Új Szó, 1984. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)
1984-09-03 / 208. szám, hétfő
I destova két esztendeje annak, hogy a CSKP KB nagy jelentőségű határozatot fogadott el a nemzeti bizottságok feladatairól, melyeket a CSKP XVI. kongresszusát követő időszakban kell teljesíteniük. A párt legmagasabb szerve értékelte a nemzeti bizottságok tevékenységét és megállapította, hogy azok jelentős mértékben hozzájárulnak a szocialista társadalom sokoldalú fejlesztéséhez. A határozat hangsúlyozza, hogy ,,észrevehetően megnövekedtek társadalmi feladataik és szerepük az ország gazdasági, szociális és kulturális fejlődésében”. A szocialista állam kulturális- nevelő funkciójából adódó feladatokat többek között a művelődési házak közreműködésével teljesítik a nemzeti bizottságok. Ezek a népművelő intézmények 1952 végén kezdtek alakulni, miután A helyiségeket, amelyek hiányoznak a művelődési házaknak, és amelyekre szükségük lenne az amatőr művészeti csoportoknak, régóta más célokra használják, a népművelésnek gyakran csak a nagy mozi-, illetve színházterem marad. A zvoleni járásban fölismerték e helyzetet és a nemzeti bizottságok már intézkedtek megoldásának érdekében. Az utóbbi években Szlovákiában a nemzeti bizottságok több olyan épületet létesítettek Z-akcióban a népművelés számára, melyek megfelelnek a korszerűen szervezett közművelői tevékenységnek. Az SZSZK Kulturális Minisztériuma szakmai bíráló bizottságának egy, 1982-es verseny alkalmából közzétett értékelése szerint ezek az objektumok magas színvonalon készültek mind a kivitelezésüket, mind a felszereltségüket tekintve. Például Veľké Kostolany- ban és Liptovský Hrádokban. A népművelési hálózat építésének kérdését az eszközök és a tevékenységi formák egységesítésével oldják meg a nemzeti bizottságok az 1983/35-ös számú módosított törvény 6. §-a alapján. Úgy túnik föl, hogy e téren példaként szolgálhatnak az érsekújvári (Nové Zámky) járás helyi nemzeti bizottságai. Az efsz-ek képviselőivel közösen előnyös megoldást találtak, miként lehet olyan szövetkezeti klubot létrehozni, melynek hatásköre kiterjed a község egészére. Közösen felelnek e klubok tással működnek. Az így kialakított kulturális központ jobb feltételeket nyújt a helyiségek, az anyagi eszközök hatékonyabb kihasználásához, az ott dolgozók munkájához. Ez az integrációs folyamat, amely egyelőre a zvoleni, a Spišská Nová Ves-i és a čadcai járásban kezdődött meg, összhangban van társadalmunk más integrációs folyamataival. Mindenekelőtt egy jobb minőségű, a lakosság kulturális szükségleteit kielégítő bázis kiépítéséről van szó. Szlovákiában jelenleg több mint 12 ezer amatőr művészeti és több mint 13 ezer más irányzatú amatőr csoport van. Ezeknek a fele egyenesen a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó népművelési intézményekben dolgozik. Ezért az SZSZK kormánya nemrégiben feladatul adta a kerületi nemzeti bizottságoknak: megteremteni a feltételeket a helyi kulturális intézmények fokozatos integrációjához, hogy jobban szervezett és rendszeresebben működő kulturális központok jöhessenek létre. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a nemzeti bizottságok nagyon sokat tettek a népművelés fejlődéséért. A községekben aránylag sűrű hálózatát építették ki az intézményeknek, és az egészében véve teljesíti társadalmi feladatát. De van problémánk is ezen a területen, nem kevés. Beszélt erről Miroslav Válek kulturális miniszter (a Smena ez évi április 6-i számában); megállapította, A nemzeti bizottságok és a népművelés a Megbízottak testülete és a köztársaság kormánya határozatot fogadott el építésükről, mint olyan intézményekéről, melyek a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartoznak. Ma elmondhatjuk, hogy ez a népművelési intézményhálózat Szlovákiában aránylag jól kiépített, 2727 művelődési ház és kulturális központ alkotja, nem számítva bele a 129 üzemi és a 89 szövetkezeti klubot. A statisztikákból megtudhatjuk, hogy a Nemzeti Front választási programjának keretében Szlovákiában, az ötödik ötéves tervidőszakban 364 művelődési házat építettek, illetve újítottak fel, a hatodikban pedig 327- et. A helyi művelődési házak építése ebben az ötéves tervidőszakban is folytatódik. A nyugat-szlovákiai kerületben 1984-85-ben 16 művelődési ház építését kezdik meg Z-akcióban, emellett 11 már épülőfélben van a konríplex lakásépítés keretében. A kelet-szlovákiai kerületben 80 ilyen, vagyis kulturális-közművelődési célokat szolgáló épület készül el ennek az ötéves tervidőszaknak a végére. Kevésbé megnyugtató viszont számos helyi művelődési ház állapota. A nemzeti bizottságok ugyanis - különösen a felszabadulás utáni első években, amikor a cél az volt, hogy minél előbb legyen egy hely, ahol népművelési tevékenységet, kulturális-társasági életet lehet folytatni - nem mindig törődtek azzal, hogy az épület megfeleljen a művelődési házzal szemben támasztott valamennyi követelménynek. Olykor anyagi okok is közrejátszottak ebben. Sok művelődési ház belső térmegoldásai elégtelenek a funkció szempontjából nézve, hiányos a felszereltségük, ami lehetetlenné teszi a kívánt tevékenységi formák fejlesztését. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Népi Ellenőrző Bizottsága nemrégiben megállapította, hogy a kerület művelődési házainak zöme még az ötvenes években épült, anélkül, hogy egyben megteremtették volna bennük a szükséges tárgyiműszaki feltételeket. Ezt persze a többi területre is vonatkoztathatjuk. Például a Liptovský Mikuláš-i járásban .75 község közül csak háromban van a kívánalmaknak megfelelő művelődési ház, tizenkét község művelődési házában pedig egyáltalán nincs klubhelyiség. A közművelődés céljaira épült objektumok közül nem egyet más szervezetek is használnak. A Bratislava-vidéki járásban e létesítményeknek csak 32 százaléka, a dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda) pedig mindössze 18 százaléka áll teljes egészében a népművelés szolgálatában. tevékenységéért és közösen, egyenlő részben viselik a költségeiket; hozzájárulván a bevételhez, a társadalmi szervezetek is megtalálják tevékenységükhöz a feltételeket ezekben a klubokban. A nemzeti bizottságok és az efsz-ek eszközeinek és erőinek összefogásával, illetve egyesülése alapján már 17 szövetkezeti klub működik az érsekújvári járásban; ezek a helyi közművelődés eleven bázisaivá váltak. Közéjük tartozik például a szímői (Zemné), a Dolný Ohaj-i, a muzslai (Mužla), a kamocsai (Komoča), a szemerei (Semerovo) és a szógyéni (Svo- dín) szövetkezeti klub. Külön is meg kell említeni a szőgyéni szövetkezeti klubot, melyet az SZSZK Kulturális Minisztériuma az 1979- es év legjobb Z-akciós építkezéséért járó díjjal tüntetett ki. A klubot - termeit, helyiségeit - használja valamennyi helyi társadalmi szervezet. Hasonló alapon, vagyis a nemzeti bizottságok és az ipari üzemek eszközei egyesítésének az alapján további községekben is működnek művelődési házak. Ilyen a Seredi Nikkelkohó szak- szervezetének üzemi klubja, amelynek a működéséhez hozzájárul a sütőipari vállalat, a cukorgyár, a Kávoviny üzem, a borászati üzem és a Mélyépítési és Ipari Vasbetonelem-gyártó Müvek is. A helyi közművelődés fejlesztését elősegíti a kulturális intézmények integrálása is, amelynek keretében egy szervezetbe tömörül a művelődési ház, a könyvtár, a mozi, az ifjúsági klub, esetleg más intézmények; és egy irányíhogy a községekben ugyan „szép művelődési házak állnak, de nincsenek rendszeresen kihasználva. Nincs megoldva finanszírozásuk módja. Némely járás költség- vetésében kevesebb összeget szánnak a kultúrára, mint eddig, egyes esetekben pedig semmit. Egyébként a falu kulturális életében mindenkor az volt az érdekes és vonzó, aminek egyúttal állandóságát is köszönhette - az akarat, önként teremteni kultúrát. Ez valahogy kiveszett“. A nemzeti bizottságoknak mindent meg kell tenniük, hogy a községekben gazdag népművelői tevékenység alakuljon ki; hogy az embereknek, akik kulturális és közösségi életet akarnak élni, ne kelljen csak a televízió előtt ülniük vagy a kocsmában; továbbá, hogy a fiataloknak ne bizonyos épületek alagsorainak kétes „klubhelyiségeiben“ kelljen összejönniük, hanem találkozzanak művelődési házak kulturált környezetében, hasznos szakköri, amatőr művészeti tevékenységet folytatva. Még nem mindenütt vannak meg a feltételek ahhoz, hogy a fiatalok hasznosan tölthessék szabad idejüket, aminek következménye minden bizonnyal a bűnözés is. Nemrégiben írt erről M. Čič pro-., fesszor a Nové slovoban: „... az ifjúság jelentős része kocsmákban, kávéházakban tölti szabad idejét, nem megfelelő és társadalmilag ellenőrizhetetlen szórakozással, továbbá kétes színvonalú diszkókban, pincékben és más ellenőrizhetetlen helyeken“. Feltételezzük, hogy ez nem lehet, és biztosan nem is közömbös kérdés a nemzeti bizottságok számára. Dr. VILIAM FÁBRY Falurészlet Lintner István rajza Zenét is - pontosan, szépen Egy kiadvány margójára A CSEMADOK megalakulásától kezdve nagy figyelmet fordít népi hagyományaink gyűjtésére, rögzítésére, ápolására és megőrzésére. A CSEMADOK KB népzenei adattárába, amelynek rendszerezése éppen most folyik, 1975-ig 4231 népdal, illetve gyűjtési egység került. Azóta minden bizonnyal ezt a számot jóval meghaladó népzenei anyagot rögzítettek a lelkes gyűjtők. A felgyújtott aqyag mennyiségéhez viszonyítva azonban nagyon kevés a publikáció. Éppen ezért minden ilyen jellegű kiadvány - ha alacsony példányszámban, sokszorosított formában jelenik is meg - újdonságnak számít, keresett forrásmunkának. A közelmúltban jutott kezembe a CSEMADOK Kassai (Košice) Járási Bizottsága művészeti tanácsának kiadványa, melynek címe Kassa-vidéki népi játékok és hagyományok. A szerzők: Hemerka Olga, Weiszer Eszter és Bankóné Tóth Ibolya. A sokszorosítással készített füzet 28 oldalán gyermekjátékok, táncok leírását találjuk, a dallam-példatárban pedig 31 dallamot. Szerény lehetőségek között készült ez a szerény tartalmú, de így is példamutató, jó törekvésekről tanúskodó kiadvány, amely a járásban működő éneklő-, folklór- és tánccsoportoknak kiván eredeti hagyományanyagot nyújtani. Az előszóból megtudjuk, hogy ez egy sorozat első füzete, vagyis továbbiak követik majd. A néphagyományunk járási méretben történő feldolgozása, publikálása nem újkeletű dolog. A CSEMADOK losonci (Lučenec) néprajzi szakbizottsága például két füzetre való népdalt adott közre két-három évvel ezelőtt, hasonló formában, hasonló körülmények között. Ezek a kiadványok egyben azt is jelzik, hogy amatőr művészeti, illetve folklórmozgalmunknak szüksége van ilyen anyagokra, igényli az efféle publikációkat. Tekintettel arra, hogy központilag eddig nagyon kevés hasonló kiadvány jelent meg (beleértve a Népművelési Intézetéit is, amelyek példányszáma 200 körül mozog), ez az igény indokoltnak látszik. A CSEMADOK KB adatai szerint az elmúlt évben mintegy 180 éneklő- és 40 folklórcsoport működött. Figyelembe véve ezeket a számokat, valóban dicséretre méltó a publikálási széndék, melyet a járásokban tapasztalhatunk. Eddig minden rendben is volna. De vajon teljesitik-e ezek a kiadványok a nekik szánt célokat? Ha az egyik cél az összegyűjtött folklóranyag közkinccsé tétele, akkor a publikációnak mindenekelőtt áttekinthetónek, hibátlannak és olvashatónak, azaz használhatónak kell lennie. A kiadók zenei igénytelensége, és részben tájékozatlansága, sajnos, lerontja több kiadvány értékét. Ha a szövegbe csúszik hiba, azt könnyen észreveszi mindenki. A népzenei anyagban előforduló elírások azonban félrevezetnek, csak azok veszik észre őket, akik jól ismerik az adott anyagot, különbséget tudnak tenni a helyes változat és a hibás kottakép között. Az említett kiadványban nemcsak elírások vannak, hanem a kottakép helyenként olvashatatlan is. Ha a csoportok ennek alapján tanulják majd meg a dalokat, itt-ott bizony nagyon furcsa dallamokat fogunk hallani. Nem egyedülálló példa ez. A Népművelési Intézet kiadványai, amelyek kottamellékleteit kottagrafikus rajzolta, ugyancsak hemzsegnek a hibáktól. De vajon miért? Nincs korrektúra? Vagy ha van, nem végzik el a javításokat. Végezetül csak annyit: amikor folklórhagyományunk publikálásáról van szó, jelenjen meg bármilyen szerény körülmények között is a kiadvány, legyen az igényes munka minden szempontból. Csak így érheti el célját. ÁG TIBOR SZINTETIZÁTOR-VARÁZS A legkülönfélébb hangeffektusok keltésére kiválóan alkalmas szintetizátorok napjainkban minden nagyobb popzenekarnak szinte nélkülözhetetlen eszközei, minthogy nagyszerűen kiegészítik a szólóhangszereket és újszerű hangszerelési megoldásokra is lehetőséget adnak. Többen - mint például a nyugatnémet Klaus Wunderlich vagy a cseh Alois Bouda - népszerű számok interpretálásakor szóló- hangszerként is alkalmazzák, bár,tulajdonképpen a szintetizátorok nem tartoznak a klasszikus értelemben vett hangszerek közé. Ritkábban fordul elő klasszikus muzsika megszólaltatása szintetizátorokkal. Erre tett kísérletet a Szintetizátor-varázs című Start-lemezen Mihály Tamás, aki Liszt- és Wagner-művek szintetizátor átiratait készítette el és szólaltatja meg. E vállalkozást kísérletnek neveztem, mely véleményem szerint nem sikerült. Bizonyára nemes cél vezette Mihály Tamást: ilyen formában is népszerűsíteni a két klasszikus zeneköltő alkotásait. Az efféle célkitűzés azonban eleve kudarcra van ítélve. Lisztnek is, Wagnernak is ugyanis megvan a maga jellegzetes harmóniavilága, hangszerelése, Wagner műveiben fellelhető a rá oly jellemző vezérmotivum-technika, s mind a Liszt-művek, mind a Wagner-művek céltudatosan bizonyos hangszer, illetve teljes szimfonikus zenekar által történő előadásra készültek. Tehát a zongoraverseny zongorán, az opera vagy operarészlet a partitúra diktálta együttes közreműködésével szólalhat meg hitelesen. Mihály Tamás Liszt három népszerű művének (Szerelmi álmok, Esz-dúr zongoraverseny, Les Préludes), valamint Wagner Tannhäuser című operája nyitányának és A walkür két részletének (A walkürök lovaglása, Tűzvarázs) készítette el a szintetizátor-átiratát. Mi lett az eredmény? Igen nehéz lenne meghatározni. Az eredeti művek groteszk, humoreszk-változatát; vagy parafrázisát halljuk a lemezen? Ezt is csak némi jóindulattal állíthatnánk. Ha a lemez címét hívjuk segítségül, varázslatot sem sikerül felfedeznünk. Legfeljebb a Liszt- és Wagner-muzsika elvarázsolt torz mását véljük itt-ott hallani. Liszt és Wagner csodálatos, lenyűgöző muzsikája elsikkad. Ez a lemez azt bizonyítja, hogy a klasszikus muzsika és a szintetizátor találkozása - nem szerencsés. A Szintetizátor-varázs - mindezek ellenére - érdekes lemezkülönlegesség... SÁGI TÓTH TIBOR ÚJŽ1Ó 4 1984. IX. 3.
