Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-01 / 180. szám, szerda

Keleti izek az Ázsia étteremben KIVÁLÓ SZOLGÁLTATÁSOK A nyitás perceiben érkeztem. Néhányan már álldogáltak az ajtó előtt, s amikor kinyitottak, a portás a következő napra jegyezte fel az asztalfoglalásokat.- Kellemesen meglepett az az érdeklődés, melyet Szlovákia fő­városának lakosai és a látogatók tanúsítanak vendéglőnk iránt - mondotta elégedetten Karol Pé­ter mérnök, a Devín-szálló igazga­tója. A közelmúltban megnyitott Ázsia étteremről mondotta ezt. Messzi keleti tájakat idéző, hangu­latos étterem fogadja a vendége­ket. A piros függönyökkel tompított fény, az ízléses berendezés, a halk zene és a finom illatot árasztó, csillagszóróként égő fa­pálcikák - kitűnő környezetet te­remtenek a különleges ételek fel­szolgálásához.- Hazánkban igen keresettek az ilyen éttermek. Eredetileg szál­lónk 30. évfordulója alkalmából akartuk megnyitni, de az idegen- forgalmi idény miatt előbbre hoz­tuk a nyitást. Sikerült gömbölyű asztalokat, megfelelő porcelán- és üvegedényeket, terítékeket csinál­tatnunk, de úgy tervezzük, szep­temberben rövid időre bezárunk, hogy a tervek szerint véglegesen berendezhessük az éttermet. Kö­rülbelül egymillió koronába fog az egész kerülni. A keleti népművé­szet modern értelmezése lesz jel­lemző az étteremre. Természetesen a környezet nem lenne elegendő ahhoz, hogy különlegességről beszélhessünk, főképp nem egy étterem eseté­ben. A „keleti“ nyersanyagok be­szerzésében segítséget kaptak a már működő hasonló éttermek­től, az ő megrendelésükre kb. a következő év elején érkezik meg az áru. S hogy melyek a legfonto­sabb alapanyagok? Szójamártás, szárított kínai fekete gomba, bam­buszrügyek és különleges fűsze­rek. Az ételek elkészítéséhez érte­ni kell, s nem is akárhogyan! Fran­tišek Ružička szakácsmester hat­tagú kollektívájával azonban nem vall szégyent. Nagy előnyére van, hogy egy évig Tokióban főzött az ottani csehszlovák étteremben. Kollégáitól elleste a japán konyha titkait. A szakirodalmat is gyakran forgatja. Ismereteit a hazai szoká­sokhoz, ízlésekhez mérten alkal­mazza. Mondhatom, sikerrel. Vendéglátóimra bíztam az ebéd­ajánlatot s miután elfogyasztot­tam az ételt, megkérdeztem, mit is ettem. A porcelán kanállal fo­gyasztandó TOR I -N AN -BAN ja­pán leves kitűnő volt, a SWEI- CSU-ZSOU-t - kínai módra elké­szített sovány sertésszeletek hagymával, káposztával és borral - is ajánlani tudom az ínyencek­nek. Kissé restellkedve vallottam be, hogy a rizst (más körítést nem készítenek, ezt viszont hatféle­képpen) nem tudom az asztalon levő pálcikákkal enni. Szerencsé­re a hozzám hasonlókra is gondol­tak: a gyengébbek kedvéért a villa és a kés is a terítékhez tartozik. A szakácsmestertől az étlap fe­lől érdeklődtem.- Kína, Japán, Vietnam, India és a Szovjetunió ázsiai része álla­mainak mintegy 60 ételét készít­jük. Hideg előételek, levesek, hal­ból és baromfiból, valamint egyéb húsokból készült ételek, tésztafé­lék, zöldségek, kompótok szere­pelnek étlapunkon. Az ételek elké­szítése különös pontosságot kö­vetel. A fűszerek arányos adago­lásán nagyon sok múlik. A keleti konyhát egyébként az jellemzi, hogy szinte minden adagot külön- külön készítenek. Mi is így csinál­juk, egyszerre legfeljebb három személynek készítjük az ételt, s ez az egyik biztosítéka annak, hogy vendégünk elé mindig frisset te­szünk az asztalra. Az előételek számát gyarapítjuk majd és vál­toztatni fogjuk a főételeket is, hogy visszatérő fogyasztóink újakat ta­láljanak étlapunkon. Ján Hluch, az étterem vezetője büszkén mutatta meg vendég­könyvüket, amelybe a látogatók igen elismerően írtak az ételekről, a kiszolgálásról. Szólnom kell még az étterem vezetőinek követésre méltó kezdeményezéséről: annák ellenére, hogy a Devín-szálló osz­tályon felüli kategóriába van sorol­va, az SZNF híd felől nyíló étterem a második árosztályba tartozik. Ez viszont korántsem jelenti az itt nyújtott szolgáltatások alacso­nyabb szintjét: osztályon felülien bánnak itt is a vendégekkel. Aki nem hiszi, meggyőződhet róla. DEÁK TERÉZ A tárgyalóteremből Ismerőseit károsította meg A fiatalkorú Ľuboš K. a vádban szereplő 29 lopás, illetve csalás, valamint az élősködés bűntetté­nek vádját beismerte. Magnóké­szülékek, magnószalagok és ka­zetták, tranzisztoros rádiókészü­lék, különféle ruhadarabok - far­mernadrágok, szvetter, bőrkabát, ADIDAS és PUMA sportszerelés, 2 arany nyaklánc, karóra és kerék­pár volt az amire a leginkább szüksége volt, hogy ezek eladásá­val pénzhez jusson. Mivel az isko­lát és szüleit otthagyta, s nem dolgozott, az említett dolgok meg­szerzése után azok akár jóval áron aluli eladása volt a célja. A vádban szereplő bűntetteket azután követte el a 17 éves Ľuboš K., hogy a Vágsellyei (Šaľa) Ve­gyészeti Szakiskolát 1983 júniu­sában otthagyta, a csavargó, élős­ködő életmód mellett döntött. Júni­ustól 1983. december 12-ig, azaz letartóztatásáig Bratislava csak­nem valamennyi, valamint a nitrai Pedagógiai és Mezőgazdasági Főiskola, de Prága néhány inter- nátusát is bejárta, ahol alkalmi ismeretségeket kötött. Hatala Ľu­boš hamis néven ismerkedett meg például azzal a két pedagógusje­lölt lánnyal, akiktől 3-3 ezer koro­na értékű arany nyakláncot vitt el azzal az ígérettel, hogy azokat másnap visszaadja. Több alka­lommal 300-tól 500 koronáig terje­dő összegig csalt ki pénzt főisko­lás diákoktól azt ígérve, hogy ol­csón ADIDAS sportszerelést sze­rez. A bratislavai csalogányvölgyi főiskolai internátusbán egy három­ezer korona értékű svájci kar­órát csalt ki az egyik diáklánytól, amelyet „külföldre utazó unoka- testvérének akart megmutatni, hogy ilyet hozzon neki is.“ Topoľ- 'nyban tett szert arra az ismerő­akitói egy 3430 korona érté­kű magnókészüléket kért kölcsön azzal, hogy szeretne egy felvételt készíteni. Ugyancsak ott ismerke­dett meg azzal a két fiúval is, akiktől megnókazettákat, illetve szalagokat csalt ki átjátszás cí­mén. A duchonkai üdülőtelepen az imént említett magnókészüléket eladta, de még 1750 koronát csalt ki a jóhiszemű vevőtől, akinek erő­sítők beszerzését is megígérte. Persze az ígeret minden eset­ben csak ígéret maradt. Egy Brati­slavában tanuló görög diáktól 820 korona értékű dzsekit kölcsönzött ki, megígérve annak visszaszol­gáltatását. A listát tovább sorol­hatnánk, hiszen ha valakivel szó­ba állt, szinte miden esetben tuda­tos pénzszerzés vezérelte. Jóhi- szeműek voltak mindazok a káro­sult nitrai diákok is, akik megen­gedték neki, hogy hivatalos enge­dély nélkül néhányszor átéjsza­kázzon internátusi szobájukban, nem is gondolva arra, hogy mire visszatérnek az előadásról zseb- számológépüknek, tranzisztoros rádiókészüléküknek, fülhallgató­juknak és néhány ruhadarabjuk­nak ,,lába kel“. Amikor 1983. december 11-én a bratislavai Družba internátusba látogatott, nem gondolta, hogy a lebukástól már csak pár óra választja el. Az egyik diáklány, akitől pár hete szintén pénzt csalt ki, értesítette a rendőröket. A Galántai Járásbíróság Ľuboš K.-t a vádnak megfelelően bűnös­nek mondta ki és két évig terjedő szabadságvesztésre ítélte, a bün­tetést a fiatalok javító-nevelő inté­zetében kell letöltenie. Emellett a bíróság a kár megtérítésére is kötelezte. Az ítélet jogerős. , -íkr­APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ Augusztus 1 -én ünnepli 50. szüle­tésnapját a drága jó feleség, édesanya és nagymama, Holek Magdaléna Jesenskében. Ebből az alkalomból örömteli, hosszú, boldog életet és még nagyon sok boldog órát kívánnak sze­retettet körében férje, Nándor, lánya, Zsuzsa, fiai: Attila és öcsi, menyei: Erzsébet és Janka, veje Tibor, unokái: Richard, Marianna és a kis Krisztián, akik csókolják a nagymama munkában elfáradt kezét. Ú-2369 • Augusztus 1 -én ünnepli 60. szüle­tésnapját Kajaion a drága jó feleség, édesanya, nagymama, Szabó Jenöné. E szép ünnep alkalmából szeretettel gratulálnak, további jó egészséget és hosszú, boldog életet kívánnak férje, lányai, fia, menye, vejei, 6 unoká­ja és a Molnár nászék. Ú-2537 ■ Július 26-án ünnepelte 62. születés­napját, valamint névnapját Rábek Gyuláné Horná Kráľovában. E szép ünnep al­kalmából minden jót, erőt, egészséget, boldog, békés életet és még számos születésnapot kívánnak szeretettel 2 lánya, fia, 5 unokája: Tibor, Nor­bert, Števko, Jarko, Marek, akik a nagymamát sokszor csókolják. Ú-2595 ■ A szeretett édesanyának, feleség­nek, nagyanyának, Uzsákné Laczkó Máriának Perbetére (Pribeta), aki július 29-én ünnepelte 70. születésnapját, szívből gratulálnak, jó egészséget és még sok boldog születésnapot kívánnak lányai, fiai, vejei, menyei és uno­kái. Ú-2596 ■ 1984. 7. 28-án ünnepelte 70. szü­letésnapját Tóth János Zalabán. Ebből az alkalomból erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kíván felesége, 4 gyermeke, 10 unoká­ja. Ú-2656 — ' ■ —————————— KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS JSyiL. t m . ■ Fájdalomtól megtört szívvel és könnyes szemmel mondunk köszöne­tét mindazoknak, akik 1984. június 27-én elkísérték utolsó útjára a sző- gyéni (Svodín) te­metőbe a drága édesanyát, feleséget, testvért és gyermeket, Richter Imréné Skróván Hildát, akit a halál tragikus hirtelenséggel, 23 éves korában ragadott ki szerettei kö­réből. Köszönetét mondunk minden kedves rokonnak, ismerősnek, munka­társnak, jó barátnak a sok virágért és a Štúrovói Papírgyár képviselőinek a búcsúbeszédért, mellyel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló férje, kisfia és az egész család Ú -2580 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1984. június 21-én elkísérték utolsó útjára a nagygéresi (Veľ. Horeš) temetőbe a szeretett fér­jet, édesapát, nagyapát és testvért, Hám Jánost, akit a halál váratlanul, 61 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszön­jük a rokonoknak, ismerősöknek, mun­katársaknak, a helyi egységes földmű­vesszövetkezetnek, a hnb-nek és a pártszervezet képviselőinek, a falu lakosságának a sok virágot, a koszorú­kat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú -2589 ■ Fájdalmas gyá­szunkban 'ezúton mondunk hálás kö­szönetét minden kedves rokonnak, jó szomszédnak, a Dukla Egységes Földművesszövet­kezet vezetőségé­nek és tagságának, a sertéstenyésztő részleg vezetőinek és a munkatársak­nak, a polgári ügyek testületének és mindazoknak, akik elkísérték utolsó út­jára a szerető férjet, gondos édesapát, nagyapát, apóst, testvért, sógort, nászt, vöt és ismerőst. Pöthe Lászlót, (Nagyabony - Veľké Blahovo), akit 1984. július 13-án, életének 53 évében helyeztünk örök nyugalomra. Külön köszönjük Rácz Péter és Merva József elvtársaknak a szép búcsúbe­szédeket. Ezúton mondunk köszönetét a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) kórház sebészeti osztálya alkalmazot­tainak áldozatkész segítségükért. Kö­szönjük a részvétet, a sok koszorút, virágot, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-2592 ■ Fájdalmas gyászunkban hálás szív­vel modnunk köszönetét minden ked­ves rokonnak, ismerősnek, Bátka, va­lamint Radnót (Radnovce) lakosainak és mindazoknak, akik 1984. május 13- án elkísérték utolsó útjára a drága édesanyát, özv. Fodor Józsefnét, akit a halál életének 62 évében, hosz- szú, súlyos betegség után ragadott ki szerettei köréből. Külön mondunk kö­szönetét a részvétnyilvánításokért és a sok-sok virágért, melyeket sírjára helyeztek. Gyászoló lánya és családja Ú-2599 ■ Hálás szívvel és könnyes szemmel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, volt munkatár­saknak és mindazoknak, akik 1984. július 5-én elkísérték utolsó útjára a že- liezovcei temetőbe a drága, jószívú férjet, édesapát, nagyapát, testvért, Molnár Jánost, akit a halál 61 éves korában hirtelen ragadott ki szerettei köréből. Köszön­jük a sok virágot, koszorút, az őszinte részvétnyilvánítást, melyekkel enyhíte­ni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-2601 ■ Mély fájdalommal mondunk köszö­netét mindazoknak, akik 1984. július 7- én elkísérték utolsó útjára a nagyme­gyeri (Čalovo) temetőbe a felejthetet­len drága jó feleséget, édesanyát, nagymamát és dédmamát. Dilingai Mihályné Berta Júliannát. Továbbá köszönetét mondunk minden kedves rokonnak, szomszédnak, isme­rősnek és jó barátoknak, akik részvé­tükkel, virágaikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. örökké gyászoló férje és család­ja Ú-2614 ■ Fájdalmas gyá­szunkban ezúton mondunk köszöne­tét mindazoknak, akik 1984. június 30-án elkísérték utolsó útjára a masníkovói te­metőbe a drága férjet, édesapát, apóst, nagyapát, Kovács Jánost, aki december 4-én töltötte volna be életének 62. évét. Köszönj ük a rokonok­nak, ismerősöknek, a jó barátoknak, szomszédoknak, az egységes földmű­vesszövetkezet dolgozóinak, a hnb pol­gári ügyek testülete tagjainak és minda­zoknak, akik enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló felesége, lánya, veje és unokája, Marika Ú-2624 ■ Ezúton mondunk hálás köszönetét Nagyölved (Veiké Ludince) község mind­azon kedves lakóinak, akik részvétüket nyilvánították, és elkísérték utolsó útjára volt földijüket, Kohn Sándort az érsekújvári (Nové Zámky) temető­be. Külön mondunk köszönetét a köz­ség vezetőségének e nemes cseleke­det megszervezéséért, valamint a ked­ves szomszédoknak és ismerősöknek. A gyászoló család Ú-2625 ■ Fájó szívvel mondunk köszöne­tét minden kedves rokonnak, szom­szédoknak, isme­rősöknek, akik 1984. július 5-én elkísérték utolsó út­jára a bényi (Bíňa) temetőbe a drága jó feleséget, édesanyát, nagymamát, Kadavi Terézt, akit a halál 52 éves korában hirtelen ragadott ki szerettei köréből. Ezúton mondunk köszönetét a sok-sok virá­gért, melyekkel mély fájdalmunkat igyekeztek enyhíteni. A gyászoló család Ú -2646 ■ Fájdalmas gyá­szunkban hálás sziwel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek, mun­katársnak, barát­nak, iskolatársnak, szomszédnak és a Topol'níkyi Alapis­kola tanítóinak, 7-8. osztályos tanuló­inak és mindazoknak, akik 1984. június 30-án elkísérték utolsó útjára a topoľ- níkyi temetőbe a drága halottat, Keló Dezsőt, akit a halál 42 éves korában hirtelen ragadott ki szerettei köréből. Külön mondunk köszönetét a Hroboňovói Tő­zeggyár dolgozóinak és vezetőségé­nek, a polgári ügyek testületének a megható búcsúbeszédekért. Kö­szönjük a koszorúkat, virágokat és a részvétnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mélyfájdalmunkat. A gyászoló család Ú -2652 ■ Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1984. július 3-án elkísérték utolsó útjára az izsapi (lžop) temetőbe a felejthetetlen férjet, édes­apát, testvért, sógort, vöt, Sebő Zoltánt, akit a halál 43 éves korában váratlanul ragadott ki szerettei köréből. Köszöne­tét mondunk minden kedves rokonnak, ismerősnek, a Čalovoi Agrokomplex n. v. újmajori részlege dolgozóinak, akik részvétükkel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú -2655 ■ Fájdalmas gyászunkban őszinte tisztelettel mondunk köszönetét min­den kedves rokonnak, ismerősnek, munkatársnak, barátnak, akik 1984. július 10-én elkísérték utolsó útjára a nagyszarvai (Rohovce) temetőbe a feljethetetlen jó fiút, férjet, édesapát, nagyapát, testvért, apóst, vöt, sógort, Domsi Istvánt, akit a halál 46. évében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok ko­szorút, virágot, a szép búcsúbeszédet, részvétnyilvánítást, melyekkel enyhíte­ni igyekeztek mély fájdalmunkat. Ez­úton mondunk köszönetét a dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda) kórház or­vosainak, ápolóinak és szobatársak­nak odaadó segíteni akarásukért. A gyászoló család Ú-2664 MEGEMLEKEZES ■ Bármerre visz is utunk, mindig hi­ányzik a legdrágább férj, édesapa, Farkas László, ( (Rimaszombat - Rimavská Sobota) akinek 1980. 8.1 -én szűnt meg dobog­ni szerető szíve. Akik még őrzik emlé­két, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a "számunkra oly szo­morú 4. évfordulón. Emlékét őrző felesége, szerető fia, Laci és a rokonság Ú-2464 ■ Egy évvel eze­lőtt, 1983. július 30- án tragikus halált halt élete 25. évében Gajdács István (Kamocsa - Ko- moča). Életünk legfájdal­masabb napja ma­rad ez a nap. Megtört szívvel és köny- nyes szemmel emlékezünk a drága fiúra, testvérre, sógorra. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá szeretet­tel ezen a szomorú első évfordulón, örök gyászban és fájdalomban szenvedő szülei, testvérei, sógor­női és az egész tokonság Ú -2598 ■ Fájó szívvel em­lékezünk a drága jó férjre, sógorra Ruži č Sándorra, (Matuškovo), akinek szerető szi- améSII ve 1982. június 30- ' / an, 50 éves korá- JHHB ban szűnt meg do- JH1HI bőgni. Akik ismer­ték és szerették, emlékezzenek rá ezen a szomorú 2. évfordulón. Emlékét őrzik felesége, sógora és sógornője Irén, Sanyi, Pityu, Terka családjaikkal Ú-2618 ■ Soha el nem múló szeretettel emlé­kezünk a szeretett férjre, édesapára, Nagy Bélára (Maié Blahovo - Sikabony), akit a halál 49 éves korában, 1981. július 27-én ragadott el szerettei köré­ből. Akik ismerték és szerették, szen­teljenek emlékének egy néma pillana­tot ezen a szomorú 3. évfordulón. Emlékét megőrzi felesége, 4 fia, lánya, édesanyja, anyósa, testvé­rei, menye, unokája és az egész rokonság Ú-2619 ■ Az idó múlik, de a fájdalom megma­rad és a szeretet sem múlik el soha. Három éve annak, hogy 1981. július 13-án, 68 éves ko­rában, súlyos be­tegség után utolsót dobbant drága jó ^ szíve és megállt p dolgos keze a fe­lejthetetlen drága jó feleségnek, édesanyának, nagyma­mának, »dédnagymamának, Holló Gyuláné Balázs Annának. Akik ismerték és szerették, emlékezze­nek rá szeretettel ezen a számunkra oly szomorú évfordulón. Emlékét örökké őrző férje, testvérei Juli és Gizella, lányai Anna és Ilonka, 5 unokája, 5 dédunokája Ú-2635 ÚJ SZÓ 6 1984. VIII. 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents