Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)
1984-08-17 / 194. szám, péntek
ÚJ szó 3 1984. VIII. 17. Chile Halottja is van a tüntetéseknek (ČSTK) - Egy ember életét vesztette, több mint harmincan megsebesültek, számos tüntetőt pedig letartóztatott a rendőrség az utóbbi napokban a Santiagóban lezajlott rezsimellenes tiltakozó megmozdulásokban. A chilei főváros utcáin több ezren tüntettek a Pinochet-diktatúra ellen, és a demokratikus viszonyok helyre- állítását sürgették. A rendőrség lőfegyverét is használta a tüntetők feloszlatására. Az ellenzékben működő Népi Demokratikus Mozgalom (MDP) nyilatkozatot adott ki, melyben a haladó erők ellen folyó megtorló akciók fokozásával vádolta a Pi- nochet-rezsimet. Nicaraguai-amerikai tárgyalások Mexikóban (ČSTK) - A mexikói tengerparti Manzanillóban tegnap megtartották a nicaraguai-amerikai tárgyalások újabb fordulóját, melyen a kétoldalú kapcsolatok és a közép-amerikai helyzet rendezéséről volt szó. A nicaraguai küldöttséget Victor Hugo Tinoco külügyminiszter-helyettes vezette, míg az Egyesült Államok részéről a megbeszéléseken jelen volt Harry Shlaudeman, Reagan elnök közép-amerikai ügyekben illetékes megbízottja. A mexikói külügyminisztérium közölte, hogy Mexikó közvetítésével jött létre ez az újabb találkozó, de - akárcsak a korábbi három tárgyalási fordulón - Mexikó ezúttal sem vett részt a megbeszéléseken. November 25-én Általános választások lesznek Uruguayban (ČSTK) — Az ellenzéki erők nyomására az uruguayi katonai rezsim hivatalosan is bejelentette, hogy november 25-én általános választásokat tartanak az országban. Tizenegy éven át tartó katonai diktatúra után polgári elnököt és alelnököt választanak az ország élére, továbbá parlamenti és helyi választásokat is tartanak. Az uruguayi katonarezsim a legutolsó pillanatig arra számított, hogy az ígért választásokat a végtelenségig halogatja majd, s időközben szakadást próbál előidézni az ellenzéki politikai pártok között, amelyek a polgári kormányzáshoz való visszatérést sürgették. Interparlamentáris konferencia (ČSTK) - Mexikóvárosban tegnap megkezdődött az az interparlamentáris konferencia, amely szorosan kötődik az egy nappal korábban befejeződött népesedési világkonferenciához. Több mint 70 ENSZ-tagállam képviselői arról tárgyalnak, miként járulhatnának hozzá a parlamentek a világszervezet védnöksége alatt megtartott népesedési konferencia határozatainak a megvalósításához. (X väcmeuŕôbál ^ PARAGUAY Harmincéves a Stroessner-diktatúra (ČSTK) - Alfredo Stroessner paraguayi diktátor látványos katonai díszszemlével ünnepelte meg hatalomra jutásának 30. évfordulóját. A 72 éves diktátor tavaly már hetedik alkalommal választtatta meg magát elnökké, s ily módon Latin-Amerikában „rangidős“ diktátornak tekinthető. Az országban tapasztalható gazdasági helyzet nem ad okot az ünneplésre, hiszen néhány évig tartó „gazdasági csoda“ után az ország ismét súlyos helyzetbe került. Az iparosítási elképzelések álomnak bizonyultak, a külkereskedelem deficites, az infláció 60 százalékos, és a munkaképes lakosság mintegy fele részben vagy teljesen munkanélküli. A diktátor politikája azt eredményezte, hogy Szovjetunió Szigorú ítéletek (ČSTK) - Tbilisziben a Grúz SZSZK Legfelsőbb Bírósága ítéletet hirdetett azon fegyveres banda tagjainak ügyében, akik tavaly novemberben megkísérelték eltéríteni a Tbiliszi-Batumi-Ki- jev-Leningrád útvonalon közlekedő TU-134-es személyszállító repülőgépet 59 utassal a fedélzetén. A banditák, akik az utasok és a személyzet tagjai közül többet megöltek és megsebesítettek, külföldre akartak menni a repülőgéppel. Tekintettel a bűntett rendkívül súlyos voltára, a bíróság a nyilvános tárgyalás után a banda négy tagját halálbüntetéssel és vagyonelkobzással sújtotta. A csoport egyik női tagja 14 évi börtönbüntetést kapott, és vagyonát elkobozták. A tbiliszi repülőtér volt alkalmazottját, akinek a kötelességmulasztása tette lehetővé, hogy a gép fedélzetére fegyvert vihessenek, háromévi szabadságvesztésre ítélték, és 5 évig nem dolgozhat a légi közlekedésben. a paraguayiak csaknem egyharma- da, tehát mintegy másfél milliónyian külföldön élnek, közülük legkevesebb 30 ezren politikai száműzetésben. Az ellenzék adatai szerint több mint 200 ezer paraszt, 130 ezer munkás és 27 ezer politikai aktivista megjárta a diktatúra börtöneit. Ernst Thälmannra emlékezünk Negyven évvel ezelőtt ölték meg Buchenwaldban, az egykori náci koncentrációs táborban Ernst Thälmannt, a Német Kommunista Párt elnökét. Gyilkosai, az SS- pribékek titokban hurcolták őt Bu- chenwaldba a budyšíni börtönből, ahol 1944. augusztus 18-ra virradóan ugyancsak titokban brutális módon meggyilkolták. Gaztettüket később azzal akarták mentegetni, hogy Thálmann a buchenwaldi halálgyár elleni légitámadás során vesztette életét. A német és a nemzetközi munkásmozgalom e kiemelkedő személyiségének meggyilkolásával Hitler az egyik legnagyobb ellenségétől akart megszabadulni. Attól az antifasisztától, akinek a neve a német kommunisták fasizmus- és háborúellenes harcának szimbólumává vált. A náci fegyházak- ban eltöltött 12 év sem tudta elszakítani Thálmann szilárd kapcsolatát a munkásosztállyal, amelynek soraiból származott, és amelynek egész életét szentelte. A német kommunisták pártja az ő irányítása alatt fejlődött marxista-leninista tömegpárttá és tökéletesítette forradalmi stratégiáját és taktikáját. A párt nevében Thálmann indult 1932-ben a birodalmi elnöki tisztségre kiírt választásokon. Ernst Thálmann az elsők közt figyelmeztetett a fasizmus veszélyeire és szólított fel az antifasiszta akcióegység megalakítására. 1933 februárjában a párt elé terjesztette a fasiszta diktatúra elleni harc alapelveit. Ezért vált Hitler hatalomra jutása után rendkívül Az egyik utolsó felvétel Ernst Thälmannról, amelyet a lánya készített. kényelmetlen ellenféllé és már 1933 márofusában letartóztatták. 1944-ben Thälmannt meggyilkolták, de gondolatai tovább éltek. Megvalósításukra a hitleri fasizmus alóli felszabadulás után, a jelenlegi NDK területén került sor. A demokratikus földreform a parasztok kezébe juttatta a föleiét, a Német Szocialista Egységpárt megalakításával pedig megszűnt a német munkásmozgalom szét- forgácsoltsága. öt évvel Thálmann halála után pedig első ízben alakult meg német földön a munkások és parasztok állama, amire az internacionalista hazafi, a szocializmus fáradhatatlan harcosa egész életében törekedett. Hagyatéka ma is él. (č). Reagan nagyon csúnya öngólt lőtt A nyugati sajtó az amerikai elnök elszólásáról (ČSTK) - A józanul gondolkodó amerikai közvélemény egyértelműen elítéli Ronald Reagan elnök múlt szombati kijelentését arról, hogy éppen utasítást adott a Szovjetunió bombázására. Az állásfoglalások hangsúlyozzák, hogy nemcsak egy rendkívül helytelen viccről van szó, hanem ismét „bemutatót“ hallhattak egy olyan felelőtlen és ultrareakciós ember magatartásáról, aki az USA elnökének tisztségében rendkívül veszélyes játékot űz az Egyesült Államok és az egész világ sorsával. A Daily World napilap az „atomvicchez“ fűzött kommentárjában leszögezi, hogy egy nukleáris háború egyáltalán nem lehet tréfa, de az USA-nak olyan elnöke van, aki nem így gondolkodik. „Ha Reagant novemberben újraválasztják, ezt követően rövidesen megkezdődhet az atomtél. Azokkal a szavakkal, amelyeket legutóbb szovjetellenes kirohanásában használt, valóban utasítást adhat 1000 atomrakéta kilövésére a Szovjetunió ellen, ez pedig az egész emberiség végét jelentené“ - írja a lap, majd leszögezi, hogy az amerikai fegyveres erők főparancsnokának tisztjét egy atommániákus ember tölti be. Pravda Rogers tábornok őszintesége A moszkvai Pravda tegnapi számában megjelent kommentár azokat a brüsszeli NATO- körökben terjesztett híreszteléseket cáfolja, miszerint az egyre veszélyesebb európai helyzet hamis feltételezésre épült. A lap ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy ezt a NATO tekintélyesnek minősíthető forrásai közölték. A lap a továbbiakban leszögezi, hogy az SS-20-as rakéták nem lehettek és nem is voltak a NATO 1979-es rakétahatározatának az okozói. A „pótfegyverkezés“ tehát nem a „szovjet provokatív kihívásra“ adott válasz. Az a körülmény, hogy az Egyesült Államok megkezdte pershingjeinek és szárnyas rakétáinak a telepítését, és hogy meghiúsította a genfi tárgyalásokat, nem annak a következménye, hogy a Szovjetunió visszautasította Reagan „nullaváltozatát“ és „áthidaló megoldását“. Itt egyáltalán nem az SS-20-asokról van szó. Ezt maga Bemard Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek parancsnoka erősítette meg a Stern nyugatnémet folyóiratnak adott interjújában. Az amerikai származású tábornok kijelentette: ,,Mindig elérhettük területeiket (vagyis szovjet területeket - a Pravda megjegyzése) repülőgépeinkről. Mivel azonban a Vulcan típusú brit bombázókat kiselejtezték a fegyverzetből, a Szovjetunió területét egyedül az F-111-es típusú amerikai gép érhette el, arra a következtetésre jutottunk, hogy mindenképpen korszerűsíteni kell erőinket. Ez tehát semmiképpen sem azért történt, mert megjelentek az SS-20- as rakéták.“ Kitűnő, tábornok úr! Köszönjük az őszinteségét - írja a moszkvai Pravda, ön most megerősítette azt, amit a szocialista országok már régen leszögeztek, s amire az európaiak milliói is gondoltak. Nagy-Britannia, az NSZK és Olaszország kormányai most bajlódhatnak a lakosság túlnyomó többségénél tapasztalható tiltakozási hullám lecsendesítésével, amely azt követően bontakozott ki, hogy az atlanti szolidaritás keretében beleegyeztek a pershingek és a szárnyas rakéták telepítésébe. Most tehát már világos, hogy nem lehetett szó semmilyen válaszról az SS-20-asok telepítésére, és nincs is szükség ilyen válaszra most sem, s ily módon Margaret Thatcher, Helmut Kohl és Bettino Craxi végre szolidáris lehet saját népével. És Washington „nullaváltozatát“ és „ideiglenes megoldását“ véglegesen félreteheti. Éppen itt lenne az ideje annak is, hogy összehívják a NATO ülését az 1979-ben hozott döntés hatálytalanítására, megalapozatlannak minősítésére és hogy visszavonják a tengerentúlra a már Európába telepített amerikai rakétákat. Vajon Rogers tábornok önök előtt, uraim, nem csillantott fel ilyen perspektívát? - jegyzi meg a Pravda. Az amerikai burzsoá sajtó is hasonló szellemben ír: „Számos olyan dolog van, amit mi megtehetünk, de az elnök nem. Mindezen felül az elnök nem engedhet meg magának olyan felelőtlenséget, hogy az atombombázással vicceljen“ - szögezi le a Washington Post. William Maynes, a Foreign Policy főszerkesztője, volt diplomata kijelentette, hogy Reagan szavai ismét megerősítik, az elnök nem ismeri kellő mértékben az USA védelmével s a leszereléssel kapcsolatos problémakört, s ráadásul még felelőtlen is ezekben a kérdésekben. A Christian Scie- nse Monitor napilap az eje- ményról írott jegyzetében emlékeztet arra, hogy Reagan megválasztása pillanatától fogva kimutatta antikommunista érzületét, ellenséges magatartását a Szovjetunió iránt olyannyira, hogy egyik beszédében a „rossz birodalmának“ nevezte. Az NBC tévétársaság szerint az amerikai kormány nem tudja, mitévő legyen, mert „a legtöbb ember szerint az elnök mikrofonpróbája a Szovjetunió elleni bombázás megkezdéséről határozottan nem nevezhető viccnek, és a külföld nagyon komolyan reagál rá. Egy ilyen vicctől az embernek égnek áll a haja.“ A nyugatnémet sajtó tegnap szintén terjedelmesen foglalkozott az esettel. A Wiesbadener Kurier szerint Reagan elszólása egyáltalán nem nevezhető olyan viccnek, amelytől az embernek nevethet- nékje támad. Egy olyan nagyhatalom élén álló ember őrült kisiklása volt, amely végső soron döntő mértékben befolyásolja a háború és béke kérdését ebben az atomfegyverekkel felszerelt világban. A Südkurier szerint Reagan, akinek az olimpia körüli kampány után nagy esélyei voltak arra, hogy novemberben újraválasztják, most nagyon csúnya öngólt lőtt. A Hannoversche Neue Presse tömören fogalmaz: Reagan hülye vicce után a héják nevetnek a markukba. A Le Republica olasz napilap megjegyzi: bár állítólag viccnek szánták az elszólást, de akkor is nagyon kegyetlen „humor“ ez, amely egyúttal leleplezi az amerikai elnök titkos reményeit, és rámutat a gondolatai és a szavai közötti ellentétekre. A belga sajtó ugyancsak bő teret szentel a témának. A La Libre Belgique liberális lap megállapítása: az elnökválasztások során Reagan csúnyán ráfizethet szovjetellenes viccére. Reagan ezzel bizonyságot adott arról is, hogy az USA katonai költségvetésének eddig soha nem tapasztalt mértékű növekedése végső soron egy pusztító atomkonfliktusba torkollhat, amitől az amerikai választók is egyre inkább tartanak. A La Cité megállapítása szerint Reagan elszólása ismét a legfelsőbb amerikai vezető veszélyes cowboystílusát igazolja, ami csak az USA és a Szovjetunió viszonyának további romlását eredményezheti. A lap szerint Reagan ma a világ legnagyobb antikommunis- tája. Buenos Aires Befejeződött a FAO regionális konferenciája (ČSTK) - Az argentin fővárosban a Buenos Aires-i nyilatkozat elfogadásával fejeződött be az ENSZ szakosított élelmezési és mező- gazdasági szervezetének, a FAO- nak a 18. regionális konferenciája. A tanácskozáson részt vevő 33 latin-amerikai és karibi ország mezőgazdasági minisztere egyaránt hangsúlyozta az új, igazságos alapokon nyugvó világgazdasági rend megteremtésének a fontosságát, mert ez hozzájárulna a béke megszilárdításához is. A 19 határozatot tartalmazó nyilatkozat a lázas fegyverkezés leállítását követeli, és szorgalmazza, hogy az így felszabaduló összegeket fordítsák a fejlődő országok gazdasági előrelépésének a támogatására és élelmezési gondjaiknak a megoldására. A dokumentum élesen elítéli a fejlett tőkés országokat azért, hogy visszaélnek a harmadik világ súlyos gazdasági helyzetével, s azt még tovább rontják a kereskedelemben alkalmazott diszkriminációs és hitelpolitikai intézkedéseikkel. ■ «£«]« ľ,• MJUi Pinochet fasiszta diktatúrájának több mint 10 évére a kegyetlen megtorlások, a rendőri önkény, a fegyházak jellemzők. Letartóztatják és megkínozzák mindazokat, akik szót emelnek a rezsim ellen. Chilében a junta lábbal tapos minden erkölcsi normát, az igazságosságot. Csak az elmúlt év során a rendőri megtorlásokban 1180-an sebesültek meg, 15 078 embert tartóztattak le, és 434 személyt kínoztak meg a titkosrendőrség kínzókamráiban. Ez a felvétel, amelyet csak a közelmúltban hoztak nyilvánosságra, még 1982-ben készült. Jól szemlélteti, milyen embertelen módon bánnak a letartóztatottakkal. (ČSTK-felv.)
