Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-30 / 257. szám, kedd

Az FKP KB ülése (ČSTK) - Párizsban tegnap megkezdődött a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottságának kétnapos ülése, melyen megvitat­ják és jóváhagyják az FKP XXV. kongresszusának előkészítő do­kumentumát. A dokumentumter­vezetet Paul Laurent, az FKP KB titkára terjesztette elő. Az FKP XXV. kongresszusa a jövő év feb­ruárjában ül össze. Chile Razzia Santiago munkásnegyedeiben (ČSTK) - A chilei rendőrség hétfőre virradó éjszaka Santiago több munkásnegyedében széles körű razziát tartott. A több tucat őrizetbe vett személy között van az ellenzéki pártok és szervezetek néhány vezetője is. René Vidal, a chilei főváros katonai parancsnoka valamennyi napilap számára megtiltotta, hogy első oldalon közöljenek informáci­ókat és fényképfelvételeket a kor­mányellenes akciókról. Az intéz­kedés célja, hogy a chilei népet elriassza a további tiltakozó akci­óktól, amelyek rendkívül jeientős eseménye lesz a mai általános sztrájk. Franciaország egész területéről tízezrek vettek részt vasárnap Párizsban az atomháború, a fegyverkezési hajsza ellen, az emberiséget pusztulással fe­nyegető veszély elhárításáért tar­tott békemeneten. A menetet az 1982. évi Százak felhívásának alá­írói szervezték, s a francia béke­harcosok legje­lentősebb akciója volt az ENSZ le­szerelési hete ke­retében. (Telefoto: ČSTK) Nicaragua népe a demokratikus vívmányok megvédésére fog szavazni (ČSTK) - Daniel Ortega, a ni­caraguai kormányzó tanács koor­dinátora, a sandinista front elnök­jelöltje a Matagalpa tartománybeli León városában egy választási nagygyűlésen hangsúlyozta: a ni­Salvador A hazafiak sikeresen megállították az offenzívát tSJS^Ó 1984. X. 30. (ČSTK) - Salvadorban az el­múlt két hétben a kormánycsapa­tok újabb hatalmas partizánelle­nes offenzívát indítottak. Morazán tartományban mintegy 5 ezer kor­mánykatona a légierő támogatá­sával és az amerikai katonai ta­nácsadók irányítása alatt kezdett „tisztogató hadműveletbe“. Nakaszonet megerősítették tisztségében (ČSTK) - Heves párton belüli harcok után Nakaszone Jaszuhi­ro japán kormányfőt további két évre megerősítették a kormányzó Liberális Demokrata Párt vezető tisztségében. Ez a döntés lehető­vé teszi számára, hogy továbbra is betöltse a miniszterelnöki tiszt­séget. Japánban hagyományosan a különböző frakciók vezetői dön­tenek arról, ki álljon a Liberális Demokrata Párt élén. Közülük egyesek elégedetlenek voltak az­zal a szereppel, amelyet a kor­mányban betöltenek. Kanemar Sino, a párt végrehajtó bizottsá­gának elnöke szerint ezért akarták Nakaszonet megfosztani tisztsé­gétől. Pakisztán Felforgató adókat telepítenek (ČSTK) - A pakisztáni ellenzéki pártok határozottan tiltakoznak a katonai rezsim azon döntése ellen, hogy engedélyezi a Szabad­ság és a Szabad Európa felforgató rádióadók iszlamabadi működé­sét. Ikbal Haidar, a Nemzeti Fel­szabadítási Front főtitkára Kara- chiban nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy e rádióadók nyugat-európai köz­pontjait a CIA tartja fenn. Azáltal, hogy Pakisztán lehetővé teszi mű­ködésüket az ország területén, az ország el nem kötelezett státusát ássa alá. Az adók tevékenysége szükségszerűen Pakisztán és a szocialista országok, valamint a szomszédos Afganisztán közötti kapcsolatok romlásához vezet - hangsúlyozza a nyilatkozat. A PTI indiai hírügynökség arról számol be, hogy a NATO tagor­szágai aktívan közreműködnek Pakisztán felfegyverzésében. Az USA és Pakisztán közötti katonai­gazdasági megállapodás alapján például 3,2 milliárd dollár áramlik Pakisztánba rakéták, korszerű re­pülőgépek, hadihajók, harckocsik, ágyúk és más támadó fegyverek formájában. • A partizánok a támadások több­ségét visszaverték és Usulután tartományban a kormánycsapa­toktól zsákmányolt néhány ágyút is sikerrel bevetették a harcokba. A Farabundo Marti Nemzeti Fel­szabadítási Front fegyveres egy­ségei a Radio Venceremos jelen­tése szerint az elmúlt 10 nap fo­lyamán több mint 140 kormányka­tonát tettek ártalmatlanná. Ezzel egyidóben hosszabb ideig sikerült ellenőrzésük alá vonniuk a főbb salvadori útvonalakat. A felkelők másik rádióadója, a Radio Farabundo Marti közölte: az USA által szállított néhány A 27 típusú katonai repülőgép a hét végén Chalatenango tartomány­ban sűrűn lakott településeket bombázott. caraguai választási kampány az ellenforradalmárok folytatódó ag­resszív akciói és a Reagan-kor­mány rágalomhadjáratának körül­ményei között zajlik. Ortega rámu­tatott, az amerikai CIA által fizetett és irányított ellenforradalmárok nem voltak képesek elérni legfőbb céljukat, s nem tudtak elfoglalni legalább egy helységet a határvi­déken, amelyet aztán az ország elleni egyeztetett katonai támadás hídfőállásává változtathattak vol­na. Az Egyesült Államok több mint 40 éven keresztül tartotta fenn Nicaraguában a Somoza család diktatúráját. Most, amikor a forra­dalom Nicaraguában igazi népi demokráciát vezetett be, lehetővé tette mindenki számára a művelő­dést, kiépítette az egészségügyi ellátás rendszerét és agrárrefor­mot hajtott végre, a Reagan-kor­mány a legkülönbözőbb reakciós erőkkel igyekszik megtorpedózni az első, valóban szabad választá­sokat Nicaraguában - mondotta Ortega. Hozzáfűzte: a nicaraguai nép a november 4-i általános vá­lasztásokon a forradalmi folyamat, a nemzeti szuverenitás, az ország függetlensége védelmét szem előtt tartó politika folytatására fog szavazni. Tűzpárbaj a Bejrút környéki hegyekben Merénylet egy autóbusz ellen (ČSTK) - Csak tegnap reggel fejeződtek be a heves tűzpárbajok a Bejrúttól délkeletre fekvő he­gyekben a libanoni jobboldal és a Haladó Szocialista Párt egysé­gei között. Az összecsapásokat az váltotta ki, hogy a reakciós erők minden ok nélkül lőni kezdték a fő­város közelében fekvő drúz falva­kat. Július óta ezek voltak az első heves összecsapások a kör­zetben. Az összetűzésekre azt követő­en került sor, hogy a libanoni kor­mány döntést hozott az illegális kikötők feletti ellenőrzés átvételé­ről, melyek többsége éppen a fegyveres reakció kezében van. A kabinet intézkedéseit a hazafias erők a gazdasági helyzet további rosszabbodása elleni lépésként üdvözölték. Az illegális kikötők a közel 10 évig tartó polgárháború alatt jöttek létre, s ezeket a jobboldali körök jelentős pénzforrásként használ­ták az államkincstár rovására, amely évente kb. 4 milliárd libano­ni fontot veszített. Ezenkívül a ke­resztény jobboldal ezeken a kikö­tőkön keresztül bonyolította le a fegyverimportot. Libanon gazdasági helyzetének javítását kell elősegítenie az im­portcikkek állami ártámogatása ideiglenes beszüntetésének is. Tegnaptól 29 százalékkal drágább Libanonban a benzin és más fo­lyékony fűtőanyag. Izraeli terroristák egy csoportja vasárnap Jeruzsálem közelében tankelhárító lövedékkel intézett tá­madást egy autóbusz ellen, amely palesztinokat szállított a ciszjordá- niai Khalil városba. A támadás során egy palesztin életét vesztet­te, további 10 súlyos sérüléseket szenvedett. A terroristák elmenekültek a tett helyszínéről, de maguk után hagy­ták egy amerikai gyártmányú harckocsielhárító lövedék kilövő részét. Ilyen fegyvert az izraeli hadsereg használ. NSZK: községtanácsi választások A KÖRNYEZETVÉDŐK ELŐRETÖRÉSE (ČSTK) - Az NSZK-beli Baden- Würtemberg tartományban vasárnap tartott községtanácsi választásokon az országos irányzatnak megfelelően a Zöldek Pártja jelentős előretörést ért el. A többi párt, kezdve a Szociálde­mokrata Párttól (SPD) egészen a kor­mányzó Kereszténydemokrata Unióig (CDU) és a Szabaddemokrata Pártig (FDP), érzékeny veszteségeket szen­vedett. A bonyolult szavazatszámlálási rendszer miatt a választások végleges eredménye még nem ismert, de a fen­tieket a fokozatosan érkező részered­mények alátámasztják. A környezetvédők pártjának jelöltjei­re az 1980-ban rendezett választások­hoz viszonyítva átlagban 8 százalékkal több szavazó adta le voksát. Néhány helyen, például Tübingen egyetemi vá­rosban ez az arány meghaladta a 20 százalékot is. A bonni kormányban vezető szere­pet betöltő CDU továbbra is a legbefo­lyásosabb politikai erő maradt a tarto­mányban, amely az NSZK-nak hagyo­mányosan konzervatív része. A zöldek mindenekelőtt az SPD kárára szerez­tek szavazatokat, amely meglepetésre mintegy 4 százalékot veszített és 30 százalék alá esett. Különösen kataszt­rofálisnak tűnik az FDP helyzete, ugyanis fennáll a veszély, hogy legfőbb befolyási övezetében a rá leadott sza­vazatok száma nem éri el a kritikus 5 százalékot. Görög kérdőjelek F alakba, áttörhetetlenül erősnek látszó falakba üt­közik a görög kormány, vala­hányszor elszánja magát, hogy végrehajt valamit a választáso­kon megígért „változás“ prog­ramjából. Elsősorban a külpoliti­kai változtatások követelnek nagy erőfeszítéseket, mert Gö­rögország mozgásterének, kül­politikai koordinátáinak megvál­toztatásához nem elegendő a parlamentben megszerzett im­ponáló szocialista fölény. Nép­szavazással nem lehet semmis­sé tenni azt a külpolitikai, gazda­ságpolitikai kényszerpályát, amelyen Görögországnak mo­zognia kell, amit nyomatékosab­bá tesznek kontinensünk és kö­zelebbről Görögország katona- politikai realitásai. E kényszerpályát nagyrészt az Egyesült Államok jelölte ki Athén számára. Görögország a második világháború után száznál is több egyezményt, ki- sebb-nagyobb megállapodást, alkalmi egyezséget kötött az USA-val. Washington nem min­dig közvetlenül cselekedett: az amerikai érdekek NATO-mez- ben is megkülönböztetett res- pektusra találtak itt jóidéig. Szeptember végén Andreasz Papandreu pánhellén szocialista kormánya elhatározta, hogy hozzájárul a Balkán atomfegy­vermentesítéséhez. Athén beje­lentette: görög területről el fogja távolítani az összes nukleáris fegyvert. Papandreu félreérthe­tetlenné tette: a minisztertanács döntése végleges és megmásít­hatatlan, s a kormány még azt a fáradságot sem veszi, hogy a parlament - nyilvánvalóan nem kockázatos - döntését ki­kérje. Két évtizeddel ezelőtt, a görög jobboldali kormányzat sem hagyatta jóvá parlamentjé­vel a nukleáris fegyverek enge­délyezését, most sincs szükség a parlamenti procedúrára, ami­kor sorra kerül a megszüntetés. Athén indoklása félreérthetet­len: így is hozzá kíván járulni a balkáni együttműködés javítá­sához és - távlatokban - a bal­káni atomfegyvermentes övezet kialakításához. Ebben a tekintet­ben a görög külpolitika imponá­lóan egyértelmű: fontos céljá­nak tartja a regionális atomfegy­vermentes zónák kialakítását. Ez nemcsak a letisztultabb lég­kört ígéri, hanem azt is, hogy Görögország biztosítékokhoz jut minden erőviszony-módosulás ellen, amely Athént katonailag hátrányosabb helyzetbe hozná. M ost ugyanis Görögország nem érez és nem élvez ilyesfajta biztosítékokat. Főként NATO-szövetségesétől, Török­országtól fél, amellyel aligha áll­ja ki a katonai összehasonlítást. Görögország hagyományos ka­tonai kapacitás tekintetében is elmarad Ankara mögött, s most- athéni rossz sejtések szerint- Törökország eljutott odáig, hogy már csak tőle függ: mikor válik az „atomklub“ tagjává. A görög politikusok és táborno­kok között valószínűleg egy sincs, aki török atomcsapástól tartana. Ám ha Törökország- bármilyen minőségű - atom­fegyver birtokába jut, akkor óha­tatlanul tovább növekszik szere­pe a NATO-ban, méginkább el­tolódik az egyensúly - Görögor­szág rovására. Ez esetben meg­változik az amerikai segélyek mennyisége is, ami pedig régóta amúgyis irritálja Görögországot. Meg lehet kockáztatni azt az állítást: ha eddig Görögország taktikai okokból ragaszkodott volna a Balkán atomfegyver­mentesítéséhez, most ezt őszin­tén, stratégiai érdekeiből is teszi. A nukleáris fegyverek kitiltásával Athén nyomatékot ad politikájá­nak. Ugyanakkor nem feledhető: ez a gesztus belpolitikai értékű is- a görög társadalomnak fel kell mutatni olyan lépést, amely az atommentesítés irányába mutat. Amerika tárol atomfegyvere­ket görög földön, így az új athéni döntés szorosan összefügg a görög-amerikai kapcsolat­rendszerrel. Ez meglehetősen bonyolult. A kapcsolatok szöve­vényes csomóját csak Nagy Sándor-i határozottsággal lehet­ne egycsapásra megszüntetni. Erre azonban csak a történelmi anekdotakincs mutat lehetősé­get - a valóság már kevésbé. A kardvágás helyett most egy görög-amerikai vegyesbizottság dolgozik a szerződések felül­vizsgálatán.. Derekas munkát végzett a „csapat“: az év első kilenc hónapjában negyvennégy részszerződést felmondtak a há­ború után kötött százegynéhány közül. Legutóbb megszüntették a görögországi amerikai katonák kivételezett jogállását: ezután, ha szembe kerülnek a törvény­nyel, görög bíróság elé állítják őket. A lakosság Amerika-elle- nességét felhasználva, eltöröl­tek néhányat az „Amerika Hangja“ rádióállomás működé­sét szabályozó megállapodások közül is. A görög szocialista párti kormányzat a legna­gyobb aktivitást Athén és Wa­shington érzékeny kapcsolat- rendszere ügyében tanúsítja. A görög közvélemény elégedet­ten vette tudomásul, hogy Pa- pandreuék lemondták a közös görög-amerikai hadgyakorlato­kat. A manőverek mellőzése mellett Görögország kényes helyzetbe került az őszi NATO- hadgyakorlat ügyében is. Itt Gö­rögország szeretett volna be­vonni a „próbahadműveletek­be“ egy sokat vitatott, nevezetes szigetet is. Limnoszról van szó: ez a sziget a török érvrendszer szerint egyértelműen Ankara fennhatósága alá tartozik, ám ez nem tükrözi sem a jelenlegi sta­tus quot, sem pedig a görög elképzeléseket. Athén szerette volna elérni, hogy a görög fel­ségterületként nyilvántartott Limnosz bevonásával a NATO is tudomásul vegye a görög fenn­hatóságot. Az USA viszont el­zárkózott a görög követeléstől. Az égéi szigetvilág ügye és Ciprus problematikája viszont már elvezet a görög külpolitika és katonapolitika ugyancsak alá­aknázott mezőire! A katonai tér­képeket szemlélő görög vezetők számára teljesen magától érte­tődő, hogy az ellenfeleket, az ellenségeket nem az atlanti szö­vetség határain kívül kell keres­ni, hanem éppen a szövetség kebelében, a szomszédság­ban. A görög sajtó kedvenc té­mái közé tartozik a több évszá­zados török elnyomás fekete pil­lanatainak felemlegetése. Ezek kiválóan alkalmasak arra, hogy az indulatokat eltereljék a jelen ugyancsak gyötrő realitásairól. Többek között arról is, hogy na­gyon nehéz valami kézzelfogha­tót megvalósítani a választási ígéretekből. r A m a görög közvélemény tapasztalhatja, és alig­hanem örömmel tapasztalja: kormánya szívósan törekszik a nemzeti függetlenség minél teljesebb megvalósítására. Arra, hogy konkrét tettekkel járuljon hozzá a nukleáris veszély csök­kentéséhez. Ennek egyik járha­tónak ígérkező útja Athén szá­mára az, hogy csökkentse, korlá­tok közé szorítsa a Földközi­tenger keleti medencéjében ag­gasztóvá vált nukleáris sűrűsé­get. Az amerikai katopai aktivitás korlátozása egyebek közt ezt is jelenti. De a görög politika törek­vései nem merülnek ki pusztán Amerikaellenes gesztusokban, a pánhellén szocialisták vezette Athén messzebbre tekintő politi­kát folytat. A NATO-val és Wa­shingtonnal kapcsolatos lépése­ivel egyidóben fokozza a közele­dést azokhoz az országokhoz, amelyekben megértésre találnak a görög törekvések. így erősöd­hetnek Athén és a szocialista országok, Athén és az arab álla­mok kötelékei, s így tesz szert mind nagyobb tekintélyre a köz­vetlen környezetében is. KRAJCZÁR IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents