Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)
1984-08-07 / 185. szám, kedd
ÚJ sző 3 1984. VIII. 7. Washingtonnak nem áll szándékában az űrfegyverek betiltása A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában Washinton komolytalan játékot űz címmel szerkesztőségi cikket közölt, amely megállapítja: Az amerikai kormányzat változatlanul teljesen negatív álláspontra helyezkedik azzal a szovjet javaslattal kapcsolatban, amely tárgyalások megkezdését indítványozta a világűr militarizálásának megakadályozásáról. Észrevehető ez, amint azt mondani szokás, az első pillantásra. Viszont nagy aktivitással játszódik az a propagandacélú előadás, amellyel Washington azt akarja igazolni, hogy a lázas fegyverkezés korlátozásának a híve. E kampány intenzitása közvetlenül összefügg azzal, hogy egyre közeledik az amerikai elnökválasztás dátuma. Az amerikai fél az utóbbi napokban azt a látszatot akarja kelteni, hogy állítólag „rugalmasságot“ tanúsít és gyakorlatilag egyetért azokkal a célokkal és azzal a napirenddel, amelyet a Szovjetunió javasolt az űrfegyverkezés korlátozott céljából általa indítványozott tárgyalásokra. Ha fennállnak mégis véleménykülönbségek, akkor állítólag csak néhány lényegtelen kérdésben. Mi történik azonban a valóságban? A helyzet meghamisításáról, a megbeszélések tárgyának a szándékos módosításáról van szó. A Szovjetunió az űrfegyverkezés megelőzését célzó tárgyalásokat kezdeményezett. Washin- tonban szemrebbenés nélkül olyan trükkhöz folyamodtak, hogy elhagynak egyetlen szót - a megelőzés kifejezést. Ezek után marad már csak a világűr militarizálá- sa. Éppen erről, vagyis a lázas űrfegyverkezés tulajdonképpeni legalizálásáról akarnak tárgyalni. Ezzel a szójátékkal próbálják leplezni az amerikai magatartás lényegét, amely abban rejlik, hogy Washintonnak nem áll szándékában a kozmikus fegyverek betiltása. Egészen más nyugtalanítja őket. Olyan fegyverek széles körű programjának a megvalósítását készítik elő, mint például a műholdromboló és a rakétaelhárító fegyverek. Erre már több milliárd dolláros összeget előirányoztak és az üzlet milliárdos nyereséget ígér a hadiipari komplexumhoz tartozó monopóliumoknak. Amikor a Szovjetunió megállapodást javasol a műholdromboló A PENTAGON SZÁJA- Ugye szól majd Mr. Weinberger, ha tele lesz?- Hát persze... - (Oliphant, The Economist) Partizánakciók a megszállt Dél-Libanonban (ČSTK) - Az izraeli terror ellenére a libanoni hazafiak folytatják harci aktivitásukat a megszállókkal szemben. Vasárnap például Amik kelet-libanoni falu közelében aknára futott az izraeli páncélozott csapatszállító. A robbanás következtében egy katona életét vesztetté, kettő pedig megsebesült. Szombaton és vasárnap még további 6 partizánakcióról érkezett jelentés a megszállt Dél-Liba- nonból. Tel Aviv-i hivatalos adatok szerint az utóbbi 4 hónap során a hazafiak 250 támadást hajtottak végre a megszállók ellen. 1982 nyara, a Libanon elleni agresszió kezdete óta az izraeli hadsereg veszteségei elérték a 588 főt. A Libanoni KP KB Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki a szovjet-libanoni diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulója alkalmából. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió az első között ismerte el a független libanoni államot, s az azóta eltelt évek bizonyították, Libanon népe minden tekintetben számíthat szovjet barátaira. xxx Hafez Asszad szíriai államfő tegnap fogadta Szabah Ahmed Dzsabir Szabah kuvaiti miniszter- elnök-helyettest, külügyminisztert. Tárgyalásaik érintették a legutóbbi közel-keleti fejleményeket és a két fél érdeklődésére számot tartó más kérdéseket. Sajtónyilatkozatában a kuvaiti politikus hangsúlyozta, országa támogatja a Szovjetunió javaslatait a közel-keleti válság megoldására. INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE čZ vdímojŕôból Sztrájk a hellenikoni támaszponton Hirosimára és Nagaszakira emlékeztek Los Angelesben (ČSTK) - Los Angelesben az olimpai játékok színhelyén vasárnap több ezres háborúellenes tüntetésre került sor a hi- rosimai atomtámadás 39. évfordulóján. A nukleáris fegyverkezés elleni megmozdulást a „Túlélés napja '84 elnevezéssel a békéért és az igazságosságért mozgósító egyik amerikai koalíció szervezte, amelynek több mint 200 különböző USA-beli társadalmi szervezet a tagja. Az akción Közép-Amerikából, az NSZK- ból, Nagy -Britanniából és más országokból érkezett békeaktivisták is részt vettek. A felvonulók „Nem akarunk háborút“, „Szűnjön meg az USA beavatkozása Nicaragua belügyeibe“, „Az Egyesült Államok - a háborús játékok aranyérmének tulajdonosa“ feliratú transzparensekkel vonultak a város utcáin a MacArthur parkig, ahol meggyújtották a hirosimai parkból ide hozott öröklángot. A békemanifesztáción részt vett Kenicsi Jaszui, a hirosimai polgármester személyi titkára, aki szintén túlélte a Hirosima ellenni atomtámadást. Kijelentette, hogy a hirosimai örökláng első ízben hagyta el Japán területét. „A japán nép nevében kérem az amerikai népet, ne engedje meg, hogy a Hirosimát és Nagaszakit 39 évvel ezelőtt sújtott tragédia még egyszer megismétlődjön“ - hangsúlyozta. A vasárnapi háborúellenes felvonulás jelentette azoknak a béke- és kulturális akcióknak a tetőpontját, amelyeket az említett koalíció szervezett az olimpiai játékok idejére, hogy felhívja a világ közvéleményének a figyelmét az atomháború veszélyére. A parkban megtartott béke- nagygyúlésen jeles külföldi békeaktivisták is felszólaltak, többek között Bruce Kent, a nukleáris leszerelésért küzdő brit szervezet végrehajtó titkára, valamint az amerikai közvélemény képviseletében ugyancsak a szónoki emelvényhez lépett Daniel Elsberg békeharcos és Russel Means indián vezető. Beszédeikben fokozott harcra hívták fel a közvéleményt a béke megőrzése, a lázas fegyverkezés megállítása érdekében. „Azért veszek részt a megmozduláson, mert helytelenítem az Egyesült Államok külpolitikáját. Amerikai állampolgár létemre nem támogaton Reagan irányvonalát, s mindent megteszek azért, hogy novemberben ne válasszák ót újra“ - monda Laureen Truitto, a tüntetés egyik résztvevője a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. • Azért vagyok itt, hogy kifejezésre juttassam tiltakozásomat Washinton közép-amerikai intervenciója ellen, az ellen, hogy a kormányzat ne fegyverkezésre, hanem szociális célokra fordítsa a pénzösszegeket “ - jelentette ki Bili Clark, maid hozzáfűzte: „Sajnálom, hogy Csehszlovákia, a Szovjetunió és más szocialista országok sportolói nem jöttek el Los Angelesbe, de megértem, hogy biztonságukat fontosabbnak tartják, mint az olimpiai érmeket“. Hirosima - a barbár atomtámadás utáni hetekben (Archív felv. - ČSTK) A cél: az eladósodott latin-amerikai országok további kizsákmányolása Zárt ajtók mögött tanácskoznak az USA legnagyobb bankjai Az amerikai világlap, az Inte- rancional Herald Tribune a hellenikoni amerikai légitámaszpont görög alkalmazottainak sztrájkjáról közölt cikket. Ebből idézünk: Sok görög és amerikai számára a két kormány közötti feszült kapcsolatok egyik jele másfél kilométernyire az athéni nemzetközi repülőtértől, egy útelágazásnál látható. Ott, ahol a Hellenikon néven ismert amerikai légi bázis bejárata van; itt július közepétől sztrájkolnak a görög munkások magasabb bért és jobb munkakörülményeket követelve. 1978 óta tizennégy hasonló sztrájk volt a légi támaszponton. Görög és amerikai tisztviselők szerint azonban ez a mostani a legkeményebb, mind időtartamát és hevességét, mind pedig a nagyfokú kölcsönös ellenséges érzelmeket és gyanakvást tekintve. A dolgokat csak elmérgesítette, hogy a sztrájkra akkor került sor, amikor a két kormány között megromlott a viszony. A sztrájk a támaszpontszerződésekkel kapcsolatban felállított kétoldalú vegyesbizottság egyik fő tárgyalási témája lett - Lovegren ezredes támaszpontparancsnok szerint. A sztrájk okai még a múlt évre nyúlnak vissza. Akkor a négy legnagyobb görögországi amerikai támaszpont 1600 alkalmazottja olyan módosításokat követelt, amelyekkel bérüket és munkaidejüket a görög állami szektorban meglevőkhöz igazítanák. Amerikai részről a követelést elutasították. A sztrájkolok a munkaügyi döntőbírósághoz fordultak, és nyertek. A döntőbíróság döntését Janno- pulosz munkaügyi miniszter azonnal helybenhagyta. Az amerikai tárgyaló fél nem volt hajlandó elfogadni a munkaügyi döntőbíróság döntését, mondván, hogy az eredeti, 1960-as megállapodás és a tavaly aláírt támaszpontszerződés értelmében minden ilyen kérdés a vegyesbizottság hatáskörébe tartozik. rendszerek kölcsönös és teljes betiltásáról, az Egyesült Államok ezt ellenzi. Azt szintén nem fogadja el, hogy a tárgyalások megkezdésétől mondjanak ki kölcsönös moratóriumot az űrfegyverek kísérleteire és telepítésére. A Fehér Ház szóvivője kertelés nélkül kijelentette, hogy az elnök „nem ért egyet a moratóriumjavaslattal“. Pedig ez a lépés igazolhatná a legpontosabban a feleknek azt a tényleges szándékát, hogy a békés világűrért szállnak síkra. Vajon milyen „apró“ eltérésről lehet szó, amikor Washinton kitartó erőfeszítéseket tesz a megbeszélések tárgyának a kibővítésére azzal, hogy Bécsben más fegyverfajtákról is szó essék. Ők maguk meghiúsították a nukleáris fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, s most ezeket akarják az úrfegy- verkezési megbeszélések napirendjére erőltetni. Ezzel párhuzamosan azt hangoztatják, hogy az űrfegyverekkel összefüggő kérdések „viszonylag nem nagy jelentőségűek.“. Bármilyen oldalról is vizsgálják Washinton álláspontját, kézenfekvő a végközvetkeztetés. Ez az álláspont lehetetlenné teszi a tárgyalásokat az űrfegyverkezés elhárításáról. Az, hogy a kérdés körül méltatlan propagandajátékot folytatnak, újólag az amerikai kormányzat felelőtlen hozzáállásáról tanúskodik a lázas fegyverkezés korlátozásának kérdésében, s azt igazolja, hogy nem érdekelt tisztességes és józan tárgyalásokban, s nem hajlandó megállapodásra az egész emberiség jövője szempontjából létfontosságú kérdésekről. Militarista hangok az NSZK-ban (ČSTK) - A nyugatnémet szélsőjobboldal egyre nyíltabban követeli, hogy az NSZK konkrétan vegyen részt az Egyesült Államoknak a világűr militarizálására irányuló agresszív tervei megvalósításában. Jürgen Todenhöfer, a kormányon levő CDU-CSU képviselői csoportja katonapolitikai képviselője ezt nyilvánosan megerősítette a Neue Osnabrücker Zeitung című lapban megjelent cikkében. Bár az NSZK-ban és az Északatlanti Paktum más tagországaiban is komoly kifogások hangzanak el az amerikai kormány e veszélyes tervei ellen, cikkében arra tett felhívást, hogy az NSZK-nak és más nyugat-európai országoknak tegyék lehetővé a közvetlen részvételt e tervek konkrét megvalósításában. Mexikó Népesedési világkonferencia (ČSTK) - A mexikói fővárosban tegnap kezdődött meg az ENSZ népesedési világkonferenciája. Augusztus 14-ig több mint 150 ország szakemberei fognak tanácskozni a lakosság gyors növekedésének problémájáról, összefüggésben az elégtelen gazdasági és szociális fejlődéssel elsősorban a fejlődő országokban, továbbá a világ természeti forrásai jobb kihasználásának lehetőségeiről és nem utolsó sorban a világbéke és a leszerelés biztosításának szükségességéről. A napirendet előkészítő szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy ha nem sikerül mielőbb és hatékonyan megoldani a gyors demográfiai növekedés problémáját a fejlődő világban, amelynek főleg a nagy mértékű külföldi eladósodás okoz gondokat, az ezredfordulóra 850 millióra emelkedik a teljes nyomorban élők száma. Az első népesedési világkonferenciát 10 évvel ezelőtt rendezték meg Bukarestben. (ČSTK) - New Yorkban, zárt ajtók mögött kezdték meg tanácskozásukat az USA legnagyobb bankjai. Az egyetlen napirendi pont, hogyan lehetne „megmenteni“ a latin-amerikai országokban eszközölt beruházásokat, és hogyan lehetne ezekből az országokból további dollármilliókat kisajtolni. Az amerikai bankok hitelnyújtása nem valami „jótékony cselekedet“. A Nemzetközi Hitel Alap- amelyet ezek a bankok uralnak- adatai szerint a latin-amerikai országoknak az elmúlt 8 év során 173 milliárd dollár kamatot kellett fizetniük az amerikai bankoknak. A hitelek és részletfizetések átütemezése - amit súlyos helyzetükre való tekintettel számos ország .kénytelen volt kérelmezni- az észak-amerikai pénzintézeteknek lehetővé teszi, hogy még nagyobb jövedelmekre tegyenek szert, de elsősorban, hogy az adós országok gazdaságát továbbra is alárendeljék saját céljaiknak. A latin-amerikai kontinens jelenleg kb.350 milliárd dollárral tartozik az Egyesült Államoknak, de még ennél is nagyobb gond számukra az, hogy az észak-ameri- kai bankok beavatkoznak politikai és gazdasági fejlődésükbe. A bankok olyan feltételeket támasztanak, amelyek rendszerint a lakosság életszínvonalának csökkenéséhez vezetnek, mivel lényegük az árak és az adók emelése és az import korlátozása. Ezzel együtt olyan feltételeket alakítanak ki, amelyek lehetővé teszik az amerikai monopóliumok beszivárgását ezekbe az államokba, és ezek - gazdasági erejükre való tekintettel - a fejlődő országok kizsákmányolásának leghatékonyabb eszközei. A TASZSZ közleménye (ČSTK) - Az idén augusztus 8-a és 18-a között a Szovjetunióban hordozórakétákat lőnek ki a Csendes-óceán térségében. A 150 tengeri mérföld átmérőjű terület középpontja a 18 fok 01 perc északi szélesség és 179 fok 37 perc nyugati hosszúság keresztezésében van. A TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták annak közlésére, hogy a Szovjetunió kormánya a biztonság garantálása érdekében kéri azoknak az országoknak a kormányait, amelyek a Csendes-óceánon tengeri és légi közlekedést tartanak fenn, az illetékes szerveknél biztosítsák, hogy a hajók és a repülőgépek ne hatoljanak be ebbe a térségbe a kijelölt napokon, helyi idő szerint 6 órától 19 óráig.
