Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-22 / 198. szám, szerda

: . -m Becsületbeli ügyünk Az elkövetkező történelmi év­fordulók a szakszervezeti szervek és szervezetek számára is alkal­mat nyújtanak arra, hogy növeljék hazánk gazdasági fejlesztéséhez való hozzájárulásukat, összhang­ban a X. szakszervezeti kongresz- szus, illetve a CSKP Központi Bi­zottsága és a Szakszervezetek Központi Tanácsa üléseinek hatá­rozataival a trenčíni járásban a szakszervezeti szervek és szer­vezetek a járási pártbizottság ve­zetésével bontakoztatják ki a dol­gozók kezdeményezését azzal a céllal, hogy teljesítsük, illetve túlteljesítsük az idei és az egész ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat. A kitűzött feladatokat reálisnak és teljesíthetőnek tart­juk. Végrehajtásuk azonban az irányítás és az ellenőrzés színvo­nalának emelését, a technológiai és a munkafegyelem szilárdítását, a megcsontosodott nézetek fel­számolását, a munkakezdemé­nyezés, a kötelezettségvállalási mozgalom fejlesztését követeli meg úgy, ahogy azt a CSKP KB 10. ülése meghatározta. A kitűzött célok teljesítése érde­kében a járás vállalatainak, üze­meinek és szervezeteinek dolgo­zói a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének, illetve hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évforduló­jának tiszteletére 31 942 egyéni, 4410 kollektív, 600 üzemrészlegi, 78 üzemi, 49 vállalati és 106 kö­zös szocialista vállalást tettek, összesen több mint 82 millió koro­na értékben. A vállalások a terme­lési terv határidő előtti teljesítésé­re, a hazai és a külföldi megrende­lések kielégítésére irányulnak; fontos helyet foglalnak el a vállalá­sokban a termékek minőségének javítására irányuló törekvések, akárcsak az eredményesebb nyersanyagfelhasználásra, az anyagtakarékosságra, a tüzelő­anyag- és energiatakarékosságra, illetve a terv egyenletes teljesíté­sére irányú lók. Nagyra értékeljük a trenčíni já­rásban 1982-ben született munka­kezdeményezést. A nyugat-szlo­vákiai kerületi pártbizottság és a nyugat-szlovákiai kerületi szak- szervezeti tanács ösztönzésére a Nové Mesto nad Váhom-i Lég­technikai Vállalat felhívással for­dult a többi vállalathoz és üzem­hez. Ebben arra ösztönözték a versenybe bekapcsolódókat, hogy megtakarított anyagokból és energiából terven felül legalább egy napi termelésnek megfelelő mennyiségű árut állítsanak elő. A felhíváshoz 30 vállalat és üzem csatlakozott. Egy év múlva már 35-en követték a felhívó vállalatot, s éves megtakarításuk átlagosan 2,06 napnyi termeléshez szüksé­ges erőforrásnak felelt meg. Ta­valy a legjobb eredményeket a Nové Mesto nad Váhom-i Me- chanizációs és Automatizációs Kutatóintézet, a Stará Turá-i Chi- rana konszernvállalat, az Augusz­tus 29. Cipőgyár Moravské Lies- kové-i üzeme, illetve a Trenčíni Járási Építőipari Vállalat érte el. A munkakezdeményezésnek ebbe a formájába az idén járásunk 54 vállalata és üzeme kapcsoló­dott be. A nyugat-szlovákiai kerü­leti pártbizottság célul tűzte ki, hogy a versenybe bekapcsolódó vállalatok és üzemek részaránya eléri a 80 százalékot. Járásunk­ban ezt a feladatot *,4 százalékkal túlteljesítjük, s az első félévben elért megtakarításaink 0,52 napnyi termelés erőforrásainak felelnek meg. Néhány vállalatnál és üzem­ben az eredeti feladatot már az év első hat hónapjában teljesítették, illetve túlteljesítették. A Moravské Lieskové-i cipőgyárban például az anyag és energiamegtakarítás öt napnyi termeléshez elegendő, a Stará Turá-i Chirana konszern­vállalatnál és a Nyugat-Szlovákiai Állami Erdőgazdaságnál két na­pig, a trenčíni Merina vállalatnál másfél napig, a trenčíni Milexben három napig termelhetnek terven felül a megtakarított anyagból és energiából. A munkakezdeményezésnek ebben a formájában az első félév­ben a legjobb eredményeket érte el többek között a Nové Mesto nad Váhom-i Légtechnikai Vállalat Pa­vol Mertina vezette szocialista munkabrigádja. Az első félévben 150 ezer korona megtakarítást ért el a Pavol Blažej vezette szocialis­ta munkabrigád a Moravské Lies­kové-i cipőgyárban, s ugyanilyen megtakarítást ért el a gyárnak egy másik szocialista munkabrigádja, 85 VAGON ADÓSSÁGUNK TÖRLESZTÉSÉRE Hogy a jövő év sikeresebb legyen Az időjárás az idén földműves- szövetkezetünkben sem csökken­tette, ellenkezőleg, meghatvá­nyozta növénytermesztőink felké­szültségét, s ma már elmondhat­ják, hogy a jelentős jubileumok - az SZNF 40. évfordulója és az efsz-ek X. kongresszusa - tiszte­letére tett vállalásukat teljesítették. Közös gazdálkodásunk, sőt, a falu eddigi legjobb gabonatermelési eredményéről beszélhetünk. És ez lehetővé tette, hogy felére csökkentsük az előző három év­ben keletkezett adósságunkat. A 160 vagonnyi eddigi lemaradá­sunkat most legalább 85 vagonnal csökkentjük, tehát a 7. ötéves terv­időszak utolsó esztendejébe 75 vagon tartozással lépünk. Ez nem sok, de nem is kevés. Kötelessé­günk azonban, hogy ezt az adós­ságunkat kiegyenlítsük. Hogy képeséklegyünkerre, arról már most kell gondoskodnunk. Ezért törődünk azzal, hogy jó mi­nőségben készítsük elő a talajt a vetésre, s arra, hogy jó minőség­ben és idejében végezzük el az ősziek vetését, és nem feledke­zünk meg a megfelelő fajtaössze­tétel kialakításáról sem. Ezeknek az alapelveknek a megtartása a megfelelő tápanyagellátással és a különböző fogyatékosságok fel­számolásával együtt lehetővé te­szi számunkra azt, hogy a gyen­gébben termő dűlőkben, parcellá­kon is jobb hozamokat érjünk el. Ilyen tartalékaink pedig vannak, amit az idei aratás is tükrözött. Nem írhatjuk csupán a talaj „ter­mészetes“ gyengébb minőségé­nek rovására, hogy három 20 hek­táros dűlőn lényegesen eltérő ho­zamok lettek; az egyik parcellán 7,98 tonna búza termett átlagosan egy hektáron, a másikon 6,94 és a harmadikon csupán 5,9 tonna. Főleg abban az esetben nem, ha ugyanarról a búzafajtáról, a BU-20-asról volt szó. Úgy tűnik, ennek a fajtának nagyobb figyel­met kell szentelnünk, az első hely­re kell helyeznünk a fajtaösszeté­telben, és fokozatosan ki kell iktat­nunk azokat, amelyek nem hálál­ják meg kellőképpen a gondosko­dást, s amelyeknek sok szerepük van abban, hogy átlagosan 5,7 tonna búza termett hektáronként. Az említett különbségek felszámo­lásában bizpnyára nagy segítsé­get kapunk a BU-20-as búza ne- mesitőitől, a bučanyi növényne- mesitóktől. A búzatermesztéssel kapcsola­tos követelmények érvényesek az árpatermesztésre is. Akárcsak a búza esetében, árpából is három különböző parcellán - ugyanabból a fajtából - eltérő eredményeket értünk el. Az egyik parcellán 7,36 tonna termett hektáronként, a má­sikon 7,33 tonna, a harmadikon pedig csak 5,56 tonna. Az átlagos terméshozam árpából az idén meg­haladta a búzáét, hektáronként 6,4 tonnát takarítottunk be belőle. Ezek az eltérő eredmények az idén minden eddiginél jobban iga­zolták, hogy a természet csök­kentheti vagy megsokszorozhatja a munka eredményeit, a döntő mértékben azonban a növényter­mesztési kollektívák határoznak a termésről, ők döntik el munká­jukkal, hogy milyenek lesznek a hozambeli eltérések. A jelentős jubileumok tiszteletére tett szocia­lista vállalásunknak az alapja pe­dig éppen e különbségek minima­lizálására irányuló igyekezet. BAKULÁR LÁSZLÓ, a Szocialista Munka Hőse, a Marcel házai (Marcelová) Efsz elnöke melyet Rudolf Duchyň vezet. A trenčíni Slovlik 01-es üzemének a Ján Bošanský vezette kollektí­vája az első félévben ugyancsak egy napnyi produkcióra elegendő anyagot és energiát takarított meg annak ellenére, hogy a finomítót jelenleg korszerűsítik. Éves válla­lásukban 115 ezer korona értékű megtakarítás szerepel, s ebből az első félévben már több mint 70 ezer koronát írhattak számlájukra. Becsületbeli ügyünknek tartjuk, hogy ezt a mozgalmat tovább fej­lesszük járásunkban. A kezdemé­nyezés kibontakozását nagyra ér­tékelte a CSKP KB 7. ülése, és a járási pártbizottság is. Az a tény, hogy a kezdeményezés már túl­lépte járásunk és kerületünk hatá­rait, bizonyítja érvényesítésének nagy lehetőségeit. ANNA MAŽÚ RKOVIČOVÁ, a Trenčíni Járási Szakszervezeti Tanács titkára Žiar nad Hronom volt mezőgazda­sági község a felszabadulás után modern, szocialista várossá nőtt. Fejlődésével szorosan összefügg a Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemnek, hazánk egyetlen alumí­niumgyárának fejlődése is. Az üzem első elektronizáló kemencé­jét 1953. augusztus 23-án indítót- * ták be, s augusztus 29-én került sor az első csapolásra. Azóta har­minc év telt el, s az üzem nagy fejlődésen ment keresztül. Jelen­leg évente több milliárd korona értékben termel. Felvételünkön: Ľudovít Janek munka közben. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) - m\ KOUMEUTÁLJUK I r A fejlődés irányát mutatja A fejlett szocialista társadalom építésében nagy szerepet vállalt az új úton haladó mezőgazdaság, amely az eltelt 35 év alatt jelentős eredményeket ért el a termelésben, a földműve­sek szociális és életkörülményeinek javításában. Csehszlo­vákia Kommunista Pártja mezőgazdasági politikáját megva­lósítva a földművesek a kisüzemi termelési formáról a nagy­üzemi termelési formára tértek át, és így tág tér nyílt a tudo­mány és technika vívmányainak egyre nagyobb méretű alkalmazására ebben az ágazatban is. Ennek eredményeként a három és fél évtized alatt a mezőgazdasági termelés több mint a kétszeresére nőtt. Amíg 1948-ban a földművesek csak 4,9 millió tonna gabonát termeltek, tavaly már 11 millió tonnát, és az idén még többre számítunk. Az évi hústermelés 480 ezer tonnáról 1 680 000 tonnára növekedett ebben az időszakban. A tejtermelésben is nagy fordulat következett be. Az említett időszakban az egy tehénre jutó évi tejtermelés 1334 literről 3384 literre emelkedett. A 7. ötéves tervidőszak három évében a mezőgazdasági termelés 5,6 százalékkal nőtt. Ezeket az adatokat azért említjük, mert bizonyítják a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság töretlen fejlődését, amelyet Nyitrán (Nitra) az Agrokomplex ’84 országos mező- gazdasági kiállítás is szemléltetően ábrázol. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére rendezték meg 25 hektáros területen az első országos mező­gazdasági kiállítást „A mezőgazdaság tegnap, ma és holnap“ jelszóval. Azóta a kiállítást - amelynek területe 92 hektárra nőtt - 4 millióan látogatták meg, és szereztek hasznos tapasztalatokat további munkájukhoz, s az idén is nagy érdeklődésre számítanak a rendezők. Az öt fő témakör magába foglalja az ágazat legfontosabb feladatait, így: a szo­cialista mezőgazdaság intenzifikálása az agroökológiai és urbanizációs feltételek között, elképzelések a vidéki lakos­ság jövőbeni életkörülményeiről, a mezőgazdasági nagy­üzemi termelés irányításának automatizálása, a lézersugarak felhasználásának lehetősége a mezőgazdaságban, a helyes táplálkozás kialakítása, mint időszerű és fejlődést elősegítő feladat című témaköröket. Sikereink nagyban köszönhetőek - amint a kiállításon is látható - a szocialista országok együttműködésének. Nem­zetközi jellegű a kiállítás, a hazaiakon kívül a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság vállalatai mutatják be a legkorszerűbb termelési rendszere­ket, gépeket és a tudományos kísérletekben elért eredmé­nyeket. A KGST-országok tehát összefogva segítik egymás mezőgazdaságának fejlődését. Számos példát láthatunk erre vonatkozólag a kiállításon. Megismerkedhetünk a szovjet búzafajták termesztési eredményeivel, a magyar termelési rendszerekkel. Ez utóbbiak a hazai termelési rendszerekkel együtt lényegesen hozzájárultak a szemes kukorica, a szója, a lencse és a burgonya termesztésének fellendítéséhez. A Német Demokratikus Köztársaságból behozott korszerű kombájnok nélkül pedig ma már el sem tudnánk képzelni az aratást. Értékes tapasztalatokat szereznek mezőgazdasági vállalataink a bolgár zöldségtermesztéssel és az öntözéssel kapcsolatban is. A kiállításon tapasztalhatjuk, hogy ez a nemzetközi együttműködés a jövőben még szorosabbra fűződik és gyorsabb lesz mezőgazdaságunk fejlődése is. A jeles évfordulók jegyében megrendezett nemzetközi részvételű országos mezőgazdasági kiállítás tehát szemlélte­tően mutatja a fejlődés irányát, ezért előreláthatólag idén még többen látogatnak el Nyitrára, hogy megtekintsék a kiál­lítást és részt vegyenek az ehhez kapcsolódó különböző szemináriumokon és szakértekezleteken. BALLA JÓZSEF Az élenjárók között A görgői (Hrhov) földmüvesszövetkezet eredményei és gondjai A görgői (Hrhov) Béke Egy­séges Földmüvesszövetkezet a 3300 hektár területével nem tar­tozik a rozsnyói (Rožňava) járás legnagyobb mezőgazdasági válla­latai közé, de eredményei a járás legjobbjai sorába emelik. A felme­rült nehézségek és a szeszélyes időjárás ellenére az idén is jó eredményeket ér el. Icso János mérnök, a szövetkezet elnöke elé­gedett a munka minőségével, az elért terméshozammal, de nem leplezi gondjaikat sem.- Ebben az évben - mondja az elnök - minden mezőgazdasági munkával késtünk néhány hetet. Ez vonatkozik az aratásra, melyet nagyban késleltettek a gyakori esőzések. Voltak napok, hogy csak egy-két órát tudtunk aratni, összesen 1490 hektáron arattunk. Hét saját és három vendégkom­bájn vett részt a munkában. Két napra a szilicei (Silice) szövetke­zet is kisegített minket hat kom­bájnnal. A hektárhozam jobb lesz, mint az elmúlt években. Dolgozó­ink is lelkiismeretesebb, jobb mun­kát végeztek, így a szemveszte­ség minimális. A szalma begyűjté­se, bár idénymunkások és a patro­náló üzemek dolgozói segítenek, lassabban halad a kelleténél. En­nek fő oka az eső, és az, hogy kevés a szalmaprésünk. Ennek ellenére jó ütemben halad a tarló­hántás is, és a tarlókeverék már 120 hektáron földbe került. A növénytermesztésen kívül a szövetkezet fő profilja az állatte­nyésztés és a tejtermelés. Az utóbbi terén elsők a járásban. Ezért nagy gondot fordítanak a ta­karmánynövények termesztésére, a kiváló minőségre. A széna beta­karítását idejében elvégezték. Jó a termés a lucernából és a lóheré­ből is. A szövetkezet dolgozói nyu­godtan néznek a tél elébe, takar­mányozási gondjaik nem lesznek, s ez megnyugtató a tervteljesítés szempontjából. Jelentősen csök­kenti takarmányozási gondjaikat a lóbab termesztése is. Jónak ígérkezik a kukorica- és a silóku­korica-termés is, de ezen a téren komoly gondjaik is vannak.- A szemes kukorica várható hektárhozamát -j mondja Icso Já­nos mérnök - hét-kilenc tonnára becsüljük, de sajnos ez nem ma­rad meg ^ betakarításig! Óriási károkat okoznak a termésben a szarvasok és a vaddisznók. Fé­nyes nappal is ellepik a határt, s nem ijednek meg sem az ember­től, sem a gépektől. Ha tíz, húsz darabról volna szó, nem volna olyan nagy kárunk, de valósággal csordaszámra lepik el a határt. Ma reggel csak szarvasból több mint hatvanat számoltunk meg. Az a kár, amit megesznek, még nem volna olyan nagy, de búzából pél­dául hektárokat tipornak el a vad­disznók, a veszteség hektáron­ként egy tonnára tehető. Kukoricá­ból a kár megközelíti az ötven százalékot is. Máskor a vaddisz­nót egész évben lehetett lőni, az idén csak július közepétől, s ez pótolhatatlan veszteséget jelent a szövetkezetnek. Az állatok már a vetőmagot is kikaparták a föld­ből, újra kellett vetnünk, s ez nem­csak dupla költséget, hanem idő- veszteséget, üzemanyag-fo­gyasztást is jelentett. A szarvasok a napokban a sárgarépa- és a pet­rezselyemültetvényeinkre is ráta­láltak, itt is komoly károkat okoznak.- Mi lenne a leghatékonyabb védekezés az állatok kártevése ellen?-Az erdőgazdaság és a va­dásztársaságok segítségén kívül a termőterületek elkerítése - vála­szolja. - Tervbe vettük, hogy az idei őszön tizenhét kilométer kerí­tést állítunk fel a legveszélyezte­tettebb területeken. Ez rendkívüli kiadás, és számításaink szerint több mint négy és fél millió koro­nával terheli meg a szövetkeze­tünket, de meg kell tennünk, mert a kár tetemes. Számításaink sze­rint a befektetés jó termés esetén két-három év alatt megtérül. A szövetkezet jövedelmét nagy­ban növeli a nemrégen átadott 12 üvegház, melyet a Tranzit-gázve­zeték hulladékhőjével fűtenek. Jó­nak ígérkezik a szőlőtermés is, ha nem éri a termést olyan nagy szél­kár, mint az elmúlt esztendőben. Eredmények és gondok tehát egyaránt vannak a görgői szövet­kezetben. A dolgozók helytállása, munkakedve azonban biztosíték a még jobb eredmények elérésé­re. FECSÓ PÁL újsgcú 4 1984. VIII. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents