Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-27 / 255. szám, szombat

á j szú 5 1984. X. 27. Számítástechnikai programszerkesztők versenye A legnagyobb elismerés a bizalom A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kezdeményezésé­re a ZENIT mozgalom központi törzskara első ízben rendezte meg az ifjú számítástechnikai program­szerkesztők ügyességi versenyét. Három kategóriában, amelyeket a szerkesztésben használatos programnyelvek, módszerek jel­zéseivel, BASIC, FORTRAN, CO­BOL, jelöltek. Kétfordulós volt a verseny. A kerületi vetélkedők után került sor az országos, a köz­ponti versenyre. Néhány héttel ezelőtt hirdették ki az országos verseny győzteseit. A BASIC kategóriában Michal Be- lehrádek (Liptovský Hrádok), Sze- lepcsényi Róbert (Bratislava), Mi­roslav Demian (Brezno) bizonyul­tak a legsikeresebb versenyzők­nek. Ők nyerték el az első három helyezettnek járó díjat. A FORT­RAN kategóriában: Martin Bezák (Prievidza), Martin Ursíny (Lip­tovský Hrádok), Pavol Babica (Pi­ešťany). A COBOL kategóriában: Bányi Daniela (Levice), Štefan Spišiak (Banská Bystrica), Kürthy Erzsébet (Levice). A ZENIT mozgalom központi törzskara azóta már az első ízben megrendezett verseny, illetve ve- télekdő-sorozat tapasztalatait is megvitatta, elemezte. És ezekről Anna Gocníková, a törzskar tagja, aki a következő, jövő évi verseny megszervezésének felelőse, szí­vesen tájékoztatott. Nem közhely, hogy szívesen tájékoztatott, mert külön is hang­súlyozta: „Nagyon fontosnak tart­juk a fiatal, tagjelölt és kommunis­ta pedagógusok segítségét. Főleg azt, hogy elsősorban nekik kö­szönhetjük az elért eredményt. És a jövőben még nagyobb mértékű segítségükre számítunk..,,Ami ért­hető, hiszen a versenyzők közép- iskolások, de akik felkészítik őket, mivel új és „fiatal“ tantárgy a számítástechnika, zömükben szintén fiatalok. Szlovákia 44 középiskolájából 155 versenyző nevezett be az idén. Legtöbben, szám szerint öt- venen, a közép-szlovákiai kerület­ből. Sajnos, állapította meg a törzskar, a versenyben nem mindegyik középiskola képvisel­tette magát, ahol tantárgy a szá­mítástechnika. Ennek oka csak részben szervezési hiba. Sokkal inkább az, hogy hiányzott a közép- iskolás fiatalokat ösztönző peda­gógusi bíztatás. A kerületi vetélkedőkön való szereplés feltétele, ahogy a fiata­lok maguk között mondották: a be­lépőjegy ára az volt, hogy szaba­don választott témára otthon, egyénileg, mintegy házi feladat­ként önálló programot kellett szer­keszteni. Ezek értékelésekor elő­fordult egy-két meglepetés. Akadt olyan versenyző, aki 4 évvel eze­lőtt kidolgozott programmal jelent­kezett. Az igazi, az örömteli meg­lepetés azonban az volt, hogy a prievidzai Martin Bezák prog­ramja (Az iskolai programnyelv szótárszerű elemzése) kiválónak bizonyult, hiszen a bíráló bizottság több tagja bejelentette: alkalmazni fogja saját iskolájában. A lévai Bányi Daniela programjáról pedig úgy vélekedtek a bírálók, hogy a részfeladatok kidolgozásakor olyan új módszereket, eljárásokat alkalmazott, melyeket feltétlenül népszerűsíteni kell. Egyébként a kerületi vetélkedő­kön szerepelt versenyzők elméleti felkészültsége kifogástalan volt, hiszen a kérdések 95 százalékára helyes választ adtak. A gyakorlati felkészültség bizonyításakor azonban négyen - mert bizony igényes feladatokat kaptak - azonnal kiestek. Harminchétén jutottak be az or­szágos, a központi döntőbe, amit Piešťanyban, az iskolai számítás- technikai központban rendeztek meg. Egyaránt szép sikerrel sze­repeltek a FORTRAN és a CO­BOL kategória versenyzői. Átlago­san számítva 94,6 pontot szerez­tek a lehetséges 100 pontból. Gyengébben szerepeltek a BASIC kategória versenyzői, akik átlago­san számítva csak 89 pontot sze­reztek. Az ifjú számítástechnikai prog­ramszerkesztők versenyének kö­vetkező évfolyamát a tanévhez igazodva rendezik meg. A kerületi vetélkedőket márciusban, az or­szágos, központi döntőt április 4-6-án Liptovský Hrádokban. Az idén szerzett tapasztalatokat hasznosítva módosítják a verseny szervezési rendjét. A legjelentősebb módosítás, hogy nem fogják pontozni a kerü­leti vetélkedőkre jelentkezők házi­feladatként készített programjait, hanem kategóriánként a legjobb­nak minősített 12 program szer­kesztője kap jogot a vetélkedőn való részvételre. Az országos, a központi vetélkedő során ugyan pontozni fogják a versenyzők tel­jesítményét, de a végső értékelés­kor részletesebb, elemző magya­rázattal is kiegészítik a minősítést. Új, és remélik, hogy hatékony tényezője lesz az országos, köz­ponti döntőnek: a résztvevő ver­senyzők teljesítménye alapján az eredményhirdetéskor minősíteni, értékelni fogják az iskolák igazga­tóságait, a versenyzőket felkészítő pedagógusokat is. HAJDÚ ANDRÁS Adott szavukhoz híven (Tudósítónktól) - Az utóbbi időben a Piešťanyi Mezőgazdasági Építőválla- lat figyelemremélró eredményeket ért el. A közelmúltban fejezte be az Ostrov pri Piešťanoch-i Haladás Egységes Fölművesszövetkezetben az automata kukoricaszárítót, mégpedig négy hó­nappal a tervezett határidő előtt úgy, ahogy azt a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére vállalta. Több más építkezés mellett figye­lemreméltó a Veselíi Nemesítő és Ku­tatóintézet építése. 1982-ben kezdték el, s a vállalásuk alapján egy hónappal a határidő előtt adják át rendeltetésé­nek. Az intézménynek azért lesz nagy jelentősége, mert a fagyálló gyümölcs­fák kinemesítését szolgálja majd. A munkálatok során ugyancsak ki­tesznek magukért a Gašpar Valko, Ján Adamkovič és Tóth József vezette szo­cialista munkabrigádok tagjai, akik, ha kell, szombaton és munkaszüneti na­pokon is dolgoznak, hogy adott szavu­kat tartani tudják. -né­Kétéves volt a kislánya, amikor a járási nemzeti bizottság képvise­lője lett, ma pedig már tizenhét. Gyakran a nagymama vigyázott rá, amíg édesanyja a tisztségéből adó­dó teendőit látta el. Amikor felcse­peredett, nehezen vette tudomásul anyja elfoglaltságát, de ma már ő is tisztségviselő, a gimnázium SZISZ szervezetének a titkára.-Az érettségi után az Állami Biztosító járási felügyelőségén áll­tam munkába- kezdi el a beszélge­tést Németh József né. - Azóta is itt dolgozom, mint szakelőadó a sze­mélybiztosítási osztályon. Meg­szoktam, megszerettem a munká­mat, megismertem az embereket. Mindenkor igyekszem, hogy az ügyfél elégedett legyen. Az ügyek mintegy hetven száza­lékát önállóan intézi, ami azt bizo­nyítja, hogy megbíznak benne. Nyolctagú szocialista munkabri­gádjuk tagjai az aranyérem váro­mányosai. Amikor a Rozsnyói (Rožňava) Járási Nemzeti Bizott­ság képviselője lett, az első idő­szakban a tervezési szakbizottság­ban tevékenykedett. Egy ideig volt tanácstag, tizenkét éve pedig a szociális bizottságban a terhes­ségmegszakításokkal foglalkozik.- Hetente ülésezünk, sajnos előfordul, hogy egy-egy alkalommal húsz kérelmet kell megvitatnunk - mondja -. Nem könnyű a mun­kánk, hiszen csaknem mindenki­nek nyomós oka van. Megértőnek, de szigorúnak kell lennünk, s fontos a felvilágosító munka is.- A Vöröskereszt jelölt a képvi­selői tisztségre - tájékoztat -. Egy ideig a járási bizottság tagja voltam, most az ellenőrző bizottságban te- vékenykedek. így mindig be tudok számolni a képviselői munkámról. Egyébként már hatszor adtam térí­tésmentesen vért, remélem, hogy megszerzem a Jánsky emlékérem valamelyik fokozatát is. Azt tartom, hogy a legjobb meggyőző munka a személyes példamutatás. Ha csak teheti részt vesz a városi nemzeti bizottság plenáris ülésein is, így tudja,mi történik választóke­rületében. Választói közül sokan a munkahelyén keresikfel. Amiben tud, segít, nem ismer lehetetlent, ha másokról van szó. A járási nemzeti bizottság plenáris ülésein csak ak­kor szólal fel, ha olyan ügyet tár­gyalnak meg, amelyhez ért, de annál többször hallatja a szavát a szakbizottság ülésein. Miközben beszélgetünk, ügyfe­lek érkeznek. Elcsodálkozom, hogy mindjárt tudja, kiről van szó, mit kérvényez, nem egy esetben még az iktatószámot is fejből tudja. Ez is azt bizonyítja, hogy szereti mun­káját.- Az embernek jól be kell oszta­nia a szabad idejét, hogy mint feleség, édesanya is helytálljon. Mosni, főzni, takarítani csak akkor lehet, ha más kötelesség már nincs, ha korábban kel vagy később fek­szik le az ember - mondja. - Ez a dolgozó nők sorsa, ezért nem is panaszkodom, igyekszem úgy csi­nálni, hogy minden rendben le­gyen, s hogy képviselőként ne valljak szégyent. Az elmúlt években végzett kö­zösségi munkájáért megkapta Ajá- rás fejlesztéséért érmet, A Vörös- kereszt Szlovákiai Központi Bizott­ságától pedig az Áldozatkész mun­káért érem II. fokozatát. A legna­gyobb elismerés számára mégis az, hogy a választói bizalommal vannak iránta. NEMETHJÁNOS A Csehszlovák Köztársaság létrejöttének nemzetközi körülményei Az első világháború kitörése 1914-ben bizonyította nemcsak az imperialista ellentétek békés meg­oldásának képtelenségét, hanem szembetűnően feltárta a II. Inter­nacionálé és a szociáldemokrácia csődjét is. A másik oldalon az imperialista ellentetek háború álta­li megoldása a burzsoá világot megosztotta két egymás ellen har­coló tömbre. Ez mindkettőt lénye­gesen legyengítette és megterem­tette a kialakult viszonyok megvál­toztatásának kedvezőbb objektív "előfeltételeit. Ehhez nem csekély mértékben hozzájárult a fokozott elnyomás, az ínség és a háború szenvedései, ami nemcsak a frontkatonák, hanem a hátor­szág lakossága körében is ellenál­lást váltott ki. Persze ezek a körülmények sem változtattak a nagyhatalmak állásfoglalásán. Nemcsak a har­coló európai hatalmak, hanem Wilson amerikai elnök is kifejezte véleményét: ,,Ausztria - Magyar- ország népei számára, akiknek helyét az államok között megőrizni és szavatolni kívánjuk, váljon le­hetővé az autonóm fejlődés.“ Ezt az álláspontot teljes mértékben megerősítette a korabeli jelentős angol politikus, Lloyd George is: „Ausztria - Magyarországot illető­en a békeszerződés túltett a nagy szövetségesek szándékain. En­nek a nagy egységnek a feldara­bolása nem állt a francia, az orosz (értsd: cári orosz - szerk.), a brit, az amerikai és az olasz politika szándékában.“ A versailles-i kon­ferencia egyik fő tényezőjének ez a fontos tanúbizonysága meggyő­zően bizonyítja a burzsoá nagyha­talmak tényleges elképzeléseit. Egyidejűleg azt tanúsítja, hogy az egyes nemzetek aktivitása ösz­tönzésének kísérletei távolról sem célozták a nemzeti felszabadulás programját, hanem csak jelezték a Habsburg-monarchia veszélyét, attól a szándéktól vezérelve, hogy gyengítsék a német imperializ­musnak nyújtott aránytalanul nagy segítségét. Ezért annak a kérdésnek a vizs­gálata során, hogy a Habsburg- monarchia nemzetei minek, mi­lyen erőknek köszönhetően sza­badulhattak fel, törvényszerűen szemünkbe ötlik már az oroszor­szági februári forradalom szikrájá­nak bizonyos gyújtó hatása, sok­kal erőteljesebben azonban a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom meghatározó történelmi jelentősége az általános fordulat szempontjából. Ez a forradalom alapjaiban megváltoztatta az erő­viszonyokat az egész nagyhatalmi táborban, mivel a kezdet kezdeté­től világosan és meg nem alkuvó- an fellépett az elnyomott népek jogainak védelmére és kiállt a há­ború befejezéséért. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom így a mi országrészeinkben is a forra­dalmi változások alapvető és meghatározó tényezője lett. Pél­dájával soha nem ismert mérték­ben aktivizálta a munkásosztály vezette népi tömegek harcát, és a nemzetek önrendelkezési jogá­val kapcsolatos meg nem alkuvó magatartásával változást kény­szerített ki az imperialista elképze­lésekben a közép-európai politikai viszonyok rendezését illetően. Ezek az alapvető tények lehetővé tették a munkásosztálynak, hogy - forradalmi fellépésével, amely az egész dolgozó nép egyetérté­sét és támogatását tudja maga mögött, meggyengítse az elnyomó gépezetet, olyannyira, hogy a mo­narchia már képtelenné váljon az önvédelemre. A monarchia már nem ocsúdott fel a cseh munkás- osztály 1918. október 14-i döntő csapása után, amikor is számos városban kihirdették az önálló Csehszlovák Köztársaságot (mi több, helyenként mint szocialista köztársaságot). Ezzel egyidejűleg végérvényesen elvetették Károly császár törekvését a monarchia föderatív rendezésére, aminek alapja a dinasztia igyekezete volt ingadozó trónja megőrzésére. 1918. október 18-án kinyilvání­tották az önálló állam létrejöttét és 1918. október 30-án a szlovák nemzet képviselői a közös élet mellett döntöttek az egységes ál­lamalakulat keretében. Az évszá­zados elszigeteltség után a továb­bi közös út kezdetén itt kezet fo­gott a korábban elnyomott, nyelvi szempontból egymáshoz legköze­lebb álló két testvérnemzet. Ez volt az alapja a Csehszlovák Köz­társaságnak. Az önálló állam megalakulásának napja 1918. ok­tóber 28-a lett. A cseh és a szlovák nép szá­mára az állami önállóság és füg­getlenség kivívása fontos sza­kaszt jelentett a nemzeti létük biz­tosításáért a terjeszkedő német imperializmus ellen folytatott harc­ban, amely a háború idején nyíltan be akarta kebelezni a volt monar­chia egész területét. Ebben látta a Balkán meghódításának és a „Drang nach Osteň“ további érvényesülése előnyös stratégiai helyzete megteremtésének kul­csát. Különösképpen nagy jelen­tősége volt az állami önállóság kivívásának a szlovák nép számá­ra, amely - mivel kisebb és gazda­ságilag gyengébb volt - ki volt téve a magyar burzsoázia és az arisztokrata nagybirtokosok kö­nyörtelen szociális és nemzeti el­nyomásának. A csehszlovák önállóság kinyil­vánítását a világháború utolsó két évének népi mozgalma kényszerí­tette ki. A nép azonban nem vált az új államban a hatalom tényle­ges birtokosává.>A hatalom a cseh és a szlovák burzsoázia kezébe került, mivel hiányzott az új típusú párt, hiányoztak a rátermett forra­dalmi munkásvezérek. A szociál­demokrácia ugyanis nem volt igazi forradali munkáspárt. Ezért a csehszlovák burzsoázia hatalom- átvétele rányomta bélyegét az állam egész további fejlődésére, nem szocialista, hanem burzsoá és imperialista vonalon. Ennek el­lenére a nemzeti demokratikus forradalom eredményei nem vol­tak jelentéktelenek. A cseh és a szlovák nemzet megszabadult az Osztrák-Magyar Monarchia igájától, felszámolta a legdurvább szociális és nemzeti elnyomást, és az új, közös államalakulatokban elnyerte az alapvető polgári jogo­kat is. Ennek a kérdésnek, vagyis a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomnak a Csehszlovák Köztár­saság létrejöttére gyakorolt köz­vetlen hatása kérdésének tanul­mányozása során egyértelműen ki kell jelenteni: noha az 1918. évi fejleményeknek több szervezője volt, a Csehszlovák Köztársaság létrejöttéhez lényegesen és döntő mértékben hozzájárult a cseh és a szlovák munkásosztály, a két nemzet Októberi Forradalom esz­méi által fellelkesített legszéle­sebb tömegei nemzeti felszaba­dító harcának volt az eredménye. Tehát az 1917. évi Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül nem lett volna 1918. október 28-a sem. A polgári töténetírás azonban a szabadság kivívását, a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulá­sát egyoldalúan úgy tüntette fel, hogy az csak Masaryk, Beneš és Štefánik műve. E tekintetben túl­becsülik Wilson, akkori amerikai elnök szerepét, a clevelandi és a pittsburgi egyezményt stb. T. G. Masaryk, a Csehszlovák Köztár­saság első elnöke ugyan elismerte az új államban a szociális refor­mok szükségességét, de példaké­pe és eszményképe a nyugat­európai típusú polgári demokrati­kus osztályállam volt, amely a bü­rokráciára és a hadseregre tá­maszkodott, és amely a szabad­ság maximumát a burzsoáziának, minimumát a dolgozó népnek szánta. A többi tőkés országhoz hason­lóan a München előtti köztársaság fejlődésére a nemzetközi kapcso­latok számos tényezője hatott. így például a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom idején a nemzetközi kapcsolatokat elsősorban a kapi­talista országok harca jellemezte a világ első szocialista országa és általában a forradalmi munkás- mozgalom ellen. A nemzetközi kapcsolatoknak ez az alapvető osztályjellege megnyilvánult Csehszlovákia külpolitikájában is. Egyik fő irányvonala ezért kezdet­től fogva - sok esetben nyíltan, még gyakrabban leplezetten - a forradalom- és a szovjetelle- nesség volt. Ez a szovjet- és nép­ellenes politika objektíve nem­zetellenes is volt. Következmé­nyei teljes mértékben megnyilvá­nultak München idején, amikor is e politika az állami függetlenség elvesztésébe torkollt. Az új államalakulatban az új típusú munkáspárt, a CSKP meg­alakulásának messzemenő jelen­tősége volt, nemcsak a munkás- osztály harca, hanem Csehszlo­vákia további fejlődése szempont­jából is. Ez nagy történelmi horde­rejű esemény volt. A CSKP létre­jöttének - 1921 májusa - óriási jelentősége abban rejlik, hogy a proletár internacionalizmus alapján minden erőt egyesített az olyan követelmények megvalósí­tásáért folytatott harcra, amelynek kivívását a munkásosztály egybe­kapcsolta a Habsburg-monarchia elleni küzdelemmel és az önálló állam megalakításával. Ez a kap (Folytatás a 6. oldalon) (A szerző felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents