Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)
1984-09-26 / 228. szám, szerda
Üvegházban - fóliában SZAVAKAT IGAZOLÓ GYAKORLAT KOMMENTÁLJUK -------,, A nehezebb, de eredményesebb, több gyakorlatot s nagyobb figyelmet igénylő eljárásokkal és újszerűségekkel is próbálkozunk, így igyekszünk teljesíteni év eleji párttaggyúiésünk határozatát, amely feladatul adja, hogy az ötéves tervidőszak utolsó két évében a tervfeladatok maximális túlteljesítésével kiegyenlítsük, illetve minimálisra csökkentsük az előző években keletkezett kieséseinket“- mondta még tavaszkor Stemmer József, a Hegyétei (Kútniky) Egységes Földmúvesszövetkezet pártalapszervezetének elnöke, amikor számba vettük a kommunistákra váró időszerű gazdaság- politikai feladatokat. Többek között példaként említette a zöldségkertészetet, ahol két új növény nagyüzemi termesztésével is megpróbálkoznak. A tavaly kísérletképpen már termesztett tojásgyümölccsel és a karfiol- szerű brokkolival. Hangsúlyozta, hogy ezek nemcsak gazdasági, hanem emberi oldalról is megalapozott célok. Az új zöldségféléktől ugyanis csak akkor várhatnak sikert, ha a kertészetben dolgozók teljes mértékben megértik, hogy a köz érdekében az újszerű gondokat is vállalniuk kell. Tavasztól őszig Időközben hosszú hónapok teltek el, a zöldségkertészet képe is alaposan megváltozott. A növények üde zöld színe megfakult, a fóliasátrak csillogó leplei is elvesztették fényüket, sőt legtöbbjét már alaposan megszaggatta a szél. Idény utáni a látkép, de teendő azért még akad bőven.- Szedjük a paradicsomot, a padlizsánt, s közben palánták alá készítjük elő az üvegház talaját - mondta Michajlov Dasko, a zöldségkertészet vezetője, az üvegházba lépve, ahol asszonyok csoportja szorgoskodott. Heten egyengették gereblyével a talajt, köztük a már hetveneves Dobro- nyovszky Zsuzsanna.- Nem mondhatom, azért megérzem az egésznapos mozgást, de amint látja, állom a sarat- mondta, s szavait az elegyengetett terület nagysága igazolta. Folytatták volna nyomban az asszonytársak, hogy miként osztják majd ágyásokra a területet s mi kerül azokba, de ugyancsak meglepődtek amikor megtudták, hogy engem elsősorban a tojásgyümölcs érdekel. Szúr, de többet fizet- Hát kellemetlenebb növény, mint a paprika, az bizonyos- kezdte Orosz Mária. - Különösen a fólia alatt nehéz benne dolgozni. Fehér porszerú anyag van rajta, s szedéskor nem győzünk tüsszögni.- No és a töviseket se felejtsd ki- szólt közbe Krizsán Borbála.- Szedéskor még a .szarvasbór kesztü sem nyújt teljes biztonságot. Bizony úgy igaz, hogy a Varrótű is munkaeszközünk lett, amivel eltávolíthatjuk az ujjunkba fúródott tüskét.- Viszont keresett áru, több pénzt hoz a kasszába - jegyeztem meg.- No hiszen nem panaszkodtunk mi, kérdeztek, hát feleltünk, elmondtuk észrevételeinket... Hiszen amint láthatja, leszedtük és el is adtuk a termést, nem maradt a tövön... Azt is tudjuk, hogy többet kerestünk vele, mint tavaly a paprikával, és ez nekünk is jobb. S amennyiben a főnök úgy dönt, természetesen jövőre is vállaljuk- mondták a csoport tagjai, komoly hangsúlyt adva a szavaknak. A termesztés mellett számolni is kell A főnök, Michajlov Dasko mindvégig jelen volt a beszélgetésnél, így ott folytattuk a szót, ahol az asszonyok abbahagyták.- Ha nem változnak meg a körülmények, elsősorban az árak, akkor természétesen jövőre is termeszteni fogjuk a padlizsánt- kezdte, majd kifejtette a döntés lényegét is. - Tizennégy éves koromtól, vagyis 1942-tól kertészkedem. Itt, Hegyétén tizenkilenc éve vezetem a zöldségkertészetet, de mindennek ellenére még az utóbbi években is tanulnom kellett. Elsajátítottam az új zöldségfélék, köztük a padlizsán nagyüzemi termesztésmódját, és ami legalább ennyire fontos, a gondoskodásmódon is változtatnom kellett. Ma már kevés, ha valaki szakszerűen termeszt valamit. Az is fontos, hogy olyan növényt ültessen, amit igényel a piac, aminek elfogadható az ára, s akkor terem, amikor A TÁRGYALÓTEREMBŐL Nem tudott magán uralkodni Azon a pénteki délutánon nem voltak túl sokan a zeherjei (Zacha- rovce) vendéglőben. Nyolc-tíz ember sörözgetett az asztaloknál, beszélgetett a söntésnél. A megszokott kocsmai hangulatot egy- szercsak kellemetlen közjáték zavarta meg: két legénynek úgy látszik kissé a fejébe szállt az ital, szóváltásba keveredtek, majd a vendéglő előtt öklük erejét is összemérték. A megtépázott ellenfelek később visszatértek a vendéglőbe és mindegyik leült a maga asztalához. Úgy látszott, hogy visszatér a nyugalom légköre; a verekedés egyik résztvevőjében azonban tovább növekedett az indulat, s egyszercsak felkapott egy félliteres söröspoharat és ellenfele felé dobta. A másik résen volt, ügyesen elkapta a fejét, így a pohár nagy csattanással a falon szilánkokra tört. E garázda tett érthetően felháborította a jelenlevőket. Az izgága fiatalember ezután hazament, de nemsokára visszatért. Az arckifejezésén látszott, hogy forr benne a düh. Megszólította annak a legénynek az apját, akivel korábban összeakaszkodott, s hívta, hogy menjen ki vele a kocsma elé. Az erős testalkatú férfi nem hátrált meg és követte a kihívót. Az a kocsma előtt ököllel támadt rá. Néhány másodpercnyi dulakodás után az idősebb férfi a gyomrához kapott és felkiáltott, hogy „megszúrt“. A közelben állók egyike kicsavarta a kést a szurkáló kezéből; majd értesítette a rendőrséget. A károsultat súlyos sérüléssel szállították kórházba. A mintegy tizenhét centiméter hosszú penge a gyomorfalon is áthatolt. Szerencsére nagyobb eret nem szakított át, mert akkor a károsult elvérezhetett volna az orvosi beavatkozás előtt. Sérülését több mint öt hétig gyógykezelték. A késeló fiatalember, Ľubomír Gembicky huszonhét éves helybeli lakos garázdaság és testi sértés bűntettéért került a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járásbíróság büntetőtanácsa elé. A tettesről közismert volt, hogy szeszes ital fogyasztásának hatására agresszívvá válik, beleköt az emberekbe. Ilyen állapotban elkövetett bűntettekért már öt ízben állt bíróság előtt, és négy esetben vett részt alkoholellenes gyógykezelésen. A tanulságot nem vonta le, a kocsmát nem kerülte el, s újabb súlyos bűntényt követett el. A bíróság a vádlottját összbün- tetésül négyévi szabadságvesztésre ítélte, melyet a büntetésvégrehajtó intézetek második kategóriájában tölt le. Az elítélt megfellebbezte az ítéletet, de a fellebbezést a Banská Bystrica-i Kerületi Bíróság elutasította. (g-l) veszi a vásárló. Csak két tényt mondok, s máris érthetőbbé válnak szavaim. A padlizsánnal az idén közel hétszer többet kerestünk mint tavaly az ugyanakkora területen termesztett paprikával. És akkor is átvették, amikor a kért tizenhét mázsa helyett harmincat küldtünk. Ügy gondolom, hogy ezek ellenében a nehezebbet is vállalni kell. Az asszonyoknak és nekem is.- Például?- A mi gondunk volt a vetőmag beszerzése. Remélem utoljára, mivel a Zelenina felelős vezetői megígérték, hogy jövőre már gondoskodnak vetőmagról. Padlizsánt már korábban is termesztettem, de más az, amikor nem néhány áron, hanem egész hektáron termeszti az ember és piaci célokra. Például, hogy mást ne mondjak, március helyett már januárban kell elültetni. Nem kis gond az sem, hogy a padlizsán nagyon kényes növény. A paprikánál érzékenyebb a betegségekre, volt időszak amikor hetente kellett permetezni. A felvásárlás és értékesítés rugalmasságán is múlik- Pár szót talán a másik újdonságról, a brokkoliról is szólhatnánk.- Az is bevált, pedig csak először próbálkoztunk vele. Nyolcvan áron termesztettük, az új telepítésű gyümölcsösben használtuk ki a fák közét. Ennek a termesztését a karfiollal szemben a piaci szempont határozza meg elsősorban. Ugyanis, amíg az előbbi két-há- rom hétig szedhető, vagyis ezen idő alatt vagy eladjuk, s ha éppen felesleg van belőle, akkor tönkremegy, addig a brokkoli termőideje két-három hónap. Ezzel az eladási gondok arányosan csökkennek. Ugyanakkor azonban problémát okoz az értékesítés gyorsasága. Ez megköveteli, hogy velünk együtt a felvásárló és értékesítő szakaszon dolgozók is újszerű munkaformát vezessenek be. A brokkoli ugyanis nem tűri a raktározást, amit estére levágtunk, annak másnap délelőtt a pultokon kell lennie. Tehát az, hogy a jövőben fogjuk-e termeszteni, nemcsak rajtunk múlik. Amint a példák is bizonyítják, mi mindenesetre vállaljuk az újat. összhangban a határozattal, az abban megfogalmazott feladatok teljesítéséért. EGRI FERENC Étvágygerjesztő vetélkedő Három napon keresztül ifjú pincérek, cukrászok és szakácsok versenyeztek a rimaszombati (Rimavská Sobota) Slovan szálló termeiben. A Jednota fogyasztási szövetkezet legjobb vendéglátóipari dolgozói kerületi vetélkedőn mérték össze tudásukat két-két versenyszámban. A szakácsoknak a hagyományos menükön kívül saját ételkülönlegességeiket kellett elkészíteniük, ugyanez volt a cukrászok feladata is. A pincérek erőpróbáján a felszolgálás kulturáltságát éppúgy pontozták, mint a terítéket, az asztaldíszítést. Emellett italokat, különböző koktélokat is készítettek. A verseny zárónapján az elkészített cukrászati remekműveket és hidegtálakat a nagyközönség is megtekinthette, sőt a szálloda vendégei meg is kóstolhatták. A mesterszakácsok versenyében Štefan Chváiik végzett az első helyen Žilinából, megelőzve a Dolný Kubín-i Viktória Uradnič- kovát és a rimaszombati Bohó Jánost. A pincérek között Hrubej Miloš lett az első Martinból, a Dolný Kubín-i Ján Čajka és a rimaszombati Huszanyík Tibor 'előtt. A cukrászverseny győztese Oľga Rakytová lett Prievidzából a hazaiak versenyzője, Bodnár József előtt. A legjobbak bejutottak a szlovákiai verseny döntőjébe H. A. Másokra is tekintettel Szocialista társadalmunk egyik legjelentősebb vívmánya a munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottsága, ami szorosan összefügg a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztésének a törvényével. Az arányok biztosítása azonban ezen a területen rendkívül bonyolult feladat, mivel számos körülménytől és tényezőtől függ, például a területfejlesztés programjaitól, az egyes szakágazatok gazdasági jelentőségétől és megkülönböztetett növekedési ütemétől is. Az intenzív gazdaságfejlesztéssel járó szerkezeti változások a szolgáltatások, a kereskedelem, az iskola- és az egészségügyi hálózat, valamint a kulturális intézmények fejlődésével együtt átmeneti és tartósabb feszültségeket okoznak a munkaerögazdálkodás különböző területein. Egyes szakterületeken a munkaerőhiány komoly mértékben korlátozza a fejlesztési célok megvalósítását, ugyanakkor más szakaszokon a munkatermelékenység nem kielégítő színvonala mögött jelentős munkaerő-fölöslegek rejlenek. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítését célzó komplex intézkedések a munkatermelékenység növelése és a rendelkezésre álló munkaerőalap célszerű újraelosztása érdekében 1982 óta új, szabadabb feltételekhez kötötték a vállalatok munkaerő-gazdálkodását. A terv irányszámai nem a dolgozók abszolút létszámát határozzák meg, hanem a vállalatok saját termelési értékének a mutatóját, s az már a vállalatok ügye, hogy mennyi dolgozóval hozzák létre ezt az értéket. A vállalati kollektívák anyagilag is érdekeltek a munkatermelékenység növelésében, vagyis abban, hogy minél kevesebb dolgozóra legyen szükség az előirányzott termelési érték létrehozásához. Annak ellenére, hogy ehhez a megfelelő szervezési formák, pénzügyi és műszaki feltételek is rendelkezésre állnak, a munkaerő-gazdálkodás ésszerűsítése ezen az úton csak lassan halad előre, s az így felszabaduló munkaerő nem fedezi a progresszív ágazatok és az infrastruktúra állandóan növekvő szükségleteit. Az intenzív gazdaságfejlesztéssel járó szerkezeti változások természetes velejárója a dolgozók fokozatos átcsoportosítása az elavult, leépülő termelési szakágazatokból a nagyobb jövő előtt álló és kiemelten fejlesztett szakterületekre. A munkaerő-vándorlásnak tehát bizonyos keretek és feltételek között pozitív szerepe van, de ezeken a kereteken túl káros is lehet. Különösen sok kár származhat abból, amikor egyes vállalatok vagy intézmények vezetői szakképzett dolgozókat csábítanak el nélkülözhetetlenül fontos szakágazatokból és munkahelyekről. Ilyen jelenség egyre gyakrabban fordul elő olyan esetekben, amikor valamelyik építőipari vállalat befejez egy nagyobb, több éven át tartó építkezést, s az új létesítmény munkaerő-ellátását részben az építést kivitelező vállalat dolgozóinak a soraiból akarják megoldani. így olyan visszás helyzet alakul ki, hogy minél gyorsabban fejezik be az építőipari vállalatok az egyes akciókat, annál több szakképzett munkaerőt, villanyszerelőt, lakatost, asztalost és más szakmunkást veszítenek. Ezt az egyre jobban terjedő rossz szokást természetesen a munkaerő-utánpótlást szabályozó szervek, valamint a szaktanintézetek hálózatát és az alapiskolát végzett tanulók szakmai elosztását tervező iskolaügyi szervek nem veszik figyelembe. így aztán a természetes munkaerő-utánpótlás távolról sem képes fedezni az egyes építőipari vállalatok szükségleteit, s a szakmunkások fokozatos elvándorlásából keletkező hiányt. Ez a körülmény szükségszerúen visszatükröződik az építőipar teljesítményében, főleg az építkezések sok szakembert igénylő befejező szakaszában. Az ilyen káros jelenségeknek természetesen nem lehet csupán adminisztratív intézkedések útján gátat vetni, hanem részletesebben meg kell vizsgálni az ilyen jellegű fluktuációt kiváltó okokat, s ahol az szükséges, a munkaszervezés, az anyagi érdekeltség, valamint a dolgozókról való szociális gondoskodás területén kell elejét venni a társadalmi szempontból előnytelen munkaerő-vándorlásnak. Emellett az egyes szakágazatok és vállalatok vezetőinek egymásra is tekintettel kell lenniük, figyelembe véve a feladatok fontosságát és teljesítésük társadalmi jelentőségét. MAKRAI MIKLÓS A ČKD Dukla vállalat, amely a duklai hadműveletről kapta a nevét, beruházási javakat, főleg kazánokat gyárt. Termékeit a hazai piacra és külföldre szállítja. A duklai hadművelet 40. évfordulója tiszteletére a vállalat dolgozói felajánlással egészítették ki kezdeményező tervüket. A képen: Jirí Kiinka (előtérben) és Miroslav Sprisl szerelő- munka közben (Petr Merta felvétele - ČTK) új sz£ 4 1984. IX. 26.
