Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-05 / 236. szám, péntek

SiäB:''­A CSKP KB Elnökségének beszámolója a mezőgazdaság és az élelmiszeripar időszerű feladatairól és hosszú távú fejlesztéséről (Folytatás az 5. oldalról) van joguk, hanem ezzel jobban is kell törődniük, s mindenekelőtt jobban ki kell használniuk. Az üzembiztonság érdekében jól mű­ködő megelőző műszaki karban­tartási rendszert kell létesíteni, to­vábbá törődni kell a gépek tárolá­sával, a javítóműhelyek korszerű­sítésével és bővíteni kell a pótal­katrészek felújítását. E tekintetben a termelési-gazdasági egységek­nek, a gép- és traktorállomások­nak és a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak javítaniuk kell tevékenységüket és növelni az ezért a szakaszért való felelős­séget. Amint azt a CSKP KB 10. ülése hangsúlyozta, nem kevésbé igé­nyes feladatokat kell teljesítenie a gépiparnak az élelmiszeripar w.~"'kségleteinek kielégítésével kapcsolatban. Hazai termeléssel biztosítja a szükséges techniká­nak megközelítőleg a felét. Mint­egy az ötödét a mezőgazdaság és az élelmezésügy gépipari üzemei biztosítják. Noha az utóbbi évek­ben fokozatosan számos intézke­dést valósítanak meg, az elhasz­nálódott gépek felújítása nem ha­lad a kívánt ütemben. Az élelmi­szeriparban több mint 7000 típusú gép különböző változatai üzemel­nek. Napjainkban dolgozzuk fel a cukorgyárak rekonstrukciójának és korszerűsítésének programját és hasonló programokat készíte­nek elő a konzervgyárakban, a sörgyárakban, a sütödékben és további élelmiszeripari szakága­zatokban is. Egyúttal a csomagoló és palackozó gépsorok, illetve mélyhűtőkapacitások és klímabe­rendezéssel felszerelt raktárak korszerűsítéséről is szó van. A CSKP KB Elnöksége és a szö­vetségi kormány feladatul adta, hogy dolgozzák ki a szükségletek kielégítésének hazai termelésből és a szocialista országokból a gyártásszakosítás és a kooperá­ció alapján történő behozatallal való megvalósítása útjait. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztériumoknak is biz­tosítaniuk kell, hogy a Strojobal, az Élelmiszeripari Gépgyárak és a szakágazati gépipari kapacitá­sok is a pótalkatrészek gyártása, a szerelési munkák végzése és a szerviz mellett növeljék az új gépek fejlesztésében és gyártásá­ban való részvételüket. NÖVELJÜK A MEZŐGAZDASÁG TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁSÁNAK SZÍNVONALÁT Elvtársak! A nyolcvanas évek második fe­lének igényes feladatai megköve­telik, hogy a mezőgazdaság irá­nyítási rendszere tervszerű hatást gyakoroljon teljesítményének és hatékonyságának állandó növelé­sére, s a mezőgazdasági-ipari komplexum egyes láncszemei kö­zötti szoros együttmúködés szilár­dítására, ahogy azt a párt gazda­ságpolitikai határozatai tartalmaz­zák. A mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökélete­sítésére hozott konkrét intézkedé­sek, amelyeket a CSKP KB 4. ülése hagyott jóvá, a 7. ötéves terv feladatainak teljesítése során be­bizonyították életképességüket. A tökéletesített irányítási rendszer pozitív szerepe vitathatatlan. Ér­vényesítésének csaknem három éve alatt felmerültek ugyan egyes gyenge pontok és következetlen­ségek, de ugyanakkor a továbbfej­lesztés lehetőségei is megmutat­koztak. A rendszer továbbfejlesz­tésének alapvető kiindulási pontját és keretét azok az intézkedések fogják képezni, amelyeket az egész népgazdaságra vonatkoz­tatva a 8. ötéves tervidőszak elő­készítésével kapcsolatban foga­dunk el. Elsőrendű feladat a CSKP KB 4. ülésén elfogadott alapelvek kö­vetkezetes érvényesítése. Ez nemcsak a vállalati szférára és az alacsonyabb szintű irányítási fo­kozatokra, hanem a központi szer­vekre is vonatkozik. A tervszerű irányítás minden területén, tehát a tervezésben, a gazdasági sza­bályozók és az anyagi ösztönzés területén, valamint a termelési­műszaki alap szervezeti felépíté­sében is ki kell alakítani a szoro­sabb kapcsolatok gazdasági felté­teleit, a mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexum egyes lánc­szemei közötti kooperációs és in­tegrációs kapcsolatokat. Annak érdekében, hogy sok­oldalúbban megoldhassuk a me­zőgazdaságnak és az élelmiszer- iparnak a közélelmezés biztosítá­sában részt vevő további ágaza­tokhoz fűződő kapcsolatait, a jövő időszakban is célszerű lesz a hosszú távú előrejelzés és az ötéves terv részeként kidolgozni a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tervét, mint a népgaz­dasági terv önálló részét. A terv e részének a kidolgozását azon­ban módszertani szempontból mélyebben elő kell készíteni. A CSKP KB 8. ülésén elfoga­dott határozatokkal összhangban fokoznunk kell a tudomány és a technika szerepét a tervezés és az irányítás egész rendszerében. Amint arra már rámutattunk, a tu­dományos-műszaki fejlesztés ter­vével alá kell támasztani és koor­dinálni kell minden kutatási tevé­kenységet az egész mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum­ban. A mezőgazdaságban és az élelmezésügyben fokozatosan be kell vezetni az állami terv feladatai konkretizálásának tökéletesebb módszerét a termelők és a meg­rendelők közti közvetlen kapcsola­tok elmélyítésé alapján. Ily módon társadalmi szempontból a lehető leghatékonyabban összehangol­ható a mezőgazdasági alapanya­gok termelése és feldolgozása, raktározása és értékesítése, a ter­mészeti-gazdasági feltételek opti­mális kihasználásával. A felvásárolt mezőgazdasági termelés struktúráját a tervezési folyamat során, a szállítói-megren­delői kapcsolatok keretében hatá­rozzák meg az élemiszeripar egyes üzemi feladataival össz­hangban. A mezőgazdaság álla­mi-gazdasági irányításának terü­leti szervei koordinálják az egész folyamatot. A megrendelők céltu­datosan alkalmazzák majd az öt­éves szerződéseket és kihasznál­ják az integrációs alapokat. Azzal számolunk, hogy az öt­éves tervek javaslatait a mező­gazdaság állami-gazdasági irá­nyításának területi szervei hagyják majd jóvá. Eközben szem előtt kell tartani a megkötött gazdasági szerződésekkel fedezett kötelező feladatokat, limiteket, normákat és terveket, amelyek kifejezik a tár­sadalmi szükségleteket. Egész gazdaságunk figyelme a hatékonyságra és a minőségre irányul. Ezzel összhangban meg kell szilárdítani a mezőgazdasági vállalatok önálló elszámolási rend­szerét. A gazdasági szabályozók tökéletesítése során arra törek­szünk majd, hogy lényegében azonosan igényes gazdasági fel­tételeket teremtsünk a mezőgaz­dasági vállalatok többsége szá­mára. így azonos feltételek között teljesítik majd a következő ötéves terv feladatait. Meg kell szüntetni a mezőgaz­dasági vállalatoknál a javadalma­zási szint ingadozását az időjárás hatására. Ennek módszere a komplex biztosítás lesz. Ezzel kapcsolatban objektívebben kell kifejezni a bérek és jutalmak kiala­kításának függósségét az elért gazdasági eredményektől. minisztériumok, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatósá­gok, a szolgáltatások s a feldolgo­zóipar termelési-gazdasági egy­ségeinek irányító munkáját sok­oldalúan tökéletesíteni kell. A ke­rületi és járási mezőgazdasági igazgatóságoknak sokkal igénye­sebbeknek kell lenniük a mező- gazdasági vállalatok terveinek fe­lülbírálásakor, nagyobb nyomást kell gyakorolniuk a termelés gaz­daságossága érdekében és hatni­uk kell az érdem szerinti javadal­mazás elveinek elmélyítésére is. Úgy mint az egész népgazdaság­ban, a mezőgazdaságban is ki­emeljük a vezetők felelősségét a javadalmazás alakulásáért, va­lamint a vállalatnak saját forrásai alapján történő fejlesztéséért. Pontosabban kell meghatározni a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar egyes irányító szerveinek feladatát. A kerületekben egybe kell hangolni a mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexum vala­mennyi szervezetének tevékeny­ségét, és ebben fokozott szerepet kell betölteniük a kerületi mező- gazdasági igazgatóságoknak. A mezőgazdaság tervszerű irá­nyításának fokozatos tökéletesíté­se során egyre jobban tudatosítjuk Husák elvtársnak, a CSKP KB 4. ülésén mondott szavainak jelentő­ségét: „A hatékonyság növelésé­nek, a minőség javításának, a ma­ximális gazdaságosságnak az irányvonala, a népgazdaság in­tenzív fejlesztése, amelynek fon­tosságát a párt XV. és XVI. kong­resszusán is kiemelték, fejlődé­sünk helyes és egyedül járható útja. Ezért szükséges, hogy hatá­rozottabban érvényesítsük az életben. Sohasem szabad meg­tűrnünk, hogy ellentét alakuljon ki az irányvonal szóbeli elismerése és következetlen megvalósítása között.“ Elvtársak! Vázoltuk, hogy távlatilag milyen irányba kell fejlődnie a mezőgaz­daságnak és a nép élelmezésé­hez hozzájáruló többi ágazatnak. Szükségesnek tartjuk, hogy a vá­zolt irányzat alapul szolgáljon az ötéves terv és a népgazdaság táv­lati terve kimunkálásához. Célsze­rű lesz, ha az egységes földmű­vesszövetkezetek X. kongresszu­sa is állást foglal ebben a kérdés­ben. A tervezett intézkedések megvalósításának idejéről a 8. ötéves terv kidolgozásával össz­hangban a CSKP XVII. kongresz- szusán elfogadott határozatok alapján döntünk majd. Elvtársak! Az efsz-ek közeledő kongresz- szusa a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetségének legfelsőbb szerve. Ez a jelentős társadalmi szervezet munkájának súlypontját fokozatosan az egységes földmü- vesszövetkezetekbe helyezi át. Az új szövetségi struktúra érvényesí­tése eredményeként a szövetség tevékenysége konkrétabb lett. A javulás ellenére a Szövetke­zeti Földművesek Szövetségének tevékenységében még sok a tar­talék. A mezőgazdasági irányító­szervekkel együttműködve fokozni kell hozzájárulását a szövetkezeti demokrácia elmélyítéséhez, min­denekelőtt a választott szövetke­zeti szervek tevékenységének fo­kozása által. El kell érni, hogy a taggyűlések a gyakorlatban be­töltsék az efsz-ek legfelsőbb szer­vének feladatkörét. A küldöttek testületeinek tevékenységében is sok lehetőség rejlik a szövetkezeti demokrácia érvényesítésére. Sok­kal nagyobb figyelmet kell fordítani a termelési értekezletek előkészí­tésére és szervezésére, valamint a szövetkezeti tagoknak az irányí­tásban való részvétele más formá­inak érvényesítésére. Javítani kell a politikai-nevelőmunkát, jobban kell gondoskodni a szövetkezeti tagokról, munkahelyi és életkörül­ményeikről és a szocialista ver­seny hatékonyságának fokozásá­ról. Nagyobb hatást kell gyakorolni a szövetkezeti földművesek szo­cialista tudatának kialakítására, a munkafegyelemre és a szövet­kezeti tulajdon védelmére. A munkakezdeményezés fej­lesztésében, valamint a dolgozók nevelésében, munka- és életfelté­teleik javításában fontos szerepe van a szakszervezeti szervezetek­nek. Nagyra értékeljük eddigi te­vékenységüket. Elvárjuk, hogy a jövőben még nagyobb mértékben járuljanak hozzá a munkaerő stabilizálásá­hoz, jobb politikai nevelómunkát fejtsenek ki, és nagyobb hatást gyakoroljanak a munkafegyelem javítására, a dolgozók felelősség­tudatának elmélyítésére. Remél­jük, hogy támogatni fogják a java­dalmazás progresszív formáinak érvényesítését, a dolgozók haté­konyabb részvételét az irányí­tásban. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a Szövetkezeti Földművesek Szövetséginek egész tevékenységével méy hatá­rozottabban hozzá kell járulnia a pártpolitika megvalósításához, a munkások és a szövetkezeti földművesek szövetségének el­mélyítéséhez, a szocialista hazafi- ság és az internacionalizmus szel­lemében való neveléshez. NÖVELJÜK TOVÁBB A PÁRTMUNKA HATÉKONYSÁGÁT Elvtársak, a mezőgazdaság és az élelme­zés eredményeinek értékelése va­lamint az új feladatok kijelölése során abból indulunk ki, hogy sike­res teljesítésüket szavatolja a kommunistáknak, a párt szervei­nek és szervezeteinek kezdemé­nyező, mindennapi harca, az em­berek áldozatos, felelősségteljes munkája. A XVI. kongresszus ha­tározatainak sikeres teljesítése és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum további fejlődése azonban megkívánja a párt vezető szerepének további elmélyítését, szervei és szervezetei tevékeny­ségének intenzivebbé tételét és hatékonyságának növelését. A mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexumban 5882 alap­szervezetben 337 ezer kommu­nista dolgozik. A tagság létszáma és színvonala olyan erőt képvisel, amely képes a kitűzött célok eléré­sére. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a kommunisták befolyása növelésének tartós fi­gyelmet kell szentelniük a kerületi és járási pártbizottságoknak, vala­mint az alapszervezeteknek. Ez megkívánja, hogy növeljék cselek­vő részvételüket az időszerű fel­adatok teljesítésében, emelkedjék felkészültségük és nevelő munká­juk színvonala. Mind sürgetőbb követelmény a kommunisták nap nap után kifejtett tömegpolitikai munkája a munkakollektívákban. Az a követelmény, hogy na­gyobb fordulatot érjünk el a mező- gazdasági termelés intenzifikálá- sában, fokozott igényeket támaszt az irányító káderek munkájával szemben. Ezért különösképpen sürgető fontosságúnak tekintjük, hogy a párt szervei és szervezetei, de a többi irányitó láncszem is a vezető dolgozókat kezdeménye­ző és fegyelmezett feladatteljesí­tésre, a vállalatokon belüli tartalé­kok mozgósítására, magas fokú gazdaságosságra, az össztársa­dalmi érdekekért vállalt felelős­ségre vezessék. Igényelniük kell tőlük azt, hogy ne kerüljék meg az éretté vált problémák megoldását, ne veszítsék szem elől a fogyaté­kosságokat és a rendetlenséget, ne támaszkodjanak csupán az utasítások tekintélyére, hanem az emberek öntudatos munkájának és kezdeményezésének az erejé­re. Értékelésük mércéjét képezzék a rájuk bízott szakaszon elért eredmények. A vezető dolgozókkal szembeni magas fokú követelmények meg­kívánják, hogy az irányítás egyes szintjein a párt szerveinek vezeté­sével tökéletesítsék a káderek fel­készítésének és képesítésük nö­velésének rendszerét s határozot­tabban fogjanak hozzá a felkészült kádertartalékok építéséhez, fiatal, bevált dolgozók irányitó posztokra történő kiemeléséhez. A közép- és a felsőfokú mezőgazdasági is­koláktól elvárjuk, hogy az oktatást mélyrehatóbban összehangolják a gyakorlat szükségleteivel és a gazdasági kádereket jobban fel­készítik a munkakollektívák irányí­tására, az emberek körében kifej­tett tevékenységre. A 7. ötéves terv feladatai teljesí­téséért vívott harc kötődjön a párt alapszervezeteinek intenzívebb politikai munkájához. Ez elsősor­ban megkívánja, hogy a kommu­nisták az élére álljanak a politikai, valamint a szociális-gazdasági fel­adatok következetes teljesítésé­nek. A pártszervezetek politikai­szervező munkájának célja a munka jó tapasztalatainak és hatásos formáinak elmélyítése, a gyönge pontoknak, a lemarado­zó szakaszok problémáinak kikü­szöbölése. Minden dolgozónak tisztában kellene lennie a terv tel­jesítésével, tudnia kellene, hogy mennyiért termel, ismernie kellene munkájának tartalékait s azokat ki kellene használnia. Meg kell talál­ni annak a módját, hogy a mező­gazdasági üzemek javítsák mun­kájuk minőségét, gazdaságossá­gát és hatékonyságát, jobban és főleg gyorsabban alkalmazzák az új technikát, a tudományos-mű­szaki ismereteket és a haladó munkaeljárásokat. Ezért nagyon sürgetően kerül előtérbe az az igény, hogy elmélyítsük a nap nap után kifejtett nevelő és agitációs munkát és elsősorban a kommu­nisták a munkában tanúsított pél­daadásukkal, de meggyőző sza­vukkal is ösztönözzék és meg­nyerjék a dolgozókat a pártpolitika cselekvő, öntudatos megvalósítá­sának. A pártszervezetek ügyeljenek arra, hogy ne maradjanak meg papíron, hanem következetesen megvalósuljanak a helyes szán­dékok és intézkedések. Ez megkí­vánja az ellenőrző tevékenység egész rendszerének kibontakozá­sát, főleg a gazdasági vezetés fölötti ellenőrzés jogának igénye­sebb alkalmazását. Céltudatosab­ban kell ellenőrizni a döntő fontos­ságú feladatok teljesítését, ennek során nem helyettesítve a gazda­sági dolgozókat és jobban tá­maszkodva saját ismereteikre. Minden munkahelyen erélyeseb­ben kell megvalósítani a CSKP Központi Bizottsága Elnöksége le­velének azzal kapcsolatos követ­keztetéseit, hogy el kell mélyíteni a harcot a szocialista törvényes­ség, erkölcs és fegyelem elveinek megszegése ellen, teljes támoga­tásban részesítve azokat az intéz­kedéseket, amelyek következete­sen a pártpolitika megvalósítását szorgalmazzák. A csehszlovák nép nemzeti fel­szabadító harca tetózésének és a hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évforduló­jára kiadott felhívás csakúgy, mint az efsz-ek X. kongresszusának egybehívásáról szóló nyilatkozat jelentősen ösztönzi a dolgozók kezdeményezésének széles körű kibontakozását, a feladatok sike­res teljesítése érdekében. Ebben a tömeges mozgalomban nagy társadalmi erőt képvisel a több mint 32 ezer szocialista munkabri­gád, valamint a komplex racionali­zációs brigádokban résztvevő 38 ezer munkás, szövetkezeti föld­műves, technikus és vezető dol­gozó alkotó munkássága. Sokat jelent a SZISZ növekvő igyekeze­te is, amelynek célja a fiatalok bevonása a szocialista munkaver­senybe, a föld kihasználásáért, a betakarítási veszteségek csök­kentéséért folyó harcba és a tudo- mányos-műszaki ismeretek alkal­mazásába. A fiatalok körében végzett munka külön figyelmet ér­demel. A pártszervezetek, karölt­ve a vállalatok, a szövetkezetek, az FSZM, az SZFSZ és a SZISZ vezető dolgozóival, mindenütt jól gazdálkodjanak az ember aktivitá­sával és kezdeményezésével, he­lyesen orientálják és fejlesszék azt, jobban értékeljék az egyének és a kollektívák kötelezettvállalá- (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ SZÓ 6 1984. X. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents