Új Szó, 1984. október (37. évfolyam, 232-258. szám)

1984-10-18 / 247. szám, csütörtök

Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén ÚJ SZÚ 5 1984. X. 18. PAVEL HRIVNÁK elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZSZK iparügyi miniszterének felszólalása Szlovákia vegyipara kifejező mértékben segíti elő a mezőgazdaság ellátását első­sorban műtrágyákból, amelyek fontos sze­repet játszanak a növénytermesztés inten­zív fejlesztésében. A létrehozott kapacitá­sokban a progresszív műtrágyafélék or­szágos termelésének mintegy 60 százalé­kát biztosítják. Habár a mezőgazdaság igényeit még nem sikerült fedezni teljes mértékben, a vegyiparban hozott intézke­dések fokozatosan oda vezetnek, hogy a mezőgazdasági gyakorlat szükségleteit a lehető legjobban kielégítsük. A legújabb műszaki ismeretek alapján terjedelmes nit­rogénkomplexumot építettünk, mihez a komplex összetett műtrágyák gyártási terjedelmében foszfor- és káliumnyers­anyagokat hozunk be. Az utóbbi években a tudományos és műszaki ismeretekkel összhangban lelas­sult a szilárd halmazállapotú műtrágyák gyártásának a fejlesztése, nagyobb gondot fordítanak a műtrágyák választékának fo­kozatos átalakítására, fizikai-kémiai és fel­használási tulajdonságaik javítására. Az utóbbi három évben az országos elosztási mérleggel összhangban sikerült biztosítani a műtrágyák szállítását, miközben ezek minősége is javult,. A szilárd halmazállapo­tú műtrágyák teljes mennyiségének 76 százalékát sorolta az illetékes állami minő­ségvizsgáló intézet az I. minőségi osztály­ba, s csak 24 százalék került második osztályba. Az 1984-es évben gyakorlatilag az összes hazai műtrágyát hatékonyabb szemcsézett formában gyártják, s csak az ammóniumszulfátot forgalmazzák kristá­lyos állapotban, aminek technológiai okai vannak. Intézkedések történtek a szaba­don ömlesztett szilárd halmazállapotú mű­trágyák mennyiségének növelésére is, amelyek aránya már eléri a 30 százalékot. Ez az arány tovább fog növekedni. Kifej­lesztették és bevezették a DAM-390-es folyékony nitrogénműtrágya gyártását, amit a 8. ötéves tervidőszakban további 100 ezer tonnával kellene növelni. Elkez­dődött az ortofoszforsav típusú NP műtrá­gya kísérleti gyártása, s ugyancsak elkezd­ték a polifoszforsav típusú NP műtrágya kísérleti gyártásának az előkészítését is. Folyamatban van továbbá a nyomelemeket tartalmazó szuszpenziós és folyékony mű­trágyák kifejlesztése is. Amíg 1978-ban 18,4 ezer tonna tiszta tápanyagot tartalma­zó folyékony műtrágyát gyártottak az idei gyártás már eddig is elérte a 44,8 ezer tonnát. A vegyiparban el kell döntenünk, hogy a jövőben miként fogunk gondoskodni a nitrogéntrágyák gyártásáról. Szükséges­sé válik az egész nitrogénkomplexum kor­szerűsítése, illetve távlatilag az ammónium Szovjetunióból való behozatalát a jelenlegi évi 60'ezer tonnáról 300 ezer tonnára kell emelni. A foszfortrágyák gyártását jelentősen megnehezíti, hogy a foszforsavat külföldről kell behoznunk, s mintegy 90 ezer tonnát a nem szocialista országokból importálunk. E probléma megoldásához a foszforsav távlati szükségleteinek legalább 50 száza­lékát hosszú távú szerződésekkel kell biz­tosítanunk. A jövőben évente 250-300 ezer tonna foszforsav fogyasztásával szá­molunk. Hiba lenne azonban, ha nem vennénk észre néhány további időszerű és távlati problémát. Amennyiben a jelenlegi kapaci­tásokkal átéljük a 8. ötéves tervidőszakot, úgy a 9. ötéves tervidőszakban már a ter­melési berendezések kifejezettebb mérté­kű innoválásával kell számolnunk, s emel­lett fejlesztenünk kell a folyékony NP mű­trágyák nagy teljesítményű gyártási beren­dezéseit is. Ellenkező esetben az elavult gépi berendezéssel és választékkal nem leszünk képesek a jogos igények kielégíté­sére. Ágazatunk termelésében további jelen­tős tételt képeznek a növényvédelmi vegy­szerek. Gyártásuk fejlesztése körülbelül 1970-ig összhangban volt az akkori isme­retekkel és lényegében a szükségletekkel is. Azóta azonban egyre mélyül az ellentét a szükségletek és a gyártási lehetőségek között, főleg annak következtében, hogy beszüntették az ökológiai szempontból nem megfelelő vegyszerek gyártását. Egyértelműen ki kell jelenteni hogy a nö­vényvédelmi szerek teljes választékát se­hol a világon nem tudják saját termelésből fedezni, tehát nálunk is nélkülözhetetlenül fontos a szoros nemzetközi kooperáció és munkamegosztás ezen a szakaszon a KGST-országok keretében. Az utóbbi években a növényvédelmi vegyszerek gyártásának stagnálásában az is szerepet játszott, hogy a gyártás fej­lesztésének és a termelési program vág­sellyei (Šaľa) elhelyezésének a kérdésé­ben nehezen alakult ki egységes nézet. Ezért most nagy figyelmet fordítunk az AGRO II. komplexum ebben az évben esedékes beindítására, ahol a termelés a NOVOZIR, a FATEX, a DECEMTION és a FADEMORF vegyszerek gyártásával 247 millió koronás értékben növekszik. Ezáltal az 1983-as évhez viszonyítva 28 százalék­kal növekszik a növényvédelmi vegyszerek gyártása. A kutatási eredmények alapján elkezdő­dött egy hatékony gyomirtószer, a BUREX gyártása, amit a cukorrépában használnak. Ennek gyártása a fokozatos intenzifikálás következtében 300 tonnáról 800 tonnára nőtt, s további korszerűsítéssel évi ezer tonnára fog növekedni. Beruházást készí­tünk elő a žilinai Chemicelulóza vállalat­ban, ahol évente 3 ezer tonnát fogunk" gyártani ebből a készítményből. A jelenlegi időszakban készítjük elő a 8. ötéves terv­időszak fejlesztési terveit, amelyek kereté­ben szemcsézett rovarölőszerek gyártásá­nak a bevezetésével számolunk, a Meta- thion helyett bevezetjük az Actelic gyártá­sát, s egy nagy termelési kapacitást készí­tünk elő a Basagran gyártására évi 10 ezer tonnás mennyiségben. A Csehszlovák tu­dományos Akadémiával együttműködve feromónkészítmények kifejlesztésével és gyártásával is foglalkozunk. A legközelebbi időszakra előirányzott program lehetővé teszi a szocialista országokkal folytatott együttműködés lényeges kiszélesítését ezen a területen. A növényvédelmi vegyszerek gyártásá­ban a nemzetközi munkamegosztástól csak 1990 után várhatunk kifejezőbb ered­ményeket. Ezen a területen számolnunk kell a biológiailag aktív anyagok gyártásá­nak a fejlesztésével is. Természetesen szem előtt kell tartanunk azt a követel­ményt, hogy csökkenjen a függőségünk e vegyszerek sem szocialista országokból származó behozatalától, s hogy termelé­sük megfelelő hatékonysági szintet érjen el. A mezőgazdasági termelőkkel együtt fontos problémának tartjuk az állatok takar­mányellátását. E probléma megoldása ér­dekében az SZSZK Iparügyi Minisztériuma javaslatot készít elő a PRUTEN fehérje­gyártási licenc vásárlására a Szovjetunió­ból behozandó metanol alapján. A kölcsönös együttműködés fontos terü­letét képezi a csomagolóanyagok szállítá­sa az élelmiszeripar számára. A nemšovái Skloobal nemzeti vállalat kibővítésével összefüggésben kifejező mértékben nö­vekszik az ún. könnyített üvegek gyártása. A 8. ötéves tervidőszak folyamán az üveg­palackok évi termelése 276 millióra, a be- főttes üvegeké 192 millióra növekszik. Az igények feltételezhetően növekedni fog­nak, de ezek teljes kielégítése ebben az energiaigényes szakágazatban nem lesz sem lehetséges, sem célszerű. Ezért az eddigitől eltérő felfogást és eljárást kell érvényesíteni. Vegyünk egy példát. Az ét­olajpalack gyártása 1,03 koronába kerül, s az elmúlt évben 24,5 milliót gyártottak belőle. Az idén egy millióval több lesz, s 4 milliót csehországi üzemektől kapunk. Ezt az üveget nem vásárolják vissza, s az üveghulladékok gyűjtésére szolgáló konté­nerek lassú elszállítása következtében az sem valószínű, hogy üvegcserép formájá­ban térül vissza. Emellett nemcsak az étolajpalackok kihasználásáról van szó. ökológiai szempontokból csökken a ce­lofán gyártása, s ezt korszerű műanyagok­kal, polietilén, polipropilén és egyéb fóliák­kal helyettesítik. Ezért a vegyiparnak az élelmiszeriparral szoros együttműködés­ben kell megoldania a gyártmányfejlesztés ezzel összefüggő problémáit. A továbbiakban szeretnék a kölcsönös kapcsolatoknak még egy témakörére rá­mutatni. Az ipari termelés ellátásáról van szó a mezőgazdaságban előállított rostnö­vényekből, juh- és báránygereznából, mar- habőrból. Annak ellenére, hogy az SZSZK- ban ideális feltételeink vannak a len és a kender termesztéséhez, s jelentős ha­gyományaink is vannak ebben, a textilipar mégis nagy mennyiségű behozatalra szo­rul ezekből a nyersanyagokból. A hazai lenszár szerződéses szállításait évi 23 ezer tonna, s a kenderét 10 500 tonna mennyiségben nagyon rendszertelenül hajtják végre. Igaz ugyan, hogy a lenszár szakaszán javul a helyzet, de az ipari vállalatok szükségleteit ez sem jelenleg sem a jövőben nem képes teljes mérték­ben biztosítani. A mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek hosszú távú koncepciója a juhtenyész­tés fejlesztésével elősegíti ugyan a juhhús és a gyapjú szállításának a fokozását, de sokkal fontosabb problémának kell tekinte­ni a szűcsipar ellátását elegendő juh- és báránygereznával. Jelenleg ugyanis a ter­melő kapacitások szükségleteinek fedezé­sére a hazai termelésnek több mint kétsze­resét kell behozni nem szocialista orszá­gokból. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma fontos feladatok teljesítéséről gondoskodik a me­zőgazdaság és az élelmezésügy ellátásá­Számos ismerettel rendelkezünk arról, hogy a talajjavítás nem csak társadalmi, hanem vállalati szempontból is nagyon előnyös. A lecsapolt föld tavaszra 1,5-2 fokkal melegebb, mint az, amelyik nincs lecsapolva. E látszólag elhanyagolható kü­lönbségeknek óriási jelentőségük van a föld tavaszi vetés előtti előkészítése, a vetés és a mag csírázása szempontjából A növények növekedését és fejlődését te­kintve ez a különbség körülbelül kéthetes előnyt jelent, ami nagy hatással van a hek­tárhozamra és a termés minőségére. Ta­pasztalataink szerint a lecsapolt földeken hozzávetőlegesen 30 százalékkal csökken az energiafogyasztás, ami a takarékosság szempontjából nem elhanyagolható. A lecsapolásra fordított beruházások megtérülése egyértelmű, nem beszélve ezen intézkedések nagy népgazdasági je­lentőségéről az önellátás programjának megvalósítása során. A lecsapolt földeken ugyanis átlagosan 8-10 métermázsával növekszik a gabona hektárhozama. Sokat beszélünk a termelés intenzív fej­lesztésének hatékonyságáról, de fonto­sabb, hogy ezért sokat is teszünk. Vannak még olyanok, akik a Kelet-szlovákiai Al­földre fordított beruházások hatékonyságá­nak kérdését - enyhén szólva - leegysze­rűsítik. Az alacsonyabb befektetések és a magasabb hektárhozamok közötti vala­miféle aránynak tartják ahelyett, hogy tuda­tosítanák: a szocializmusban a termőföldre fordított utólagos költségek esetében is figyelemmel kell kísérnünk a társadalmi hatékonyságot. Azt állítják, hogy „a föld­nek csak adunk, de tőle semmit sem ka­punk“. Egyrészt abban tévednek, hogy a társadalmi ráfordítások nagy része nem­csak kimondottan a termékenység növelé­sére irányult, hanem védelmi jellege volt. Másrészt abban is tévednek, hogy az eddi­gi befektetések nem oldották meg komplex módon az egész rendezési programot, il­letve a gazdálkodási rendszereket a Kelet­szlovákiai Alföldön. Amikor a Kelet-szlovákiai Alföldre fordí­tott összegek társadalmi hatékonyságáról beszélünk, könnyebb szólnom a tőketere- besi (Trebišov) járás idei eredményeiről. Járásunk a sűrűn vetett gabonafajtákat tekintve közeledik az áltagos öttonnás hek­tárhozamhoz, s minden feltétel adott, nogy a kukoricával együtt átlépjük ezt a határt. A tervezett termelést 138 százalékra telje­sítettük, ami lehetővé tette, hogy a gabona- termesztésben teljesítsük az ötéves terv­időszak első négy évének tervét. Az idei eredmények arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági dolgozók készek az előt­Az a tény, hogy a XVI. kongresszus után a központi bizottságok már másodszor fog­lalkoznak nemcsak a pozitív eredmények értékelésével, hanem a további minőségi fejlesztés irányzatait is megadják, arra kö­telez minket, hogy fokozzuk a kezdemé­nyezést a 7. ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítésére és túlteljesítésére. Erre irányítjuk az egyének, a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizá­ciós brigádok munkakezdeményezését, valamint a közös szocialista kötelezettség­vállalásokat is, amelyekkel kooperációs körzetünkben az összehasonlítható feltéte­lek között gazdálkodó efsz-ek eredményei­ben tapasztalható különbségek megszün­tetésére törekszünk, hogy az elmaradozó szövetkezetek az átlagosak és a legjobbak színvonalára emelkedjenek, örömmel álla­píthatjuk meg, hogy az elért eredmények eljárásunk helyességét bizonyítják a párt gazdaságpolitikájának.megvalósításában. Világosan megmutatkozik ez elsősorban a gabonaprogram teljesítésében. Az öt­éves tervidőszak négy éve alatt 8845 tonná­val teljesítettük túl a szemesek termelési tervét, miközben kooperációs körzetünk­ben több mint 40 ezer hektáron 6 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el. Ez az év még ennél is sikeresebb volt, a sűrűn vetett gabonaféléknél ugyanis 7300 hektáron ban, ezért helyesnek tartjuk a vállalatokkal való szorosabb kapcsolatok kialakítását. A fejlesztési célok kérdéseit azonban szé­lesebb társadalmi és népgazdasági össze­függésekben kell látni és elbírálni. tűk álló legigényesebb feladatok végrehaj­tására is. Ismét beigazolódott az a régi tapasztalat, hogy még a legnagyobb nehézségeket is le lehet küzdeni ott, ahol magasfokú a kommunisták elkötelezettsé­ge, aktivitásuk ösztönző és kitartó. Már rég a Kelet-szlovákiai Alföldön dol­gozom és igazolhatom, hogy a csapadékos esztendőket száraz évek követik, Ha a le- csapolás megbontja a korábbi biológiai egyensúlyt, legyenek bármilyen kedvező hatásai is, száraz években mégis nagyon rossz termést okozhat. Véleményem sze­rint a talajjavítási munkák mielőbbi befeje­zése mellett és a magas termés stabilizáci­ója érdekében meg kell oldanunk az öntö­zőrendszerek építését, mert ez jelentős intenzifikáló és stabilizáló tényező. A mezőgazdasági termelésből nagy­mértékben kiveszik részüket az ipari ága­zatok, elsősorban a termelőeszközök szál­lításával és a szolgáltatásokkal. A mező- gazdasági termelés a népgazdaságnak már nem egy elszigetelt ágazata, mint 35 évvel ezelőtt, hanem annak elválaszthatat­lan részét képezi. A kelet-szlovákiai kerület jelenleg hátrányban van azokkal a kerüle­tekkel szemben, amelyekben erős a mező- gazdasági gépgyártás. Meg vagyok győ­ződve arról, hogy a kerület gépipara fej­lesztési programjának ezt a tényezőt figye­lembe kellene vennie, már csak azért is, mert ehhez megvannak a kohászati, gép­ipari, de intellektuális alapjai is, hiszen a košicei Szlovák Műszaki Főiskola már több éve nevel mérnököket, mezőgazda­sági géptervezőket. Ami a legkorszerűbb gépeket illeti, most még nem lehetünk elégedettek, (gy van ez például az úgyne­vezett Agrotatrával, amelyet már 1975-ben ígértek a mezőgazdaságnak. Hasonló a helyzet más gépekkel is. Nem kielégítő a helyzet - sót egyre romlik - a vegyszerek szállítása terén. Nélkülük a nagyüzemi gazdálkodásban nem érhetők el magas hektárhozamok, s nem biztosítható a veszteségmentes be­takarítás sem. A kellő mennyiségű haté­kony vegyszer a magas hektárhozamok egyik feltétele. Úgy vélem: itt az ideje, hogy a mezőgaz­daság műszaki bázisának további építésé­ről beszéljünk. Véleményem szerint ezt a kérdést elhanyagoltuk. Nem a szükségle­tekkel összhangban fejlődik: elmarad mö­göttük. A gép- és traktorállomásokat nem­csak mint javítóműhelyeket, hanem mint a műszaki tartozékok gyártóit is jól fel kell szerelnünk, mert azoknak a mezőgazda­ság fejlesztési-műszaki bázisát kell képez­niük. csak 5 kg hiányzott a 7 tonnás szint eléré­séhez. Ezekben a kiváló eredményekben vitathatatlanul visszatükröződik a tudomá- nyos-technikai forradalom ereje, a tudomá­nyos-kutatási alap közvetlen részvétele a gyakorlati feladatok megvalósításában, a haladó tapasztalatok kihasználása, de elsősorban a pártszervezetek vezető sze­repének az érvényesítése, amelynek a ko* operációs tanácsban működő pártcsoport útján teret biztosítottak a haladáshoz és politikai-szervező munkával mozgósították az alkotó kezdeményezést. A nyugat-szlo- vákiai kerületben hasonló sikereket érünk el a fehérjeprogram teljesítésében. Nem­csak a hüvelyesek vetésterülete, hanem a termelésük intenzitása is növekedett, borsóból átlagosan 3,6 tonnás, lencséből 1,28 tonnás hektárhozamot takarítottunk be. Ebben az évben a szemesek termelésé­re még kihatással lesz a kukorica betakarí­tása. E növény fejlődése megkésett, de az első betakarítási eredmények azt bizonyít­ják, hogy a rendszerszerű termesztés pozití­van hat a hozamok stabilizálására. Kerüle­tünkben több mint 68 ezer hektáron érvé­nyesítettük a kukorica agrotechnológiai ter­mesztési rendszerét (a 130 ezer hektárnyi összterületből), s az elért eredmények azt (Folytatás a 6. oldalon) MIKULÁŠ ŠTEFAN elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) ÁG igazgatójának felszólalása EMIL SEDLÁK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, az ostrovi Haladás Efsz elnökének felszólalása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents