Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)
1984-10-06 / 237. szám, szombat
ÚJ szú 5 Vita a CSKP Központi Bizottságának 11. ülésén IGNÁC JANÁK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása Szimbolikus, hogy a mezőgazdaság eredményeit abban az időben értékeljük, amikor megemlékezünk dinamikus fejlődésének 35 évéről, a mezőgazdaságban és falvakban végbemenő forradalmi változások évfordulójáról. 35 év alatt alapjában megváltozott falvaink élete, a földművesek élet- és kulturális színvonala. Kerületünk községeiben a lakások több mint 70 százaléka ebben az időszakban épült. Számos kulturális, oktatási, egészségügyi intézmény is felépült. Megszilárdult a munkásosztály, a földművesek és az értelmiség szövetsége. Ma egy mezőgazdasági vállalatnál átlag 10 mérnök és több mint 40 szakközépiskolát végzett szakember dolgozik. Annak ellenére, hogy a kerületben 50 százalékkal csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma, a bruttó mező- gazdasági termelés csaknem négyszeresére növekedett. Büszkék vagyunk mindarra, amit a kommunista párt lenini politikájának érvényesítésével elértünk. A mezőgazdasági dolgozók támogatják ezt a politikát, amit a XVI. pártkongresszuson kitűzött program eredményes teljesítésével is bizonyítanak. A 7. ötéves tervidőszak éveiben a kerületben évente 3,5 százalékkal nőtt a termelés. Nőtt a növénytermesztés dinamikája, fokozatosan elérjük, hogy a növénytermesztés gyorsabban fejlődjön, mint az állattenyésztés, amihez jelentős mértékben hozzájárul a kerületi pártbizottság által elfogadott programok megvalósítása. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gabonatermelésre. Az idén a kerületben több sűrűn vetett gabonafélét termeltünk, mint egész Szlovákia 1960-ban, miközben a vetésterületünk egynegyedével kisebb. Tizenegy járásunk közül hétben a hektárhozam több volt mint 6 tonna, sőt a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a 7 tonnát is meghaladta. Búzából 5,99 tonna, árpából 5,97 tonna termett hektáronként, ami szocialista mezőgazdaságunk nagy sikere. Nagyon örülünk annak az elismerésnek, amelyet a CSKP KB és főtitkára, Gustáv Husák elvtárs levelében fejezett ki. Ez egyúttal arra kötelez bennünket, hogy nemcsak a gabonatermelésben, de minden területen a megkezdett úton haladjunk tovább. Nagyobb figyelmet szentelünk a kerület másik fontos terményének, a szemeskukoricának, amelyet több mint 130 ezer hektáron termelünk. Nagyon fontosnak tartjuk, a növényi fehérjék termelését. Fehérjeprogramunknak megfelelően a 6. ötéves tervidőszakban lényegesen növeltük a hü- velyesak vetésterületét, és a termelést 150 százalékkal növeltük. Ezzel teljesítettük a CSKP XVI. kongresszusának adott szavunkat, miszerint megsokszorozzuk a lencse termelését. Az idén a kerületben 4456 tonna lencsét termeltünk, hektáronként átlag 1,1 tonnát, ami bizonyára hozzájárul a jobb piaci ellátáshoz. Fokozatosan alkalmazzuk a lencse termelési rendszert. Ennek eredményeként például a légi (Lehni- ce) efsz-ben 500 hektárról 1,4 tonnás átlaghozamot értek el, az oroszvári (Rusov- ce) efsz-ben pedig 1500 hektáron több mint 2 tonnás hektárhozamot. Nagy figyelmet fordítunk - és a helyzet arra kényszerít bennünket, hogy figyelmünket tovább fokozzuk - a jó minőségű fehérjetartalmú tömegtakarmányok termelésére. Ez természetesen elképzelhetetlen az évelő takarmányok vetésterületének nagyobb részaránya nélkül. A mezőgazdasági irányító szérveknek ezt figyelembe kellene venniük a tervekben is. A döntő mutatónak annak kell lennie, hogy egy hektárra átszámítva mennyi húst, tejet, tojást és más olyan terméket tudunk előállítani, amelyre társadalmunknak szüksége van. Hasonló a hozzáállásunk más növények, igy a napraforgó, cukorrépa, gyümölcs és zöldség termelésének növeléséhez is. Az élenjáró termelők tapasztalatainak tanúsága szerint a növénytermesztésben csakis úgy teljesíthetők az igényes feladatok, csakis akkor növelhető a gabonafélék, a kukorica, a takarmánynövények és más növények hektárhozama, ha a következetes intenzifikálás, racionalizálás, a hatékonyság növelésének útján haladunk, és megteremtjük a megfelelő anyagi-műszaki alapot. Gondot okoz a növényvédőszei ek hiánya, örülünk, hogy az idén az eddiginél sokkal többet kaptunk, még akkor is, ha a tőkés országokból kellett ezeket a szereket behoznunk, ami a mai kiélezett nemzetközi helyzetben nem kicsiség. Amennyiben azonban nem sikerül idejében megakadályozni a gyomosodást és a különféle növénybetegségeket, a hozamok 10-15 százalékkal csökkennek. A vegyiparnak és a kutatásnak nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie a jó minőségű növényvédőszerek és más szükséges termékek mielőbbi gyártása érdekében. Ezt az elnökség beszámolója is kiemelte. Véleményünk szerint hatékonyan ki kell használni a meglévő kapacitásokat, korszerűsíteni és újjáépíteni ezeket, de mindenekelőtt ki kell használnunk azokat a tartalékokat, amelyek a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott együttműködésünkben rejlenek. Nem támaszkodhatunk csupán új üzemek építésére. Ugyanakkor a mező- gazdasági dolgozóknak is keresniük kell annak módját, hogyan lehetne még hatékonyabban felhasználni a növényvédőszereket, a szerves és a műtrágyákat. Az intenzív mezőgazdasági termelésre nagy hatást gyakorol az egész termelési alap korszerűsítése, amiben viszont fontos szerepe van a gépiparnak. El kell érni, hogy a gépipar több gépet gyártson az agrotechnikai alap bővítése érdekében, ugyanakkor több gépet kapjon a gyümölcs- termesztés, a zöldségtermesztés, a szőlészet is. Amint az elnökség beszámolója is rámutatott, az intenzív növénytermesztésben nagyon fontos szerepe van az öntözésnek. Nem hiába mondják, ahol elegendő víz van, ott tartósan jó termést érnek el. Ez különösen a mi kerületünkre vonatkozik, ahol az egész országban a legalacsonyabb az évi csapadék mennyisége. Ugyanakkor relatíve elég vízforrásunk van. Ezért kerületünkben rendkívül fontos, hogy újabb öntözőberendezéseket építsünk, illetve korszerűsítsük a meglévőket. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni szeretnék arra, hogy felépült a Králová nad Váhom-i vízi erőmű, amely a villamosenergián kívül vizet is adhat több mint 43 ezer hektár öntözéséhez. A mai elképzelések szerint azonban ezt a vízforrást csak 10-15 év múlva használjuk fel, ami szerintünk nem gazdaságos. A mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának kialakításában különösen fontosak a beruházások, amelyek nagyon jelentősek a termelési veszteségek csökkentésében is. Nagyra értékeljük az ezen a téren megnyilvánuló segítséget. A kerületben kidolgozott programokkal összhangban fejlesztjük az állattenyésztést. Előnyben részesítjük a szarvasmarhatenyésztést, konkrét intézkedéseket hoztunk a sertés- és baromfitenyésztés hatékonyságának növelésére. Azoknál a mezőgazdasági vállalatoknál, ahol magas volt a szemestakarmány-fogyasztás 31 sertésfarmot számoltunk fel. A gazdasági szervekben és szervezetekben a párt politikai és szervező munkáját arra irányítjuk, hogy még jobban kiaknázzuk a tartalékokat a takarmányok gyártásában, a fajtanemesítésben és a zootechnikai munkában. Az illetékes minisztériumoknak és termelési-gazdasági egységeknek javítaniuk kell a mezőgazdasági termékek értékesítését. Nem nézhetjük tétlenül, hogy még mindig megoldatlanok a kapcsolatok a termelők, a feldolgozóipar és a kereskedelem között. Ezáltal csökken a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexum vállalatainak hatékonysága. Az egyes területek feltételeit teljes mértékben figyelembe kell venni a távlati fejlesztési tervek konkretizálása során. A hatékony termelés megköveteli tőlünk, hogy ne termeljünk mindenáron, hanem csakis ott, ahol ez társadalmilag előnyös. Ennek megfelelően kell megválasztani a gazdasági szabályozókat. A kerületben ügyelünk arra, hogy javítsuk az irányítómunkát. Fokozatosan kiterjesztjük az önálló elszámolási rendszer, a brigádszerű munkaszervezés és jutalmazás formáinak alkalmazását. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lemaradó mezőgazdasági vállalatok termelése javítására, azzal a céllal, hogy az ötéves tervidőszak végéig felszámoljuk a lemaradás alapvető okait. Ezen a téren jelentős haladást értünk el. Ehhez hozzájárulnak a kooperációs területek és ezek keretében a közös szocialista felajánlások, a legtapasztaltabb szakemberek segítsége, valamint a tudományos-kutatási alap és a szolgáltatások munkatársainak aktív részvétele. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséhez hozzájárul a nevelő és a tömegpolitikai munka, az emberek erkölcsi és anyagi érdekeltsége. Ezen a téren még sokat kell tennünk. A mezőgazdaság szocializálása 35. évfordulójának és a nemzeti felszabadító harc betetőzése 40. évfordulójának hozzá kell járulnia a kerület mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexuma dolgozói kezdeményezésének fokozásához. Ezek az évfordulók alkalmat nyújtanak ahhoz, hogy megmutassuk a fiataloknak, milyen nagy küzdelmet folytatott pártunk az új szocialista társadalom építése során. A dél-morvaországi kerületben, a párt- határozatokkal összhangban, a növénytermesztés minden területén az intenzifiká-, lásra törekszünk. Kidolgoztuk a tudomá- nyos-műszaki ismeretek mezőgazdasági alkalmazásának programját, amely meghatározza a mezőgazdasági üzemek konkrét feladatait és céljait. Ezeket a feladatokat a mezőgazdasági üzem, a kutatóintézetek, a főiskolák, a biológiai és a műszaki szolgáltató intézmények javaslatainak megfelelően teljesítik. Éppen a gyakorlat a kutatás és a szolgáltatások egybehangolásával értük el azt, hogy az új ismereteket gyorsan alkalmazzák a mezőgazdasági gyakorlatban. Ez a program nyílt és az eredményeknek, valamint a megismerés előrelépésének megfelelően szüntelenül kiegészítik. Kerületünkben a komplex intenzifikálás példáját a gabonatermelés szolgáltatja. Ez idén a legnagyobb hektárhozamot értük el, nevezetesen 5,24 tonnát. Ebben az eredményben kifejezésre jut a gabonatermelési rendszer iránti színvonalasabb és átfogóbb hozzáállás és természetesen a kedvező éghajlati feltételek is. Szeptember derekán aratási akcióértekezletet tartottunk, hogy idejében értékeljük az eredményeket és bíráljuk azt, hogy a nagyjából azonos feltételek között gazdálkodó járások és vállalatok eltérő hozamot értek el. Az aktívaértekezleten ugyanakkor a szakembereknek és az irányító szervek dolgozóinak elemzése alapján reagáltunk azokra a tényekre, amelyek hatással lehetnek az ősziek vetésére is. Megállapítottuk, hogy ahol az intézkedéseket idejében, rendszeresen és céltudatosan megvalósították, ott törvényszerűen nagyobb volt a hozam is. Joggal elismerést érdemelnek a kroméŕíži járás földművesei 6,28 tonnás hektárhozamukért, továbbá a gottwaldoviak 5,84 tonnás és az uherské hradištéiak 5,77 tonnás hozamukért. A mezőgazdasági üzemek közül úttörő az Uherské Hradišté-i járásban a Staré Més- to-i Dolina Efsz, valamint a kroméŕiži járásban a zahnašovicei Pokrok Efsz, amelyeknek hektárhozama meghaladta a 7 tonnát. E kedvező eredmények ellenére kerületünk földművesei nem önelégültek. Az egybevethető feltételek között gazdálkodó üzemek eredményei ugyanis nem kívánatos differenciálódásról tanúskodnak. Több módját látjuk a gabonatermelés intenzifikálásának. Elsősorban tökéletesíteni kell a gabonaneműek fajta szerinti összetételét, súlyt helyezve a biológiai anyag minőségére. Ez idén számos gabonaparcellán hektáronként 9-10 tonna termést értünk el s ez a felhasznált fajták genetikai színvonalát, az alapvető agrotechnika magas szintjét s a gyomirtó szerek teljes mérvű alkalmazását bizonyítja. Az ilyen eredmények megkívánják, hogy az üzemekben jobban megismerkedjenek a mezőgazdasági szolgáltatásokkal, és egyben rendelkezzenek olyan eszközökkel, amelyekkel tisztázhatják a földben és a növényekben végbemenő folyamatokat, hogy így idejében és hatékonyan hasznosíthassák azokat. A mezőgazdasági laboratórium ezért feltétlenül szükséges a növényi kultúrák tápanyaggal való ellátásának és védelmének tudományos irányításában. Az egész termelési rendszer megköveteli a szolgáltató vállalatok s egyben a mezőgazdasági üzemek nagyobb aktivitását a feltétlenül szükséges pénzeszközök - beleértve a devizaeszközöket - előteremtésében. Súlyt helyezünk a gabonaneműek, továbbá más fontos termények, a burgonya, a cukorrépa és a zöldség magas hektárhozamainak stabilizálására. Létre akarjuk hozni a tömegtakarmány szükséges készletét, nehogy csak az egyik aratástól a másikig tartson ki. Az állattenyésztési termelés viszonylatában kerületünkben áttérünk a társadalmilag igényelt struktúrára s intenzitását növelni kívánjuk a termelési folyamat minőségi tökéletesítésével, szem előtt tartva a gazdaságosság követelményét. Döntő fontosságú a haszonállatok táplálásának szabályozáTeljes mértékben támogatjuk a mező- gazdaság fejlesztésének távlati programját. Az ebben felvetett kérdések politikai jellegűek, hazánk valamennyi állampolgárára vonatkoznak és túllépik szocialista hazánk kereteit. Kerületünk kommunistái és többi dolgozói mindent megtesznek e program teljesítéséért, azoknak a feladatoknak a következetes megvalósításáért, amelyeket a központi bizottság mai ülése tűz ki. sával hatékonyan felhasználni a takarmányt. Kerületünkben 1984 első felében 2500 tonna abraktakarmányt takarítottunk meg, miközben elértük a termelés tervezett szintjét. A figyelmet összpontosítjuk a jelenlegi technológia értékelésére és fokozatos helyettesítésére korszerűbb technológiával. Arra törekszünk, hogy a veszteséget a minimumra csökkentsük és növeljük az állattenyésztési termelést. Ezért ügyelünk az állomány egészségi állapotának javítására és a technológiai fegyelem megtartására. A mezőgazdaság további dinamikus fejlődése kerületünkben a termelési-gazdasági tartalékok jobb kihasználására épül. Ez megkívánja az ésszerű irányítási rendszer, továbbá a biotechnika és a mikroelektronika tudományos-műszaki ismereteinek felhasználását. A problémák eldöntésének folyamata pontos információkat követel, amelyeket csak a számítótechnika nyújthat. Természetesen nem szabad megelégednünk a statisztikai információk gyakran túlméretezett terjedelmű havi feldolgozásával. Idejében van szükségünk információkra, vagyis olyan rendszerre, amely kielégíti a mi szükségleteinket, a közvetlen felhasználók szükségleteit és amely lehetővé teszi a számítótechnika közvetlen alkalmazását a mezőgazdasági üzemekben a technológiai folyamatok irányítása során. Ennek első példáira rátalálunk az élenjáró üzemekben. Szükséges azonban, hogy a számítógépek szokványosakká váljanak az állattenyésztésben az újratermelési folyamatnak, a haszonállatok táplálásának, a mezei munkálatoknak, az üzemanyag fogyasztásának és a közlekedésnek irányításában csakúgy, mint a laboratóriumi elemzések értékelésében, vagyis gyakorlatilag a mezőgazdasági termelés minden döntő fontosságú ágazatában. Jelenleg úgy látjuk, hogy a megoldás módja a mikro-számítógépek alkalmazása. Ezzel azonban össze kell hangolni a számítótechnika alkalmazása új rendszerének szervezési módját, főleg'a számítótechnikai szolgáltatások stratégiáját. Szeptemberben az élenjáró üzemek kerületi szemináriumán jóváhagyták a problémák megoldásának módját. Egyrészt teljes mértékben hasznosítják a rendelkezésükre álló számítótechnikát, másrészt az üzemekben megteremtik az új rendszer bevezetésének káder-, tárgyi, anyagi és szervezési előfeltételeit. A kerületben és a járásokban a tisztségviselők és a szakemberek olyan csoportjait hozzák létre, amelyek az üzemek sajátos feltételeinek megfelelően fogják értékelni a helyzetet és pontosítják az eljárást. Tisztában kell lenni azzal, hogy a számitótechnikát nem lehet az üzemre rákényszeríteni. Bevezetése megkívánja a konkrét előkészületeket és azt a meggyőződést, hogy szükséges. A feldolgozó iparnak fontos szerepe van a társadalmi szükségletek jobb kielégítésében. A CSKP Központi Bizottsága 4. ülésén meghatározta egyrészt a termelési feltételek értelmezése, másrészt a nyersanyagok jó minőségű feldolgozása viszonylatában a komplex eljárások biztosításának módozatait. Hangsúlyozta, hogy teljes felelősséget kell vállalniuk a megrendelő szervezeteknek is. Kerületünkben is megtettük az integrálás első lépéseit. A szükséges feltételek komplex biztosításában helyesen jár el például a Cseh- Morva Lengyár, a brnói Fruta és a Mélyhűtő Üzem. Ebben az esztendőben az integrációs alapok volumenje 110 millió korona. A mezőgazdasági őstermelés nyersanyag- szükségleteinek kielégítése érdekében az élelmiszeripari üzemeknek hosszú távon és egyenletesen el kell mélyíteniük az integrációs és a kooperációs kapcsolatokat. Ezeknek a kapcsolatoknak fokozatosan biztosítaniuk kell a nyersanyagok volumenje növelésének és egyben minőségük javulásának előfeltételeit, beleértve a hulladék lehető legnagyobb mérvű felhaszná(Folytat ás a 6. oldalon) MIROSLAV MALÝ elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a Ríčani Efsz (Brno-vidéki járás) elnökének felszólalása 1984. X. 6. Illllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
