Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-21 / 171. szám, szombat
Az energiatermelés környezetvédelmi szempontjai Helyzetfelmérés és lehetőségek egy tudományos konferencia tükrében MIKÖZBEN a világ energia- szükséglete állandóan növekszik, ugyanakkor a fosszilis energiahordozók, különösen a szén felhasználásakor keletkező égési termékeit egyre nagyobb mértékben szennyezik a környezetet. Ez a folyamat előreláthatólag tovább tart, s az elkövetkező száz esztendő folyamán földünk egyre nagyobb mértékben lesz kitéve e szennyeződés negatív hatásainak. E tények ismeretéből kiindulva a témában érdekelt szlovákiai szakemberek kétnapos konferencián vitatták meg ez év júniusában a Magas Tátra tövében, Stará Lesnában az energiatermelésnek a környezetre gyakorolt hatását, valamint a környezetünket nem szennyező energiaforrások, elsősorban a vízi energia felhasználásának lehetőségeit. A konferencián mintegy 14 előadás és több hozzászólás hangzott el a különböző iparágak, a vízgazdaság, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szakemberei, valamint kutatóintézetek részéről.' Amint arra a konferencia résztvevői rámutattak, az egyes energiaforrások közül a jövőben is a fosszilis energiahordozók részaránya lesz a legmagasabb, ami 2000 körül az összes energiafogyasztásnak mintegy 80 százalékát teszi majd ki. Ezen belül a szén 37 százalékkal, a kőolaj 27 százalékkal, a földgáz pedig 18 százalékkal részesedik. Ezzel szemben a vízi energia hányada előreláthatólag 7 százalékot, a nukleáris energiáé 11 százalékot, míg az egyéb, főként újabb energiaforrásoké (mint például a nap-, a szél-, a geotermális, a biológiai stb. energia) csupán 2 százalékot tesz majd ki. A felmérések szerint a fosszilis energiahordozók közül szénből vannak a legnagyobb készletek a világon, ezek mennyisége mintegy 480 milliárd tonna egyezményes tüzelőanyagnak felel meg. Ugyanakkor a kőolaj és a földgáz feltárható készlete mintegy 160 milliárd tonnát tesz ki. Ezek a készletek azonban a világ különböző részein nem egyenletesen fordulnak elő. A legnagyobb feltárható szénkészlettel az Egyesült Államok (134 milliárd tonna), továbbá a Szovjetunió (116 milliárd tonna) és Kína (69 milliárd tonna) rendelkezik, míg a szénhidrogénkészletek tekintetében a Közel- Kelet (75 milliárd tonna) és a Szovjetunió (31 milliárd tonna) a leggazdagabbak. Sajnos, a fejlődő országok jelentős része feltárható fosszilis energiaforrásokban igen szegény, ami még hosz- szú ideig negatívan befolyásolja gazdasági fejlődésüket. A szénnek, mint energiaforrásnak a jövőbeni jelentős mértékű felhasználása, s az ebből eredő nagyfokú környezetszennyezés bizonyos értelemben ökológiai válsággal fenyegeti földünket./Eb- ból kiindulva a konferencia résztvevői igyekeztek a környezet- szennyezés mértékét hazai viszonylatban is felmérni és ismertetni. Ezzel egyidejűleg rámutattak az újratermelhető energiaforrások hasznosításának fontosságára, s emellett részletesen ismertették a vízi energia felhasználásának hazai lehetőségeit. MINT ISMERETES, hazánk az iparilag fejlett országok közé tartozik, s így meg kell oldania az ebből adódó, elsősorban a környezet veszélyeztetésével összefüggő problémákat. Az érvényben levő törvények és rendelkezések, amelyeket a CSSZSZK illetékes szervei a környezetvédelem, elsősorban a levegő, a talaj és a víz védelme érdekében jóváhagytak, megfelelő alapot szolgáltatnak a probléma megoldásához. Megelégedéssel vehetjük tudomásul, hogy az érvényben levő törvények és rendelkezések megszegése e tekintetben évről évre csökken. Követendő példaként szolgálhatnak ebből a szempontból a cementgyáraink, amelyek korszerűsítésével sikerült az eddig jelentékeny szennyeződést okozó pornak mintegy 85 százalékát visszafogni. Az energiatermelésben keletkező füstgázok a ievegő és a víz szennyezése mellett a talajra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak. Hazánkban jelenleg mintegy 650 000 hektárt érint károsan ez a szennyeződés. Különösen kedvezőtlen hatást gyakorolnak a talajra a különböző nitrogén-, klór-, fluor- és egyéb vegyületek, főleg pedig a kénoxid, amely jelentős mértékben növeli a talaj savanyú kémhatását. Ennek közömbösítésére, valamint az ebből eredő károk megelőzésére gondoskodni kell a talaj intenzív meszezéséről. Az 1 tonna szén elégetéséből származó, körülbelül 40 kg kénoxid közömbösítéséhez nem kevesebb mint 20 kg mészporra van szükség. Az előbbi témakörhöz tartozik még az ún. savas esők keletkezése, ami főleg az erdőgazdaságnak okoz jelentős ‘károkat mind hazánkban, mind pedig számos más iparilag fejlett országban. A faállomány helyenkénti kipusztulása mellett ezek a savas esők az erdei fák magtermésére is kedvezőtlen hatást gyakorolnak, s így csökkentik a természetes felújítás esélyeit. Káros következményei vannak a savas esőknek a halgazdálkodásban is, főleg hóolvadás idején, amikor a nagy mennyiségben és gyorsan koncentrálódó savanyú kémhatású anyagok a halállományban okoznak jelentős károkat. Végül, de nem utolsósorban terméscsökkenést idézhetnek elő a gyümölcsösökben, valamint az érzékenyebb mezőgazdasági növényeknél is. NAGY FIGYELMET szenteltek a konferencia résztvevői a vízi energia hasznosításának, főleg a helyileg * hasznosítható, kisebb kapacitású vízi erőművek létesítésével és üzemeltetésével összefüggő kérdéseknek is. Ezzel kapcsolatban érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy 1977 végén földünkön nem kevesebb mint 29 588 vízi erőmű működött. Különösen nagy jelentőségük van a vízi erőműveknek Svájcban, ahol ezek a villamos energia termelésének 70,8 százalékát adják. Svájcnak 1983-ban összesen 128 vízi erőműve volt. Történelmi dokumentumok alapján megállapítást nyert, hogy Szlovákia a múltban a vízi energia hasznosítását illetően európai vonatkozásban is élenjáró szerepet töltött be. Elég itt utalnunk arra a tényre, hogy az első vízi erőmű Szlovákia területén már 1886-ban megépült Kassán (Košice), amely 353,4 kW-os teljesítményével az évszázad elejéig a legnagyobb ilyen jellegű létesítménynek számított ezen a területen. Az SZSZK területén jelenleg mintegy 41 vízi erőmű működik, ebbói 21 kis teljesítményű, amelyek átlagos évi termelése 2053 GWh. Ugyanakkor távlatilag nem kevesebb mint 220 - ebből 193 kis teljesítményű - vízi erőmű létesítéséhez vannak meg a reális feltételek, évi 5134 GWh termeléssel. Az így nyert energia felhasználására igen nagy lehetőség nyílik többek között a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. Emellett a nagyobb teljesítményű vízi erőművek medrében felhalmozódó hordalék jól felhasználható a talajjavításnál, különösen a rekultivációs munkáknál. Részletesen foglalkoztak a konferencia résztvevői a kis teljesítményű vízi erőmüvek tervezésével, építésével, valamint üzemeltetésével is. Ismertették továbbá a kis teljesítményű erőművek leltározási eredményeit is, valamint a felújításukkal kapcsolatos rendeleteket és előírásokat, mivel ezek ismerete nélkülözhetetlen mind a vállalatok, mind pedig az érdekelt személyek számára. Az előadások után elhangzott vitában számos felszólaló fejtette ki nézetét a vízi erőmüvek létesítésének gyakorlati problémáiról. AZ ELHANGZOTTAK eredményeként a konferencia résztvevői javasolták, hogy az illetékes vízgazdálkodási szervek biztosítsák a kis teljesítményű vízi erőmüvek létesítéséhez szükséges szakmai tanácsadást és felügyeletet. Ez ugyanis fontos feltétele annak, hogy építésük helyén ne forduljanak elő ökológiai egyensúlyt zavaró körülmények. A konferencia eredményeit összegezve joggal feltételezhetjük, hogy jelentős mértékben hozzájárult hazánk energetikai problémáinak megoldásához a környezetvédelmi feladataink sikeres végrehajtásához. KOHÄN ISTVÁN Anna Jeiinková felvétele APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ 1984. július 21 -én ünnepli 70. születésnapját a szerető édesapa és nagypa, Danis András (Levice). E szép évforduló alkalmából szívből köszöntik, jó egészséget és hosszú, békés életet kívánnak felesége, Joli, fiai: Bandi, öcsi, lányai: Éva, Gabi, menyei, vejei és 10 unokája. Ú-2459 ■ Július 22-én ünnepli 50. születésnapját Patacsi Julianna Somorján (Šamorín). E jeles ünnepen sok szeretettel köszöntik, erőt, egészséget, hosszú, boldog életet kívánnak férje, kislánya, szülei és testvérei. Ú-2483 ■ A drága jó férjnek, édesapának, apósnak és nagyv •>«>:: apának, % -v Boráros Lajosnak (Vereknye - Vrakuňa), aki július 22-én ünnepli 60. születésnapját, tiszta szívből gratulálnak és minden jót kívánnak szerető felesége, fiai: Vilmos és Ferenc, menyei: Marika és Helen- ka, unokái: Péter, Martin, Zuzka és Renátka, akik a nagyapa munkában elfáradt kezét sokszor csókolják. Ú-2504 ■ Horváth Katalinnak (Csallóköz- aranyos - Zlatná na Ostrove), a drága jó feleségnek, édesanyának, anyósnak és nagymamának, aki július 21 -én ünnepli 60. születésnapját, szívből gratulál, nagyon hosszú életet és jó egészséget kíván férje, lánya, fia, veje, kis unokái: Katika és Marika, akik sok-sok puszit küldenek a mamuskának. A jókívánságokhoz csatlakoznak testvérei és a Kiss család. Ú-2077 MEGEMLÉKEZÉS ■ 1984. VII. 23-án emlékezünk^ legdrágább édesanyára, Kubíkné Román Erzsébetre (Deáki - Diakovce), akit a hirtelen halál egy évvel ezelőtt ragadott ki családja köréből. Fájdalomtól megtört szívvel, soha el nem múló szeretettel emlékezik rá ezen az évfordulón férje, két fia két lánya, menyei, vejei és hat unokája. Ú-2373 ■ Fájó szívvel és soha el nem múló szeretettel emlékezünk a felejthetetlen drága jó feleségre és édesanyára, Rigó Lajosnéra (Negyed - Neded), aki 1983. július 22-én, 51-éves korában távozott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá szeretettel, és szenteljenek emlékének egy néma pillanatot e szomorú és fájdalmas első évfordulón. Felejthetetlen emlékét őrzi férje, Lajos, fiai: Zoli, Vili, lánya, Irén, menyei: Irénke és Lídia, veje, Karcsi, unokái: Patrik, Zolika, Marcel- ka, Renáta, Vilike és Csaba. Ú-2379 A HODOSI (VYDRAIY) HNB HELYI GAZDÁLKODÁS ÜZEME (294-ES HSZ.) ÉRTESÍTI A SZEMÉLYAUTÓ-TULAJDONOSOKAT, HOGY 1984. JÚNIUS 1-TÓL AZ ÖSSZES SZEMÉLYAUTÓ-TÍPUS SZÁMÁRA SZERVIZSZOLGÁLATOT NYITOTT A KÖVETKEZŐ MUNKÁKKAL: • GUMITÖMLŐK JAVÍTÁSA (TEHERGÉPKOCSIK SZÁMÁRA IS); -TÖMLŐ-ÉS ABRONCSCSERE; /jÉlK- KEREKEK KIEGYENSÚLYOZÁSA ÁLLANDÓ SZOLGÁLAT, SZOMBATI NAPOKON IS! UP-80 ÚJ SZÚ 1984. VII. 21.
