Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-26 / 254. szám, péntek

ÚJ szú 3 1984. X. 26. Legfőbb ideje megállítani a fegyverkezési hajszát Javier-Pérez de Cuellar New Yorkban megnyitotta a leszerelési világhetet ............... Közel-Kelet= ■ Át fogó rendezésre van szükség (ČSTK) - Az ENSZ-közgyülés politikai és biztonsági bizottságá­ban szerdán ünnepélyesen meg­nyitották a leszerelési világhetet. Pérez de Cuellar, az ENSZ főtit­kára beszédében emlékeztetett arra, hogy a világon a fegyverke­zésre kiadott összegek a jövő év­ben' elérik az egy billió dollárt, s felszólított a nemzetközi bizalom Szovjet parlamenti küldöttség Tokióban (ČSTK) - A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsége, amely Gyinmuhamed Kunajev- nek, a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége tagjának, az SZKP KB Politi­kai Bizottsága tagjának, Kazahsz­tán Kommunista Pártja KB első titkárának vezetésével hivatalos látogatáson Japánban tartózkodik, Tokióban tegnap találkozott a ja­pán parlament mindkét házának elnökével. A szívélyes, baráti légkörű talál­kozón mindkét fél megelégedését fejezte ki a szovjet-japán parla­menti kapcsolatok felújításával kapcsolatban. Hangsúlyozták a parlamentek felelősségét a béke biztosításában, különösen a jelen­legi bonyolult nemzetközi helyzet­ben és állást foglaltak a két ország közti kapcsolatok fejlesztése mel­lett. A szovjet küldöttség hivatalos szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívást tolmácsolt a japán par­lamenti küldöttség számára. A japán külügyminisztérium hi­vatalos szóvivője kijelentette: a mostani látogatásról szeptem­berben New Yorkban a két ország külügyminisztere állapodott meg. (ČSTK) - A nicaraguai nemzet- védelmi minisztérium bejelentette: október 22-én Nicaragua légite­rét megsértette az amerikai légi­erő C-130-as gépe, amely egy hondurasi támaszpontról szállt fel és Chinandega tartomány fölött végzett kémkedést. Ezzel párhu­zamosan a hondurasi haditenge­részet két hajója behajózott Nica­ragua felségvizeire. Az ellenforradalmi zsoldos ban­dák igyekeznek teljesíteni azt a washingtoni utasítást, hogy a no­vember 4-i általános választások előtt félelmet és nyugtalanságot keltsenek a polgári lakosság köré­ben. E célból fokozzák támadásai­kat, mindenekelőtt az ország északi részén. Egy csoport meg­támadott egy olyan teherautót, amely a földművesek számára élelmiszert és gyógyszert szállí­tott, s a gépkocsi vezetőjét agyon­lőtték. A Costa Rica-i közvélemény körében nagy felháborodást kel­tett, hogy az USA megállapodást légkörének kialakítására, ami elő­segítené az előrelépést a fegyver­zet korlátozása terén. A szocialis­ta országok nevében Meiszter Dávid magyar nagykövet mondott beszédet, hangsúlyozva: a szo­cialista országok legfontosabb külpolitikai céljuknak az atomhá­ború veszélyének elhárítását tartják. HELSINKI - Finnország több mint 100 városában és községé­ben hozzávetőleg negyedmillió ember vett részt azokban a béke­menetekben, amelyeket a lesze­relési akcióhét alkalmából rendez­tek. A résztvevők követelték az új amerikai rakéták eltávolítását Nyugat-Európából, s egy atom­fegyvermentes övezet létrehozá­Az esti ülésen a vitában felszó­lalt Štefan Murin csehszlovák kül­ügyminiszter-helyettes, az ENSZ- közgyűlés XXXIX. ülésszakán résztvevő csehszlovák küldöttség helyettes vezetője. Kijelentette: hazánk a többi szocialista ország­gal együtt arra törekszik, hogy erősödjön az ENSZ szerepe a bé­ke megőrzésére irányuló erőfeszí­tésekben, s komolyan aggasztja a Közép-Amerikában kialakult je­lenlegi feszült helyzet. Csehszlo­vákia azokkal ért egyet, akik a rob­banásveszélyes közép-amerikai és karibi helyzet okát nem a kelet kötött a helyi szervekkel, miszerint a Nicaraguához közeli Costa Ri­ca-i területen felállítják az Ameri­ka Hangja rádió egyik adóállomá­sát. Az állomás naponta 6 órán keresztül sugároz majd műsorokat a Nicaragua elleni ideológiai diver- zió keretében. (ČSTK) - William Crowe admi­rális, a csendes-óceáni amerikai erők főparancsnoka a japán tele­víziónak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy az Egyesült Államok már teljes ütemben foly­tatja a nukleáris robbanófejekkel ellátott Tomahawk-típusú robot- repülőgépek telepítését a Csen­des-óceánon állomásozó hadi­hajóira. Ez az első eset, hogy amerikai részről hivatalosan meg­erősítették ezt a tényt, bár a japán sát Skandináviától egészen a Bal­kánig. A finn üzemek és vállalatok százaiban a dolgozók 5 percre megszakították a munkát, szimbo­lizálva, hogy támogatják a nem­zetközi feszültség enyhítésére és a leszerelésre irányuló törekvése­ket. Az iskolákban a tanítók a bé­kéről és a népek közötti barátság­ról beszéltek a gyermekeknek. KOPPENHÁGA - „Itt a legfőbb ideje annak, hogy az emberiség megállítsa a lázas fegyverkezést és megkezdje a leszerelést!“ E jelszó jegyében a dán főváros­ban és az ország számos részén a dolgozók szintén 5 percre meg­szakították a munkát. E háborúel­lenes akciók fő szervezője az LO dán szakszervezeti központ volt.-nyugati globális konfrontációban, hanem abban a mély politikai, szociális és gazdasági válság­ban látják, amelyet az imperializ­mus brutális beavatkozása és kizsákmányolása okozott. Štefan Murin hangsúlyozta, hogy a közép-amerikai helyzet megoldható, de ehhez elsősorban valamennyi érdekelt fél felelős­ségteljes hozzáállására van szükség. Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia azzal, hogy a tér­séget saját befolyási övezetének tekintse és fel kell hagynia a kö­zép-amerikai országok belügyeibe való beavatkozással. A közép­amerikai feszültséggóc felszámo­lásának alapvető feltétele a térség országai függetlenségének és állami szuverenitásának, vala­mint a közép-amerikai népek ön­rendelkezési jogának tisztelet­ben tartása és a súlyos társadal­mi-gazdasági feltételek iav**' Duarte ismét Washingtonba látogat (ČSTK) - Jósé Napoleon Du­arte salvadori elnök bejelentette, hogy november elején ismét Wa­shingtonba látogat. Ez lesz tehát az idén a második amerikai útja. Júliusban sikerült meggyőznie az amerikai Kong­resszust, hogy növeljék a rezsim- jének nyújtott katonai támogatást. Érdemes megjegyezni: Duarte második útjára röviddel azt köve­tően kerül sor, hogy megvalósult a salvadori rezsim és a hazafias erők közötti tárgyalások első for­dulója La Palmában a konfliktus politikai rendezéséről. Hogy miként képzeli el Duarte a rendezést, megvilágítja az a tény, hogy két nappal e találkozó után a hadsereg újabb nagysza­bású partizánellenes offenzívá- ba kezdett. Ez azonban katonai­lag teljesen sikertelennek bizo­nyult. Feltételezhető tehát: Duarte mindenekelőtt azért megy ismét az amerikai fővárosba, hogy újabb fegyvereket kérjen. demokratikus közvélemény már több hónapja mély nyugtalanság­gal mutat rá arra, hogy ez az amerikai lépés ellentétben áll a ja­pán alkotmánnyal, amely szerint tilos az ország területére nukleáris fegyvereket behozni. A japán bé­kevédők által szerzett információk szerint a Jokoszuka japán kikötő­ben levő amerikai haditengeré­szeti támaszponton már 7 ízben kötöttek ki nukleáris fegyverekkel ellátott hajók és tengeralattjárók. Az elmplt hetekben egymás után négy magas rangú arab ven­dége is volt Moszkvának - a Je­meni Népi Demokratikus Köztár­saság, a Jemeni Arab Köztársa­ság majd Szíria államfője, s végül Irak külügyminisztere. Csak a ven­déglátás intenzitása felfigyeltető, nem annak ténye. A Szovjetunió számára - több okból is - sosem volt közömbös, mi történik a stra­tégiai jelentőségű közel-keleti tér­ségben, melynek nevéhez a „rob­banásveszélyes“ már szinte ál­landó jelzőként társul. A három földrész találkozásá­nál fekvő térség érzékeny baromé­terként reagál az európai, az ázsi­ai és az afrikai kontinens politikai légkörének minden változására, és ez fordítva is érvényes. A tér­ség államainak jelentős része sú­lyos belpolitikai gondokkal is küsz­ködik, és egymással szembeni vi­szonyuk is ellentmondásos, kon­junkturális. A köztük levő összekö­tő kapocs etnikai és vallási közel­ségük, hasonlóságuk. Azonossá­gukról viszont nem beszélhetünk, mert ugyan egyaránt arab állam a szomszédos Libanon és Szíria, de - másként. S ugyancsak eltérő például a szintén szomszédos Je­meni NDK és Szaúd-Arábia isz­lám jellege. Nem Allah, hanem az olajkincs „akaratából“ dúsgazdag és szegény országok egyaránt megtalálhatóak itt, ami szintén fe­szültségeket okoz a szomszédvá­rak között. Az etnikai és vallási közelség mellett van azonban még valami, ami közel hozza (kényszeríti?) egymáshoz a Közel-Kelet arab ál­lamait, s ez fzrael, az egyetlen nem arab állam. Gyakorlatilag már a térség egyik országa sem kérdő­jelezi meg Izrael állam létjogusult- ságát, de valamennyi veszélyez­tetve érzi magát az izraeli politika által. Az öt arab-izraeli háború igazolja, hogy jogosan. Ez a kö­zel-keleti „zavaros“ pedig kedvelt halászterülete lett azoknak, akik tisztességesnek éppen nem mondható katonai-politikai és gaz­dasági céljaiktól vezérelve a világ különböző térségeit - így a Kö- zel-Keletet is - saját érdeköveze­tüknek tekintik. Ez az oka, hogy a közel-keleti válság nem tekint­hető csak regionális konfliktusnak, ettől lett a nemzetközi biztonságot, a világbékét súlyosan fenyegető tényező. Ezért indokolt és érthető a szovjet külpolitika tartós érdeklő­dése a térség dolgai iránt, hiszen ez a külpolitika éppen a nemzet­közi béke és biztonság megszilár­dítását tűzte ki céljául. Továbbá ez a politikai ideggóc közvetlenül déli határai mentén fekszik, az itt ál­landósuló labilitás, a fel-fellángoló háborúk, csatározások a Szovjet­unió biztonságát is közvetlenül fe­nyegetik. A többszörösen összetett kö­zel-keleti helyzet nemzetközi összefogás nélkül egyszerűen megoldhatatlan. Elsősorban az arab népek - s ezen belül is főleg a palesztinok - ügyét önzetlenül támogató Szovjetunió és az Izraelt védelmező, segítő Egyesült Álla­mok összehangolt erőfeszítéseire van szükség. Történtek már ilyen irányú próbálkozások, s nem a Szovjetunión múlott, hogy ku­darcba fulladtak. Mint ismeretes, 1977 őszén a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös nyilatko­zatban kötelezte magát: együtt­működnek a közel-keleti rendezés előmozdítása érdekében. Wa­shington - a nyilatkozatban foglal­takkal ellentétben — megmaradt a „kis lépések“ kissingeri politiká­ja mellett, különszerződést erő­szakolt Egyiptomra, máig is tisztá­zatlan jellegű „autonómiában“ vélte - és véli - megtalálni a pa­lesztin kérdés megoldását, növelni próbálta már addig is jelentős be­folyását a „mérsékelt“ arab álla­mokban - elsősorban Jordániá­ban, Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és az emírségekben. Ezt kérte, követelte az USA-tól a Begin-féle szélsőséges izraeli vezetés, ezt segítette elő, hogy a vezető arab ország, Egyiptom élén az avantu- rista Szadat állt. Libanonban dúlt a polgárháború, ellentétek merül­tek fel Damaszkusz és Bagdad, illetve Damaszkusz és Amman kö­zött, s így Szíria, a térség lényegé­ben egyedüli országa, amely ké­pes hatékonyan, politikailag és ka­tonailag is szembeszállni az izraeli törekvésekkel, elvesztette poten­ciális szövetségeseit. Mára - részben éppen ennek az amerikai politikának a követ­keztében - lényegesen megvál­toztak az erőviszonyok a Közel- Keleten. Az Egyesült Államoknak sikerült eljátszania még a „mérsé­keltek“ bizalmát is, nem beszélve a palesztinokról, Szíriáról és a na­gyobb befolyáshoz jutott libanoni nemzeti hazafias erőkről. Az ame­rikai-izraeli viszonyban pedig fo­kozatosan az a fura helyzet állt elő, hogy a farok csóválja a kutyát. Ez nem is olyan abszurd helyzet, ha figyelembe vesszük, milyen nagy befolyása van Washington­ban az izraeli lobbynak - főleg a választások évében - s hogy az izraeli katonai masinéria minden egyes akciója a cionista érdekek mellett az Egyesült Államok nagy­hatalmi törekvéseit is szolgálja. így azután nem meglepő, hogy a jövőre beígért 2,6 milliárd dollá­ros amerikai segélyt Izrael nyíltan kevesli, szeretné elérni - és min­den bizonnyal el is fogja érni - hogy azt 4 milliárd dollárra nö­veljék. Az sem tűnik különösen meglepőnek vagy szemtelennek, hogy az ismét miniszteri posztra jutott Ariel Sáron kijelentette: az USA 70 milliárd dollárral tartozik Izraelnek azokért a szolgálatokért, amelyeket a washingtoni katonai tervek megvalósításához nyújtott. Mindezek ellenére az Egyesült Államok közel-keleti politikája vál­tozatlan. Lényege Izrael feltétlen támogatása, az arab országok megosztása a Camp David-i típu­sú különszerződések által, végső soron pedig behódoltatásuk az amerikai uralomnak. Ez a visszás és nagyon veszélyes törekvés késztette a Szovjetuniót arra, hogy magához ragadja a kezdeménye­zést, olyan rendezési javaslattal álljon elő, amely egyaránt szolgál­ja a térség valamennyi országa és népe, s egyben a világbéke érde­keit. Az idén július 30-án előter­jesztett szovjet kezdeményezés nemzetközi konferencia összehí­vását javasolja az összes érdekelt fél, így természetesen a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet, mint a palesztin nép egyedüli törvényes képviselője részvételével is. A ta­nácskozás kiindulópontja a követ­kező kell, hogy legyen: Izrael felté­tel nélküli kivonulása valamennyi megszállt arab területről, a palesz­tinok önrendelkezési és államala­pítási jogának elismerése, az egyenlőség és egyenlő biztonság elvének garantálása a térség vala­mennyi országa számára. Az eltelt három hónap alatt a ja­vaslatot már nagyon sok ország, elsősorban az érintett arab álla­mok, támogatásukról biztosították. Egyedül Izrael tartja úgy, hogy a Szovjetunió javaslata „nem mentes az előítéletektől“, s csak Washingtonban vélik, hogy a nemzetközi konferencia össze­hívása ,,nem jó ötlet“. Érdekes módon mindenki más úgy véli, ez a legjárhatóbb útja a tartós, igaz­ságos, átfogó közel-keleti rende­zés elérésének, csak az a két ország nem, amely a „rendezni valók“ fő okozója. Végezetül, mintegy summázva a fentieket, hadd idézzük Asszad szíriai államfő véleményét. A Le Monde című francia lapnak adott interjújában arra a kérdésre, ho­gyan értékeli a nagyhatalmak sze­repét a térségben, a következőket válaszolta: ,,A Szovjetunió építő szerepet tölt be. A béke érdeké­ben munkálkodik, ellenzi az ag­ressziót, Izrael területfoglalását, hatékonyan támogatja a valódi bé­kekezdeményezéseket a térség­ben. Az Egyesült Államok viszont korlátlan menyiségben szállítja a korszerű fegyvereket Izraelnek, miközben a békéről szónokol." GÖRFÖL ZSUZSA Uszító rádióállomás kezdi meg működését Nicaragua szomszédságában A közép-amerikai válság gyökere az imperialista beavatkozásban rejlik Csehszlovák felszólalás az ENSZ-vitában (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés folytatta a vitát a közép-amerikai helyzetről. A vita során foglalkozik az ENSZ-főtitkár ezzel kapcsolatos jelentésével, s azzal a két határozati javaslattal, amelyet a Contadora- csoport és Nicaragua terjesztett elő. AMERIKAI RÉSZRŐL ELŐSZÖR ERŐSÍTETTÉK MEG: A távol-keleti flotta hajóin nukleáris fegyvereket helyeznek el Az Interflug légitársaság repülőgépével Nicaraguából Berlinbe érkezett a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLM) fegyve­res egységeinek 60 tagja, akik megsebesültek a somozisták elleni harcokban és gyógykezelésük igényesebb orvosi gondoskodást igényel. A sebesült nicaraguai harcosokat a Német Demokratikus Köztársaság néhány klinikáján gyógyítják. (Telefoto: ČSTK) *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents