Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-06 / 237. szám, szombat

ÚJ szú 3 1984. X. 6. Szovjet értékelés Gromiko New York-i és washingtoni tárgyalásairól (ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén meghallgatta és jóváhagyta Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, első miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter beszámolóját az ENSZ-közgyülés XXXIX. ülésszakára delegált szovjet küldöttség tevékenységéről. A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén A 35. születésnap A testület ülésén rámutattak: a Szovjetunió aktív és konstruktív álláspontja elősegítette, hogy a nemzetközi légkör javítása érde­kében elvi jelentőségű kérdések kerüljenek a közgyűlés figyelmé­nek középpontjába. Az ülésen megállapították: A szovjet külügyminiszternek Reagan elnökkel és más amerikai vezetőkkel folytatott megbeszélé­sei tanúsítják, hogy a Szovjetunió kész komoly és tárgyszerű párbe­szédre az amerikai féllel. Meg kell állapítani, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok kulcskérdéseiről álta­lában, s ezzel összefüggésben a nemzetközi helyzetről .folytatott véleménycsere során az amerikai fél semmi jelét nem mutatta an­nak, hogy hajlandó lenne politi­káját a realitás és a békeszere­tet irányába korrigálni. A Szovjetuniónak meggyőző­dése, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok normalizálása az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján két­ségtelenül hasznára válna mind­A szónok hangsúlyozta a népi ellenőrök semmivel sem pótolható szerepét a szovjet társadalomban. Rámutatott arra: korparancs, hogy a népi ellenőröknek is a társada­lom előtt álló nagy feladatok telje­sítése érdekében javítani kell munkájukon. Hangsúlyozta, hogy a szocializmus tökéletesítése so­rán fontos döntéseket kell hozni és nagyszabású terveket kell megva­lósítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy időben gondoskodni kell azok teljesítésének garanciáiról, s ebben a legfontosabb szerep a népi ellenőrzésre hárul. Annak a véleményének adott hangot, hogy az ország előrelépése tulajdon­képpen sok tekintetben a népi el­lenőrök munkájától függ, ez a kö­vetkeztetés vonható le a szocializ­mus építése során szerzett eddigi tapasztalatokból. A továbbiakban arra emlékeztetett, hogy Lenin is nagy jelentőséget tulajdonított a munkások és a dolgozók töme­A mostani alkotmány elfogadá­sát valóban össznépi nagy érdek­lődést kiváltó vita előzte meg. Eb­ben a vitában több mint 140 millió ember vett részt, összesen mint­egy 400 ezer, a tervezettel kap­csolatos javaslat, megjegyzés és módosítás érkezett tőlük, s ennek eredményeként az alaptörvény végső szövegében 110 cikkelyt pontosítottak és egy újat csatoltak hozzá. A dokumentum gerince a szov­jet szocialista demokrácia tovább­fejlesztése. Elsősorban az ál­lamhatalom helyi és központi szerveinek - a népi képviselők tanácsainak létrehozása és tevé­kenységük demokratikus elvei kaptak általa új ösztönzést. Széle­sen tükrözi azt a komoly szerepet is, amelyet az ország életében a társadalmi szervezetek és a munkáskollektivák játszanak. Sokkal gazdagabbak a kitételek a szovjet állampolgárok jogairól - a munkára, az oktatásra, az egészségvédelemre, a lakásra, a kulturális vívmányok használa­tára, a társadalom és az állam két ország népeinek és jótékony hatással lenne a nemzetközi hely­zet egészére. Ha az Egyesült Álla­mok kész lenne erre, szovjet rész­ről mindig viszonzásra találna. A PB állásfoglalását ismertetve Vlagyimir Lomejko, a szovjet kül­ügyminisztérium sajtóosztálya ve­zetőjének helyettese Moszkvában újságírók előtt hasznosnak és fon­tosnak minősítette azt a tényt, hogy hosszú idő után ismét ma­gas szintű szovjet-amerikai ta­lálkozókra került sor. Lomejko megismételte Gromiko értékelé­sét, mely szerint majd csak a jövő mutatja meg, kész-e Washington változtatni külpolitikai irányvo­nalán. Andrej Gromikonak az ENSZ- közgyűlésén részt vett külügymi­niszterekkel és küldöttségveze­tőkkel folytatott megbeszéléseiről Lomejko úgy nyilatkozott, hogy azok bizonyítják: a Szovjetunió kész a legkisebb lehetőséget is felhasználni a nemzetközi helyzet javítására, az államok közötti pár­beszéd bővítésére. ges bevonásának a népi ellenőr­zésbe. Konsztantyin Csernyenko így folytatta: „Valamennyiünk számá­ra nyilvánvaló, hogy a nem ösztö­nösen, hanem tervszerűen és szervezetten fejlődő társadalom nem jutna messzire annak a rend­szeres ellenőrzése nélkül, hogy a gyakorlatban miként valósulnak meg a kitűzött célok“. A továb­biakban ismét Lenint idézve azt hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalomban az ellenőrző tevé­kenységnek valóban össznépi jel­leget kell öltenie. A szónok ki­emelte, hogy a népi ellenőrzés fejlesztése egyúttal a szocialista demokrácia elmélyítésének az egyik legfontosabb iránya is. Konsztantyin Csernyenko a to­vábbiakban a mindenkinek mun­kája szerinti jutalmazás elve meg­tartásának fontosságáról szólott. Ezzel kapcsolatban rámutatott né­hány káros jelenségre, mint példá­ul az egyenlősdire való törekvés, irányításában való részvételre va­ló jogot stb. illetően. Ezzel együtt az új alaptörvény garanciákat tar­talmaz ezeknek a jogoknak a gya­korlására, mindennemű korlátozá­sokkal szemben. Az új alkotmány kihirdetése tá­volról sem volt formális aktus. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa ülésszakának anyagaiban' - amely elfogadta az új alaptör­vényt - nem véletlenül állapítják meg: ,,Minden cikkelye, minden megállapítása teljes mértékben kell, hogy valamennyi állami szerv, az összes tisztségviselő, valamennyi szovjet állampolgár állandó és mindennapi tevékeny­sége élő gyakorlatának részévé váljon. Az alkotmányt nem deko­rációnak hoztuk létre. Minden ré­szét meg kell és meg fogjuk való­sítani. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése és elmélyítése hatalmas eszközévé kell válnia és azzá is válik.“ Az alkotmány követelményeivel és kitételeivel összhangban a szovjet emberek mind szélesebb körben vesznek részt az állami és Gus Hall és Angela Davis választási körúton (ČSTK) - Gus Hall és Angela Davis, az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának elnök- illetve alelnök-jelöltje országos választá­si körútra indult, amely keretében több nagyvárosban választási gyűléseket rendeznek. Az ameri­kai kommunisták kampányának célja elsősorban az, hogy felhívják a figyelmet a washingtoni politika jobbratolódásának veszélyeire, s mozgósítsák a választókat arra, hogy Ronald Reagant ne vá­lasszák újra elnökké. A 15-napos kampánykörút egyebek között érinti Pittsburgöt, New Yorkot, Chicagót, Detroitot, Los Angelest, stb. Gus Hall, a párt főtitkára beszédet mond az ameri­kai tévéállomások országos háló­zatában is. Tüntetés - letartóztatásokkal (ČSTK) - A washingtoni Fehér Ház előtt tüntetők csoportja tiltakozott a Reagan-kormány politikája ellen. „Munkára és nem bombákra van szükségünk!“ - ilyen és hasonló jel­szavakat hangoztattak. Amikor a „Az emberek elítélik a kormány szégyenle­tes politikáját“ feliratú transzparenst emelték a magasba, a rendőrség bea­vatkozott, s két tüntetőt letartóztatott. illetve a lehetőségeket meghaladó életmód. Hangsúlyozta: véget kell vetni a megvesztegetéseknek és a spekulációknak, a szocialista vagyon meglopásának, valamint a szolgálati beosztással való visszaélésnek. A továbbiakban arról szólt, hogy jelentős előrelépés történt a törvényesség megszilárdítása terén, valamint javult a jogi védel­met biztosító szervek munkája és fokozott küzdelem folyik a vezető beosztású dolgozók felelősségtu­datának a növeléséért, az általá­nos szervezeti és munkafegyelem javításáért. Kijelentette, hogy az ország népe támogatja a párt- és állami szervek ez irányú törekvé­seit. Beszédének további részében rámutatott arra, hogy a népi el­lenőrök nagy mértékben hozzájá­rulhatnak a kulcsfontosságú gaz­dasági feladatok teljesítéséhez. Beszédének végén azt hangsú­lyozta, hogy a párt- és az állami szervek a népi ellenőrök munkájá­ra úgy tekintenek, mint a párt és állami tevékenység rendkívül fon­tos szakaszára. társadalmi ügyek irányításában; megvalósul az államapparátus tö­kéletesítése, a társadalmi szerve­zetek szerepének növelése, a né­pi ellenőrzés fokozása a társadal­mi-gazdasági fejlődés valamennyi területén, az állam és társadalom jogi alapjainak megszilárdítása, a közvélemény figyelembe vételé­nek állandó bővülése... Napjainkra az alkotmányt már két tucatnál több új, fontos törvény fejleszti tovább, sok „régi“ tör­vényben változásokat és kiegészí­téseket eszközöltek. Mindezeket a törvényeket az jellemzi, hogy együtt és külön-külön a társadalmi élet demokratikus alapjainak to­vábbfejlesztésére irányulnak. Vegyük példaként a tavaly nyá­ron elfogadott törvényt a munka- kollektivákról és szerepük növelé­séről a vállalatok, intézmények és szervezetek irányításában. Első­sorban arról van szó, hogy bővül­jön a dolgozók részvétele válla­lataik termelési tevékenységében. Az új törvénnyel összhangban a kollektívák például döntő szere­pet kaptak a vállalat gazdasági és szociális fejlesztési terveik jóváha­gyásában, a termelékenység és a termelés hatékonysága növelé­sére irányuló intézkedések elfoga­A Német Demokratikus Köz­társaság a szocialista kö­zösség szilárd tagjaként, világ­szerte elismert, megbízható, nem­zetközi tekintélynek örvendő or­szágként ünnepelheti megalakulá­sának 35. évfordulóját. A háború borzalmaitól elgyötört Európa számára megnyugvást je­lentett a négy győztes nagyhata­lom Potsdamban aláírt megállapo­dása. Ez a nagyjelentőségű doku­mentum jogi alapja helyezte Né­metország lefegyverzését, a ná­cizmus kiirtását és a demokratikus alapokon nyugvó fejlődés megin­dítását. Akkor úgy látszott, hogy ez a kérdés végleg lekerül az európai válsággócok listájáról. A négy évtizeddel ezelőtti esemé­nyekből azonban egyre világosab­ban és erőteljesebben bontakozott ki a nyugati nagyhatalmaknak a potsdami elvekkel ellentétben álló politikája. Az amerikai-brit -francia megszállási övezetben már nem sokkal a háború után nyíltan érvényesül e politika, és 1949 szeptemberében - a Szov­jetunió többszöri határozott tiltako­zása ellenére - megalakult a Né­met Szövetségi Köztársaság. Az Adenauer-kormány kezdettől fog­va az ország felfegyverzésére tö­rekedett, végső célja pedig az 1937-es határok visszaállítása, a szovjet megszállási övezet és az Odera-Neisse vonaltól keletre le­vő német területek bekebelezése volt. Ezzel szemben a szovjet meg­szállási övezetben egyre-másra alakultak a néphatalmi szervek. A szovjet katonai hatóságok foko­zatosan adták át a kormányrudat az új állami szerveknek. 1947. október 7-én megszületett a törté­nelem elsó német munkás-pa­raszt állama. A demokratikus né­met államnak már közvetlenül a megalakulása után a gazdaság fejlesztése terén nem kis nehéz- ségekekel kellett szembenéznie, hiszen például a legnagyobb ipari központok és nyersanyaglelóhe- lyek az NSZK területén voltak. A szorgalmas munkának és a Szovjetunió segítségének kö­szönhetően az NDK-ban már 1951-55-ben sikerült az ipari ter­melést a kétszeresére emelni. Megkezdődött a kohóipar kiépíté­se, a nehézipar fejlesztése és a kereskedelmi hajók építésének megszervezése. Az ötvenes évek második felében az első számú feladat a nyersanyagbázis és a vegyipar fejlesztése, valamint az energiatermelés növelése volt. Az országépítést nagymértékben akadályozta, hogy az imperialista erők megpróbálták az NDK-t nem­zetközileg és diplomáciailag is el­szigetelni. dásában és számos más kér­désben. Vegyünk egy másik, szintén na­gyon fontos törvényt - „A népi képviselők határterületi és területi tanácsainak, az autonóm területek és autonóm körzetek népi képvi­selői tanácsainak alapvető rendel­kezési jogairól“. Ez a törvény új jogokkal és lehetőségekkel ruház­ta fel az ország nagy adminisztra- tív-területi egységei - a határterü­letek, területek, autonóm területek és autonóm körzetek - helyi ön- igazgatási szerveit. A dolog lényege azonban nem­csak az új törvények elfogadásá­ban rejlik, hanem abban a min­dennapi gyakorlati tevékenység­ben is, amely az országban folyik az alkotmányos normák és köve­telmények teljesítésére. A lakos­ság egészségügyi ellátása javítá­sáról, a gyermekintézmények há­lózatának bővítéséről, a nők mun­kakörülményeinek javításáról, a különböző szakmák dolgozóinak nyújtott új kedvezményekről, a tár­sadalmi fogyasztási alapok növe­léséről, a társadalombiztosítás ja­vításáról stb. van szó. Ennek a programnak a megva­lósítása a továbbiakban is folyta­tódni fog. VALERIJ TYELEGIN (APN) Az ország apraja-nagyja be­kapcsolódott az új társadalom épí­tésébe, a nehézségek mielőbbi le­küzdésébe. Rövid idő alatt létrejött a népi demokratikus állam anyagi­műszaki bázisa, ami a nyugati szomszédot egyre jobban ingerel­te. A gazdasági embargó, a szak­embercsalogatás, az NDK-ba ille­gálisan csempészett turistákkal végrehajtott szabotázsakciók je­lezték, hogy az NSZK vezetőkörei nem válogatósak, ha az NDK fej­lődésének megfékezéséről van szó. Mindennek ellenére a Német Szocialista Egységpárt 1971-ben megtartott VIII. kongresszusa már arról adhatott számot, hogy az elmúlt évek az ország történeté­nek legsikeresebbjei közé sorol­hatók. A gazdaság egyenletesen és dinamikusan fejlődött. Ezek az eredmények a későbbi évek sike­reinek alapjaivá váltak: 1970- és 1980 között például több lakást építettek és korszerűsítettek, mint az előző húsz év alatt. Az anyagi és kulturális szükségletek kielé­gítésére fordított állami költségek több mint a kétszeresükre emel­kedtek. 1949-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem az elmúlt évben 24,1 milliárd márkáról 210 milliárd márkára emelkedett, egy lakosra átszámítva 1274 márkáról 12 580 márkára. Ez a jelenlegi nemzetközi átlag háromszorosa. A belső sikerekkel párhuzamo­san szaporodtak az NDK nemzet­közi sikerei is. Az elszigeteltség éveit követően a hetvenes évek eleje jelentette a látványos áttö­rést. 1969-70-ben - a Német Szövetségi Köztársaság intrikái ellenére - újabb 14 országgal vet­te fel a diplomáciai kapcsolatot. A fejlődés ezen a téren is óriási. A szocialista társadalmat építő NDK ma már az ENSZ egyenjogú és aktív tagja, s a világ 131 orszá­gával tart fenn diplomáciai kap­csolatot. Csehszlovákia, amely második­ként ismerte el a demokratikus német államot 1949-ben, közvet­lenül az NDK megalakulása után, őszinte érdeklődéssel és rokon- szenvvel figyelte fejlődését. A Szocialista társadalmat építjük mi is, így gondjaink és örömeink is azonosak, örülünk annak, hogy a szocialista közösség legfiata­labb tagját ma már a legfejlettebb ipari államok között tartják szá­mon. Viszont aggodalommal tölt el bennünket az, hogy az utóbbi idő­ben újfent egyre erősebbek az NDK létét kétségbevonó revansis­ta hangok, főleg az NSZK-ban, de az Egyesült Államok beleegyezé­sével, sót támogatásával. A hiva­talos bonni politika irányítóinak tudtával a revansisták mind gyak­rabban sírják vissza az 1937-es határokat, s még „Németország újraegyesítése“, vagyis a szocia­lista NDK felszámolása sem lehe­tetlen számukra. A z NDK politikája, melyet im­már 35 éve követ, világos és egyértelmű: következetes eré- lyességgel elutasítja a nyugati, de elsősorban a nyugatnémet revan­sista erők kísérleteit. Hajlandó azonban a két német állam kap­csolatainak bővítésére, de csakis és kizárólag a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének elvei alap­ján. Ezt a politikát a szocialista közösség minden tagja s Európa békeszeretó erői is támogatják. KOVÁCS ILONA Kabuli ítélet (ČSTK) - Nyilvános tárgyalást tartott csütörtökön Kabulban az Afgán De­mokratikus Köztársaság különleges forradalmi bírósága. A testület annak a tíz embernek az ügyét tárgyalta, akiknek része volt az augusztus 31 -én Kabul repülőterén végrehajtott pokol­gépes merénylet szervezésében és végrehajtásában. Mint köztudomású, a közvetlenül Pakisztánból érkező utasítások alapján végrehajtott merényletnek ártatlan af­gán polgárok tucatjai estek áldozatul. A tetteseknél amerikai gyártmányú robbanószerkezeteket találtak. A Bahtar hivatalos afgán hírügynök­ség közleménye szerint a különleges forradalmi bíróság a csoport vala­mennyi tagját - egy kivételével - halál­ra ítélte. Az ország előrelépése sok tekintetben a népi ellenőrök munkájától függ KONSZTANTYIN CSERNYENKO BESZÉDE (ČSTK) - Moszkvában tegnap megkezdődött a népi ellenőrök össz- szövetségi tanácskozása, melyen beszédet mondott Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. A FÖ EREDMÉNY - A DEMOKRÁCIA FEJLŐDÉSE Hét éve lépett érvénybe a Szovjetunió új alkotmánya. Általánosí­totta azokat a mély változásokat, amelyeken a szovjet társadalom ment át az előző alaptörvény 40 éves érvényessége alatt, megfogal­mazta a kommunizmus építésével összefüggésben a társadalom előtt felmerülő új feladatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents