbb, tehát van még mit bepótolnunk. Látnunk kell azonban azokat az objektív körülményeket is, hogy a kerületben az állami gazdaságok nagyobb területen gazdálkodnak, mint az egységes földmüvesszövetkezetek. Ezek az állami gazdaságok - elsősorban a bányászkörzetekben - rosszabb természeti feltételek mellett dolgoznak, és termelésük eredményei csökkentik az egész kerület átlagát. A kutatások bizonyították, hogy a levegő szennyezettsége következtében csak a gabonafélék terméshozama átlagosan 0,6 tonnával kisebb. Ez természetesen a többi termény esetében is érvényes. Az állami gazdaságok dolgozóit mozgósítjuk az adott feltételek maximális kihasználására, szükségünk van viszont arra, hogy a tudományos kutatási alap a lehető leggyorsabban olyan megoldásokkal szolgáljon, amelyek lehetővé teszik a termőföldön való leghatékonyabb gazdálkodást. Ezzel egyidejűleg természetesen tudatában vagyunk annak is, hogy jelentős tartalékaink vannak elsősorban az állami gazdaságokban a termőföld kihasználásában, az agrotechnikában, különösen pedig a szerves trágyák, valamint az új gabonafajták lehetséges terméshozamának kihasználásában. Ez a kerület minden vállalatára vonatkozik. Az intenzifikációs program állandó ellenőrzése viszont a mező- gazdasági termelés növekedését mutatja. Az eredményekből a pártszervek és -szervezetek is kivették részüket, amelyek az intenzifikációs programot rendszeresen ellenőrzik, és határozatokat hoznak, beleszámítva a kommunisták és pártonkívüliek feladatait és a személyi értékeléseket is. A vezető gazdasági dolgozók értékelése alapján több esetben személyi változásokra került sor, a régieket fiatal perspektív vezetőkkel váltották fel. Úgy tűnik, az igényes kádermunka szükséges és folytatni kell. Ennek bizonyítéka az, hogy az ötéves tervidőszak elsó négy évében teljesítjük, sőt túlteljesítjük az állattenyésztési feladatokat, így nem maradunk el a kerületi konferencián meghatározott mutatóktól. Ennek ellenére alaposabban kell foglalkoznunk a munka színvonalával és a termékek minőségével. ígéretes a cukorrépa- és burgonyatermelés; gondos betakarításukkal előző évi adósságainkat kell törlesz- tenünk. Az új gazdaságirányítási rendszer gyakorlati alkalmazásával növekedett az egységes földmüvesszövetkezetek hatékonysága, sőt ezt az állami gazdaságok még túl is szárnyalták. Mindez pozitívan hat a saját pénzalapok kialakítására és azok kihasználására a munkaerő fokozatos stabilizálásában és a fluktuáció csökkentésében. Ezért pártszerveink és -szervezeteink arra intik a gazdasági dolgozókat, hogy az eddiginél jobban használják ki az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, hogy megkülönböztethessük a színvonalas munkát és annak részarányát a társadalmi javak előállításában. A gyakorlat azt mutatja, hogy a különböző határozatok ellenére is az ellenőrzés a leggyengébb pontunk. Ez elmondható a pártalapszervezetek, valamint a vezető műszaki-gazdasági dolgozók munkájáról egyaránt. Ezért a pártszervek olyan döntéseket hoznak, amelyek elsősorban a felelőtlen dolgozókat, valamint a színvonal alatti munkát büntetik. Nem könnyű feladat ez, azonban szükséges és teljesíteni is tudjuk. A mai ülés szintén a mezőgazdasági termelés intenzifikálására ösztönöz, amihez megvannak a szükséges feltételek. Teljes mértékben kihasználjuk valameny- nyit, főképpen a dolgozók mozgósítására a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban, valamint más ágazatok dolgozóinak segítségével. A mezőgazdasági termelés növelésével és minőségének javításával akarunk válaszolni a hazánk Szovjetunió általi felszabadítása 40. évfordulója alkalmából kiadott Felhívásra. A mai ülés által kitűzött célokat és távlati terveket az észak-csehországi kerület dolgozói magukévá teszik, és mindent elkövetnek teljesítésükért. PAVOL JONÁŠ elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága elnökének felszólalása Céljaival és a földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusán jóváhagyott tevékenységi irányaival összhangban a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége elsősorban a szövetkezeti parasztság eszmei-politikai nevelésével, a párt agrárpolitikájának ismertetésével foglalkozik, és mozgósítja a parasztságot Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa és a 7. ötéves terv feladatainak teljesítésére. E tevékenység eredményeiről tanúskodik a földmúvesszövetkezeti tagok aktivitásának növekedése és munkakezdeményezésének fejlődése, amelyet a szövetség a mezőgazdaság irányító szerveivel, főként a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal szorosan együttműködve szervez. Áz elmúlt ötéves időszakban fokozódott a szövetkezeti parasztság részvétele a munkakezdeményezés különféle formáiban, mégpedig 67-ról csaknem 77 százalékra emelkedett számarányuk. Az év elején az évzáró taggyűléseken szocialista felajánlásokat fogadtak el a bruttó mezőgazdasági termelés, a piaci termelés tervének túlteljesítésével, az anyagi költségek csökkentésével kapcsolatban, és további felajánlások is születtek, amelyek összértéke csaknem 1 milliárd korona. A statisztikai kimutatások szerint az első félévben ezeket a kötelezettségeket teljesítették sőt túlszárnyalták. Sajnos, esetenként társadalmilag nem kívánatos mutatókban is. A földmúvesszövetkezetek- ben jelenleg csaknem 14 ezer szocialista munkabrigád tevékenykedik 185 ezer taggal, ami az összes földműves-szövetkezeti tag 29 százaléka. Jelentős sikerként könyvelhető el, hogy a szövetkezeti földművesek aktivitását az alapvető termelési és műszaki problémák megoldására és a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati alkalmazására tudjuk orientálni. A földművesszövetkezetekben jelenleg 1055 komplex racionalizációs brigád működik, és szüntelenül fejlődik a feltaláló- és az újítómozgalom. A szövetkezeti parasztság munkakezdeményezése jelentős részben a meghatározó tervfeladatok teljesítésére, valamint a termelés és a gazdálkodás gyengéinek megszüntetésére irányul. A CSKP KB, a Nemzeti Front KB és a szövetségi kormány által a nemzeti felszabadító harc betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulójára kiadott felhívásra válaszolva az egységes földművesszövetkezetek a X. országos kongresszusát megelőző vita során több mint 300 millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tettek, s továbbiakat hagytak jóvá a járási konferenciák idején. A szocialista felajánlások teljesítésében elért pozitív eredmények ellenére még nagy tartalékok vannak a munkakezdeményezés fejlesztésére. Különbségek vannak a szocialista verseny fejlettségének színvonalában a szövetkezetek és a járások között. Egyes szövetkezetekben a vezető dolgozók formálisan viszonyulnak a munkakezdeményezés kibontakoztatásához, és nem képesek e kezdeményezést a termelés, a gazdálkodás hatékonysága növelésének, a termelési költségek csökkentésének, valamint az alapanyagok, a nyersanyagok, az energia és a fűtőanyagok nagyobb megtakarításának eszközeként felhasználni. Ebből a tényből kiindulva a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szerveinek mélyebben el kell gondolkodniuk e téren elvégzett munkájuk formájáról és módszereiről, és el kell érniük, hogy ugyanilyen nagy figyelmet fordítsanak a kötelezettségvállalásokra, teljesítésük értékelésére és a jó eredmények népszerűsítésére. A termelési feladatok teljesítésére való mozgósítással közvetlenül összefügg a szövetkezeti parasztság politikai és szakmai színvonalának emeléséről való gondoskodás. E tevékenység súlypontja a szövetkezeti munkaiskolák megszervezése, amelyek a szövetkezetek további termelési és gazdasági fejlesztési feladatainak megoldására létesülnek. A mezőgazdasági igazgatóságokkal együttműködve szakmai aktívaértekezleteket, technikai napokat szervezünk, gondoskodunk a gazdasági propaganda és agitáció hatékonyságának növekedéséről, mégpedig közvetlenül a földmúvesszövetkezetekben. A CSKP KB 4. ülését követően a szövetség elősegítette a tervszerű irányítás tökéletesített rendszere elveinek megvalósítását a járásokban és a szövetkezetekben, főként a progresszív bérezési formák alkalmazása és a helyes bérpolitikai elvek érvényesítése terén. Be kell ismerni, hogy tavaly ezeket a célokat nem sikerült teljes egészében elérni. A Központi Bizottság 11. ülését követően e feladatok jelentősége tovább nő. A Közpoti Bizottság mai ülésén és a földművesszövetkezetek X. országos kongresszusán elfogadásra kerülő határozatok elfogadása során olyan méretekben szervezünk kongresszus utáni kampányt, mint amilyenek a kongresszus előtti vita méretei voltak. Nagy figyelmet fordít a szövetség a szövetkezeten belüli demokrácia érvényesítésére és arra, hogy növekedjen a dolgozók részvétele a szövetkezetek irányításában. Ezt segítik elő az újonnan alakított részlegbizottságok és szövetségi csoportok, amelyek tevékenysége során a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége felhasználja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a vállalatoknál működő alapszervezeteinek a sokéves tapasztalatait. Meg kell jegyzeni, hogy munkájukban egyes helyeken még jelentős tartalékok vannak. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége naponta fog foglalkozni az emberekkel való munkának és a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének kérdéseivel. A X. kongresszus elé javaslatokat terjeszt azzal kapcsolatban, hogyan lehet továbbfejleszteni e tevékenységet. Oda fog hatni, hogy a szövetség járási bizottságai elkötelezettebben oldják meg a problémákat, és mélyítsék el az egységes földművesszövetkezeteknek nyújtott módszertani segítséget. A szövetség fontos feladata, hogy részt vegyen az efsz-ek szociális programjának kidolgozásában és végrehajtásában. A mai tanácskozáson megemlíthetem, hogy a földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusát követően e téren is számos jó eredmény született. Szocialista mező- gazdaságunk fejlődésének jelenlegi szakaszában tovább javultak és javulnak a szövetkezeti parasztság lét- és munkafeltételei, szilárdul szociális és gazdasági biztonsága. Ezt különösen most tudatosítjuk, amikor a 35 évvel ezelőtti időszakra emlékezünk. Engedjék meg, hogy megemlítsek néhány példát. Az aktív szövetkezeti tagok több mint 40 százaléka minden évben megelőző orvosi vizsgálaton vesz részt. Évente 34 ezer szövetkezeti tag kap beutalót fürdőbe. Üdültetésen földmúvesszövetkezeti tagok és családjaik, valamint szakmunkástanulók összesen 118 ezren vesznek részt. Az üzemi étkeztetést a tagok és a dolgozók 50 százaléka veszi igénybe. A szövetkezetek gyermekintézményeiben 55 ezer gyermek számára van férőhely. A szövetség ugyancsak nagy gondot fordít a földművesszövetkezetek nyugdíjas tagjaira, és a szövetkezeteket arra ösztönzi, hogy rendszeresen gondoskodjanak róluk, mivel sokan szövetkezetük alapító tagjai, és nagyban hozzájárultak az efsz-ek gazdasági és politikai megszilárdításához. Immár szabály, hogy a szövetkezetek zöme minden évben nyereségrészesedést ad nyugdíjas tagjainak, mégpedig csaknem 120 millió korona értékben. A nemzeti bizottságokkal és a nemzeti Front társadalmi szervezeteivel együttműködve a szövetség arra fog törekedni, hogy tovább javuljanak az életfeltételek, ami a mezőgazdaságban is a munkaerő stabilizálásának egyik alapvető feltétele. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége a CSKP külpolitikája szellemében fennállása óta csaknem 30 hasonló szervezettel fejlesztette ki együttműködését, szocialista, fejlődő és tőkés országokban működő szervezetekkel egyaránt. Propagálja azokat az eredményeket, amelyeket a csehszlovák szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés elért és amelyek a szövetkezeti parasztság életszínvonalának emelése terén születtek. A mai tanácskozás a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményeinek értékelésével együtt rámutat a következő időszak céljaira és távlataira is. Tudatában vagyunk annak, hogy ebből igényes feladatok hárulnak rájuk. Az intenzifikálásnak és a tudományos-műszaki fejlődés vívmányai alkalmazásának meghatározó tényezője továbbra is az ember elkötelezettsége és kezdeményezése. A mezőgazdaság és a közélelmezést biztosító más ágazatok fejlesztésének hosszú távú programja, amelyet ma megtárgyalunk, ehhez nagy teret és mozgósító légkört biztosít. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének ezért sikerül megnyernie a szövetkezeti parasztság tömegeit e programcélok elérésére, ezekre orientálja aktivitásukat és munkakezdeményezésüket. Nagyra értékeljük, hogy az előterjesztett program elsó ízben foglalkozik átfogóan az élelmiszertermelés fejlesztésével, s nemcsak a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar, hanem más ágazatok feladatait is kitűzi. Meggyőződésem, hogy a szövetkezeti parasztság ezt az eljárást örömmel fogadja a munkásosztály további segítségeként az után a támogatás után, amelyet már kapott és kap a csehszlovák szocialista mezőgazdaságnak, valamint a szövetkezeti parasztság szociális és gazdasági biztonságának növelésében. A mai tanácskozás tartalmával összhangban természetesen elsőrendű feladatnak tekintjük a földműves-szövetkezeti tagok mozgósítását a XVI. pártkongresszuson és a 7. ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítésére. Ez az eltökéltség a földművesszövetkezetek X. országos kongresszusát megelőző vita során is kitűnt, amelynek eredményeit az elnökség beszámolója is jellemezte. Ez a vita a szövetkezeti demokrácia igazi megnyilvánulása volt, dokumentálta a kommunisták és a pártonkívüliek aktív viszonyát a XVI. pártkongresszus eredményeinek valóra váltásához. Nemcsak szavakkal támogatjuk a CSKP KB 11. ülésének tanácskozását és határo(Folytatás az 5. oldalon) IIIIIIIIIIIIIINIIilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll^ ÚJ SZÚ 4 1984. X. 10.
