Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-09 / 187. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1984. VIII. 9. Baráti látogatás (ČSTK) - Dobri Dzsurov had­seregtábornoknak, bolgár nem­zetvédelmi miniszternek a meghí­vására augusztus 10-én hivatalos baráti látogatásra érkezik a várnai kikötőbe a szovjet hadihajók egy csoportja Alekszej Kalinyin ten­gernagy parancsnoksága alatt. A csoportot két tengeralattjáró-el- hárító hajó alkotja, a Keres és a Krasznij Kavkaz. A szovjet ten­gerészek augusztus 14-ig tartóz­kodnak Várnában, s részt vesznek a bolgár haditengerészet napja al­kalmából megrendezett ünnepsé­geken. Amerika reklámja (ČSTK) - Juan Antonio Sa- maranchnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének tiltakozása után - miszerint az amerikai hírközlő eszközök „tendenciózusan“ tudósítanak az olimpiai eseményekről, azaz kizárólag az amerikai sportolókkal foglalkoznak, és mellőzik más országok legjobb sportolóit is - több ország sportolói és edzői is szót emel­tek, főleg az ABC amerikai té­vétársaság ellen. Liliane Ga- schet francia futónő például ki­jelentette: „A tévében kizáró­lag az amerikaiakat mutatják. Szívesen látnánk másokat is, ezt azonban az amerikai tévé nem teszi lehetővé.“ Az új- zélandi sportküldöttség egyik tagja is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. Peter Ueberroth, a Los An­geles-i Olimpiai Bizottság el­nöke, aki kézhez kapta a NOB 9-tagú Végrehajtó Bizottságá­nak panaszát, beismerte, hogy számos panasz érkezett hoz­zá, amelyek bírálóan nyilatkoz­nak arról, hogy az amerikai hírközlő eszközök soviniszta szellemben tudósítanak az olimpiáról. Kedden a portugál televízó szintén felemelte szavát az ABC tévétársaság fanatikus és soviniszta szellemben közölt tudósításai ellen. Tiltakozásu­kat eljuttatták az Eurovizióhoz, amelyben a női maratón befe­jező szakaszáról készült felvé­teleket megengedhetetler.ek- nek és a nacionalizmustól túl- fútötteknek bélyegezték. Az amerikai tévé ugyanis csupán - az egyébként első helyen végzett - amerikai futónőt kí­sérte figyelemmel, a bronzér­mes portugál sportolónőt vi­szont" teljesen ignorálta. A por­tugál nézők azt sem láthatták, hogy az ő élsportolójuk milyen eredményt ért el. Ennek kap­csán a lisszaboni sajtó a Los Angeles-i olimpiát ,, Ameri ka reklámjának“ nevezi. ^ ntm Dicső dátum Csehszlovákia nemzeteinek történelmében A Mezsdunarodnaja Zsizny közölte Jozef Lenárt cikkét (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára a Mezsdunarodnaja Zsizny szovjet havilap legutóbbi számába cikket írt Dicső dátum Csehszlovákia nemzeteinek törté­nelmében címmel. A Szlovák Nemzeti Felkelést rendkívül nagy jelentőségű forra­dalmi tettnek tartjuk, mivel igazolta a szlovák nép odaadását a fasiz­mus elleni harc, a szabadság és a szociális haladás eszméi iránt, hozzájárult a hitleri Németország szétveréséhez, s ezáltal a kapita­lista reakció legagresszívabb erői pozíciójának meggyengítéséhez. Lenárt elvtárs a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a Felkelés létrehozta az új élet építésének feltételét, megalapozta a szocia­lizmusért folytatott sikeres harcot. Egyszóval: mai életünket a szo­cialista világközösségben. A Szlovák Nemzeti Felkelés nemzetközi jelentősége mindenek­előtt abban áll, hogy hosszú tá­von hatással van Csehszlovákiá­nak mint haladó szocialista állam­nak a formálására, másodsorban pedig befolyást gyakorolt a közép­európai helyzet alakulására. A Szovjetunióhoz fűződő szövet­ségünk biztonságot nyújtott az im­perialista államok belügyeinkbe való beavatkozása ellen, s lehető­vé tette, hogy sikeresen megvaló­sítsuk a nemzeti demokratikus és később a szocialista forradalmat. Most, a Felkelés 40. évfordulójá­nak napjaiban büszkén jelenthet­jük ki: a Szlovák Nemzeti Felkelés rendkívüli szerepet játszott abban, hogy a csehszlovák-szovjet kap­csolatokban mindörökre a barát­ság és a szocialista internacio­nalizmus elvei rögzítődtek - hang­súlyozza írásában Lenárt elvtárs. Népesedési világkonferencia Bírálatok az imperialista körök címére (ČSTK) - Az ENSZ második népesedési világkonferenciáján, a mexikói fővárosban felszólalá­saikban a résztvevők többsége aláhúzta: sürgető szükség van olyan intézkedések kidolgozására, amelyek a világ legégetőbb de­mográfiai problémáinak a megol­dását célozzák. * Több fejlődő ország küldöttsé­ge bírálta az imperialista erők új­gyarmatosító politikáját, amely főként a fejlődő világ gazdasági és szociális gondjait mélyíti el. Megfogalmazták azt a követel­ményt, hogy a lázas fegyverke­zésre fordított hatalmas összege­ket inkább az olyan égető jelensé­gek kiküszöbölésére fordítsák, mint amilyen a nyomor, az éhség, az írástudatlanság és az elégtelen orvosi ellátás. Alekszej Nyevzorov, a Szov­OvüdmíML LE MONDE Vörös khmer támadások a szihanukisták ellen A párizsi napilap, a Le Monde -franciaországi khmer források­ra hivatkozva beszámol a vörös khmerek támadásáról a népi Kambodzsával szemben álló „koalíció“ másik csoportja: a szihanukisták ellen. Megalakítása, 1982 júniusa óta a Phnom Penh-i vezetéssel szem­ben álló „koalíciós emigránskor­mányban“ ellentétek feszültek a vörös khmerek és a másik két erő, a Son Sann-isták és a volt kambodzsai államfő, Szihanuk kö­ré tömörült csoport között. Ezek a nézetkülönbségek az idén július 6-7-re véres összetűzéssé fajul­tak. Ekkor a vörös khmerek (a tömeggyilkos Pol Pot-rezsim ma­radványai) rátámadtak a Siem Re­ap kambodzsai tartomány térsé­gében tartózkodó szihanukista fegyveresekre, tízet közülük meg­öltek, húszat pedig megsebesítet­tek. 1984 júniusa végén a vörös khmerek már kiprovokáltak egy incidenst a „koalíciós kormányt“ vezető Szihanuk herceg híveivel Tatum, a kambodzsai-thaiföldi határon fekvő települést - a sziha­nukisták főhadiszállása - körze­tében. Szihanuk táviratban tiltakozott a történtek miatt a „koalíciós kor­mányban“ a vörös khmereket képviselő Khieu Samphannál. Szi­hanuk herceg kilátásba helyezte lemondását a „koalíció“ elnöksé­géről, ha a jövőben „hasonló halá­los végű támadások“ történnek. A herceg egyben utalt rá, hogy a háromoldalú „koalícióból“ kizár­ják a vörös khmereket. Valószínű, hogy a vörös* khme­rek provokációikkal „meg akarják bosszulni“ a két másik koalíciós tag, Szihanuk és Son Sann erői között fölállított állandó katonai ko­ordinációs bizottság létrejöttét. A támadás egyben a Pol Pot-isták válasza a Szihanuk herceg által a közelmúltban előterjesztett, a Phnom Penh-i Heng Samrin- kormányzatnak címzett békülési ajánlatra. A vörös khmerek két képviselő­je Párizsban „politikai menekült“ státusért folyamodott a francia ha­tóságokhoz. Szihanuk herceg eu­rópai és afrikai kőrútjának napi­rendjén szerepel, hogy augusz­tusban találkozik Mitterrand köz- társasági elnökkel. jetunió Központi Statisztikai Hiva­talának helyettes vezetője, a szov­jet küldöttségvezető felszólalásá­ban rámutatott: az a dokumentum, amelyet az előkészítő bizottság dolgozott ki, túlzottan technikai beállítású, és nem tükrözi vissza kellőképpen az emberiség szociá­lis és gazdasági konfliktusait. Rá­mutatott, hogy a konferencia bo­nyolult nemzetközi helyzetben fo­lyik, amikor a Nyugat imperialista körei a katonai fölény megszerzé­sére törekednek. Ez a politika nö­veli a termonukleáris háború ki­robbanásának veszélyét, és fo­kozza a világban a politikai és gazdasági bizonytalanságot. Ugyanakkor lehetetlenné teszi a szociális és gazdasági fejlődés kulcskérdéseinek, a demográfiai problémáknak a megoldását, mi­vel ezek a kérdések szorosan összefüggnek. Hasonló értelemben nyilatko­zott Fernando Vecino, a kubai küldöttség vezetője, aki rámuta­tott, hogy a fő problémát nem a lakosság növekedése jelenti, hanem a demográfiai növekedés és egyik-másik ország reális fejlő­dése közötti arány. Különös kötelességérzet (ČSTK) - A párizsi bulvár­sajtó gyilkossági rovataiban tegnap egy cannes-i hír keltet­te fel a figyelmet. Ebben a vá­rosban a múlt hét csütörtökén meggyilkolták a 75 éves Henri- ette Barskot. Bebizonyosodott, hogy a tettes a 20 éves Ray- nald Leyskens, aki tettének elkövetéséhez a Bundeswehr egyenruhájába öltözött. Leys­kens megállapította ugyanis, hogy az idős asszony a depor­táltak, az internáltak, az ellen­állási mozgalomban részt vett hazafiak nemzeti szövetségé­nek az alelnöke. Ebből arra következtetett, hogy csak zsi­dóról lehet szó. A rendőrségen kijelentette, hogy mint a nácik elkötelezett csodálója, úgy érezte, kötelessége az asz- szonyt megölni. események margójára Ť Visszatérő viharok Mindössze öt hétig honolt vihar utáni csend a Közös Piac pénz­ügyi berkeiben. S mint utóbb kide­rült, egyúttal újabb csata előtti „fegyverszünetnek“ bizonyult, hi­szen jó egy hete a viták ismét a régi mederben, változatlan he­vességgel folynak tovább. Margaret Thatcher brit kor­mányfő szabadságát, amely a folytatódó bányászsztrájk miatt amúgy sem mondható felhőtlen­nek, még a közöspiaci honatyák is megzavarták. A tíz tagország kü­lönböző pártállású képviselőiből összetevődő Európa-parlament tagjai sokak szerint ezúttal olyan témába ütötték az orrukat, amihez korlátozott jogkörükből eredően nincs sok közük. Sokuknak még parlamenti karosszékük megme- legítésére sem volt idejük, hiszen nagyrészük alig másfél hónapos törvényhozói „múltra“ tekint vissza. Ugyanis június derekán választot­ták újra a közösség elsősorban tanácsadói jellegű, de komoly döntéshozatali joggal nem bíró testületét. Most, jó hat héttel megválasztá­suk után már mindenképpen hal­latni akartak magukról, hiszen ed­dig meglehetősen háttérben moz­gó figurák, a Közös Piac szürke eminenciásai voltak. A brit lapok­nak legalábbis ez a véleménye, s többségük nyíltan megírta, hogy a honatyák feltűnési mániától szenvedve kaparták elő azt a té­mát, amit a Kôžôs Piac júniusi Fontaineblau-i csúcsértekezlete - akkor ügy látszott - egyidőre lezárt. Thatcher kormányfő hóna­pokon át tartó makacskodásának ott ismét meglett a gyümölcse. A többi kilenc tagállam beleegye­zett abba, hogy Nagy-Britannia az idén 800 millió dollárnak megfelelő összeget visszakap a költségve­tésből. (Egy font megközelítőleg másfél dollárt ér.) Ez már a máso­dik, London által kicsikart enged­mény volt, hiszen 1983-ban szin­tén megszavaztak egy 586 millió dolláros visszatérítést, amelyet azért követelt Nagy-Britannia, mert az egyes pénzügyi alapokból finanszírozott programok formájá­ban kevesebb pénz folyt vissza az országba - főleg a mezőgazdasá­gi alapból, tekintve, hogy nem ag­rárállam mint amennyit a londo­ni kormány befizetett tagilleték­ként a közös költségvetésbe. A strassbourgi székhelyű Euró- pa-parlament törvényhozói most ebbe a visszatérítésbe kötöttek bele. A múlt héten arra szavaztak, hogy vissza kell tartani a még tavaly megszavazott összeg kifi­zetését. A parlamentben helyet foglaló brit konzervatív és mun­káspárti képviselők hiába szavaz­tak a javaslat ellen, voksaikkal elenyésző kisebbségbe szorultak. Londont hidegzuhanyként érte az összeg kifizetésének a felfüggesz­tése, hiszen már a napokban ese­dékes lett volna az erre vonatkozó csekk kiállítása Brüsszelben. A nemzetekfeletti parlament azonban egy kiskaput nyitva ha­gyott London előtt: a brit kormány az eredetileg meghatározott összeget felveheti abban az eset­ben, ha beleegyezik az ürességtől tátongó közöspiaci kassza ez évi rendkívüli kiegészítésébe. Ószre ugyanis várhatóan teljesen kiürül, s nem tudják majd miből kifizetni a parasztoknak garantált felvásár­lási árakat, ami a kassza bevétele­inek a felét emészti fel. Londont tehát válaszút elé állították: vagy nem látja vissza az őt megillető pénzt, vagy megkapja, de csak úgy, ha közben fizet, s méghozzá ~hem is keveset. Márpedig erről nem volt szó a közösség állam- és kormányfői csúcsértekezletén. A legfelsőbb szintű döntésekbe egyre inkább beleszólni akaró par­lament mégis önkényesen meg­szavazta ezt a pótfeltételt. A Financial Times felháborodott cikkben reagált az euro-honatyák döntésére. A lap úgy vélte, hogy az Európa-parlament állásfoglalá­sával rivaldafénybe került ugyan, de olyan áron, hogy közben fel­rúgta a tíz állam- és kormányfő korábbi határozatait. A britek arról viszont a legszíve­sebben megfeledkeznének, hogy a közös kasszába az idén minden­képpen be kell hajtani a hiányzó összeget, hiszen a Közös Piac alapításáról rendelkező Római Szerződés nem engedélyez defi­cites gazdálkodást. Épp ebből ki­indulva a nyugat-európai parla­menterek is tulajdonképpen dilem­ma előtt álltak: vagy nem kötnek bele a csúcs döntésébe, s akkor elkerülhetetlenül beköszönt a defi­cites korszak - de így az alapszer­ződés egyik előírását rúgják fel vagy pedig revízió alá veszik a legfelsőbb szintű döntéseket, ezzel pedig az állam- és kormány­fők megállapodásait érvénytelení­tik. Az utóbbit választották, s ez is jelzi annak a brit véleménynek a megalapozottságát, hogy a jövő­ben jobban bele akarnak szólni a csúcstalálkozók döntéseibe. Kérdés azonban, hogy ilyen utólag mért ellencsapásokkal mit érnek el. A közöspiaci pénzügyi viták rendezését aligha, s csak ismét olajat öntenek a közöspiaci viták könnyen fellobbanó tüzére és ezzel még tovább rontják a soknemzetiségű parlament hon­atyái között szívélyesnek amúgy- sem mondható viszonyt. Egyet azonban „elértek“: szeptember­ben a szabadságidény lezárulása után újra kezdődnek a Közös Piac költségvetési vitái ott, ahol július derekán ideiglenesen abbamarad­tak. P. VONYIK ERZSÉBET William Kashtan sajtóértekezlete (ČSTK) - Kanadának egyértelműen el kell határolnia magát az Egyesült Államok kormányzatának militarista irányvonalától, és az ország népe ér­dekeinek megfelelő független külpoliti­kát kellene folytatnia. Ezt hangsúlyozta ottawai sajtóértekezletén William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára. A sajtókonferencián ismertette a kommunisták fő törekvéseit a szep­tember 4-én esedékes parlamenti vá­lasztásokat megelőző kampányban. Hangsúlyozta, hogy a Kanadai KP el­ítéli az ország területén végrehajtott amerikai rakétakísérleteket, valamint az új amerikai elsócsapásméró rakéták nyugat-európai telepítését. A pártfötitkár a továbbiakban sürget­te a kulcsiparágak, bankok, valamint az USA-beli nagytőke felügyelete alatt álló cégek államosítását. Diszkrimináló döntés (ČSTK) - A panamai külügyinisztéri- um jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államoknál az ellen a döntés ellen, hogy felemelik a Panama-csatorna- övezetben dolgozó amerikai állampol­gárságú alkalmazottak bérét, és továb­bi kedvezményeket biztosítanak szá­mukra. Nem vonatkozik ez viszont az övezetben dolgozó panamai állampol­gárokra, ezért a latin-amerikai ország a döntést diszkriminálónak tartja, és sürgeti annak felülvizsgálását. Az utóbbi hetekben Szovjetunió-szerte a dolgozók milliói emelték fel szavukat a nukleáris fenyegetés ellen. Felvételünk a moszkvai fiatalok háborúellenes megmozdulásán készült. Itt több mint 45 ezren erősítették meg, hogy támogatják a Szovjetunió és a többi szocialista ország békekezdeményezéseit. (ČSTK-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents