Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-11 / 215. szám, kedd

U J szú 5 1984. IX. 11. Kétféle szerepkörben A nyitrai Jednota fogyasztási szövetkezet pártszervezetének munkájáról A Felkeléssel kezdődött Tények a földművesek élet- és munkakörülményeinek változásairól A Szlovák Nemzeti Felke­léssel - melynek 40. évfordulóját a napokban ün­nepeltük - kez­dődött Csehszlo­vákiában a nem­zeti és demokra­tikus forradalmi folyamat, amely végül is sikeres és hatalmas szocialista építésben csúcsosodott ki. Joggal kötjük össze tehát ezt az évfordulót azokkal a sikerekkel, melyeket ha­zánk a népgazdaság, s főleg an­nak jelentős ágában, a mezőgaz­daságban elért. A Szlovák Nemzeti Tanács, melynek vezető ereje az SZLKP volt, a Felkelés idején a szabad terület védelmének kérdéseivel foglalkozott. Persze, nem nagyon halasztotta el a gazdasági, szociá­lis, kulturális és egyéb kérdések megoldását sem. Ezek azonban teljes megoldást csakis a fasiszta uralom alól teljesen felszabadított országban nyerhettek. A burzsoá köztársaság, illetve a második világháború éveiben a vidék nem nyújtott éppen öröm­teljes képet. A mezőgazdasági termelésnek túlnyomórészt natu­rális jellege volt, alacsony fokú volt az intenzitása és alacsony az ága­zat munkatermelékenysége. A dolgozó parasztság életszínvo­nala nagyon alacsony volt, s a ré­tegen belül jelentősek voltak az életszínvonal-beli eltérések. Attól függően alakult, hogy mennyi és milyen minőségű földet művelt a paraszt, illetve a több fő termelő­eszköztől, a piaci viszonyoktól, a költségek alakulásától stb. füg­gően. A viszonylag vagyonosabb földművesek kis száma mellett ott volt a nyomorgók tömege - a sze­gényeké a szegények között. Ez­zel szorosan összefüggött a nagy­arányú eladósodottság, a szociális bizonytalanság, a nehéz fizikai munka, a rossz lakásviszonyok, a kulturális elmaradottság stb. A burzsoáziától főleg ezeket örö­költük, s ezekkel a problémákkal már a nemzeti és demokratikus forradalom idején foglalkozni kel­lett. A szemléltetés kedvéért említ­sünk meg néhány tényt: 1946-ban még Szlovákia lakosságának csaknem a fele (48,1 százaléka) a mezőgazdasághoz tartozott, a mezőgazdaságban közel 977 ezren dolgoztak, vagyis a gazda­ságilag aktív lakosoknak mintegy a 65 százaléka. A mezőgazdaság adósságai 1936-ban 30 milliárd koronára rúgtak (csupán az éves kamatok formájában 1,5 milliárd koronát vontak el évente a mező- gazdaságtól). Nem meglepő, hogy az 1923-1937-es időszakban a rossz szociális-gazdasági felté­telek miatt az országból kivándo­rolt 305 ezer lakos kétharmadré­sze földműves volt. Az alacsony fokú munkaterme­lékenység (az 1948-1950-es idő­szakban egy állandó dolgozóra 25 632 korona bruttó mezőgazda­sági termelési érték jut - 1983-ban már ennék a 4,8-szerese), az ugyancsak alacsony fokú intenzi­tás képezte a város és a vidék közti mély szakadék alapját. Pél­dául egy mezőgazdaságban dol­gozó férfi (10 óra naponta) átlag- keresete 1943-ban az ipari mun­kás 5,5 órás munkabérének felelt meg. A kommunista párt ezért a fel­szabadított területen már az első napoktól - kezdve intézkedéseket foganatosított a dolgozó földmű­vesek élet- és munkafeltételeinek javítására. Elsősorban a földtulaj­donnal kapcsolatos sérelmek fel­számolásáról volt szó ,,a föld azé, aki megműveli“ jelszó jegyében. Kelet-Szlovákia felszabadított te­rületén már 1945 kezdetén a kis- parasztok és a földnélküliek meg­kezdték a fasiszták és árulók nagybirtokainak felparcellázását. 1945 februárjában a Szlovák Nemzeti Tanács Kassán (Košice) rendeletet bocsátott ki a földre­formról. Ezt teljes mértékben tá­mogatta a Kassai Kormányprog­ram, melybe belefoglalták a föld­reform megvalósítását. Ennek so­rán elkobozták az ellenség és az árulók földjét, s a kisparasztok, illetve a földnélküliek tulajdonába került olyan összegért, amely nem haladta meg az 1-2 éves átlagter­més értékét. A földreform második szakaszának érvényesítésével és a burzsoá köztársaság idejéből való földreform revíziójával a föld­művesek 1948-ig 2 617 000 hek­tár mezőgazdasági földterülethez jutottak. A tönkretett ipar háború utáni gyors felújításával és a to­vábbi iparosítással pedig több százezer új munkahelyet létesítet­tünk. Bár a reakció viharos ellenállá­sába ütközött, a CSKP-nek a to­vábbi fejlesztés során számos in­tézkedést és törvényt sikerült ér­vényre juttatnia. Ezeknek köszön­hetően jelentősen javult a kis- és középparasztok gazdasági és szociális helyzete, hozzájárulva a munkás-paraszt szövetség szi­lárdításához. Márpedig a szilárd munkás-paraszt szövetség volt az egyik feltétele a dolgozó nép 1948. évi februári győzelmének, s ez tette lehetővé, hogy 1949 májusában a CSKP IX. kongresz- szusa a mezőgazdaságban is ki­tűzhette a szocializmus építésé­nek fő irányvonalát. A kisüzemi mezőgazdasági ter­melés szocialista nagyüzemi me­zőgazdasági termeléssé való át­építésével lehetővé vált, hogy az alapjaiban megváltozott a mező- gazdaságban dolgozók szociális­gazdasági helyzete, egész élet­módja, ennek köszönhetően sike­rült felszámolni a város és a vidék közti lényeges eltéréseket. Noha a mezőgazdaságban je­lenleg az 1945. évi munkaeróállo- mánynak csak a 42 százaléka dol­gozik, s 1936-hoz viszonyítva 12,3 százalékkal csökkent a termőföld területe, ma 2,1 -szer annyit termel az ágazat, mint a felszabadulás évében. Ma egy mezőgazdasági dolgozó csaknem háromszor any- nyi lakost lát el, mint a kisüzemi termelés idején, s a lakosonkénti fogyasztás is lényegesen növeke­dett. A szocialista nagyüzemi mező­gazdaság rohamos fejlődése le­hetővé tette, hogy felszámoljuk a népgazdaság többi ágazatában és a mezőgazdaságban dolgozók keresete közti különbségeket, me­lyeknek történelmi gyökerei voltak. A földmúvesszövetkezetekben az állandó dolgozók havi átlagkere­sete 1978-tól azonos szintű a töb­bi ágazatban dolgozókénál, illetve az utóbbi két évben mérsékelten nagyobb, s meghaladja az állami gazdaságban dolgozók munka­bérét. A szociális biztonság, a lakás- körülmények tekintetében is összehasonlíthatatlanul jobb a mai földművesek helyzete, mint a burzsoá köztársaságban volt, illetve mint a kapitalista országok földműveseinek a helyzete. A szö­vetkezeti földművesek nálunk ugyanolyan szintű szociális bizto­sítást élveznek, mint a népgazda­ság többi területén dolgozók. A nyolcvanas évek kezdetén a szövetkezeti földművesek ház­tartásában 1 személyre 21,2 négyzetméter lakóterület jutott (a munkáscsaládoknál 18,6 négy­zetméter, az alkalmazottaknál 19,6 négyzetméter), s a lakások felsze- reltségi színvonala is magas. 1980-ban 82,8 százalékukban volt csatornázás, 94,8 százalékukban vízvezeték, 52 százalékukban pe­dig központi fűtés. Említsük meg, hogy a harmincas évek derekán a kisparaszti háztartásokban csak egy lakóhelyiséggel rendelkeztek. Ma már természetes a földmú­vesszövetkezetekben is az üzemi étkeztetés, az üdültetés számos formája, színvonalas az egész­ségügyi ellátás a földmúvesszö­vetkezetekben is, és törődnek a nők és a gyermekek helyzetével. Mindent összevetve: a szövetke­zeti földművesekről való komplex gondoskodás soha nem volt olyan magas színvonalú, mint amilyen ma. MIROSLAV PROKEŠ mérnök, docens, kandidátus Milliós összegekben, tonnák­ban és százalékarányban kifeje­zett pontos adatokkal ecsetelte az alapszervezeti pártbizottság be­számolója az augusztusi taggyű­lésen a nyitrai Jednota fogyasztási szövetkezet elárusítóhelyeinek időszakos eredményeit. A terjedelmes jelentésből egyértelműen kitűnt, hogy a kiske­reskedelmi áruforgalom az első félévben kedvezően alakult. Bár egyes elárusítóhelyeken változa­tos sikerrel, összességében 100,92 százalékra teljesítették előirányzatukat; a múlt év hasonló időszakához és idei tervükhöz vi­szonyítva 8,9, illetve 5,2 millió ko­ronával növelték bevételeiket. Aligha szükséges bizonygatni, hogy az előrelépés elsősorban a szélesebb áruskálával rendelke­ző áruházak, bevásárlási közpon­tok érdeme, amelyek a városok és a nagyközségek legforgalma­sabb gócpontjain üzemelnek, min­dig jobban vonzzák a vásárlókat. Ugyanakkor 73 vegyesbolt közül 59, 34 textil- és készruhát forgal­mazó elárusítóhelyből 28, 38 köz- étkeztetési üzemegységből pe­dig 23 nem teljesítette tervét. Mindenesetre az okok sokfélék, összefüggnek belső gazdálkodá­sunk gondjaival; a gyártó vállala­tok hanyagsága miatt gyakori a választékhiány; olykor-olykor rossz az áruk minősége; a nagy­kereskedelmi szervezetek késnek a szállítással; nem utolsósorban a vásárlók is jobban megfontolják, mire költsék pénzüket. Persze a felsoroltakon kívül a szubjektív akadályokat is látni kell, amelyek a boltvezetők nem kielégítően szervezett munkájából szár­maznak. Az értékelt időszakban a járás területén a fogyasztási szövetke­zetek 207 elárusítóhelye - a vá­sárlókat nem érdekelheti milyen okokból - együttvéve 1525 napig tartott zárva. 34 étteremben és italboltban a betérni szándékozó vendégek előtt 308 napon keresz­tül tartották lehúzva a rolót. Ter­mészetesen az ebből eredő kie­sés nemcsak az áruforgalom eredményeit kurtította meg érez­hetően, hanem az érdekelt lakos­ság hangulatát is kedvezőtlenül befolyásolta. Jóllehet a pártbizottság jelenté­se nagyfokú felelősséggel boncol­gatta a sikereket és a fogyatékos­ságokat, név szerint senkit nem dicsért, így elkerülték a címre szó­ló bírálatot a mulasztók is. Nem vitatható, hogy a párttagokat el- téphetetlen szálak fűzik mind az alapszervezethez, mind a munka­A napokban fejezik be a késel ribizli szedését a Vyšný Kubín-i Gyü­mölcstermesztő Állami Gazdaság­ban. Fél hektár területről még több mint 3 tonnát akarnak értékesíteni. A ribizliszedés főidényében kb. 200 idénymunkás segédkezett. A 42 hektárnyi területről a žilinai Mélyhű­tő Vállalatnak és más felvásárlóknak 205 tonnát szállítottak e gyümölcs­ből, a tervezettnél 63 tonnával töb­bet. Felvételünkön: Iveta Drapáčko- vá (baloldalt) és Anna Grofčíková a ribizliszedésben segítenek. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) helyükhöz. Ám szüntelen gondos­kodni kell arról, hogy érvényesül­jön a kritikai szellem és a rendsze­res bírálat, ami nem csupán a kommunista kollektíva nevelé­sére hat kedvezően, hanem a jobb és alkotó munkavégzésre is. Számos párttag - köztük Marko Rajnoha, a Topoľčiankyi Bevár- sárlóközpont vezetője - ilyen hoz­záállással teljesíti feladatát a Jed- notában. A turisták által gyakran látogatott nagyközség korszerű elárusítóhelyén a polcok soha sem üresek, az „uborkaszezon­ban“ is zavartalan az árusítás. A leleményes szakember kommu­nista felelősséggel irányítja a bol­tot, idejében gondoskodik az áru- beszerzésről, a szabadságon levő elárusítónők pótlásáról. Nem a vé­letlen műve tehát, ha a bevásárló- központ dolgozói mindig példamu­tatóan teljesítik a tervet, félévi elő­irányzatukat több mint 600 ezer koronával lépték túl. Nagy népszerűségnek örven­denek a fogyasztási szövetkezet mozgóboltjai is, noha sokan csak a hézagpótló szerepükről beszél­nek. Jelentőségüket az domborítja ki, hogy a város- és üzletközpont­tól távol eső településeket és azo­kat a falvakat látják el naponta az alapvető élelmiszerekkel, ahol nincs bolt vagy az elárusítóhely zán.'a tart. Az 51 -342 számú moz­góboltot például Jócsik László üzemelteti. Rendszerint választé­kos vegyesárut kínál, közel 400 ezer koronás forgalmat bonyolított le az első félévben. Ezért helyes és üdvös, hogy a kommunisták a választmány tagjaival karöltve minden köz­ségben, településen szorgalmaz­zák az áruellátás biztosításáí, a bevásárlási körülmények javítá­sát. Arra törekszenek, hogy a fon­tosabb termékekből folyamatos le­gyen a kínálat és csökkenjen a hi­ánycikkek köre. A kiegyensúlyozott áruellátás biztosítása azért is elsődleges, mert hiánya rontja a közhangula­tot, és számos példa igazolja, hogy ez a helyzet tág teret nyújt a pult alóli árusításnak, a munka nélküli jövedelemszerzésének. Az ilyen káros jelenséggel szemben nem elegendő az általános elíté­lés, minden eszközzel - elvszerű (Tudósítónktól) - Közép-Szlo- vákiában is befejezéséhez közele­dik az utóbbi esztendők egyik leg­hosszabb, ám kétségtelenül leg­eredményesebb aratása. A rima- szombati (Rimavská Sobota) já­rásban, ahol a legkorábban végez­tek a munkálatokkal, a héten már a gyorsmérleg is elkészült. A járási mezőgazdasági igazgatóság ha­táskörébe tartozó állami gazdasá­gok tervfeladataikat 123 százalék­ra teljesítették. Egy hektárról 5,01 tonna gabonát takarítottak be átlago­san, Kráľban 6,21, Rimaszécsen (Ri­mavská Seč) 6,17, Jánosiban (Ri­mavské Janovce) és Jesenskében 6,02 tonnás hozam született. Az idei rekordtermés kiegyenlíti az ötéves terv első három esztende­jében bekövetkezett lemaradást is. Rendkívül eredményes volt az idei gabonabetakarítás a nagykür­tösi (Veľký Krtíš) járásban, ahol 14 és fél ezer hektárról több mint 77 100 tonna búzát, árpát és za­bot gyűjtöttek be. Ez összesítés­ben 120 százalékos feladatteljesí­tésnek felel meg. A hozamokat illetően a járás kerületi viszony­latban is az élre került 5,28 tonnás átlagtermésével. Ipolybalogon (Balog nad Ipľom) 6,25, Kókeszin (Kamenné Kosihy) 6,08, Ipolynyé- ken (Vinica) 5,83 tonna termett hektáronként. Nem kevésbé sikeres az aratás az északi járásokban sem, ahol még ezekben a napokban is sok a tennivaló. A Dolný Kubín-i járás­ban 120 kombájn dolgozik, az 5670 hektáros összterületnek egy politikai munkával is - biztosítani kell a kereslet és a kínálat össz­hangját. Mint fentebb már jeleztük, a fo­gyasztási szövetkezet nem min­den vendéglátó egysége teljesítet­te megbízhatóan a tervét. Nemrit­kán arra hivatkoznak, hogy a hű- vösebb-tavaszi-nyári hónapok alatt csökkent az üdítőital- és a sörfogyasztás, az áremelés óta a bor, a tömény szesz és a dohány­áruk iránti kereslet. Arra azon­ban csak kevés helyen gondoltak, hogy udvarias kiszolgálással, táj­jellegű ételkülönlegességek kíná­latával, az áruskála bővítésével mérsékelni, pótolni lehet a sze­szes italok forgalmazásából szár­mazó kiesést. Bizonyíték erre a verebélyi (Vráble) új éttermének és a gímesi (Jelenec) vendéglátó­üzem példája, ahol Anna Olšans- ká, illetve Hanzel Borbála vezeté­sével állandóan teljesítik az áru­forgalmi tervet, a lehető legkisebb­re csökkentették a szeszes italok kínálatát. Az elavult fogyasztási szokások felszámolására, az emberek ne­velésére a Jednotának - miután mint kereskedelmi és társadalmi szervezet két fontos szerepkört teljesít - különösen nagy lehető­sége van. A fogyasztási szövetke­zetben jobban kell támaszkodni az alapszervezet 118 kommunistájá­ra, nem utolsósorban a falusi fel­ügyelő bizottságok munkájára, szé­les tagságára. Bevonásuk, cselek­vő részvételük nélkül kevésbé le­het elérni eredményeket. Bizonyos mértékben a politikai munkának, az elárusítók és a fo­gyasztók nevelésének egyaránt gátat szab a bolthálózat területi szétforgácsoltsága. A pártmunka számára mégis lényeges, hogy a fogyasztási szövetkezet elárusí­tó egységeinek - az állami boltok­hoz hasonlóan - lehetőségeikhez mérten hozzá kell járulnia a lakos­ság életkörülményeinek javításá­hoz. Alapjában véve ma nem egy­szerűen elosztani kell az árut, ha­nem úgy kereskedni vele, hogy a vevő elégedett legyen, rövidül­jön az áru útja a termelőtől a fo­gyasztóig, javuljon a minőség, bő­vüljön a választék. SZOM BATH AMBRUS részéri még lábon áll a gabona. Bőven akad munkájuk az aratók­nak a Liptovský Mikuláš-i és a čadcai járásban is. Amíg Észak- Szlovákiában és a Tátra alján az aratás és a szalmabegyűjtés meg­gyorsításán fáradoznak a mező­gazdasági üzemek dolgozói, a déli járásokban már az őszi teendőket végzik. Paradicsomból és paprikából az idén jóval kevesebb termett a várt­nál, s a felvásárlók szerint csak 40-50 százalékos tervteljesítés várható. A kerület cukorrépaföld­jein éppen az elmúlt napokban tartottak szemlét a Rimaszombati Cukorgyár agronómusai és felvá­sárlói. A gyár igazgatója, František Pepšice elvtárs meglehetősen komor képet festett a látottakról. A szeptemberi kánikula napjaiban a répafejek nemhogy nőnének, épp ellenkezőleg: kiszáradnak. Vizsgálataik szerint hetente mint­egy 50 grammot vesztenek sú­lyukból. Érthető, hogy a begyűjtést minden gazdaság a lehető legko­rábban szeretné kezdeni. Sajnos az öntözhető terület még nem nagy: Jesenskében, Lenártovcé- ben, Méhiben (Včelince), Bátká- ban és Šafárikovóban öntöznek jelentősebb területet. A vesztesé­gek minimálisra csökkentése ér­dekében több gazdaságban is fontolóra veszik a kézi begyűjtést. Mind több gazdaságban kezdik meg a silókukorica begyűjtését és tartósítását is. A nagy szárazság következtében gyengébb a termés a vártnál, kisebb hozamokra van kilátás magkukoricából is. -h.a.­Befejezés előtt az aratás wrvite'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents