Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)

1984-09-26 / 228. szám, szerda

Üvegházban - fóliában SZAVAKAT IGAZOLÓ GYAKORLAT KOMMENTÁLJUK -------­,, A nehezebb, de eredménye­sebb, több gyakorlatot s nagyobb figyelmet igénylő eljárásokkal és újszerűségekkel is próbálkozunk, így igyekszünk teljesíteni év eleji párttaggyúiésünk határozatát, amely feladatul adja, hogy az öt­éves tervidőszak utolsó két évé­ben a tervfeladatok maximális túl­teljesítésével kiegyenlítsük, illetve minimálisra csökkentsük az előző években keletkezett kieséseinket“- mondta még tavaszkor Stemmer József, a Hegyétei (Kútniky) Egy­séges Földmúvesszövetkezet pártalapszervezetének elnöke, amikor számba vettük a kommu­nistákra váró időszerű gazdaság- politikai feladatokat. Többek között példaként emlí­tette a zöldségkertészetet, ahol két új növény nagyüzemi termesz­tésével is megpróbálkoznak. A ta­valy kísérletképpen már termesz­tett tojásgyümölccsel és a karfiol- szerű brokkolival. Hangsúlyozta, hogy ezek nemcsak gazdasági, hanem emberi oldalról is megala­pozott célok. Az új zöldségféléktől ugyanis csak akkor várhatnak si­kert, ha a kertészetben dolgozók teljes mértékben megértik, hogy a köz érdekében az újszerű gon­dokat is vállalniuk kell. Tavasztól őszig Időközben hosszú hónapok tel­tek el, a zöldségkertészet képe is alaposan megváltozott. A növé­nyek üde zöld színe megfakult, a fóliasátrak csillogó leplei is el­vesztették fényüket, sőt legtöbbjét már alaposan megszaggatta a szél. Idény utáni a látkép, de teendő azért még akad bőven.- Szedjük a paradicsomot, a padlizsánt, s közben palánták alá készítjük elő az üvegház tala­ját - mondta Michajlov Dasko, a zöldségkertészet vezetője, az üvegházba lépve, ahol asszonyok csoportja szorgoskodott. Heten egyengették gereblyével a talajt, köztük a már hetveneves Dobro- nyovszky Zsuzsanna.- Nem mondhatom, azért meg­érzem az egésznapos mozgást, de amint látja, állom a sarat- mondta, s szavait az elegyenge­tett terület nagysága igazolta. Folytatták volna nyomban az asszonytársak, hogy miként oszt­ják majd ágyásokra a területet s mi kerül azokba, de ugyancsak meg­lepődtek amikor megtudták, hogy engem elsősorban a tojásgyü­mölcs érdekel. Szúr, de többet fizet- Hát kellemetlenebb növény, mint a paprika, az bizonyos- kezdte Orosz Mária. - Különö­sen a fólia alatt nehéz benne dol­gozni. Fehér porszerú anyag van rajta, s szedéskor nem győzünk tüsszögni.- No és a töviseket se felejtsd ki- szólt közbe Krizsán Borbála.- Szedéskor még a .szarvasbór kesztü sem nyújt teljes biztonsá­got. Bizony úgy igaz, hogy a Varró­tű is munkaeszközünk lett, amivel eltávolíthatjuk az ujjunkba fúródott tüskét.- Viszont keresett áru, több pénzt hoz a kasszába - jegyeztem meg.- No hiszen nem panaszkod­tunk mi, kérdeztek, hát feleltünk, elmondtuk észrevételeinket... Hi­szen amint láthatja, leszedtük és el is adtuk a termést, nem maradt a tövön... Azt is tudjuk, hogy töb­bet kerestünk vele, mint tavaly a paprikával, és ez nekünk is jobb. S amennyiben a főnök úgy dönt, természetesen jövőre is vállaljuk- mondták a csoport tagjai, ko­moly hangsúlyt adva a szavaknak. A termesztés mellett számolni is kell A főnök, Michajlov Dasko mind­végig jelen volt a beszélgetésnél, így ott folytattuk a szót, ahol az asszonyok abbahagyták.- Ha nem változnak meg a kö­rülmények, elsősorban az árak, akkor természétesen jövőre is ter­meszteni fogjuk a padlizsánt- kezdte, majd kifejtette a döntés lényegét is. - Tizennégy éves ko­romtól, vagyis 1942-tól kertészke­dem. Itt, Hegyétén tizenkilenc éve vezetem a zöldségkertészetet, de mindennek ellenére még az utóbbi években is tanulnom kellett. Elsa­játítottam az új zöldségfélék, köz­tük a padlizsán nagyüzemi ter­mesztésmódját, és ami legalább ennyire fontos, a gondoskodás­módon is változtatnom kellett. Ma már kevés, ha valaki szakszerűen termeszt valamit. Az is fontos, hogy olyan növényt ültessen, amit igényel a piac, aminek elfogadha­tó az ára, s akkor terem, amikor A TÁRGYALÓTEREMBŐL Nem tudott magán uralkodni Azon a pénteki délutánon nem voltak túl sokan a zeherjei (Zacha- rovce) vendéglőben. Nyolc-tíz ember sörözgetett az asztaloknál, beszélgetett a söntésnél. A meg­szokott kocsmai hangulatot egy- szercsak kellemetlen közjáték za­varta meg: két legénynek úgy lát­szik kissé a fejébe szállt az ital, szóváltásba keveredtek, majd a vendéglő előtt öklük erejét is összemérték. A megtépázott ellenfelek ké­sőbb visszatértek a vendéglőbe és mindegyik leült a maga asztalá­hoz. Úgy látszott, hogy visszatér a nyugalom légköre; a verekedés egyik résztvevőjében azonban tovább növekedett az indulat, s egyszercsak felkapott egy féllite­res söröspoharat és ellenfele felé dobta. A másik résen volt, ügye­sen elkapta a fejét, így a pohár nagy csattanással a falon szilán­kokra tört. E garázda tett érthető­en felháborította a jelenlevőket. Az izgága fiatalember ezután hazament, de nemsokára vissza­tért. Az arckifejezésén látszott, hogy forr benne a düh. Megszólí­totta annak a legénynek az apját, akivel korábban összeakaszko­dott, s hívta, hogy menjen ki vele a kocsma elé. Az erős testalkatú férfi nem hátrált meg és követte a kihívót. Az a kocsma előtt ököllel támadt rá. Néhány másodpercnyi dulakodás után az idősebb férfi a gyomrához kapott és felkiáltott, hogy „megszúrt“. A közelben ál­lók egyike kicsavarta a kést a szurkáló kezéből; majd értesítet­te a rendőrséget. A károsultat súlyos sérüléssel szállították kórházba. A mintegy tizenhét centiméter hosszú penge a gyomorfalon is áthatolt. Szeren­csére nagyobb eret nem szakított át, mert akkor a károsult elvérez­hetett volna az orvosi beavatkozás előtt. Sérülését több mint öt hétig gyógykezelték. A késeló fiatalember, Ľubomír Gembicky huszonhét éves hely­beli lakos garázdaság és testi sér­tés bűntettéért került a Rimaszom­bati (Rimavská Sobota) Járásbíró­ság büntetőtanácsa elé. A tettes­ről közismert volt, hogy szeszes ital fogyasztásának hatására ag­resszívvá válik, beleköt az embe­rekbe. Ilyen állapotban elkövetett bűntettekért már öt ízben állt bíró­ság előtt, és négy esetben vett részt alkoholellenes gyógykezelé­sen. A tanulságot nem vonta le, a kocsmát nem kerülte el, s újabb súlyos bűntényt követett el. A bíróság a vádlottját összbün- tetésül négyévi szabadságvesz­tésre ítélte, melyet a büntetésvég­rehajtó intézetek második kategó­riájában tölt le. Az elítélt megfel­lebbezte az ítéletet, de a fellebbe­zést a Banská Bystrica-i Kerületi Bíróság elutasította. (g-l) veszi a vásárló. Csak két tényt mondok, s máris érthetőbbé vál­nak szavaim. A padlizsánnal az idén közel hétszer többet keres­tünk mint tavaly az ugyanakkora területen termesztett paprikával. És akkor is átvették, amikor a kért tizenhét mázsa helyett har­mincat küldtünk. Ügy gondolom, hogy ezek ellenében a nehezeb­bet is vállalni kell. Az asszonyok­nak és nekem is.- Például?- A mi gondunk volt a vetőmag beszerzése. Remélem utoljára, mivel a Zelenina felelős vezetői megígérték, hogy jövőre már gon­doskodnak vetőmagról. Padlizsánt már korábban is termesztettem, de más az, amikor nem néhány áron, hanem egész hektáron ter­meszti az ember és piaci célokra. Például, hogy mást ne mondjak, március helyett már januárban kell elültetni. Nem kis gond az sem, hogy a padlizsán nagyon kényes növény. A paprikánál érzéke­nyebb a betegségekre, volt idő­szak amikor hetente kellett perme­tezni. A felvásárlás és értékesítés rugalmasságán is múlik- Pár szót talán a másik újdon­ságról, a brokkoliról is szólhat­nánk.- Az is bevált, pedig csak elő­ször próbálkoztunk vele. Nyolcvan áron termesztettük, az új telepíté­sű gyümölcsösben használtuk ki a fák közét. Ennek a termesztését a karfiollal szemben a piaci szem­pont határozza meg elsősorban. Ugyanis, amíg az előbbi két-há- rom hétig szedhető, vagyis ezen idő alatt vagy eladjuk, s ha éppen felesleg van belőle, akkor tönkre­megy, addig a brokkoli termőideje két-három hónap. Ezzel az eladá­si gondok arányosan csökkennek. Ugyanakkor azonban problémát okoz az értékesítés gyorsasága. Ez megköveteli, hogy velünk együtt a felvásárló és értékesítő szakaszon dolgozók is újszerű munkaformát vezessenek be. A brokkoli ugyanis nem tűri a rak­tározást, amit estére levágtunk, annak másnap délelőtt a pultokon kell lennie. Tehát az, hogy a jövő­ben fogjuk-e termeszteni, nem­csak rajtunk múlik. Amint a példák is bizonyítják, mi mindenesetre vállaljuk az újat. összhangban a határozattal, az abban megfogalmazott feladatok teljesítéséért. EGRI FERENC Étvágygerjesztő vetélkedő Három napon keresztül ifjú pin­cérek, cukrászok és szakácsok versenyeztek a rimaszombati (Ri­mavská Sobota) Slovan szálló ter­meiben. A Jednota fogyasztási szövetkezet legjobb vendéglátó­ipari dolgozói kerületi vetélkedőn mérték össze tudásukat két-két versenyszámban. A szakácsoknak a hagyomá­nyos menükön kívül saját ételkü­lönlegességeiket kellett elkészíte­niük, ugyanez volt a cukrászok feladata is. A pincérek erőpróbá­ján a felszolgálás kulturáltságát éppúgy pontozták, mint a terítéket, az asztaldíszítést. Emellett italo­kat, különböző koktélokat is készí­tettek. A verseny zárónapján az elkészített cukrászati remekműve­ket és hidegtálakat a nagyközön­ség is megtekinthette, sőt a szállo­da vendégei meg is kóstolhatták. A mesterszakácsok versenyé­ben Štefan Chváiik végzett az első helyen Žilinából, megelőzve a Dolný Kubín-i Viktória Uradnič- kovát és a rimaszombati Bohó Jánost. A pincérek között Hrubej Miloš lett az első Martinból, a Dolný Kubín-i Ján Čajka és a rimaszombati Huszanyík Tibor 'előtt. A cukrászverseny győztese Oľga Rakytová lett Prievidzából a hazaiak versenyzője, Bodnár József előtt. A legjobbak bejutot­tak a szlovákiai verseny döntőjé­be H. A. Másokra is tekintettel Szocialista társadalmunk egyik legjelentősebb vívmánya a munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottsága, ami szo­rosan összefügg a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesz­tésének a törvényével. Az arányok biztosítása azonban ezen a területen rendkívül bonyolult feladat, mivel számos körül­ménytől és tényezőtől függ, például a területfejlesztés prog­ramjaitól, az egyes szakágazatok gazdasági jelentőségétől és megkülönböztetett növekedési ütemétől is. Az intenzív gazdaságfejlesztéssel járó szerkezeti változá­sok a szolgáltatások, a kereskedelem, az iskola- és az egészségügyi hálózat, valamint a kulturális intézmények fejlődésével együtt átmeneti és tartósabb feszültségeket okoznak a munkaerögazdálkodás különböző területein. Egyes szakterületeken a munkaerőhiány komoly mértékben korlátozza a fejlesztési célok megvalósítását, ugyanakkor más szakaszokon a munkatermelékenység nem kielégítő színvonala mögött jelentős munkaerő-fölöslegek rejlenek. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökélete­sítését célzó komplex intézkedések a munkatermelékenység növelése és a rendelkezésre álló munkaerőalap célszerű újraelosztása érdekében 1982 óta új, szabadabb feltételekhez kötötték a vállalatok munkaerő-gazdálkodását. A terv irány­számai nem a dolgozók abszolút létszámát határozzák meg, hanem a vállalatok saját termelési értékének a mutatóját, s az már a vállalatok ügye, hogy mennyi dolgozóval hozzák létre ezt az értéket. A vállalati kollektívák anyagilag is érdekeltek a munkatermelékenység növelésében, vagyis abban, hogy minél kevesebb dolgozóra legyen szükség az előirányzott termelési érték létrehozásához. Annak ellenére, hogy ehhez a megfelelő szervezési formák, pénzügyi és műszaki feltéte­lek is rendelkezésre állnak, a munkaerő-gazdálkodás éssze­rűsítése ezen az úton csak lassan halad előre, s az így felszabaduló munkaerő nem fedezi a progresszív ágazatok és az infrastruktúra állandóan növekvő szükségleteit. Az intenzív gazdaságfejlesztéssel járó szerkezeti változá­sok természetes velejárója a dolgozók fokozatos átcsoporto­sítása az elavult, leépülő termelési szakágazatokból a nagyobb jövő előtt álló és kiemelten fejlesztett szakterüle­tekre. A munkaerő-vándorlásnak tehát bizonyos keretek és feltételek között pozitív szerepe van, de ezeken a kereteken túl káros is lehet. Különösen sok kár származhat abból, amikor egyes vállalatok vagy intézmények vezetői szakkép­zett dolgozókat csábítanak el nélkülözhetetlenül fontos szakágazatokból és munkahelyekről. Ilyen jelenség egyre gyakrabban fordul elő olyan esetekben, amikor valamelyik építőipari vállalat befejez egy nagyobb, több éven át tartó építkezést, s az új létesítmény munkaerő-ellátását részben az építést kivitelező vállalat dolgozóinak a soraiból akarják megoldani. így olyan visszás helyzet alakul ki, hogy minél gyorsabban fejezik be az építőipari vállalatok az egyes akciókat, annál több szakképzett munkaerőt, villanyszerelőt, lakatost, asztalost és más szakmunkást veszítenek. Ezt az egyre jobban terjedő rossz szokást természetesen a munkaerő-utánpótlást szabályozó szervek, valamint a szaktanintézetek hálózatát és az alapiskolát végzett tanulók szakmai elosztását tervező iskolaügyi szervek nem veszik figyelembe. így aztán a természetes munkaerő-utánpótlás távolról sem képes fedezni az egyes építőipari vállalatok szükségleteit, s a szakmunkások fokozatos elvándorlásából keletkező hiányt. Ez a körülmény szükségszerúen visszatük­röződik az építőipar teljesítményében, főleg az építkezések sok szakembert igénylő befejező szakaszában. Az ilyen káros jelenségeknek természetesen nem lehet csupán adminisztratív intézkedések útján gátat vetni, hanem részletesebben meg kell vizsgálni az ilyen jellegű fluktuációt kiváltó okokat, s ahol az szükséges, a munkaszervezés, az anyagi érdekeltség, valamint a dolgozókról való szociális gondoskodás területén kell elejét venni a társadalmi szem­pontból előnytelen munkaerő-vándorlásnak. Emellett az egyes szakágazatok és vállalatok vezetőinek egymásra is tekintettel kell lenniük, figyelembe véve a feladatok fontossá­gát és teljesítésük társadalmi jelentőségét. MAKRAI MIKLÓS A ČKD Dukla vállalat, amely a duklai hadműveletről kapta a nevét, beruházási javakat, főleg kazánokat gyárt. Termékeit a hazai piacra és külföldre szállítja. A duklai hadművelet 40. évfordulója tisztele­tére a vállalat dolgozói felajánlással egészítették ki kezdeményező tervüket. A képen: Jirí Kiinka (előtérben) és Miroslav Sprisl szerelő- munka közben (Petr Merta felvétele - ČTK) új sz£ 4 1984. IX. 26.

Next

/
Thumbnails
Contents