Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-08 / 186. szám, szerda

A 7. ötéves tervidőszak pozitív mérlegéért A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói konkrét tettekre váltják az elhatározásaikat KOMMENTÁLJUK L i n i ...................i - i... n- ......H Az 1984. évi terv kidolgozásá­nál tapasztalt munkakezdeménye­zés semmi kétséget sem hagyott afelől, hogy kerületünk mezőgaz­dasági-élelmiszeripari komplexu­mának dolgozói a tervezett felada­tok hiánytalan teljesítésével akar­ják megünnepelni nemzeteink je­lentős történelmi évfordulóit. Ez a kezdeményezés főleg azután bontakozott ki, amikor nyilvános­ságra hozták a CSKP KB Elnöksé­gének, a szövetségi kormánynak és a Nemzeti Front Központi Bi­zottságának a közleményét az efsz-ek X. országos kongresszu­sának az összehívásáról, amire ebben az évben november 29-től december 1-ig kerül sor Prágá­ban. Hasonló visszhangra talált a CSKP Központi Bizottságának, a Nemzeti Front Központi Bizott­ságának, valamint a szövetségi kormánynak a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca és ha­zánk szovjet hadsereg által történt felszabadítása 40. évfordulójához kiadott nyilatkozata is. A kerületi mezőgazdasági igazgatósághoz tartozó szervezeteknél 3019 válla­lati, 3767 kollektív és 52 003 egyéni szocialista kötelezettség­vállalást tettek, összesen 183 mil­lió 916 ezer korona értékben. Ezek elsősorban a termelési fel­adatok túlteljesítésére, az anyagi ráfordítások, főleg az energia-, a tüzelőanyag- és az üzemanyag­fogyasztás, valamint a takarmány­felhasználás csökkentésére, s a környezeti és munkafeltételek javítására irányulnak. Kerületünk mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexumának munkahelyein a munkakezdemé­nyezés fejlesztésében különleges helyet foglalnak el a kooperációs körzetek közös szocialista kötele­zettségvállalásai, amelyeket a mezőgazdasági termelés tárgyi problémáinak megoldására irá­nyuló tömegpolitikai munka új, magasabb formájának tekintünk. Ebben a munkában közvetlenül részt vesznek a szolgáltató szer­vezetek, a kutatási-fejlesztési munkahelyek, a Nyitrai (Nitra) Me­zőgazdasági Főiskola tanszékei, valamint további vállalatok és in­tézmények, amelyek aktívan hoz­zájárulnak az élelmiszerek terme­lésében előirányzott önellátási program megvalósításához. A kooperációs körzetek közös szoci al i sta kötél ezettség vál I al ása- iból valóságos mozgalom alakult ki, amit az is bizonyít, hogy amennyiben az elmúlt évben 20 kooperációs körzetben egyesítet­ték így az erőket, az idén már a közös vállalások mind a 35 kör­zetben meghonosultak. Habár a közös szocialista kötelezettség­vállalások teljesítése fontos szere­pet játszik a termelés növelésé­ben, emellett annak is döntő jelen­tősége van, hogy a résztvevők közös törekvése a lemaradozó mezőgazdasági vállalatoknál az alacsony színvonalú termelés okainak feltárására, s konszolidá­lásuk meggyorsítására irányul. A közös szocialista kötelezett­ségvállalások területén szerzett tapasztalatok arra mutatnak, hogy az élenjáró mezőgazdasági válla­latoknak, a szolgáltatási és a tudo­mányos-kutatási „ szervezeteknek sokkal konkrétabb segítséget kel­lene nyújtaniuk a lemaradozóknak nemcsak az anyagi-műszaki ellá- *tás területén, hanem főleg a politi- kai-szervező munkában, a terme­lés irányítási rendszerének a fej­lesztésében, valamint a munka- szervezés és a javadalmazás tö­kéletesítésében is. A közös szo­cialista kötelezettségvállalások és a kooperációs tanácsok egész te­vékenysége természetesen nem pótolhatják a lemaradozó vállala­tok pártszervezeteinek és gazda­sági vezetésének saját kezdemé­nyezését, s nem csökkenthetik a járási és a kerületi irányítási szervek felelősségét az intenzifi- kációs programok megvalósításá­ban. Azt is egészségtelennek és érthetetlennek tartjuk, hogy a le­maradozó vállalatok egyes vezetői restellkedve és vonakodva fogad­ják az élenjáró vállalatok segítsé­gét. Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága a kooperációs kapcsolatok fejlesztését, s ezek keretében a közös szocialista kö­telezettségvállalások teljesítését a jelenlegi időszakban a leggyor­sabban mozgósítható tartaléknak tekinti. Törekvéseinkben a kiemelt fel­adatok közé tartozik az irányító és a szervező munka további tökéle­tesítése, a gazdasági szabályozók céltudatos kihasználása, valamint az anyagi érdekeltség megkülön­böztetett érvényesítése a brigád- rendszerú munkaszervezés és ja­vadalmazás útján. Mindez arra irányul, hogy hatékonyabban old­juk meg a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztésének a felada­tait, valamint fokozzuk az anyagi és a munkaráfordítási költségek hatékonyságát. Mivel már csak néhány nap vá­laszt el minket a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának ün­nepségeitől, ezért most időszerű­vé vált a visszatekintés, a féléves munka eredményeinek, az elő­irányzott feladatok teljesítésének az értékelése, örömmel állapít­hatjuk meg, hogy az esetek több­ségében sikeresen teljesítettük a vállalt kötelezettségeinket. Külö­nösen elégedettek lehetünk az idei aratás eredményeivel, hiszen az eddig learatott gabonatáblák gazdag termést adtak, ami lehető­vé teszi az előirányzott feladatok túlteljesítését a sűrűn vetett gabo­nafélék termelésében. így eleget tehetünk azoknak a kötelezett­ségvállalásoknak is, amelyekkel kerületünk mezőgazdasági dolgo­zói választ adtak az SZSZK 22 élenjáró mezőgazdasági vállalatá­nak és a piešťanyi kooperációs körzet vállalatainak a felhívására, hogy teljesítik a 7. ötéves tervidő­szakra előirányzott gabonaprogra­mot, illetve alapvető mértékben csökhíentlk azt a hiányt, amit a megelőző években a kedvezőt­len időjárás okozott. Az állattenyésztés szakaszán szintén jó eredménnyel zárult a félév. Július végéig, vagyis hét hónap alatt kerületünk mezőgaz­dasági vállalatai 2099 tonna vágó­állatot értékesítettek terven felül, amiből 1164 tonna volt a sertés és csaknem 800 tonna a vágómarha. A tejfelvásárlás állami tervét 9 225 000 literrel, a vágóbaromfiét 1215 tonnával, az étkezési tojásét pedig 10 762 000 darabbal teljesí­A Közép-cseh­országi Fruta vállalat mocho- vi üzeme Cseh­ország legna­gyobb konzerv­gyárainak egyi­ke. Elsősorban kompotokat, szörpöket, tar­tósított zöldsé­get és üdítőita­lokat szállít piacra. Ezekben a napokban az eperdzsúsz és a cseresznye­befőtt gyártása folyik. Naponta 20 tonna cseresznyét és 20 tonna epret dolgoznak fel. A képen: Wanda Brzysková a szörpösüvegek lezárását ellenőrzi. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ČTK) tették túl. Ugyanakkor az állatte­nyésztésben több mint 20 000 tonna abraktakarmányt sikerült megtakarítani. Nem lehetünk azonban elégedettek a takar­mánynövények és a zöldségfélék termelésével, s nagyon örülnénk annak, ha a tenyészidény idei ké­sése nem nyilvánulna meg a ku­korica, a cukorrépa, a burgonya és más termények csökkentett hoza­mában, mert ezek fontos szerepet játszanak a nyugat-szlovákiái ke­rület mezőgazdasági vállalatainak gazdasági mérlegében, valamint a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosításában. Habár a mezőgazdasági-élel­miszeripari komplexumban a gaz­dálkodási eredmények bizonyos mértékben az időjárástól is függ­nek, a tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy az ember már nincs ,teljes mértékben kiszolgál­tatva az időjárás viszontagságai­nak, s a tudományos ismeretek és a haladó tapasztalatok kihaszná­lásával csökkenteni tudja a nega­tív hatások következményeit az élelmiszerek termelésében. A mezőgazdasági-élelmiszer- ipari komplexum jelenlegi feladatai fokozott igyekezetei követelnek meg mindenkitől, a dolgozók min­den kollektívájától, mert tőlük függ, hogy milyen eredményekkel teljesítjük az élelmiszerek terme­lési programját, s milyen konkrét tettekkel teszünk eleget a nemzeti felszabadítási harc emlékére, a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának a tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalása­inknak a CSKP XVI. kongresszu­sán előirányzott feladatok teljesí­tésében és túlteljesítésében. IVAN KNOTEK, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára Tervszerű gondoskodás Javulnak az erdőgazdasági dolgozók munkafeltételei A dolgozókról való szociális gondoskodás terén elért eddigi eredmények népgazdaságunk egyes ágazataiban jelentős mér­tékben eltérnek egymástól. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a fejlesztéshez szükséges feltételek ágazatonként nagyon különbözőek. A különbségek min­denekelőtt a termelési feltételek­ben - másrészt pedig az egyes ágazatok sajátosságaiban rejle­nek! A dolgozókról való szociális gondoskodás tekintetében az er­dőgazdaságnak igen nagy nehéz­ségekkel kell megküzdenie. Az időjárási viszonyok kedvezőtlen hatása, a munkahelyek szétszórt­sága és ezzel kapcsolatban a dol­gozóknak a munkahelyekre törté­nő szállítása, a fizikailag igényes munkafolyamatok végzése, a ked­vezőtlen terepviszonyok stb. mind olyan tényezők, melyek nagy mér­tékben nehezítik a szociális prog­ramok megvalósítását. A gondoskodás a múltban az erdőgazdaságban meglehetősen tervszerütlenül, inkább csak a pil­lanatnyi igények figyelembe véte­lével történt. Fordulatot ezen a té­ren csak az 1974-1975-ös évek hoztak, amikor kidolgozták a dol­gozókról való szociális gondosko­dás komplex programját. A meg­valósításkor szerzett tapasztala­tok már az első években világosan megmutatták, hogy a jövőt illetően , reális, az adott körülményeknek megfelelő célokat kell kitűzni. Ebből kiindulva az erdőgazdaság Hlétékes dolgozói már 1979íben kidolgozták a dolgozókról való szociális gondoskodás 1990-ig érvényes koncepcióját. Ennek eredményeit, de ugyanakkor hiá­nyosságait is már 1980-ban érté­kelni lehetett. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a szo­ciális gondoskodás tervei csak ak­kor valósíthatók meg maradékta­lanul, ha összhangban vannak az egyes üzemek terveivel. E tapasz­talatok alapján újabb, 2000-ig ér­vényes tervet dolgoztak ki. Ennek alapján röviden ismertetjük azokat a feladatokat, melyekkel az erdő­gazdaságnak a jövőben kell meg­birkóznia. Tekintettel arra, hogy a munká­sok száma az erdőgazdaságban állandóan csökken, a legfonto­sabb feladat ennek a folyamatnak a megállítása, a munkások szá­mának a növelése. A kedvezőtlen folyamat már több mint 15 éve tart, s ez ideig nem sikerült megállítani. Ennek elsősorban az az oka, hogy egyre több fiatal keres és talál munkahelyet az iparban és szol­gáltatásokban, ahol lényegesen jobbak a munkakörülmények, mint az erdőgazdaságban. A létszám- csökkenés leginkább az idény­munkások esetében érezhető, ami jelentős mértékben veszélyezteti a tervezett erdőművelési feladatok teljesítését. Igen kedvezőtlen az idénymunkások átlagéletkora is, 52 évet tesz ki. Ebben a kategóriá­ban az 55 évnél idősebbek szám­aránya 45,5 százalék, míg a 30 évesnél fiatalabbaké csupán 6 százalék. Az idénymunkások zömét, mintegy 76 százalékát nők képezik, akiknek megfelelő mun­kafeltételeket kell az erdőgazda­ságnak biztosítania. Mindenek­előtt munkát kell számukra találni a téli hónapok folyamán is. Komoly feladatot jelent a mun­karuhák minőségének, célszerű­ségének, valamint külső, esztéti­kai formájának a javítása. Nem teljes mértékben megoldott továb­bá a dolgozók védelmének a kér­dése az időjárási viszontagságok­kal szemben. Minden egyes mun­kacsoportnak megfelelő mozgó la­kókocsival kellene rendelkeznie, ahol kielégítő étkezési, tisztálko­dási, pihenési, elsősegélynyújtási feltételek lennének. Különleges fi­gyelmet kíván a munkavédelmi kérdések felelősségteljes megol­dása. További feladat a dolgozók­nak a munkahelyre történő szállí­tása megfelelő közlekedési eszkö­zök, elsősorban olyan autóbuszok segítségével, ahol lehetővé válik a munkaeszközök, munkaruhák, valamint egyéb szükséges kellé­kek szállítása, szükség esetén az étkezés is. Az étkezéssel kapcso­latban említést érdemel az a tény, hogy jelenleg az állandó erdőgaz­dasági munkásoknak mintegy 65 százaléka, míg az idénymunká­soknak 92 százaléka még nem jut meleg ételhez. A legmegfelelőbb megoldást az olyan készételek je­lentik, amelyeket csupán fel kell melegíteni. Természetes követel­mény’továbbá az is, hogy a kint dolgozók meleg, magas vitamin- tartalmú teát kapjanak. Az egészségügyi ellátás terén elsősorban a megelőzésre kell he­lyezni a hangsúlyt. Ennek kereté­ben fokozott figyelmet kell szentel­ni az egészségügyi felvilágosítás­nak. A fürdői és szanatóriumi gyógykezelést mindenekelőtt azok számára kell lehetővé tenni, akik veszélyeztetett munkahelyeken dolgoznak. Ugyancsak fontos a la­káskérdés kielégítő megoldása, ennek főleg a munkaerő-vándor­lás megakadályozásában van nagy jelentősége. A lakásépítést az erdőgazdasági üzemegységek székhelyén' kell összpontosítani, ami nagymértékben megkönnyít­heti a szállítási, étkezési, egész­ségügyi problémák megoldását is. E tekintetben különösen az erdő- gazdasági szakmunkásképző is­kolák végzettjeit kell előnyben ré­szesíteni, akiknek megnyerése az erdőgazdaság egyik legfontosabb feladata. A vázolt intézkedések megvaló­sítása előfeltétele annak, hogy az erdőgazdaság dolgozói meg­felelő élet- és munkakörülmények között dolgozhassanak a jövőben. A. munkájával elégedett, szakmai ismeretekkel felvértezett dolgozó egyben nagyobb teljesítményre is képes KOHÁN ISTVÁN DJ SZÓ 4 1984. VIII. 8. Előtérben a fő problémák Az egységes földművesszövetkezetek kongresszus előtti vitaanyaga tömören magába foglalja mindazokat a feladato­kat, amelyek összefüggnek a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság fejlesztésével. Demokratikus módon lehetővé teszi, hogy az efsz-ek tagjai érdemben szóljanak hozzá a növénytermesztési, állattenyésztési, gépesítési, irányítási és szervezési problémák megoldásához. Javaslatokat, meg­jegyzéseket tegyenek a vállalati gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozásához és az országos jellegű programokhoz is. A felsőbb szervek a lehetőségekhez mérten igyekeznek minél gyorsabban megadni a válaszokat a kérdésekre. A fej­lődéssel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok is bizonyít­ják, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság soha nem látott ütemben fejlődik. A három és fél évtized alatt például a gabonafélék hektárhozama háromszorosára, a gabonater­més az 1948-as évi 4,9 millió tonnáról 11 millió tonnára növekedett. Egyes szakaszokon rendkívül dinamikus volt a fejlődés. A tojástermelés ötszörösére nőtt. Amíg 35 évvel ezelőtt az évi hústermelés csak 480 ezer tonna volt, a múlt évben már 1 683 000 tonna. Bár voltak zökkenők, nehézségek, ennek ellenére évente átlagosan 2 százalékkal sikerült fokozni a bruttó mezőgazda- sági termelést. Gyorsabban, mint a'fejlett mezőgazdasággal rendelkező Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársa­ságban és Ausztriában. Földműveseink tehát megtették, amit a szocialista társadalom elvár tőlük. Az évforduló évében újra bizonyítottak. A CSKP Központi Bizottságának határozataival és az állami tervvel összhangban az idei év első felében az 1983-as év hasonló időszakához viszonyítva 4,3 százalékkal több tejet és 4,7 százalékkal több tojást termeltek. A húster­melés 6,7 százalékkal növekedett. Az eredmények vitathatatlanok. A termelés felfelé ível. A még hatékonyabb gazdálkodás érdekében a jelenlegi időszakban a vita a fő problémák megoldására irányul. A felszólalók sürgetik a még nagyobb arányú társadalmi összefogást. Arról van szó, hogy a mezőgazdasági-ipari komplexum hogyan tudja, vagy tudhatná eredményesebben összehangolni munkáját. A mezőgazdasági termelés további dinamikája ugyanis nagyban függ az ipari és más vállalatok segítségétől. A mezőgazdaságnak a munkák végzéséhez egyre korszerűbb és gazdaságosan üzemeltethető gépekre és gépi berendezésekre van szüksége. A vita megállapítja, hogy némi javulás történt az alkatrész- és gépellátásban. Számos mezőgazdasági vállalatnál javaslatokat tesznek a szerződéses eladási kapcsolatok javítására. Jobb feltétele­ket kérnek terményeik és termékeik minőségének megállapí­tására. Helyestik az agrolaboratóriumok létesítését, amelyek­ben a minták alapján minőségi vizsgálatot végezhetnek. A vitairányító bizottság ösztönzi az érintett vállalatokat és szerveket, hogy a fő problémákkal kapcsolatos kérdésekre minél gyorsabban válaszoljanak, hogy a vita minél haszno­sabb lehessen. BALLA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents