Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-17 / 194. szám, péntek

ÚJ szó 3 1984. VIII. 17. Chile Halottja is van a tüntetéseknek (ČSTK) - Egy ember életét vesztette, több mint harmincan megsebesültek, számos tüntetőt pedig letartóztatott a rendőrség az utóbbi napokban a Santiagóban lezajlott rezsimellenes tiltakozó megmozdulásokban. A chilei fővá­ros utcáin több ezren tüntettek a Pinochet-diktatúra ellen, és a demokratikus viszonyok helyre- állítását sürgették. A rendőrség lőfegyverét is használta a tüntetők feloszlatására. Az ellenzékben működő Népi Demokratikus Mozgalom (MDP) nyilatkozatot adott ki, melyben a haladó erők ellen folyó megtorló akciók fokozásával vádolta a Pi- nochet-rezsimet. Nicaraguai-amerikai tárgyalások Mexikóban (ČSTK) - A mexikói tengerparti Manzanillóban tegnap megtartot­ták a nicaraguai-amerikai tárgya­lások újabb fordulóját, melyen a kétoldalú kapcsolatok és a kö­zép-amerikai helyzet rendezésé­ről volt szó. A nicaraguai küldött­séget Victor Hugo Tinoco kül­ügyminiszter-helyettes vezette, míg az Egyesült Államok részéről a megbeszéléseken jelen volt Harry Shlaudeman, Reagan el­nök közép-amerikai ügyekben ille­tékes megbízottja. A mexikói külügyminisztérium közölte, hogy Mexikó közvetítésé­vel jött létre ez az újabb találkozó, de - akárcsak a korábbi három tárgyalási fordulón - Mexikó ezúttal sem vett részt a megbeszéléseken. November 25-én Általános választások lesznek Uruguayban (ČSTK) — Az ellenzéki erők nyomá­sára az uruguayi katonai rezsim hiva­talosan is bejelentette, hogy november 25-én általános választásokat tartanak az országban. Tizenegy éven át tartó katonai diktatúra után polgári elnököt és alelnököt választanak az ország élére, továbbá parlamenti és helyi vá­lasztásokat is tartanak. Az uruguayi katonarezsim a legutol­só pillanatig arra számított, hogy az ígért választásokat a végtelenségig halogatja majd, s időközben szakadást próbál előidézni az ellenzéki politikai pártok között, amelyek a polgári kor­mányzáshoz való visszatérést sür­gették. Interparlamentáris konferencia (ČSTK) - Mexikóvárosban tegnap megkezdődött az az interparlamentáris konferencia, amely szorosan kötődik az egy nappal korábban befejeződött népesedési világkonferenciához. Több mint 70 ENSZ-tagállam képviselői arról tárgyalnak, miként járulhatnának hoz­zá a parlamentek a világszervezet véd­nöksége alatt megtartott népesedési konferencia határozatainak a megvaló­sításához. (X väcmeuŕôbál ^ PARAGUAY Harmincéves a Stroessner-diktatúra (ČSTK) - Alfredo Stroessner paraguayi diktátor látványos kato­nai díszszemlével ünnepelte meg hatalomra jutásának 30. évfordu­lóját. A 72 éves diktátor tavaly már hetedik alkalommal választtatta meg magát elnökké, s ily módon Latin-Amerikában „rangidős“ dik­tátornak tekinthető. Az országban tapasztalható gazdasági helyzet nem ad okot az ünneplésre, hiszen néhány évig tartó „gazdasági csoda“ után az ország ismét súlyos helyzetbe ke­rült. Az iparosítási elképzelések álomnak bizonyultak, a külkeres­kedelem deficites, az infláció 60 százalékos, és a munkaképes la­kosság mintegy fele részben vagy teljesen munkanélküli. A diktátor politikája azt eredményezte, hogy Szovjetunió Szigorú ítéletek (ČSTK) - Tbilisziben a Grúz SZSZK Legfelsőbb Bírósága ítéletet hirdetett azon fegyveres banda tagjainak ügyé­ben, akik tavaly novemberben megkí­sérelték eltéríteni a Tbiliszi-Batumi-Ki- jev-Leningrád útvonalon közlekedő TU-134-es személyszállító repülőgé­pet 59 utassal a fedélzetén. A banditák, akik az utasok és a személyzet tagjai közül többet megöltek és megsebesí­tettek, külföldre akartak menni a repü­lőgéppel. Tekintettel a bűntett rendkí­vül súlyos voltára, a bíróság a nyilvá­nos tárgyalás után a banda négy tagját halálbüntetéssel és vagyonelkobzás­sal sújtotta. A csoport egyik női tagja 14 évi börtönbüntetést kapott, és va­gyonát elkobozták. A tbiliszi repülőtér volt alkalmazottját, akinek a köteles­ségmulasztása tette lehetővé, hogy a gép fedélzetére fegyvert vihessenek, háromévi szabadságvesztésre ítélték, és 5 évig nem dolgozhat a légi közle­kedésben. a paraguayiak csaknem egyharma- da, tehát mintegy másfél milliónyi­an külföldön élnek, közülük legke­vesebb 30 ezren politikai számű­zetésben. Az ellenzék adatai sze­rint több mint 200 ezer paraszt, 130 ezer munkás és 27 ezer politi­kai aktivista megjárta a diktatúra börtöneit. Ernst Thälmannra emlékezünk Negyven évvel ezelőtt ölték meg Buchenwaldban, az egykori náci koncentrációs táborban Ernst Thälmannt, a Német Kommunista Párt elnökét. Gyilkosai, az SS- pribékek titokban hurcolták őt Bu- chenwaldba a budyšíni börtönből, ahol 1944. augusztus 18-ra virra­dóan ugyancsak titokban brutális módon meggyilkolták. Gaztettüket később azzal akarták mentegetni, hogy Thálmann a buchenwaldi ha­lálgyár elleni légitámadás során vesztette életét. A német és a nemzetközi mun­kásmozgalom e kiemelkedő sze­mélyiségének meggyilkolásával Hitler az egyik legnagyobb ellen­ségétől akart megszabadulni. Attól az antifasisztától, akinek a neve a német kommunisták fasizmus- és háborúellenes harcának szim­bólumává vált. A náci fegyházak- ban eltöltött 12 év sem tudta el­szakítani Thálmann szilárd kap­csolatát a munkásosztállyal, amelynek soraiból származott, és amelynek egész életét szentelte. A német kommunisták pártja az ő irányítása alatt fejlődött marxis­ta-leninista tömegpárttá és töké­letesítette forradalmi stratégiáját és taktikáját. A párt nevében Thál­mann indult 1932-ben a birodalmi elnöki tisztségre kiírt választá­sokon. Ernst Thálmann az elsők közt figyelmeztetett a fasizmus veszé­lyeire és szólított fel az antifasiszta akcióegység megalakítására. 1933 februárjában a párt elé ter­jesztette a fasiszta diktatúra elleni harc alapelveit. Ezért vált Hitler hatalomra jutása után rendkívül Az egyik utolsó felvétel Ernst Thälmannról, amelyet a lánya készített. kényelmetlen ellenféllé és már 1933 márofusában letartóztatták. 1944-ben Thälmannt meggyilkol­ták, de gondolatai tovább éltek. Megvalósításukra a hitleri fasiz­mus alóli felszabadulás után, a je­lenlegi NDK területén került sor. A demokratikus földreform a pa­rasztok kezébe juttatta a föleiét, a Német Szocialista Egységpárt megalakításával pedig megszűnt a német munkásmozgalom szét- forgácsoltsága. öt évvel Thál­mann halála után pedig első ízben alakult meg német földön a mun­kások és parasztok állama, amire az internacionalista hazafi, a szo­cializmus fáradhatatlan harcosa egész életében törekedett. Ha­gyatéka ma is él. (č). Reagan nagyon csúnya öngólt lőtt A nyugati sajtó az amerikai elnök elszólásáról (ČSTK) - A józanul gondolkodó amerikai közvélemény egyértel­műen elítéli Ronald Reagan elnök múlt szombati kijelentését arról, hogy éppen utasítást adott a Szovjetunió bombázására. Az állásfoglalások hangsúlyozzák, hogy nemcsak egy rendkívül hely­telen viccről van szó, hanem ismét „bemutatót“ hallhattak egy olyan felelőtlen és ultrareakciós ember magatartásáról, aki az USA elnö­kének tisztségében rendkívül ve­szélyes játékot űz az Egyesült Ál­lamok és az egész világ sorsával. A Daily World napilap az „atomvicchez“ fűzött kommentár­jában leszögezi, hogy egy nukleá­ris háború egyáltalán nem lehet tréfa, de az USA-nak olyan elnöke van, aki nem így gondolkodik. „Ha Reagant novemberben újravá­lasztják, ezt követően rövidesen megkezdődhet az atomtél. Azok­kal a szavakkal, amelyeket leg­utóbb szovjetellenes kirohanásá­ban használt, valóban utasítást adhat 1000 atomrakéta kilövésére a Szovjetunió ellen, ez pedig az egész emberiség végét jelentené“ - írja a lap, majd leszögezi, hogy az amerikai fegyveres erők főpa­rancsnokának tisztjét egy atom­mániákus ember tölti be. Pravda Rogers tábornok őszintesége A moszkvai Pravda tegnapi számában megjelent kommen­tár azokat a brüsszeli NATO- körökben terjesztett híresztelé­seket cáfolja, miszerint az egyre veszélyesebb európai helyzet hamis feltételezésre épült. A lap ezzel kapcsolatban meg­állapítja, hogy ezt a NATO tekinté­lyesnek minősíthető forrásai kö­zölték. A lap a továbbiakban le­szögezi, hogy az SS-20-as raké­ták nem lehettek és nem is voltak a NATO 1979-es rakétahatároza­tának az okozói. A „pótfegyverkezés“ tehát nem a „szovjet provokatív kihívásra“ adott válasz. Az a körülmény, hogy az Egyesült Államok meg­kezdte pershingjeinek és szárnyas rakétáinak a telepítését, és hogy meghiúsította a genfi tárgyaláso­kat, nem annak a következménye, hogy a Szovjetunió visszautasítot­ta Reagan „nullaváltozatát“ és „áthidaló megoldását“. Itt egyál­talán nem az SS-20-asokról van szó. Ezt maga Bemard Rogers tá­bornok, a NATO európai haderői­nek parancsnoka erősítette meg a Stern nyugatnémet folyóiratnak adott interjújában. Az amerikai származású tábornok kijelentette: ,,Mindig elérhettük területeiket (vagyis szovjet területeket - a Pravda megjegyzése) repülő­gépeinkről. Mivel azonban a Vul­can típusú brit bombázókat kise­lejtezték a fegyverzetből, a Szov­jetunió területét egyedül az F-111-es típusú amerikai gép ér­hette el, arra a következtetésre jutottunk, hogy mindenképpen korszerűsíteni kell erőinket. Ez te­hát semmiképpen sem azért tör­tént, mert megjelentek az SS-20- as rakéták.“ Kitűnő, tábornok úr! Köszönjük az őszinteségét - írja a moszkvai Pravda, ön most megerősítette azt, amit a szocialista országok már régen leszögeztek, s amire az európaiak milliói is gondoltak. Nagy-Britannia, az NSZK és Olaszország kormányai most baj­lódhatnak a lakosság túlnyomó többségénél tapasztalható tiltako­zási hullám lecsendesítésével, amely azt követően bontakozott ki, hogy az atlanti szolidaritás kereté­ben beleegyeztek a pershingek és a szárnyas rakéták telepítésébe. Most tehát már világos, hogy nem lehetett szó semmilyen válaszról az SS-20-asok telepítésére, és nincs is szükség ilyen válaszra most sem, s ily módon Margaret Thatcher, Helmut Kohl és Bettino Craxi végre szolidáris lehet saját népével. És Washington „nulla­változatát“ és „ideiglenes megol­dását“ véglegesen félreteheti. Ép­pen itt lenne az ideje annak is, hogy összehívják a NATO ülését az 1979-ben hozott döntés hatály­talanítására, megalapozatlannak minősítésére és hogy visszavon­ják a tengerentúlra a már Európá­ba telepített amerikai rakétákat. Vajon Rogers tábornok önök előtt, uraim, nem csillantott fel ilyen perspektívát? - jegyzi meg a Pravda. Az amerikai burzsoá sajtó is hasonló szellemben ír: „Számos olyan dolog van, amit mi megtehe­tünk, de az elnök nem. Mindezen felül az elnök nem engedhet meg magának olyan felelőtlenséget, hogy az atombombázással viccel­jen“ - szögezi le a Washington Post. William Maynes, a Foreign Policy főszerkesztője, volt diplo­mata kijelentette, hogy Reagan szavai ismét megerősítik, az elnök nem ismeri kellő mértékben az USA védelmével s a leszereléssel kapcsolatos problémakört, s ráa­dásul még felelőtlen is ezekben a kérdésekben. A Christian Scie- nse Monitor napilap az eje- ményról írott jegyzetében emlé­keztet arra, hogy Reagan megvá­lasztása pillanatától fogva kimu­tatta antikommunista érzületét, el­lenséges magatartását a Szovjet­unió iránt olyannyira, hogy egyik beszédében a „rossz birodalmá­nak“ nevezte. Az NBC tévétársa­ság szerint az amerikai kormány nem tudja, mitévő legyen, mert „a legtöbb ember szerint az elnök mikrofonpróbája a Szovjetunió el­leni bombázás megkezdéséről ha­tározottan nem nevezhető vicc­nek, és a külföld nagyon komolyan reagál rá. Egy ilyen vicctől az embernek égnek áll a haja.“ A nyugatnémet sajtó tegnap szintén terjedelmesen foglalkozott az esettel. A Wiesbadener Kurier szerint Reagan elszólása egyálta­lán nem nevezhető olyan viccnek, amelytől az embernek nevethet- nékje támad. Egy olyan nagyhata­lom élén álló ember őrült kisiklása volt, amely végső soron döntő mértékben befolyásolja a háború és béke kérdését ebben az atom­fegyverekkel felszerelt világban. A Südkurier szerint Reagan, aki­nek az olimpia körüli kampány után nagy esélyei voltak arra, hogy novemberben újraválasztják, most nagyon csúnya öngólt lőtt. A Hannoversche Neue Presse tömören fogalmaz: Reagan hülye vicce után a héják nevetnek a markukba. A Le Republica olasz napilap megjegyzi: bár állítólag viccnek szánták az elszólást, de akkor is nagyon kegyetlen „humor“ ez, amely egyúttal leleplezi az ameri­kai elnök titkos reményeit, és rá­mutat a gondolatai és a szavai közötti ellentétekre. A belga sajtó ugyancsak bő teret szentel a témának. A La Libre Belgique liberális lap meg­állapítása: az elnökválasztások so­rán Reagan csúnyán ráfizethet szovjetellenes viccére. Reagan ezzel bizonyságot adott arról is, hogy az USA katonai költségveté­sének eddig soha nem tapasztalt mértékű növekedése végső soron egy pusztító atomkonfliktusba tor­kollhat, amitől az amerikai válasz­tók is egyre inkább tartanak. A La Cité megállapítása szerint Rea­gan elszólása ismét a legfelsőbb amerikai vezető veszélyes cowboystílusát igazolja, ami csak az USA és a Szovjetunió viszo­nyának további romlását eredmé­nyezheti. A lap szerint Reagan ma a világ legnagyobb antikommunis- tája. Buenos Aires Befejeződött a FAO regionális konferenciája (ČSTK) - Az argentin fővárosban a Buenos Aires-i nyilatkozat elfo­gadásával fejeződött be az ENSZ szakosított élelmezési és mező- gazdasági szervezetének, a FAO- nak a 18. regionális konferenciája. A tanácskozáson részt vevő 33 latin-amerikai és karibi ország me­zőgazdasági minisztere egyaránt hangsúlyozta az új, igazságos ala­pokon nyugvó világgazdasági rend megteremtésének a fontos­ságát, mert ez hozzájárulna a bé­ke megszilárdításához is. A 19 határozatot tartalmazó nyilatkozat a lázas fegyverkezés leállítását követeli, és szorgalmazza, hogy az így felszabaduló összegeket fordítsák a fejlődő országok gaz­dasági előrelépésének a támoga­tására és élelmezési gondjaiknak a megoldására. A dokumentum élesen elítéli a fejlett tőkés országokat azért, hogy visszaélnek a harmadik világ súlyos gazdasági helyzetével, s azt még tovább rontják a keres­kedelemben alkalmazott diszkri­minációs és hitelpolitikai intéz­kedéseikkel. ■ «£«]« ľ,• MJUi Pinochet fasiszta diktatúrájának több mint 10 évére a kegyetlen megtor­lások, a rendőri önkény, a fegyházak jellemzők. Letartóztatják és megkínozzák mindazokat, akik szót emelnek a rezsim ellen. Chilében a junta lábbal tapos minden erkölcsi normát, az igazságosságot. Csak az elmúlt év során a rendőri megtorlásokban 1180-an sebesültek meg, 15 078 embert tartóztattak le, és 434 személyt kínoztak meg a titkos­rendőrség kínzókamráiban. Ez a felvétel, amelyet csak a közelmúltban hoztak nyilvánosságra, még 1982-ben készült. Jól szemlélteti, milyen embertelen módon bánnak a letartóztatottakkal. (ČSTK-felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents